Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
NÉPÚJSÁG o 1981. június 14., vasárnap Pályázati felhívás Fiatalok az energiatakarékosságért A KISZ Központi Bizottsága, valamint a MÉM KISZ- bizottsága pályázatot hirdet „Az ifjúság a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban alkalmazható energiatakarékos módszerek elterjesztéséért” elnevezésű tájértekezlet-soroza- ton való részvételért. Az élelmiszertermelés előtt a VI. ötéves tervidőszakban jelentős feladatok állnak. Növelni kell a termelést úgy, hogy közben csökkenjen a fajlagos energia- és anyagfelhasználás, így az ágazat nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez. Az élelmiszer- és feldolgozóipari termékek árának növekedése elmarad az energiahordozók árainak nagymértékű emelkedésétől, így az ilyen termékeket előállító ágazatok cserearánya romlott. Egyetlen ésszerű megoldás az energia- és nyersanyagigények csökkentése. A KISZ KB célul tűzte ki, hogy a fiatalok körében akciót indít az energiatakarékosság elősegítésére. Az akcióban a KISZ szervezésével részt vehet bármilyen 35 éven aluli személyekből álló kollektíva, amely vállalkozik a következőkben ismertetett feltételeknek megfelelő pályázat elkészítésére. A szerzők képviselői — három versenyző — pedig vetélkedőn mérhetik össze tudásukat. A pályázat témái: az energiagazdálkodás javítását szolgáló új műszaki megoldások, eszközök, technológiák és tervezési eljárások. Energiamegtakarítás lehetőségei az élelmiszertermelés különböző területein. A pályázat terjedelme maximum 10 gépelt oldal, ezenkívül esetleges mellékletek. A dolgozat jeligés, amit rá kell írni a pályázatot tartalmazó borítékra. Zárt borítékban kell mellékelni a résztvevő csoport tagjainak nevét, életkorát és munkahelyének címét. A pályázatot és a mellékleteket 1981. július 10-ig, három példányban, a következő címre kell beküldeni: KISZ Szolnok megyei bizottság, Szolnok. Az elbírálás utáni eredményről levélben kapnak értesítést és meghívást a Héki Á. G. KISZ-bizottsága által szervezendő területi vetélkedőre. A vetélkedő győztes csapatai a következő díjazásban részesülnek: első díj 2500, második 2000, harmadik 1500 forint. A díjazottak részt vehetnek az 1981 szeptemberében a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban rendezendő energiaracionalizálási vetélkedő országos döntőjén. KISZ KB ÉS MÉM KISZ-BIZOTTSÁGA Együttműködés a kertészeti termelésben A VI. ötéves terv időszakában a szőlő- és gyümölcstermelési rendszerek' a korábbinál nagyobb területen követik a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott módszereket — állapítja meg a MÉM a rendszerek ötéves fejlesztésének értékelése során. Tervezik 9 bor- és szőlőtermelési rendszer kialakítását, ezzel húsz százalékkal növekszik a közös programok alapján művelt terület. A gyümölcstermelő rendszerek — szám szerint ugyancsak kilenc — 1985- ben több mint 60 ezer hektáros területtel számolnak. Az új telepítésekben növelik a csonthéjas gyümölcsök részarányát, egyúttal csökkentik a kevésbé kelendő alma hányadát a termelési rendszerekben. Szövetkezeti dalosok találkozója Szövetkezeti dalosok kétnapos országos találkozója kezdődött meg szombaton Szolnok megye négy városában. A Bartók-centenárium és Kodály Zoltán születésének közelgő 100. évfordulója tiszteletére rendezett dalos- találkozóra Szekszárdtól Zákányszékig az országból húsz szövetkezeti kórus, dalkör, Röpülj páva kör érkezett. Az együttesek Karcagon, Kun- szentmártonban, Túrkevén és Szolnokon adtak hangversenyt. Vasárnap a megyeszékhelyen folytatódik a program. A résztvevők előbb a felszabadulási emlékművet koszo- rúzzák meg, majd a mintegy ezer dalos díszhangversenye következik a tiszalige- ti sportcsarnokban. A közös éneklés után kerül sor a dalostalálkozó értékelésére és a díjak átadására. II termelés számbavétele A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban átfogó értékelést készítettek az év első öt hónapjának termeléséről. Valamennyi gyáregység teljesítette tervét, és az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 320 millió forinttal több terméket állítottak elő. Az egy fizikai munkásra eső termelési érték 1980-ról 1981-re 379 ezer forintról 442 ezer forintra emelkedett. Idén új típusú futóművek gyártását kezdték meg, ezzel egy időben jelentősen előre haladtak az új motorcsalád konstrukciós munkái, valamint a kamion- és erőgépgyártás korszerűsítésében is. Állásajánlatok diplomásoknak Június vége, július eleje sok diák életében izgalmas időszak. Ekkor zajlanak ugyanis az egyetemeken, főiskolákon az utolsó nagy vizsgák, az államvizsgák. Milyen munkalehetőségeket kínál megyénk az idén végzett fiatal diplomásoknak? Az igények felmérése céljából a megyei tanács munkaügyi osztálya 350 munkáltatót, termelő vállalatot és szövetkezetei kérdezett meg, de csak 210 válaszolt. Ezért sajnos nem teljes a kép, amit a szakemberigényről alkothatunk, de a tájékozódást mindenképpen elősegíti. A legtöbb diplomást — a megye gazdasági szerkezetének megfelelően — a mező- gazdaságban várják. Szinte minden település termelőszövetkezete keresi az agrármérnököket, növényvédő, illetve állattenyésztő szakembereket. Több mint hetven munkahely várja a kezdőket a mezőgazdaságban. Itt kínálják a legmagasabb fizetéseket is. Általában azonban elmondható, hogy minél kisebb egy település, annál jobb a kereseti lehetőség, és ez minden „diplomás” munkahelyre vonatkozik. Sok munkáltató keresi a műszaki egyetemeken végzőket, a villamosmérnököket. gépészmérnököket, építészmérnököket és a köny- nyűipari műszaki főiskola végzőseit, ök összesen 61 ajánlat között válogathatnak. Az okleveles közgazdáknak 22 állást kínál a megye, a számviteli főiskolát végzetteknek pedig 24-et. Ezek zömében városi ajánlatok, mindössze hét a falusi állás. Jogászokból úgy tűnik az idén kevesebbet igényelnek a termelő üzemek. A felmérés szerint mindössze három betöltetlen állás van. Hasonló a helyzet az állatorvosoknál is. Újra kiderült: milyen más a várbeli jniliő, milyen má- sabfo ott egy előadás, amit már láttunk kőszínházban. A csabaiak Illyés Gyula Bolhabál című népi komédiáját hozták el a gyulai várba, hogy idei első színházi élményként nyújtsák át az érdeklődő közönségnek. Közben az is kiderült, hogy az évadot nyitó Bolha- bál-bemutató jogosan kapott elismerő kritikákat, és nem egészen igaz egy-két elmarasztaló, sőt lekicsinylő és vállveregetően lesajnáló dolgozat, ami kritika címén napvilágot látott. Most is az a véleményem, a várszínházi előadás után, hogy „erre a mi (csabai) színházunkra régóta nem jellemző előadást láttunk. Lehet persze hibákat keresni, mert hibák akadtak; lehet számonkémi ezt vagy azt, mert számonkérhető dolgok szintén voltak, a végső hangulat, a végső élmény azonban totálisan legyűri ezeket, és kiemeli a Játék nagy sodrását, hevületeit, ízes-cinkos kacagásait, a Jó győzelmét a Rossz felett.” Furcsa talán, hogy egy régi kritikából idézek, nem tehetek mást, mert ugyanazt éreztem a gyulai Várszínházban, mint Békéscsabán, azon az elmúlt őszi évadnyitáson. Most is azt kell mondanom, hogy a rendező, Rencz Antal érzi és érti Illyés Gyula indítékait, miért írta a Bolhabálról : „Népszerűén szólni a népről nem lefelé, hanem fölfelé tekintve”. Bizony, megértem én, hogy ez nem könnyű, hogy ezt szív nélkül tenni lehetetlen! Megértem, hogy vannak rendezők, akik önmagukat előtérbe tolva, igencsak tiszteletlenül járnak el az íróval, aki meg- álmodta-megírta a művet, melyet aztán könnyűszerrel „átértelmeznek”, ki tudja miért, és miféle célból-ok- ból? És megértem Rencz Antalt, aki Illyés Gyula szellemiségét hozta a hatszáz éves vár falai közé, megtoldva a történelmi helyszín kínálkozó hangulatával. Megértem, és tisztelem érte. Más volt ez a Bolhabál, mint a tavalyi. De nem lényegében. Felettünk a csillagos ég, mellettünk a magasba komoruló várfalak (hányszor leírtuk már, és nem lehet betelni vele!), és ott, a várudvar színpadán a kópéjáték az ozorai nagypusztán, és, megint a dal, a gyönyörű: „Én istenem, adj egy kevés jót.. S akinek szíves-örömest tapsoltunk: első soron megint Vajda Márta Terus szerepében. Ezúttal is elemében volt, és parádésan bizonyította, mennyire egyéniség, milyen kitűnő színésznő. Forgács Tibor, a Bandagazda most egyszerűbbnek, iga- zabbnak, és kópésabbnak tetszett, mint ősszel. A szerelmespár — Jolánka és Kari — Dzsupin Ibolya, Nagyidat István. Most Nagyidai az, aki a szívét is hozta, nemcsak a tehetségét. Tapsoltunk még Kárpáti Tibornak, Széplaky Endrének, Székely Tamásnak, Gyurcsek Sándornak, Hodu J ószefnek, Hídvégi Máriának, nem utolsósorban pedig a pávakörösöknek, akik a várszínházi udvaron is elnótázták legszebb dalaikat. A díszletet és a jelmezeket Schéner Mihály Munkácsy-díias festőművész tervezte, alkalmazkodva a várbeli körülményekhez. Amikor kialudtak a reflektorok, felötlött bennem: miért nem lehetne ez csabai vendégjáték máshol is? Például Budapesten, vagy akárhol, ahol szeretik a színházat, és tisztelik Illyés Gyulát. Sass Ervin A Minisztertanács tárgyalta Etika és érdekeltség szabálytalanságokra soha nincs megbízható statisztika. Legföljebb az adatok, hogy hány szabálytalankodót csíptek el. de a többit homály fedi. Nagyon is valószínű, hogy a szerződéses kötelezettségek megszegőivel is ez a helyzet. Nem lehet tudni, hogy hány vállalat, szövetkezet, intézet és hányszor nem tesz eleget írott szavának. Mert a vállalatok írásba rögzítik megállapításaikat, mikor mennyi milyen minőségű anyagot, terméket szállítsanak, s milyen ütemezésben. Hosszú évek tapasztalata, hogy az írott szó és a körkörös pecsét, ha kötelez is, garanciát nem ad: a szerződéses fegyelem gyenge oldala a gazdasági életnek. Közgazdászok számításai szerint az alapanyagok, alkatrészek és félkészáruk folyamatos és pontos tehát az írott szónak megfelelő szállítása 15—20 százalékkal növelhetné a feldolgozóipar termelékenységét. A szállítások késedelme, ütemtelensége, netán rossz minősége, vagy a szerződéstől való eltérés, a meghiúsulásról, nem is beszélve, nemegyszer a legfőbb akadályává válik a termelő munkának. — Érvényt kell szerezni az írott szónak, erre valók a jogi paragrafusok! Ha nem szállít idejében a vállalat, s ezzel tetemes kárt okoz szerződőpartnerének, s ezzel a népgazdaságnak, jól meg kell büntetni! — Valahogy így lehetne összefoglalni a közvélemény álláspontját a szerződésszegésekkel kapcsolatban. Nos, a vállalati szerződéses kapcsolatokra vannak jogszabályok, meg lehet nézni a Polgári Törvény- könyvben, vagy a régi közlönyökben, amelyekben a minisztertanácsi rendeleteket tették közzé. Teljesen felesleges elmerülni most abban, hogy elég jók-e, hatékonyak-e a jogszabályok, rendeletek, bár kétségkívül a szerződéses fegyelem alapos elemzésé a jogszabályok vizsgálatát sem kerülheti el. De végül is nem rendeleteken múlik a vállalatok megbízhatósága. Hiszen a legkitűnőbb jogi szabályozás sem változtathatja meg alapvetően a vállalatok közötti kapcsolatokat, ha azoknak nem érdekük a pontos szállítás. Vagy éppen nincs lehetőségük a pontos szállításra. Ilyenkor hiába minden paragrafus, a belső kényszer mást diktál, mint amit a jogszabály. A szerződésszegő anyagilag ugyan felelős a mulasztásért, de ha a büntetések, kötbérek összegét nézzük, elenyészőeknek találjuk azokat az okozott kárhoz képest. A népgazdaságnak egyébként arra van szüksége, hogy anyag, termék, áru áramoljon a termelőegységek között, nem pedig számlajóváírás formájában fizetendő büntetésre, amely nem teremt új értéket. Hivatkozhatunk a gazdasági élet etikájára is, pontosabban ennek hiányára. Ez a kifejezés ritkán szerepel nyomtatásban, s elég kevésszer kerül szóba. Pedig az etika fontos tényező a gazdálkodásban is. Az egyik vállalat szavát adja a másiknak, hogy az első negyedév végére szállítja a szükséges alkatrészmennyiséget, de aztán kap egy jobb megrendelést, és végül csak három hónappal később szállít. Persze. hogy a partner bajba jut, s még jó, ha csak a partner, nem pedig a vállalatok egész sora. Hiszen egy szerződésszegés mint a láncreakció váltja ki a többi szerződésszegést — tehát a késedelmes, pontatlan szállítást —. s bontja meg a termelés rendjét. Túl a gazdasági érdekeltségen, létezik, léteznie kell az etikának is. De hol vannak már azok az idők, amikor két vezető között a kézfogás és az adott szó elég garancia volt, nem kellett még pecsétes papír, szerződés sem. Ha egy vezető nem tartotta szavát, annak híre ment, bizalmatlanná vált vele szemben a szakma. Ma viszont a papír sem biztos garancia. — Nem jó a vállalatok közötti kapcsolat — hallhattuk mostanában több igazgató szájából. Valószínűleg igazuk van, valóban gyengült a vállalatok közötti megértés hajlama. Itt azonban aligha arról van szó, hogy a vállalatvezetők nem szeretik egymást. A vezetői posztokon emberek ülnek, akik közül sokan egy cipőben járnak, ismerik egymás gondjait. Esetenként, mint emberek, kisegítik egymást. Ismerjük a különféle jószándékú, kizárólag a vállalat érdekében tett engedményeket, szívességeket. De mint igazgatók, vezetők, tehát mint a vállalat képviselői. az intézmény megtestesítői, egy szerződéskötésnél, illetve -teljesítésnél már úgy viselkednek, ahogy a vállalati belső kényszer diktálja. Végül is mindig vállalat áll vállalattal szemben. S az érdekeltség formálja az etikát is. Minden logika azt diktálja, hogy a szerződéses fegyelem nem más, mint az érdekeltségi rendszer működésének egyik — elég látványos — megnyilvánulási formája. Tükrözi azt, hogy milyen a viszonya a vállalatoknak egymáshoz, az iparághoz, a népgazdasághoz, tükrözi a piaci viszonyokat is. HOB népgazdaság mosta IjH változások korát éli. Versenyben állnak a vállalatok, igaz ez hónapok, évek múlva mutatja csak hatását, de feltétlen mutatni fogja. Ha a rosszul dolgozó, megbízhatatlan vállalatok valóban elhullnak majd a piaci versenyben, teljesen bizonyos, hogy a szerződéses fegyelem betartása felértékelődik a gazdasági életben. Ügy, mint a fejlett országokban, ahol élet-halál kérdés a jó hírnév kivívása, megőrzése, a pontosság, az adott szó hitelének érvényesítése. Megyesi Gusztáv Szalmonella okozta a fertőzést Befejeződött a Somogy mgeyei KÖJÁL vizsgálata az egy héttel ezelőtt Balaton- fenyvesen történt ételmérgezés ügyében. Mint ismeretes, ötvenheten betegedtek meg a magán cukrászdában vásárolt, és elfogyasztott süteményektől, elsősorban a képviselőfánktól. A betegeknek több mint a fele nő, egyharmada pedig gyermek volt. A vizsgálat megállapította: a fertőzést az okozta, hogy Kőmíves Vilmosné, a cukrászda tulajdonosa, egyszersmind cukrásza, két napon át betegen dolgozott, így szolgálta ki a vendégeket, s a legalapvetőbb egészség- ügyi előírásokat is semmibe vette. Készítményeiből nyolcvanan vásároltak, s közülük több mint félszázan egy-két napon belül ágynak dőltek a szalmonellafertőzéstől. Jelenleg még nyolc beteget ápolnak kórházban. A KÖJÁL a fertőtlenítés után ismét engedélyezte a cukrászda megnyitását, az ügy azonban ezzel nem zárult le. A fertőzés mértéke ugyanis oly súlyos volt, hogy a vétkes cukrászmester ellen a rendőrség — szakértők bevonásával — folytatja a vizsgálatot. Jelenet az előadásból. A színen Terus és a Bandagazda: Vajda Márta, Forgács Tibor (Gál Edit felvétele)
