Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
1981. július 15:, szerda Szomszédolás i..-y.-™.icvlKijTO m M.HHI Umééi' «HÍRLAP „A cél az, hogy összefogjunk minden helyi erőt a szocialista építés érdekében, azzal a céllal, hogy az előirányzatokat az önzetlen tár- sadalmimunka-akciók közvetítésével túlteljesítsük, még konfortosabbá váljék az itt lakók élete a hatodik ötéves terv során” — foglalta össze feladatait Szegeden a megyei népfrontbizottság. Púp a hátunkon? Inkább csak „rázós ügy”, mondta a napokban egy gazdasági vezető a készletgazdálkodásról. Azonkívül, hogy minden vállalat életében a leghálátlanabb feladatok közé tartozik, országos probléma is. Fekete Klára, a HÓDGÉP példáján érzékelteti az olvasókkal a kérdés ellentmondásosságát, árnyaltságát. Akkor, amikor általánosan elfogadott jó módszerek nincsenek a készletgazdálkodásra. Utcákon, tereken villog az Adidas, anélkül, hogy bármilyen összefüggést találnánk a sport és a hármas csík között. Szabadkáp, az Adidas-boltban egy nagymama cibálja pufók unokáját, és közben rendel „Kérek a kicsinek egy pár cipőt, zoknit, trikót, melegítőt, törülközőt, papucsot, és ... más nincs? Hogy mi? Mindegy, csak Adidas legyen.” Hogy most ez a divat? Ha tovább gondolkozunk, kiegészíthetjük a felsorolt cikkeket. Igaz, attól izomlázat is lehet kapni, s ismerve a divat anatómiáját, épp ezért nem is lesz belőle divat — legalábbis egyelőre. AtcUOM« SZOLNOK MEGYEI VILÁG PHOlETAJUAlEGYESÜLJETEK! A papírbútorsztori. Tíz évvel ezelőtt az Iparművészeti Főiskola belsőépítész-hallgatójának, Blazsek Gyöngyvérnek támadt egy akkor képtelennek tűnő ötlete: bútort csinál papírból. Az ötletből nemcsak rögeszme, de bútor is lett. Aztán eltelt tíz év, és semmi. 1981. utolsó vasárnapján, a Hét című politikai műsor egy 3 perces filmmel ér véget, amelyben egy 7 éves kislány bemutatja az országnak gyermekszobájuk papírbútorait. A film után két héttel a Nyíregyházi Papírgyár igazgatója egy interjúban kijelenti, hogy szeretnék a papírbútort már a legközelebbi BNV-n bemutatni. A Tiszaligetben vagyunk, a középiskolás és szakmunkástanuló fiatalok katonai és rendőri pályára irányítási táborában. Az idén negyedik alkalommal rendezi itt a tábort tíz alföldi megye fiataljainak a KISZ, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a határőrség országos parancsnoksága. Az első táborok gyümölcse már beérett, a katonai, rendőri, határőri hivatásos pályát választó fiatalok 10—15 százaléka- a táborban szerzett élményei alapján döntött a hivatás mellett. Az egyetemen nem győzték elégszer ismételni, menynyire bonyolult egy vállalat élete. Egyetlen döntésnek számtalan következménye van, s ennek többségét előre látni kell. A frissen végzettek többségét, különösen a gazdasági szakembereket, még ma is azzal a szándékkal veszik fel a 7. számú Volánhoz, hogy egy-két éven belül felelősségteljes feladatokat bíznak rájuk. Addig azonban körbe kell járniuk a vállalat részlegeit, hogy megismerhessék az egyes munkafázisokat. A krimináltechnika boszorkánykonyhájában. Érdekes látogatásra invitálja az olvasót a Néplap. Bemutatja a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság krimináltechnikai felszereltségét. Másfél évtizeddel ezelőtt egyetlen fényképezőgép volt a labor felszerelése. Ma már se szeri, se száma azoknak az eszközöknek, amelyek a rendőrség munkáját segítik. liUcr*oiiUtj*iccrisOijtn*i Néhány nappal ezelőtt avatták Kábán, a Vörös Csillag Tsz-ben a debreceni Hunyadi Tsz és a TSZKER összefogásával létesített új gumiköpeny-futózó üzemet. A korszerű gépekkel és berendezésekkel évente 50 ezer teher-, illetve különböző méretű személygépkocsi gumiját tudják futózni, amire egy-' éves garanciát vállalnak. Aprólék címmel olvashatunk egy „fricskát”: — Bemegyek az írószerboltba Tinten Star tollért, a nyomtatványboltba adatlapért, a Do- mus Áruházba Cardo kárpitért, a Luxorba porszívóhoz való papírzsákért stb. stb., mindenütt azt a feleletet kapom, hogy nincs. Mit tegyek, hogy néha igenlő válasszal fogadjanak? Talán kérdezze azt, hogy van-e hiánycikk? A víz is kiszorulna a medencéből, ha minden jelentkező helyet kapott volna a tanfolyamokon. A vénkerti általános iskola a tavalyi sikeres bemutatkozás után az idén is meghirdette a gyermekek nyári úszótanfolyamát. A legfiatalabb nebuló alig 9 hónapos, de a tanfolyam rangidős ifjúja is csak jövőre koptathatja az iskolapadot. Egy-kg.t év múlva nem lehetetlen, hogy faképnél hagyják lassan tempózó szüleiket, s ha idáig eljutnak, már csatát nyert e kitűnő kezdeményezés. Nem mindegy! A Kóma című film pereg a mozikban. Az aneszteziológus magyarázza a medikáknak az altatás menetét. „Ezen a vezetéken megy az NO” — mondja. Ha igaz lenne, szegény betegekre még kínosabb halál várna, mint a filmben, az örökös elaltatás- ra szolgáló szénmonoxid miatt. Helyesen szólva NO áramlik a vezetékben — az úgynevezett kéjgáz —, amely valóban kellemes álomba meríti a pácienseket. WÚmARMÚB 1 Pártfogói felügyelet. Sokszor hallani ilyen és ehhez hasonló véleményt olyan emberről, aki nemrég szabadságvesztést töltött: börtöntöltelék, rovott múltú. A szavak mögött gyanakvás, előítélet húzódik meg, ami megnehezíti a társadalmi beilleszkedést. Dr. Szabó Loránd megyei bírósági tanácselnök a pártfogói felügyelet társadalmi hasznosságát és szükségességét elemzi cikkében. Főhajtás a családnak. öregszik hazánk lakossága, mert a szülők egyre kevesebb gyéreket vállalnak, ismét hódít az egyke és az „egysem- ke”. Sokszor hallani, hogy akinek három vagy több gyermeke van, 'az primitív ember, önmagát ragasztja bele a szegénységbe. Pedig manapság nem megélhetési gondok zsugorítják a családok zömét, hanem a kényelmi szempontok. Versenytárgyalás a mezőgazdaságban. A kocsi Aranykalász Tsz versenytárgyalást hirdetett évente 20—24 ezer hízósertést kibocsátó telep építésére. Űj jelenségről van szó, ugyanis a versenytárgyalás ezzel az esettel bevonult a mezőgazdaság gyakorlatába, jelezve, hogy nem mindegy mennyiből, milyen műszaki megoldásokkal valósítják meg terveiket. Összeállította: Lovász—Számadó Üj Nivea napolaj és naptej gyártását kezdték meg a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatnál. Termékeik rövidesen kaphatók lesznek a boltokban is. A képen: Indul a 125 ml-es Nivea naptej és napolaj gyártása a szalagon. (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Magánkereskedők a közellátásért Alig néhány évvel ezelőtt a magánkereskedelem részvételét az ellátásban szinte megyénként másként ítélték meg. Szükségességét ugyan nem vitatták, s további fejlődését sem gátolták, de nem mindenütt tartották szükségesnek. Ez a szempont jelentős mértékben megváltozott, amikor megjelentek a magánkereskedelem helyét és szerepét pontosan meghatározó rendeletek és rendeletmódosítások. Hat év után ismét ki lehet adni magánkereskedői igazolványt kötöttáru, műszaki, népművészeti és háziipari cikk kereskedésekre, sőt felsőruházati, cipő- és lakásfelszerelési üzletek nyitására is adnak engedélyt. Az új rendeletek bővítették a magánkereskedelem lehetőségeit a vendéglátásban is, vendéglők, kávémérések, eszpresszók, kempingek és panziók nyithatók. Ezek az intézkedések nemcsak a szemléletváltozást segítették elő, hanem a kezdeményezőkedv élesztősére is szolgálnak. Ennek tulajdonítható, hogy amíg az elmúlt évben például csak 12 146 magánkereskedőt tartottak nyilván az országban, addig ez a szám egy év alatt 13 080-ra emelkedett. S ennek arányában növekedett a segítő-családtagok száma. Bár az új rendelkezések lehetőséget adtak több alkalmazott foglalkoztatására, a kereskedők, úgy tűnik nem élnek ezzel. Az alkalmazottak száma csak igen csekély mértékben növekedett, s ez azt bizonyítja, hogy a magánkereskedések, a kisvendéglők jó hagyományokat őrizve — családi jellegűek maradnak. Nem érdektelen, hogy szakmánként miként változott a magánkereskedők ösz- szetétele. Az utóbbi évben például 47 új vegyeskereskedés nyílt az országban. A 47 azért nagy szám, mert ez a kereskedelem egyik legmunkaigényesebb szakmája. Aki ilyen bolt létesítésére vállalkozik, kemény munkával keresi meg a kenyerét, hiszen a vegyeskereskedések profiljába általában csak szoros haszonkulcsú áruféleségek tartoznak. Néhány szabadáras termék — például gyümölcs —, vagy zöldségféle — ugyan található a vegyeskereskedések polcain, de ezek forgalma az egésznek csak töredéke. További változás, hogy tizenkilenccel több trafik működik, mint az elmúlt évben. Sajnálatos viszont, hogy némileg csökkent a zöldség-gyümölcs magánkereskedők száma, pedig az ellátásban az ilyen boltok szinte nélkülözhetetlenek. Márcsak azért is, mert a magánkereskedők árai gyakran nemhogy magasabbak lennének, mint az állami, vagy szövetkezeti boltoké, hanem jobb minőségű, friss árut olykor olcsóbban is kínálnak. S ez főleg rugalmasságuknak, alkalmazkodó képességüknek köszönhető. Külön szót érdemel, hogy a tavaly megjelent rendeletek hatására százhuszonkettővel gyarapodott a magánkezelésben levő kifőzdék, büfék, és eszpresszók száma. Ezeknek az új üzleteknek különösen az idegenforgalmi szempontból jelentős vidékeken, üdülőhelyeken van hiánypótló szerepük, ezért a tanácsi szakigazgatási szervek külön támogatásban részesítik azokat, akik a jobb ellátás érdekében ilyen üzleteket nyitnak. Egyelőre olyan szakmák iránt élénkebb az érdeklődés, amelyek eddig „tabunak” számítottak. Következménye, hogy ma négyszázötvennyolccal több ruházati bolt van, mint tavaly. Ez egyben azt is jelenti,' hogy éleződik az üzleti verseny és ez mindenképpen egészséges jelenség. Mert a konkurrencia élvezője mindig a fogyasztó. A magánkereskedők népes táborába tartoznak a hasz- náltcikk-kereskedők is; bár számuk csökkenő tendenciát mutat. Tevékenységükre szükség van, hiszen rengeteg olyan holmit vásárolnak fel, amely sokak számára feleslegessé vált, de mások még használni tudják. S ugyancsak hasznos, egyes területeken nélkülözhetetlen tevékenységet folytatnak a tüzelő- és építőanyag kiskereskedők, akik — szerencsére — egyre többen vannak. A KISOSZ megyei szervezetei évről évre együttműködési szerződéseket kötnek a területükön működő, alapvető fogyasztási cikkeket forgalmazó nagykereskedelmi vállalatokkal a zavartalan ellátás érdekében. Mégis: nem egy kereskedő panaszkodik a hátrányos megkülönböztetés miatt, mert a „maszek” megjelölésnek nem egyszer még mindig rossz mellékíze van. A szemlélet- változás tehát még korántsem általános. Ágh Tihamér Hazánk, Kelet-Euröpa Q Politikai rendszer és társadalmi szerkezet 1949-ben a kelet-közép- európai népi demokratikus országokban fontos feladat volt a tőkés rendszertől örökölt, és a koalíciós időszak- ban módosult államhatalmi, közigazgatási, társadalmi szervezetrendszer átalakítása, alkalmassá tétele az új feladatokra, azaz a feszített ütemű gazdaságfejlesztésre, az új hatalom külső és belső védelmére, a széle® tömegeket átfogó oktatási-kulturális tevékenységre. Az államhatalmi szervezet formája keveset változott. Legfelsőbb választott hatal-, mi szervként mindenhol megmaradt a parlament, a végrehajtó és igazságszolgáltatási szerveket a parlamentnek rendelték alá. A köz- igazgatási apparátus szerveit alárendelték az azonos szintű választott és a magasabb szintű igazgatási szervnek. Ettől a modelltől egyedül Jugoszláviában tértek el, ahol 1949—53. között nemcsak a gazdaságot, hanem a politikai-társadalmi szerveket is decentralizálták az „önigazgatás” koncepciójának megfelelően. A hat szövetségi köztársaság, valamint a Szerb Köztársaságon belüli két autonóm tartomány nagyfokú önállóságot kapott. Ebben természetesen fontos szerepet játszott az, hogy a soknemzetiségű jugoszláv államban egyenlő jogokat és lehetőségeket kívántak biztosítani a korábban elnyomott nemzetiségeknek. Románia is kísérletet tett a nemzetiségi kérdés lenini indíttatású megoldására. A sikeres szovjet példát alapul véve 1952-ben létrehozták a magyar autonóm tartományt, amely a székelyek által lakott területet foglalta magába. (A tervezett autonóm tartományi alkotmány a tartomány 1965-ben történt megszüntetéséig nem készült el.) Csehszlovákiában Szlovákia bizonyos belső ügyeit a Szlovák Nemzeti Tanács és a neki alárendelt kormány intézte. A sok hasonlóság mellett akadtak eltérések is, így például az NDK-ban megmaradt a parlamenti bizalmatlansági indítvány és a népszavazás intézménye. Az államfői feladatokat kollektív államfői testületre (államtanács, elnöki tanács) ruházták, kivéve Csehszlovákiát, ahol jelentős hatáskörrel megtartották a köztársasági elnök posztját. JugoszláviáII természet ajándéka: Traubiszóda Kezdetben volt a BAMBI. Aztán jött a COLA. Majd a Traubiszóda. Ez volt a hetvenes évek elején, ma 72- féle üdítő italnál tartunk. Létjogosultságuk ugyancsak megkérdőjelezhető, mert t a bőséges választék ellenére most is a Traubi az egyik legkedveltebb frissítőnk. A Traubiszódának, mondhatni, történelme van' már. Pontosan tíz éVe, 1971-ben jelent meg hazánkban. Neve a trauben (németül szőlőt) szóból ered, a licencet az osztrák Lenz Moser cégtől vásárolta meg a Badacsonyi Állami Gazdaság. Az ital, nevének idegen hangzása ellenére — nem kis gondot jelentett, amíg megtanultuk, hogyan kell helyesen ejteni — gyorsan meghonosodott nálunk. Amíg az első évben 1,6 milliót; 1972-ben már csaknem tizenöt millió palackkal gyártottunk, 1980- ban pedig — ez volt a csúcs — 120 millió palack Traubiszóda fogyott. E hatalmas mennyiség előállítására a badacsonyi üdítőital-üzem már nem is volt elég, ezért társult velük a Csányi, a Debreceni és a Kunbaja- Bácsszőlősi Állami Gazdaság is. A Traubiszóda alapanyaga a legkiválóbb magyar csemegeszőlő, amelyet természetes anyagokkal ízesítenek. Hogy hogyan; az természetesen az osztrák cég titka, az viszont nem titok, hogy ezer liter TraubiszódáhoZ összesen három deciliter importaroma szükséges. Eddig a világ négy országában vásárolták meg az osztrák licencet, mi elsőként, és állítólag a magyar ital a legjobb ízű. Mi átlagosan személyenként 51 litert iszunk belőle évente, többet, mint őshazájában Ausztriában. Fogyasztják Irakban és Jugoszláviában is, és már érdeklődik iránta az NSZK és Anglia. A Traubi-ivóknak egy örömhír: még néhány hét és megjelenik az üzletekben a Traubi-szörp — félliteres palackozásban, nyolcszoros hígításban, iható továbbá az ÁSZ nevű szénsavmentes almalé-szőlőlé-keverék, 7 deciliteres üvegben. Remélhetőleg ezek sem maradnak le elődjüktől... O. É. ban 1953-ban hozták létre a köztársasági elnöki intézményt. ugyanakkor a parlament (szkuptsina) elnökségét és a minisztertanácsot Szövetségi Végrehajtó Tanács néven egyesítették. ' Az új helyi államhatalmi szervek (néptanács, nemzeti tanács, nemzeti bizottság stb.) a népi demokratikus országok többségében (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország) még az antifasiszta felszabadító harc idején, spontán módon jöttek létre, majd fokozatosan beépültek az új államgépezetbe. Romániában (1949) és Magyarországon (1950) felülről hozták létre a szocialista típusú helyi hatalmi szerveket. Ebben a két országban a felszabadulás után létrejöttek ugyan népi szervek, de nem volt kor moly hatalmi szerepük. Egy ideig koalíciós alapon szerveződve ellenőrizték a köz- igazgatási apparátust, majd fokozatosan elhaltak. Jugoszláviában a helyi hatalmi szerveket — a központiakkal párhuzamosan —kétkamarássá szervezték át 1953-tól kezdve a helyi képviseleti szervek a Választót Tanácsából és a Termelői Tanácsából álltak. A választott szervekbe éi az államapparátusba 1949— 50-ben mindenhol nagyszámú munkás és paraszt került be. Ez a hatalmi váltásnak, a proletár diktatúrá nak szerves konzekvenciája volt. A legtöbb kelet-közép-eu rópai szocialista országba! 1949—53. között átalakítottál