Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-16 / 165. szám
1981. július 16., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Szeghalmon a Csepel Autógyár 4. számú gyáregységének szakszervezeti bizottsága a várhelyi úttörőtáborban nagy sikerű rendezvényt szervezett a gyerekeknek. Több mint 400- an jöttek el; vetélkedtek, megnézték Kóbor Nagy László gyermekműsorát. Képünkön a gyermekrajzverseny résztvevői Fotó: Oravszki Ferenc Ujjábécé a süketnémáknak Három évtizedes munkával több mint 50 országból 27 nyelvet használó süketnémák beszédjeleit gyűjtötte össze, írta és rajzolta le Hrabács József, a sajószentpéteri gyógypedagógiai intézet tanára. A több mint ezer lapból álló gyűjtemény azokat a jeleket rögzíti, amelyekkel a süketnémák érintkeznek egymással. Az indogermán, a sémi, a török és a finnugor nyelveken 42 országban egy kézzel értetik meg magukat a beszéd- és hallásképtelenek. így társalognak többek között Finnországban, Franciaországban, Írországban. Hét országban mind a két kezüket használják. A szlovák és a cseh nyelvterületen a kettős mássalhangzókat egy, a többit két kézzel mutogatják. A fogalmak kifejezésére külön jelzőrendszerük van, a kéz- és ujjmozdulatokkal az egyes hangokat jelzik. A szerző azoknak a jelzéseit is összegyűjtötte, akik süketnémaságuk mellett vakságban is szenvednek. Ezek a tenyérre, illetve az ujjakra nyomott pont- és vesszőjelekből ismerik fel a megfelelő betűt. Vigyázzunk egymásra! Sírba tettük a legszörnyűbb embertelenséget — az embernek ember által való kizsákmányolását — amelynek pólusaiként mérhetetlen gazdaság halmozódott föl az egyik oldalon, és mérhetetlen nyomor a másikon. Magyarországon nincsen nyomor, ha nem is tartozunk a leggazdagabb országok közé. A szegénység nálunk lelkiekben van jelen, magatartásbeli torzulásként, valamiféle ősi gyarlóság képében. Néhány formája az „uborkafára felkapaszkodott úrhatnám polgár” vagdalózásaiban, egocentrikus megnyilvánulásaiban lelhető fel. Ezek végtelenül meg tudják keseríteni életünket, sőt, akadnak esetek, amikor veszélyeztetik is. Egyedi, a maguk nemében gálád tettekről van szó, vagy „csupán” arról, hogy „nem figyelünk, nem vigyázunk egymásra”. Gyakori eset a buszon: fiatalok ülnek, idősebb, munkában elfáradt emberek pedig mellettük állnak roskadozó lábakkal. Éj senkinek sem jut eszébe szólni : „Fiam, átadhatná a helyét a néninek!” Más. A túl rövidre időzített zöldpályás zebrán kocog át sétabotjára támaszkodva egy rokkant. Mindenki elhúz mellette, ő lemarad, már sarkában a kanyarodó gépkocsi, (vezetője ugyan figyel), de a gyalogosok között senki sem akad, aki a bicegő karjához nyúljon, átsegítse a zebrán. Más. Sűrű zápor hullott, s a rosszul csatornázott főutak járdaszegélyein bokáig ér a víz. Gépkocsi robog sebesen az úttesten. Nem törődik senkivel, szinte akarattal, majdhogynem súrolja a járdaszegélyt, és két-három méternyire befröcsköli vízzel a járdán haladókat, talán nevet is hozzá. Senkinek sem jut eszébe, hogy felírja a rendszámát. Persze, vannak ellenpéldák is, amikor a buszvezető ismét megáll a kijelölt állomáshelyen túl, mert észreveszi, hogy lélekszakadva rohan a buszhoz valaki. Vagy: amikor az elvesztett 1400 forintot tartalmazó pénztárcát (mert előbb megnézte a tartalmát) a pénztárhoz viszi a becsületes megtaláló. Nyilván arra gondol: „talán egy háziasz- szony kosztpénze ez, s hiányában szűkösködik majd a család.” Vagy: a parkírozó gépkocsinak véletlenül nekihajtó „kolléga” nem rohan el eszeveszetten a tett színhelyéről, hanem az ablaktörlő alá dug egy papírt: ez és ez vagyok, sajnálom amit tettem, itthagyom az ellenőrző lapomat.” Pro és kontra példákat természetesen hozhatnánk a hivatalok packázásaiból, vagy humánus, mindenre odafigyelő ügyintézéseiből is. Mégis csak egyetlen szomorú példát mondunk arra, hogy hová vezethet a lelketlen ügyintézés. A szívbeteg asszony négy éve kérte az egyik tanácstól, hogy orvosi igazolására tekintettel cseréljék ki negyedik emeleti lakását leg- j alább első emeletire, vagy még inkább földszintesre, mert szíve nem bírja a lépcsőmászást. Már arra is hivatkozott, hogy nem olyan rászorultak régen kaptak lakást, miért hagyják éppen ki őt. Végre aztán négy év után kapott földszintes lakást. Egy napig tudott örülni ennek. Az első éjszakára virradóra — ezt már az új lakásban töltötte — szíve felmondta a szolgálatot. Meghalt. Biztosan hozzájárult az öröm is tragikus halálához, a fő ok mégis a sok esztendő megerőltető lépcsőjárása lehet, míg végre meghallgatták, és teljesítették a kérését.. . Két gyereke gyászolja. a. ő. Emberségből jeles! Az ember életében vannak pillanatok, amelyekre mindig szívesen visszagondol. Április 2-a Mezei Károly bácsinak minden bizonnyal örökre emlékezetes marad, mert ekkor kapott rokkantkocsit a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát szocialista brigádjaitól. A 11 éve nyugdíjas Károly bácsi, aki mozgásképtelen, kéréssel fordult Cseri Jánoshoz, a Salvador Allende Szocialista Brigád vezetőjéhez, hogy élete hátralevő részét tegyék könnyebbé. A kérést tettek követték. A brigád felvette a kapcsolatot a gépjavító üzem többi brigádjával, és a rokkantkocsi nagyon rövid idő alatt elkészült. A gépjavító üzem szocialista brigádjai további 5 rokkantkocsi rendszeres javítását, karbantartását is vállalták, s ezt becsülettel teljesítik. Emberségből jelesre vizsgáztak! Ferencz Sándor, újítási és munkaversenytitkár Fotó: Besenyi János Döntött a Legfelsőbb Bíróság Válaszolnak az illetékesek A békéscsabai Városi Tanács műszaki osztálya válaszolt a Kodály Zoltán utcai lakók panaszára. Az itt élők hívták fel a mi figyelmünket is a Patyolat mögötti focipályán uralkodó állapotokra. Az utca lakóinak kertje határos a pályával, s felszólítást kaptak, hogy ne járkáljanak keresztül a pályán, mert aZ" birtokháborítás. Nem is emiátt mérgelődtek, hanem az egyre gyarapodó szemétkupacok miatt fogtak tollat. A városi tanács műszaki osztályának szakemberei a helyszínen győződtek meg arról, hogy a Lovas István Ifjúsági Sporttelep gondnokságának kezelésében levő területen a köztisztasági és közegészségügyi előírásokat nem tartják meg. A gondnokságot értesítették erről, s kérték, hogy takarítsák el a szemetet, és a további sze- szétszállítást 1981. július 10- ig szüntessék meg. ♦ Kovács Árpádnc olvasónk írja, hogy férje tavaly januárban üzemi balesetet szenvedett. A maradandó egészségkárosodás fokát az Állami Biztosító orvosszakértője másképpen állapította meg. mint a Társadalombiztosítási Intézet. Olvasónk azt kérdezi, melyik véleményt fogadja el helyesnek, s hogy lehetséges a véleménykülönbség? A baleseti állandó egészségkárosodás fokát — saját biztosítás alapján — az ÁB orvosszakértője határozza meg. Ennek megállapításánál a bármely munka végzésénél egyaránt figyelerrrtJe vehető általános funkciókiesést kell értékelni. A TBI szakértője viszont egy adott munkakör ellátásánál jelentkező munkaképesség-csökkenést állapít meg, amely százalékos mértékben természetesen eltérhet az ÁB megállapításaitól. ♦ Szabó Dávidné arra kíváncsi, hogy kit illet meg az elhunyt CSÉB-tag után felvehető biztosítási összeg? Ez a tagsági könyvben is olvasható; ha a tag másként nem rendelkezett, az akkor együttélő törvényes örököst (örökösöket) illeti meg. A törvényes örökös kérésére — az ügyintézés gyorsítása érdekében — a közjegyző öröklési bizonyítványt ad, melynek illetéke 100 forint. Kártérítés karambol után Egy személyautó összeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő motor- kerékpárral, amelynek oldalkocsijában ötvenéves asz- szony ült. A karambolt az autó vezetője okozta, akiről kiderült, hogy fiatalkorú és természetesen járművezetői jogosítvánnyal sem rendelkezett. Ezért a bíróság elítélte. A baleset következtében az asszony olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy egyik lábát amputálni kellett. A szerencsétlenül járt nőnek 67 százalékos rokkantság miatt nyugdíjat állapítottak meg. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága — a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása alapján — dologi károk, keresetveszteség. utazási költség, s egyéb címeken 150 ezer forintot megtérített és havi Az egyik városi tanács beruházási vállalata egy építőipari vállalattal szerződést kötött csecsemőotthon létesítésére. Már az átadás után is több javítást kellett elvégezni. Később újabb beázásokat észleltek, melyeket a kivitelező nem szüntetett meg arra hivatkozva, hogy szavatossági kötelezettsége már lejárt. Ezért per indult ellene. A beruházási vállalat keresetében előadta, hogy a vakolat hullása miatt az épület életveszélyes. Több szobát máris kénytelenek voltak lezárni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elévülés címén elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést megváltoztatta, és az építőipari vállalatot kötelezte: a javítási munkálatokat megállapított határidőn belül végezze el. A kirendelt szakértő helyszíni szemlét tartott és megállapította: a szobák huszonöt százaléka hibás, mert az építkezéskor eltértek a tervtől, nem tartották be a műszaki előírásokat. Olyan födém készült, ami miatt az épület szellőzetlen salétro4560 forintos járadékot állapított meg részére. A sérült nő azonban ezen kívül nem vagyoni kártérítést, is követelt a biztosítótól, ezért pert indított ellene.' Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely 150 ezer forintot ítélt meg neki. •A döntés indoklása szerint a rokkant művégtagot kapott. amellyel azonban csak korlátozottan tud mozogni, tehát járóképességének' csökkenése életét és a közösségben való részvételét jelentősen akadályozza. Vagyoni kárának megtérítése azonban a nem vagyoni kihatásokat is enyhíti, különösen azért, mert az Állami Biztosító kötelezte magát Tra- bant-Hycomat autó vételárának megtérítésére. Ezáltal mozgásképessége — viszonylagosan — javulni fog. mos. Az utólagos javítások sem voltak megfelelőek. Ennek ellenére a hibák megszüntethetek, ha a tetőszerkezetet a födémig lebontják, és az előírásos módon újból felépítik. A szakvélemény alapján a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a létesítmény a kivitelezési hibák miatt alkalmatlan a rendeltetés- szerű használatra. A továbbiakban az ítélet rámutatott arra, hogy ÉVM- rendelet értelmében alkalmatlanság esetén a szavatossági jogok elévülési ideje az átadási-átvételi eljárás befejezésétől számított 3 év. Ezen az időn belül a kivitelező több hibát javított ki. ami a Polgári Törvénykönyv szerint a szavatossági igény elévülését megszakítja. Ez azt jelenti, hogy a legutóbb végzett javítástól számított 3 éven belül a szavatossági igény érvényesíthető. Ennek megfelelően, a beruházási vállalat keresetét időben nyújtotta be, tehát az elévülési kifogás alaptalan. A javítások elvégzésére —szakértői vélemény alapján — a Legfelsőbb Bíróság határidőt szabott meg. Hajdú Endre Életveszélyes csecsemőotthon Hazánk, Kelet-Európa Hibák és torzulások A kelet-közép-európai országok kommunista pártjainak politikájában 1948—49- től súlyos szektás, dogmatikus és revizionista torzulások keletkeztek. (A gazdaságpolitikában való jelentkezésükről már történt említés.) A kommunista pártokon belül megsértették a pártélet lenini elveit, megszűnt a kollektív vezetés, a párt irányítása szűk csoportok kezébe csúszott át. A párton belüli bírálatokat elfojtották. A pártapparátusok átvették az operatív közigazgatási-gazdaságirányítási feladatok jó részét, ugyanakkor a pártok ideológiai nevelőirányító tevékenysége visz- szaesett. A szakszervezetek, ifjúsági szervezetek, más társadalmi szervezetek háttérbe szorultak, önálló érdekvédelmi, szervező-mozgósító tevékenységük formálissá vált. A választott képviseleti szervek irányító-ellenőrző tevékenysége csak papíron létezett, a végrehajtó szervek a társadalmi befolyásolást kizárva működtek. Kialakult a később „személyi kultuszként” ismertté vált jelenség. A párt és az állam néhány legfelsőbb vezetőjét — különösképpen pedig a pártok első emberét — mértéktelenül előtérbe állították, személyüket, tevékenységüket, bölcsességüket, tévedhetetlenségüket minden lehető és lehetetlen alkalommal — néha már a komikum határát súrolóan — kritikátlanul felmagasztalták. Mindez a szocializmust építő dolgozó tömegek alkotó munkájának indokolatlan és alaptalan lebecsülését jelentette. 1949-től kezdve igen súlyosan megsértették a szocialista törvényesség alapelveit. Ennek külpolitikai előzményei is voltak. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájába (Kominform) tömörült pártok 1949 novemberében újabb Jugoszláviával kapcsolatos határozatot hoztak. A határozat, amely a jugoszláv párt vezetőit az imperializmus ügynökeinek nevezte, és a kapitalizmus visszaállításával vádolta, súlyos következményekkel járt. Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint a többi kelet-közép-európai szocialista ország között az államközi, gazdasági, közlekedési stb. kapcsolatok úgyszólván teljesen megszakadtak. Rendszeressé váltak a fegyveres határincidensek, a diplomáciai képviselők kölcsönös zaklatása és kiutasítása. Egymást érték a szélsőséges hangnemű propagandaakciók. A Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária és Románia felmondták a Jugoszláviával a minap kötött kétoldalú barátsági szerződéseket. Egyes szocialista országokban „titoista összeesküvéssel” vádoltak meg, majd végeztek ki nagy tekintélyű, a hazai ellenállási mozgalomban vezető szerepet betöltött kommunistákat. Elsőként 1949 szeptemberében Magyarországon Rajk László külügyminisztert, volt belügyminisztert. A vádak zavarosak, egymásnak ellentmondóak, és összességükben konstruáltak voltak. Albániában Koci Dzodze iparü-
