Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-17 / 166. szám
NÉPÚJSÁG Csodálatos virágot hozott az agává a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet kertészetében. Szakkönyvek tanúsága szerint ez a növényfajta 30—40 év elteltével hoz először és utoljára virágot, és utána kipusztul. Az üvegházi telelés után márciusban kezdődött meg a virágképződés, és most teljes pompájában virít a hat méter magas törzsön a 22 virág Fotó: Veress Erzsi Tanácskozott az SZMT munkavédelmi bizottsága Elhunyt dr. Zsilák András Dr. Zsilák András, a történelemtudományok kandidátusa, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igazgatóhelyettese életének 60. évében váratlanul elhunyt. Temetése július 21-én 13 órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben. MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatósága és pártszervezete. 1981. július 17., péntek A közgazda és a fogyasztó A munkavédelemről szóló 7/1979. Mt. számú rendelet előírja, hogy a gazdálkodó szervek kötelesek a műszakigazdasági feladatokkal összhangban az egészséges munkafeltételek fejlesztéséről gondoskodni. Ezt a szociális terv munkavédelmi fedezetében kell meghatározni. A megye textilipari üzemei által készített szociális tervek munkavédelmi fejezetét megvizsgálta az SZMT munkavédelmi bizottsága és a jú_ lius 16-i tanácskozásán megállapította egyebek közt, hogy az általában nem a műszaki megelőzést, hanem az egyéni védőeszközök hasznáHazánkban évtizedek óta készítenek Cegléden, Viseg- rádon, Kecskeméten és 1974 óta Mezőberényben kolóniái bútorokat. Az év első felében a hazai forgalomba 32 millió 104 ezer forint, exportra 18 millió 336 ezer forint értékű bútor került. A budapesti mini Domusba és a miskolci Domus Áruházba szállítanak jelentősebb meny- nyiségű terméket a Mezőbe- rényi Faipari Szövetkezetből. Az egyéni megrendelések teljesítésére fél évet kell várniuk a vásárlóknak. A szövetkezet jelenlegi tervei szerint nem növeli lényegesen a termelést, jelentős azonban az a beruházás, amelyet szeptemberre szeretnének befejezni. A Munkaügyi Minisztérium támogatásával 4,5 millió forintból egy kétszintes épület földszintjén tanműhelyt alakítanak ki, ahol a tanulók képzéséhez jelentős gépi beruházást is megvalósítanak. Szükség van az utánpótlásra, ezért várhatóan az idei 11 tanuló helyett szeptembertől 15 diákot oktatnak. Az idén végzett szakmunkások között voltak olyanok, akik az utolsó év második felétől brigádokban dolgoztak, és szakmunkás- bért kaptak. Közülük kerültek ki azok, akik eljutottak a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyre is. latát helyezi előtérbe. Nem tükröződik kellően, hogy a középtávú időszakban milyen új technika, technológia fog változni, amely kihat az egyes munkakörökben a fizikai megterhelésre, ugyancsak hiba, hogy nem terveztek megfelelő összeget a tervszerű megelőző karbantartás elvégzésére, és nem határozzák meg a beruházások, rekonstrukciók munka- védelemmel kapcsolatos költségeit. A bizottság ajánlást tesz a textilipari üzemeknek a tervek kiegészítésére, a hiányos^ ságok pótlására. Az az épület, amelyben a tanműhely lesz, kétszintes, amelyben a második szintet kárpitosműhellyé képezik ki, mintegy 5 millió 340 ezer forint KFA-kölcsönből. 1921. november 27-én született Nagybánhegyesen, szegényparaszti családban. A felszabadulásig mezőgazdasági cseléd, illetve idénymunkás volt. 1944 októberében, nem sokkal szülőfaluja felszabadulása után a párt tagja lett, ő szervezte meg a község Kommunista Ifjúsági Szervezetét. 1947—48-ban a község párttitkára, 1950—5l-ben járási párttitkár. 1951—52-ben a budapesti pártbizottság öthónapos pártiskolájának igazgatójaként dolgozott, 1952—54-ben a pártfőiskolán folytatott tanulmányokat. Ezek befejezése után ugyanitt oktatói munkát végzett. 1959—61-ben Moszkvában végzett aspirantúrát az SZKP Tegnap, július 16-án nyílt meg Geszten a hátrányos helyzetű gyerekek tábora. A tábori sportversenyek mar délután megkezdődtek, majd közös játék- és daltanulással ért véget az első nap programja. Ma többek között rajzolhatnak a gyerekek, holnap pedig modellező és ráA Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ kiskereskedelmi tervét 104,3 százalékra teljesítette, amelyben jelentős szerepet játszik a TÜZÉP-ek forgalmának növekedése és a ruházati cikkek iránti igény felélénkülése. Az élelmiszer-ellátásban Békésszentandráson voltak gondok, hiszen a hétvégi kertek lakói is ebben a községben vásárolnak be. Ezt bizonyítja az üzlet forgalma is, amely az elmúlt év azonos időszakához képest 34 százalékkal emelkedett. A jó szervezés sem megoldás a kiegyensúlyozott áruellátásra, hiszen jó időben kétszer any- nyi terméket értékesítenek, mint az esős hétvégeken. Kardoson, örménykúton, Csabacsüdön élelmiszerekből jó az ellátás, a FÜSZÉRT termékeiből túlkínálat mutatkozik. Már említettük a ruházati cikkek megnövekedett keresletét, ami itt csaknem 10 százalékos emelkedést mutat a bázishoz képest. Az ösz- szes forgalom meghaladta a 9 millió forintot. Társadalomtudományi Akadémiáján. 1961 őszén a Párttörténeti Intézet folyóiratának, a Párttörténeti Közlemények felelős szerkesztője, majd 1966. végén az intézet igazgatóhelyettese lett. Sokrétű tudományos munkásságot fejtett ki, elsősorban a magyar internacionalisták szovjet- oroszországbeli küzdelmével, a népi demokratikus és szocialista fejlődés időszakával foglalkozott. Zsilák András elhunytával fáradhatatlan pártmunkás, a magyar munkásmozgalom történetének jeles kutatója és eredményes tudományszervező távozott körünkből. diós szakköri bemutatón vehetnek részt. A tíznapos programot mindezek mellett határőr-, munkásőrbemutató, TIT- és egészségügyi előadás, vetélkedők, tábortűz és kirándulás színesíti majd. Az ünnepélyes táborzárás július 25- én délelőtt lesz. A kereskedelmi forgalom eredményében legnagyobb szerepet a TÜZÉP-ek forgalma játssza. Békésszentandráson például mintegy 22— 27 százalékkal több építő- és tüzelőanyagot értékesítettek. A cement minősége veszélyben is van a nagy leszállított mennyiségek miatt, mert nem biztosítottak megfelelő tárolási lehetőséget. Tűzifából mutatkozott hiány, ennek pótlására használt vasúti talpfákat értékesítettek a TÜZÉP-ek. Csabacsüdön hasonló növekedés mutatkozik a TÜZÉP-en, ám jelentősen növekedett a takarmányértékesítés is. Vannak hiánycikkek, főként ruházati termékekből. Az import ellenére kevés a harisnya, a zokni, még mindig nem elegendő az őszi, téli vastag szárú harisnyanadrág. Az élelmiszerellátásban legtöbbször nem azért van hiány, mert nem tud szállítani a húsipar, hanem azért, mert a kereskedelem nem mindig rendel megfelelő mennyiséget és választékot. D ost már túl vagyok a szokásos bosz- szankodáson. Bevallom, ez nem volt igazán indokolt, hiszen tudtam, hogy a húsok, húskészítmények árát emelni kell — még ebben az évben. Ilyenkor a népgazdasági kérdésekkel foglalkozó közgazda és az egyszerű fogyasztó szembekerül bennem egymással. Az egyik azt mondja: az egész világon ez megy, ahol pedig nem, ott állandó hiányokkal küszködnek. A másik azt mondja: már megint újabb terhet raktak ránk. A közgazda azt mondja bennem, hogy az a legdrágább, • ami nincs. A honpolgár azt morogja: pénzt szedtek ki a zsebemből. Áruhiány helyett pénzhiány. A népgazdaság dolgaival foglalkozó énem azt mondja: sok az adósságunk, nágy a kamat, tehát az eddiginél több húst, élőállatot kellene exportálni; így a lakossági fogyasztás csak lassan nőhet. Különben is: az egy főre jutó húsfogyasztásban jól állunk. A fogyasztói énem pedig állítja, hogy már minden drága, mit egyek hús helyett: zöldséget, főzeléket, gyümölcsöt, sajtot? Hisz ezek sem olcsók! Be vagyunk kerítve. A fogyasztói árak változtatásával képesek vagyunk a lakossági fogyasztást befolyásolni. Régi gyakorlat hazánkban, hogy az alapvető élelmiszerek árát alacsony szinten tartjuk, hogy ezekhez az alacsonyabb jövedelmű családok is kellő meny- nyiségben hozzájuthassanak. Most már persze nem olyan alacsonyak ezek az árak sem, de még mindig kisebbek annál, amekkorák lennének, ha a termelői, felvásárlási árakhoz hozzáadnánk a szokásos forgalmi adót és kereskedelmi költségeket. Meg aztán a kedves fogyasztó sem változtatja meg a fogyasztási szokásait kisebb áremelések hatására. Nagyobbaknál — például a legutóbbi benzináremelésnél — érzékenyen reagál, visszafogja a fogyasztást. A húsnál, húskészítmé- n>eknél ez nem remélhető, legfeljebb a nagyon alacsony jövedelmű családokban. Kialakul a flegma, az árra érzéketlen fogyasztó típusa. Van, akit már nem is érdekel különösebben, hogy minek emelik az árát. Teszi ezt addig, amíg bírja anyagiakkal. Több zsírt, és szalonnát ezután sem fogunk enni azért, mert árszínvonaluk változatlan maradt. A termelőkben is van bizonyos érzéketlenség az árak iránt. Aki eddig két-három malacot felnevelt, ezt ezután is megteszi. Mert nagy dolog a disznóölés, biztonságot ka, kolbász. Nagy dolog az, hogy a falusi ember városban élő fiának, lányának segíteni tud: ne kelljen nekik mindezért az üzletben borsos árat fizetni. Hazánkban rendkívüli jelentősége van a saját fogyasztásra szánt termelésnek, és a saját termelésből való fogyasztásnak. Nehezen elviselhető állapotot jelentene, ha minden, amit megeszünk, átfutna a kereskedelem csatornáin. Élelmiszer-ellátási gondjainak nagy részét megoldja az, hogy a lakosságnak körülbelül a felé kisebb'na- gyobb kertjében, háztáji földjén megtermeli saját gyümölcs-, zöldség- és főzelékszükségletének jelentős részét, s hogy sertést, szarvasmarhát, baromfit nevel. Most, hogy a hús ára emelkedett, kifizetődőbbé vált a háztáji állattartás. Sokan — akik már erről lemondtak volna — elgondolkodnak, hogy így érdemes-e. Tízszázalékos áremelés nekik azt jelenti, hogy száz kiló színhúson 700—800 forintot nyernek. Régebben elsősorban a termelői árak, a felvásárlási árak hatottak a termelési kedvre. De amióta megnőtt a saját fogyasztásra való termelés, amióta újra mind többen viszik piacra a házkörüli termést, azóta a fogyasztói, piaci kiskereskedelmi árak is erősen hatnak a termelési kedvre, a háztáji. kiskerti termelés összetételére. Amióta pedig a zöldség- és gyümölcsellátás, valamint a húsellátás politikai kérdéssé vált, olyan fogyasztói árakat kell megállapítani, hogy a kistermelés is jövedelmező legyen. O vg tettük néhányszor az árszínvonal védelmében —, hogy nem engedtük az árat emelni. És persze senki sem akart az alacsony áron eladható zománcozott kályhacsövet, mák- és diódarálót gyártani. Butaság volt, hiszen ilyet tíz évben egyszer vesz az ember, de akkor feltétlenül kell. Kit érdekel, hogy húsz forinttal drágább? Más a helyzet azokkal a cikkekkel, amelyeket naponta veszünk, fogyasztunk. De itt is fő szempont, hogy folyamatos, egyenletes és bőséges legyen az ellátás. Ennek bizony — mit tehetünk? — ára van. A terhet pedig első látásra megint a városi ember viseli. Mondhatnám, hogy a munkás, de nem mondom, mert a munkások többsége vidéken él, és sokuknak van telke, háztáji földje, ahol a munkás, mint kistermelő dolgozik. sz. j. Voltaire—Dugonics: Magyarok cselekedetei, avagy a végzet című játékát mutatja be az Universitas együttes Gyulán, a városi tanács udvarán, a gyulai színházi nyár keretében. Képünkön az előadás nyitó jelenete Fotó: Demény Gyula nyújt a kamrában lógó sonDr. Pintyi Otto Környezetvédelem az alföldi olajmezökön A környezeti ártalmak megelőzésére, a vízszennyeződések megakadályozására környezetvédelmi szolgálatot hívott életre a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. Az intézkedés szervesen illeszkedik az iparág több éves programjába. A környezeti ártalmak kivédésére az elmúlt fél évtized alatt kereken 200 millió forintot költöttek az olajosok. Megszűnt az olajipar szennyvízkibocsátása. Továbbra is veszélyeztetik azonban a folyóvizek tisztaságát a Tiszát és a Marost keresztező szénhidrogén-vezetékek. A víz alatt kígyózó csöveket időszakonként alaposan ellenőrzik, az Alsó-Tiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság pedig a közeljövőben automatikus olajérzékelő beépítését tervezi. Az olajbányászok tekintélyes mezőgazdasági területeket is igénybe vesznek. A kitermelés során szennyeződő földeket a kutak lezárása után rekultiválják, magyarán: visszaállítják a talaj termőképességét. Erre a célra évente 15—20 millió forintot fordítanak. Klubbemutató Szeghalmon Július 18-án, szombaton délután 3 órakor családtagjaiknak, ismerőseiknek mutatkoznak be a szeghalmi művelődési központ cigányklubjának tagjai közül azok, akik zenélni tanultak. A klub beatzenekarának bemutatóját a jövő héten két másik, érdekesnek ígérkező rendezvény követi. Azokat az asz- szonyokat hívják majd ösz- sze, akik a közeljövőben kapnak lakást, s így elhagyják a cigánytelepet. A 15 asszony a varrási technikákkal ismerkedik, közben a téma a lakberendezés lesz. Kolóniái bútor itthon és külföldön Hátrányos helyzetű gyerekek tábora Geszten Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ 0 vidék kereskedelmi ellátásáért
