Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

1981. július X5., szerda Hűvös pillanat a kánikulában. A magyarbánhegyesi BARTÖV dolgozói hűtött teherautóról rakodják a tenyésztojásokat a keltetőállomás előhűtő raktárába, ahonnan néhány napon belül a keltetőgépbe kerülnek Fotó': Veress Erzsi Eskütételek A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. sz. törvényerejű rendelet alap­ján hozzájárult Szobonya Eszternek, a Miasszonyunk­ról nevezett iskolanővérek női szerzetesrend tartomány- főnöknőjévé történő kineve­zéséhez. A tartományfőnök- nő kedden Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság alkotmányára. Az eskütéte­len részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami, Egy­házügyi Hivatal elnöke és Ijjas József kalocsai érsek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bakos Lajosnak, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete alelnökévé és a budapesti izraelita hitközség elnökhelyettesévé történő megválasztásához az 1957. évi 22. sz. törvényerejű ren­delet alapján hozzájárult. Bakos Lajos kedden Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese előtt esküt tett a Magyar Nép- köztársaság alkotmányára. Az eskütételen részt vett Miklós Imre, valamint Hé­ber Imre, a Magyar Izraeli­ták Országos Képviselete el­nöke. Növeli a forgalmát a mezőkovácsházi ÁFÉSZ A Mezőkovácsháza és Vi­déke ÁFÉSZ az 1981. évi forgalmi tervében — a kis­kereskedelemre vonatkoztat­va — több mint 6 százalé­kos növekedést irányzott elő. Az ellátás színvonalának emelése mellett a vezetőség továbbra is kiemelt feladatá­nak tartja a gazdálkodás ha­tékonyságának fokozását, a tartalékok feltárását, vala­mint az ésszerű takarékos­ságra irányuló gazdálkodást. Az eddigi ' tapasztalatok szerint: jóllehet élelmiszerek­ből megfelelő mennyiségű és összetételű készletek álltak a vásárlók rendelkezésére, de szállítási problémák miatt esetenként választékhiánnyal kellett számolni. Különösen néhány édesipari és mirelit­áru, valamint diabetikus ké­szítmény és tejtermék be­szerzése okozott gondot a ke­reskedelmi egységeknek. A zöldség- és gyümölcsforga­lom viszont a vártnál ked­vezőbben alakult, s primő­rökből is jó volt az ellátás. Az iparcikkek közül első­sorban az olcsóbb magneto­fonokból, lemezjátszókból, rádiókból, háztartási kisgé­pekből, edényekből és így tovább, nem lehetett kielé­gíteni az igényeket. Ugyan­ez mondható el bizonyos ru­házati cikkekről is. Az ÁFÉSZ a forgalmat — többek között — kóstolóval egybekötött élelmiszer-áru­sítással, valamint kisgépbe­mutatóval és más kedvezmé­nyes vásárlási akciók szer­vezésével kívánta fokozni az elmúlt időben. A nagyközségben a ven­déglátóipari forgalom növe­kedése — a bázisévhez ké­pest — most megközelíti a 10 százalékot. Jelentős ered­ménynek számít az is, hogy megszűnt a nagyarányú mun­kaerő-vándorlás, és mind többen lesznek törzsgárdata- gok. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1981. JÜI.IUS 13-ÄN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 11119 Trabant Lim. (Bp.) 3 202 Trabant Lim. (Győr) 2 382 Trabant Lim. (Debrecen) 1 722 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 5 314 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 793 Trabant Lim. Spec.< Debr.) 2 959 Trabant Combi (Bp.) 1 976 Trabant Combi (Győr) 1671 Wartburg Lim. (Bp.) 3 652 Wartburg Lim. (Győr) 3 418 Wartburg de Luxe (Bp.) 4 110 Wartburg de Luxe (Győr) 3 645 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 795 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 429 Wartburg Tourist (Bp.) 1 900 Wartburg Tourist (Győr) 1 125 Skoda 105 (Bp.) 3 647 Skoda 105 (Győr) 3 693 Skoda 105 (Debrecen) 3 707 Skoda 120 (Bp.) 3 238 Skoda 120 (Győr) 2 708 Skoda 120 (Debrecen) 2 521 Lada 1200 (Bp.) 10 679 Lada 1200 (Debrecen) 9 355 Lada 1200 (Győr) 665 Lada 1300 (Bp.) 5 808 Lada 1300 (Debrecen) 4 611 Lada 1300 (Győr) 823 Lada 1500 (Bp.) 6 878 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Lada 1500 (Győr) 1 840 Lada Combi (Bp.) 3 289 Lada Combi (Debrecen) _ 1184 Lada 1600 (Bp.) 2 476 Lada 1600 (Debrecen) 1 063 Moszkvics (Bp.) 10 697 Polski Fiat 126 (Bp.) 5 822 Polski Fiat 126 (Győr) 1510 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1 766 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 2 196 Zaporozsec (Bp.) 32 367 Július 20-26. III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál Július 20—26-a között a Magyar Kommunista Ifjúsági .Szövetség lesz a házigazdája a III. magyar—szovjet if júsá- gi barátságfesztiválnak. Ezek­ben a napokban Budapesten és országszerte fiatalok ez­rei, KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek, dolgozó és tanuló fiatalok már formálgatják, alakítják a gazdag vendégvá­ró programot — tájékoztat­ta az újságírókat tegnap a KISZ KB székházában Ko­vács Jenő, az ifjúsági szövet­ség Központi Bizottságának titkára. Elmondotta, hogy a ma­gyar és a szovjet ifjúság, a KISZ és a lenini Komszomol együttműködésének gazdag hagyományait követve, négy esztendővel a legutóbbi — leningrádi — fesztivál után most Magyarországon a sor, hogy olyan, politikai és kuk turális fesztiválprogramot rendezzen, amely híven tük­rözi a magyar és a szovjet ifjúság békevágyát, demonst­rálja testvéri barátságát. A mostani fesztiválnak különös jelentőséget ad az a körül­mény, hogy a két baráti or­szág a nyolcvanas években minőségileg új feladatok előtt áll a politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális életben egyaránt. A feladatokat az MSZMP XII. kongresszusa és az SZKP XXVI. kongresszusa körvonalazta, és a két rest- vér ifjúsági szervezet legfőbb törekvése, hogy hozzájárul­jon az új teendők elvégzésé­hez. Az ifjúsági barátságfeszti­válra mintegy 900 szovjet fiatal érkezik, s lesz módja arra, hogy minél több isme­retet kapjon hazánkról, ered­ményeinkről, a magyar fia­talok munkájáról. Ugyanak­kor fiataljaink tízezreinek nyílik alkalma a fővárosban és másutt pergő eseménye­ken, gyűléseken, fórumokon a közvetlen találkozásra a szovjet ifjúság küldötteivel. Vendégeink között 100 tagú politikai delegáció és 350 ta­gú kulturális küldöttség ér­kezik, és képviseltetik ma­gukat a szovjet testvérme­gyék és -városok is. A ma­gyar fiatalokat 100 tagú po­litikai delegáció képviseli, tagjai olyan leányok és fiúk. akik megtisztelő megbízatá­sukat munkájukkal, tanul­mányi eredményeikkel, moz­galmi tevékenységükkel ér­demelték ki. A fesztivál július 20-án Budapesten, a gellérthegyi Jubileumi parkban a magyar és a szovjet nép barátságát demonstráló politikai ünnep­séggel kezdődik, amelyre 30 ezer fiatalt várnak. A ma­gyar és a szovjet politikai delegáció — az előbbit Fejti György, a KISZ KB első tit­kára, az utóbbit várhatóan Borisz Pasztuhov, a Komszo­mol KB első titkára vezeti — a fesztivál ideje alatt konfe­rencián vesz részt az ifjúsági szövetség székházában, ahol szót váltanak a két ifjúsági szövetség időszerű feladatai­ról. Az ifjúmunkás, a mező- gazdasági, az értelmiségi, a középiskolai és az egyetemi fiatalok külön-külön munka- csoportokban vitatják meg sajátos feladataikat. A poli­tikai - program kiemelkedő eseménye lesz 24-én a KISZ KB székházában tartandó békenagygyűlés, majd a rá, következő napon politikai nagygyűlés. Jóllehet, a fesztivál a fővá­rosban kezdődik és zárul, az egész ország a házigazda: ki- sebb-nagyobb csoportok is­merkednek majd a megyék­kel. Tájékozódnak hazánk politikai, gazdasági és kultu­rális életéről, találkoznak magyar fiatalokkal. Ország­szerte kulturális, művészi rendezvények sokaságát kí­nálja hétfőtől szombatig a fesztivál, Budapesten, Bala- tonfüreden, Zánkán, Szent­endrén, Miskolcon és Kecs­keméten mutatkoznak be a fiatal szovjet művészek. Befejezték az aratást a Hidasháti Állami Július 13-án, hétfőn a Hi­dasháti Állami Gazdaságban befejezték a kenyérgabona betakarítását. Az aratás 11 napig tartott. Eső miatt a gépek csak egyszer vonultak kényszerpihenőre. Huszonkét kombájn vágta le a 2 ezer 400 hektár kalászost. Az idei aratás a korábbi évekhez képest jóval rovi- debb volt. Ez nemcsak a kedvező időjárásnak köszön­hető. A gazdaságban új kom­bájnok vásárlásával mintegy 40 százalékkal rtőtt az arató- cséplők teljesítménye. Na­ponta átlagosan ezer tonna búzát szállítottak az átvevő­helyekre. Gazdaságban A szalmabetakarítás is gyorsan halad. Eddig a terü­let 75—80 százalékáról hord­ták be a szalmát. Tarlóhán­tást a 2 ezer 400 hektár 40 százalékán végezték el, a műtrágyázást 800 hektáron fejezték be. Az állami gazdaságban 300 hektáron vetettek az idén másod vetésű silókukoricát. A borsó után földbe juttatott takarmánynövény a július eleji eső hatására szépen fej­lődik. A gazdaság kombájn­jai egyébként a szomszédos üzemekben segítik a betaka­rítást. Nagyüzemekben vizsgáznak a napraforgóhibridek A hatodik ötéves terv időszakában a növényi olaj- és zsírtermelést mintegy 70 százalékkal, a növényolaj­ipari eredetű takarmányok előállítását pedig 50 száza­lékkal fokozzák. A terv sze­rint mindenekelőtt a napra­forgó-termesztés fejlesztése kerül előtérbe, a hozamokat 20—25 százalékkal javítják majd az üzemek. A nagyüzemben termesz­tett hibridek választékát nö­velik. A termőföldeken most vannak virágzásban a nagyobb hozamokkal bizta­tó újabb napraforgófélék. A szakemberek az elterjesztés­re javasolt hibrideket, faj­tákat különös gonddal ápol­ják, erőteljes növényvéde­lemben részesítik a növé­nyeket azért, hogy minél egészségesebb termést hoz­zanak. A MÉM adatai szerint ta­valy eredményesen dolgoz­tak azokon a földeken, ahol a napraforgó-vetőmagot sza-' porították. Ezerötszáz hek­táron jugoszláv, francia és amerikai hibridek vetőmag- ■ ját állították elő és a „meg­fogott” készlet teljes egészé-- ben alkalmasnak bizonyult a továbbtermesztésre. A hibrid-vetőmagok előállítá­sát a Bácsalmási Állami Gazdaság irányításával nagy tapasztalatokkal rendelkező gazdaságok látják el. A hazai nemesítés az el­múlt években jó eredménye­ket ért el. A Szegedi Gabo­natermesztési Kutató Inté­zet több hibridjelöltet állí­tott elő. összesen tizenegy­féle hibrid szaporítását mi­nősítette már az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőség. A növényeket 90 hektáron termesztették. Az így nyert szaporítóanya­got az idén a termelési rend­szerekkel együttműködve széles körű nagyüzemi pró­batermesztésben vizsgálják. Bürokrácia és demokrácia Ö címben foglalt két szó aligha illik egy­máshoz. Mint tűz és víz, annyira nem tűrik egy­mást. És az emberek vágyá­ban, sőt követelésében is az ellenkező póluson foglalnak helyet: a bürokráciát vissza­szorítani, a demokráciát pe­dig szélesíteni, még inkább kibontakoztatni szeretnénk. A bürokrácia növekedése a demokrácia ellenében hat, azt gátolja, csökkenti, a de­mokrácia fejlődése pedig a bürokrácia sírásója. • Ezek a nyilvánvaló és ismert -felis­merések, persze, önmaguk­ban még nem jelentik a va­lóság megváltoztatásának ki­zárólagos garanciáját. Már pedig a valóság meg­változtatandó, éppen azért, mert ebben a valóságban, a mi életünkben is szüntelenül együtt van jelen a bürokrá­cia is, a demokrácia is. Le kell szögeznünk, rögtön, hogy ez a tény önmagában még nem valamiféle gyengeség je_ le, sőt — bármilyen furcsán hangozzék is — egyfajta tü­nete a fejlődésnek. A bürok­rácia, a papírmunka ugyan-« is gyakran következik az élet minden területén abból a tényből, hogy a legkülönfé­lébb munkafolyamatok az iparban, a tudományban, a mezőgazdaságban, az irányí­tásban — technikailag, tech­nológiailag — mind fejlet­tebb színvonalra emelkednek, s ezekben a folyamatokban a fizikai erőt, sőt, az agy mun­káját is bizonyos mechani­kus műveletekben mindin­kább helyettesítik olyan esz­közök, amelyek a papírt fo­kozottabban igénybe veszik. Gondolhatunk itt a lyukkár­tyára éppen úgy, mint a szá­mítógépek memóriaegységei­re, és sok minden másra. Nyilvánvaló az is, hogy ez­zel a folyamattal egyidejűleg megnő.tt az ellenőrzésnek, az irányításnak, a fejlesztésnek stb. is egy „papírratettebb”, bürokratikusnak tetsző for­mája. Tehát kár lenne a bürok­ráciát kizárólag úgy értékel­ni, mint valamilyen emberi gyengeséget, amely valami ótokként nehezedik ránk. Nem. A bürokrácia megszü­letésének objektív alapjai a társadalom fejlettségének, berendezkedésének, hagyo­mányainak adott fokától füg­genek, nem véletlenül jöttek létre, s az emberiség történe­tében távolról sem a mi vi­lágunk az első, amelyben gondot okoznak. Nem a pusz­ta létükkel — amely bizo­nyos méretekben, optimális körülmények között szüksé­ges, üdvös, sőt, nélkülözhe­tetlen —, hanem a túlburján^ zásukkal. Természetesen, amikor a bürokráciát szapuljuk, mind­nyájan erre a túlburjánzásra gondolunk. És mikor érzékel­jük túlzásnak a bürokrácia jelenlétét, méreteit, erőit? Éppen akkor, amikor már nem társadalmilag szükséges és hasznos funkciót tölt be, hanem kártékonyakat. Ezeket vég nélkül sorolhatnánk, ám közülük kettőt van csak hely itt kiemelnünk, méghozzá a két legnyugtalanítóbbat: Az egyiket a kapitalizmus­ban is sok és sokféle kritika éri, s ez nem más, mint hogy a bürokráciának rendkívül nagy a vitalitása:, hajlama van rá, hogy önmagát mind­untalan újratermelje, sőt, bő­vítse, s ezáltal rendkívül nagy energiákat von el a társadalomtól. A Parkinson- könyvek magyarországi nép­szerűsége is mutatja, hogy e jelenségekben sok hasonló motívum fedezhető fel az egész világon. Nálunk is ér­zékelhető, hogy a papír- és aktagyártás egy ponton túl olyan kényszerhelyzeteket tud előidézni, amelyekben azt a látszatot kelti, mintha csak újabb papírokkal,' ak­tákkal, szabályzatokkal, pa­ragrafusokkal lehetne leküz­deni őket. Márpedig ez a bürokrácia „nagy csele”, mert a fentiek éppen a várt­nak az ellentétét, a bürokrá­cia további növekedését idé­zik elő. A kudarcok aztán újra meg újra felszínre hozzák azt a felismerést, amit ma közkeletű kifejezéssel úgy szoktunk emlegetni, hogy az emberi tényező megnöveke­dett szerepével kell jól él­nünk. Csakis az ember, a gondolkodó, a világa bonyo­lultságán felülemelkedni, ab­ban eligazodni tudó ember képes megálljt parancsolni ennek az áradatnak. De hogyan? És itt követke­zik a bürokrácia kártékony­ságának másik fontos eleme. Csak felelősséggel léphet közbe az ember, de a bürok­rácia éppen a felelőtlenségre nevel, sőt, annak kedvez. A bürokrácia sokszor azért is virul, mert kiválóan alkal­mas arra, hogy papírok, ak­ták mögé bújjanak azok, akik e papírok nélkül nem képesek vagy nem akarnak kiállni valami mellett, vagy ellen. A felelősség elől segít elbújni a bürokrácia, a ma­ga papírtermelő és értekez­letszaporító mechanizmusá­val, amely — mint látható — már nemcsak valamely munkamenet vagy irányítási rendszer mechanizmusa le­het, hanem az emberek élet­vitelének, a világunkhoz, sőt, a saját jövőnkhöz való vi­szonyának a mechanizmusa is. És ez az a pont, ahol a bü­rokrácia a demokráciára is a legveszélyesebb. A demok­rácia ugyanis feltételezi a jellemben s közéleti ismere­tekben érett emberek felelős­ségérzetét, felelősségvállalá­sát. Vagyis éppen azt, ami­ről a bürokrácia leszoktatni igyekszik az embert. ízért aztán csakis a bürokrácia elleni I I céltudatos küzde­lem segíthet bennünket ab­ban, hogy tovább szélesítsük a szocialista demokráciát. Ez utóbbi pedig legfőbb politi­kai és emberi céljaink egyi­ke. Hiszen olyan országot akarunk építeni és tovább építeni, amely minden kül­ső-belső nehézség ellenére megteremti valamennyi dol­gos, tisztességes állampolgára számára a jó közérzetet, a jól végzett munka lehetősé­gét és örömét, a kulturált életmódot, s a boldogulás biztos reményét és tudatát. Ezért a demokrácia olyan eszköz, amelyet magunk for­málunk — magunknak. Töb­bek között a bürokrácia ellen folytatott szívós, körültekintő harcunk révén is. Cs. I. Minta utáni értékesítés Nem új módszer a keres- kerelemben a szélesebb vá­laszték bemutatását segítő minta utáni értékesítés, amelyben azonban még na­gyon sok lehetőség rejlik. A Ravill Kereskedelmi Válla­latát saját üzleteiben — az Echó, Alkatrészáruház, Elektron bolt — a nagyobb méretű és értékű tartós fo­gyasztási cikkeket, rádiót, te­levíziót, hűtő- és mosógépet, bojlert, villanytűzhelyet, hő­tárolós kályhát már csak ily módon árusítja. Az üzletek­ben kiválasztott termékeket a vállalat budaörsi raktárházá­ból szállítja a vevő lakására. A raktárban minden egyes készüléket úgynevezett vevő­szemes vizsgálatnak vetnek alá, nemcsak műszerekkel, hanem — akárcsak a vásár­ló — üzem közben is kipró­bálnak, és csak kifogástalan terméket adnak ki. A Ravill a minta utáni ér­tékesítés továbbfejlesztésére kötött megállapodást a Cent­rum Áruház Vállalattal. Rö­videsen — egyelőre kísérlet­képpen — a Corvin Áruház­ban és a Divatcsarnokban a minta után vásárolt készülé­keket a Ravill szállítja majd házhoz budaörsi raktárából.

Next

/
Thumbnails
Contents