Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-12 / 136. szám

. ,1981.^június 12., péntek II jogról mindenkinek Az óvodától az egyetemig A jogok és kötelességek végigkísérik az embereket az oktatási intézményekben, az óvodától az egyetemig. Me­lyek a legfontosabb tudniva­lók? Kezdjük rögtön az óvoda­jogosultsággal ! Óvodába a harmadik életévet elért, tes­tileg, szellemileg egészséges gyermek vehető fel, s neve­lésben, gondozásban ott a hatodik életévének betölté­sét követő szeptember else­jéig részesülhet. Ebből a szabályból már az is kiderül, hogy azok a gyermekek, akiknek testi, érzékszervi vagy értelmi fo­gyatékosságuk van, óvodába az egészséges gyermekekkel együtt nem járhatnak. Sok vita származik ebből, ezért nem árt tudni, hogy az al­kalmasság elbírálására a te­rületileg illetékes körzeti gyermekszakorvos, illetve a gyermek-ideggondozó inté­zet, vagy a nevelési tanács­adó szakorvosa jogosult. Ha a gyermekkel probléma van, a szülő a tanács művelődési osztályától kérheti a speciá­lis, gyógypedagógiai óvodai elhelyezést. Ahol több tanácsi óvoda működik, a gyermekek ará­nyos elosztása, és a férőhe­lyek megfelelő kihasználása érdekében úgynevezett óvo­dai körzeteket alakítanak ki. A gyermekek azonban indo­kolt esetben más körzethez tartozó óvodákba is járhat­nak. A gyermek óvodai felvé­telét jelentkezés előzi meg, amelynek pontos időpontjá­ról, a tanács művelődési osztálya tájékoztatja a szü­lőket. Ahol túljelentkezés van — ez sajnos ma még gyakran előfordul —, az igé­nyeket felvételi bizottság bírálja el. A felvételnél előnyben kell részesíteni az egyedülálló szülők és a sor­katonai szolgálatot teljesítő apák gyermekeit, a sok gyer­mekes és kis keresetű mun­kásszülők kérelmét, valamint azokat a gyermekeket, akik a következő tanévben már iskolába mennek. Az üzemi óvodáknál figyelembe lehet venni a szülő törzsgárdatag- ságát, és más szempontokat is. * * * Az óvoda után beszéljünk az iskoláról. A tankötelezett­ség Magyarországon a gyer­mek 6. életévének betöltését követő szeptember elsején kezdődik és tíz tanéven át tart. Megszűnik a szorgalmi idő befejezésével abban a tanévben, amelyben a tan­köteles a 16. életévét be­tölti. Azok a tanulók tehát, akik az általános iskolát nyolc év alatt nem végzik el, annak a tanévnek a vé­géig kötelesek iskolába járni, amelyben 16 évesek lesznek. Egy-egy évre a tanulót fel lehet menteni az iskola rendszeres látogatása alól, ha az egészségét veszélyez­teti, szülőjével, gondviselő­jével, ideiglenesen külföldre távozik, vagy a felmentést a 14. életévét már betöltött tanuló rendkívüli körülmé­nyei indokolttá teszik. Erről az iskola igazgatója dönt. Napközi otthonba elsősor­ban azokat a tanulókat le­het felvenni, akiknek mind­két szülője dolgozik. A ta­nulók foglalkoztatása itt a tanév tartama alatt általá­ban naponta 8-tól 18 óráig tart. A nyári szünetben a napközisek részére foglalko­zást, tábort kell szervezni. Tanulószobára vagy menzára elsősorban a fizikai dolgozók gyermekei, illetve a bejáró tanulók kérhetik felvételü­ket. * * * A középfokú oktatás egyik fontos színtere a szakmun­kásképzés. Milyen fontosabb kedvezmények, juttatások illetik meg itt a tanulókat? A két tanév között egybe­függően legalább 30 nap nyári, két hét téli és egy hét tavaszi oktatási szüne­tet kell biztosítani számukra. A nyári szünet azonban az utolsó éves tanulót már nem illeti meg. A szakmunkásképző in­tézetben sem tandíjat, sem pedig beíratási díjat nem kell fizetni. A tanuló a vá­lasztott szakmától, az évfo­lyamtól és tanulmányi ered­ménytől függően ösztöndíj­ban részesül. Meghatározott feltételek esetén a végzős tanuló ösztöndíj helyett szakmunkásbért is kaphat, ami órabér vagy teljesít­ménybér egyaránt lehet. Az ösztöndíj, illetve a szak­munkásbér átlaga a tanulót az oktatási szünet alatt is megilleti. Betegsége idejére is ösztöndíjat, illetve, ha szakmunkásbérért foglalkoz­tatják, táppénzt kap. Mind­ezen felül kaphat jutalmat, s a vállalattal tanulmányi szerződést is köthet. A szak­munkástanulót megilleti na­pi egyszeri kedvezményes étkezés (ebéd), valamint munkaruha-juttatás is. A szakközépiskolákban és gimnáziumokban is lehetőség van arra, hogy a tanulók ösztöndíjat kapjanak. A min­den év január 31-ig meg­hirdetett ösztöndíjat az a gimnáziumba vagy szakkö­zépiskolába készülő nyolca­dikos diák nyerheti el, aki­nek legalább égjük szülője fizikai dolgozó, és közösségi, emberi magatartása, illetve tanulmányi eredménye e jut­tatásra érdemessé teszi. Ezt az ösztöndíjat egyébként a középiskola első három osz­tályának tanulói is megpá­lyázhatják. Az évente 2—4 ezer forint között mozgó' kö­zépiskolai tanulmányi ösz­töndíjat évenként felülbírál­ják. A juttatás megtartásá­nak tanulmánjü feltétele, hogy a diák félévkor leg­alább két érettségi tárgyból „jó” osztályzatot érjen el, elégtelen osztályzata pedig egyetlen tárgyból se legyen. Végül néhány szót a felső fokú oktatásról. Itt a nap­pali tagozatos hallgatók el­sősorban tanulmányi ösztön­díjat és szociális támogatást kaphatnak. Az utóbbi mér­téke az egy családtagra jutó havi jövedelem nagyságától Kevés a vendég a gyulai kempingben A korán beköszöntött ká­nikula ellenére kevés a vendég a gyulai autóskem­pingben. A rendelkezésre ál­ló 70 sátorhelyen mindösz- sze 8 sátrat vertek fel. A faházak kihasználtsága sem mutat sokkal kedvezőbb képet, mert a 88 szállás­helyből csak negyvenötöt vettek igénybe. A vendégek túlnyomó többsége 1—2 éj­szakára száll meg a kem­pingben. Az előző évek ha­sonló időszakaiban — a rossz időjárás mellett is — lénye­gesen több vendég élt a gyu­lai kemping szolgáltatásaival. Július első napjaitól vár­hatóan növekszik a forga­lom, de azután sem kell túlzsúfoltságtól tartaniuk a turistáknak. Tető alatt a Zalatej új sajtüzeme Tető alá került a Zala me­gyei Tejipari Vállalat új ke- ménysajtgyártó üzemének épülete. A könnyűszerkeze­tes technológiával épülő lé­tesítménybe korszerű gép­park kerül, amely nemcsak a minőség javítását teszi lehetővé, hanem a nehéz fi­zikai munkától is megkíméli a keréknagyságú, egyenként 80 kilós sajtok készítőit. Az évi 3600 tonna ementáli elő­állítására létesülő, 1700 négyzetméter alapterületű csarnok építési és szerelési munkálatai gyorsabb ütem­ben folynak a tervezettnél. Ennek alapján a Zalatejnél azzal számolnak, hogy 1983 márciusa, az átadás terve­zett időpontja helyett már 1982 végén megkezdhetik a sajtgyártást az új üzemben. Megyénk természeti értékeiről is ír a Búvár júniusi száma Békés megye északi-észak- nyugati része a Sárrét vidé­ke, amely a Nagykunsággal és a Hortobággyal határos. E három tájegység „szorítá­sában” helyezkedik el az Ecsegfalva központú Ecseg- puszta, ameljmek sorsáról is ír a magyar környezetvédők és természetbarátok népszerű havilapjának, a Búvárnak júniusi száma. A folyóirat vezető írása megannyi szí­nes felvétellel illusztrálva a Hermann Ottó által is oly nagyra becsült „őstáj” jövő­jét kutatja; megmutatva a korszerű mezőgazdasági fej­lesztés nem szükségszerűen bekövetkező árnyoldalait, természetromboló vonatko­zásait, azok kiküszöbölésé­nek és megelőzésének mó­dozatait is. A hagyományosan sokrétű és minden természetkedvelő ember számára érdekessége­ket feltáró Búvár munkatár­sai körinterjút készítettek a nagyszabású „Ember és bio­szféra” elnevezésű kutatási program vezető tudósaival, követendő példaként mutat­ják be az „ezer tó országa”, azaz a finn rokonok kör­nyezetvédő munkáját, szintén színes képillusztrációkkal; elkalauzolja, és a nyári sza­badság ideje alatt arra já­rók érdeklődését is felkelti a Tapolcai-medence szom­szédságában elhelyezkedő, páratlan természeti értékek­ben gazdag Káli-medencébe. A környezetvédelmi szemle- út ez alkalommal Vácra ve­zetett. A Duna-parti, építő­anyag-iparáról is nevezetes város természetvédő sike­reiről, gondjairól is beszá­mol a több oldalas, képes ri­port. Vitathatatlanul a folyóirat legnépszerűbb része a Mik­rokörnyezet című, amelynek fejezeteiből a díszmadarak­kal, akvarisztikával, szobanö- vény-termesztéssel, kiskert­műveléssel foglalkozók kap­nak gyakorlati útmutatást. Ez alkalommal többek kö­zött az orchideák házi ter­meléséről, a terráriumbán tartott teknősök helyes ét­rendjéről, a „vízi pillangó­nak” méltán elnevezett pil­langóhal tenyésztéséről, az igénytelen rizspintyek tartá­sáról, és a házilag megvaló­sítható kártevő-előrejelzésről olvashatnak az érdeklődők. (N. L.) Gyopároson a strandfürdő látogatói nemcsak pihenhetnek, napozhatnak, úszhatnak a szép környezetben, hanem sokan igénybe veszik a kölcsönözhető vízibiciklit is. A különleges „járművel” a strand melletti tavon közlekedhetnek a stran­dolok Fotó: Gál Edit Piaci hírek Orosházáról Egy hónap múlva nyílik a 8. Pécsi Ipari Vásár A július 10-én nyíló se­regszemlére kétszáz hazai vállalatot, szövetkezetei vár­nak a vásárvárosba. Jel­lemzője lesz az idei vásár­nak, hogy sok cég árusít is. A Dunai Vasmű és az AG- ROKER közös pavilonban sorakoztatja fel a háztáji termelést segítő kisgépeket. Sok látnivaló várja a csalá­di házak építőit is. Az Épí­tésügyi Tájékoztatási Köz­pont tervkollekció-ajánlásán túl tanácsadást is tárt. A sportcsarnokban, ahol a ko­rábbi vásárokon csak bútort állítottak ki, most lakásépí­tési anyagokat is bemutat­nak. A kulturális programok is színesek, érdekesek lesz­nek. A Zsolnay Gyárban már készülnek a vásár legsike­resebb szereplőit megillető nagydíjak és vásárdíjak: az idén első ízben kézzel festett porcelán-fajanszváza lesz a legjobbak jutalma. Bőséges áruválaszték, mérsé­kelt árak, sok vevő — mindez együtt volt tegnap, csütörtökön az orosházi hetipiacon. Még né­hány hét, és a tavalyi zöldség­féléket teljesen felváltja az új, idei termés. Van még ókrumpli, 7—8 forintért mérték kilóját, de a vevők többsége már az újbur­gonyát keresi. Ebből 940 kilo­grammot vittek piacra tegnap, a zömét kilónként 12 forintért mérték, de akadt drágábban, 16- ért is. Szép az idei sárgarépa, 3—4 forint csomója, s hasonló árú a petrezselyem is. A tava­lyi sárgarépa, zöldség kilója 16 —20 forint, ebből kevés van már, és nem nagyon szép. Ke­vés már a tavalyi vöröshagyma is, mindössze 21 kilót árultak, 7—10 forintot kértek kilójáért. Egyszerre sok lett viszont a zöldborsó, több mint 400 kilót árultak, kilónként 8—10 forintért, sőt, a kései órákban már 6-ért is adták. A fejes káposzta kilója 12—18 forint, a kei zömmel 15— 18, a karfiol 10—15 forint, de a legszebbjéért 20 forintot is kér­tek. Sok a karalábé, többnyire 2,50—3 forint darabja, de aprób­bat lehetett kapni már egy fo­rintért is. Egyre több és olcsóbb a paradicsom; egy hete még a jobb minőségűt kilónként 60 fo­rintért mérték, most 30—40 fo­rint. A tölteni való paprika ja­va 3—4 forint, a7 uborka kilója 22—25 forint, de egyelőre még csak salátának valót árulnak. Van már zöldbab is, 45—50 fo­rintra tartották kilóját. Egyre színesebb a gyümölcs- piac, a cseresznye, meggy, föl­dieper mellett megjelent az eg­res, málna, ribizli is. A cse­resznye kilója 18—20 forint, de az apróbb szemű olcsóbb. A meggy zömmel 20—22 forint, a szép, hólyagos szeműt viszont 30 forintért mérték. A földieper is 30 forint a legtöbb helyen, az egres 12 forint. Kínáltak már málnát is, igaz, mindössze 6 ki­logrammot, s kilója 80 forint volt. HM Nemzeti érdekek és közös törekvések A munkásosztály forradal­mi élcsapatainak, a kommu­nista pártoknak — tevé­kenykedjenek bármely or­szágban — azonos a távlati céljuk: a szocialista társada­lom megteremtése. Számot­tevőek azonban a különbsé­gek az egyes pártok konk­rét helyeiében, harcuk fel­tételeiben, ennélfogva más és más közvetlen feladatok megoldásán munkálkodnak. Az azonos stratégiai célt valamennyi kommunista pártnak a marxizmus1—leni- nizmus eszméi alapján, a szocialista forradalom és építés sok évtizedes gyakor­latban is igazolt közös tör­vényszerűségeivel összhang­ban kell közelítenie. Ugyan­akkor az is általánosan elfo­gadott és sokszor bizonyított tétel, hogy e távlati cél felé vezető legmegfelelőbb út ki­választásának, a stratégia és a taktika kialakításának a nemzeti sajátosságok gondos elemzésére, vagyis az adott ország konkrét társadalmi körülményeinek és történel­mi hagyományainak messze­menő figyelembevételére kell épülnie. Más oldalról is közelíthet­jük a kommunista pártok sa­játos és közös céljainak, nemzeti és nemzetközi érde­keinek összefüggését. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy szo­ros a kölcsönhatás az egyes pártok küzdelmének sikere és a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetének ala­kulása, fellépésének eredmé­nyessége között. Egy-egy párt győzelme, vagy vere­sége a mozgalom egészét is erősíti, illetve gyengíti, más­részről viszont minél na­gyobb a mozgalom súlya a világban, minél hatékonyabb a pártok közös fellépése a harc kedvező nemzetközi fel­tételeinek megteremtéséért, annál könnyebben érhetik el céljaikat a kommunisták az egyes országokban is. Mindebből az következik, hogy a kommunista mozga­lom egésze és az egyes pár­tok szempontjából egyaránt alapvető fontosságú kérdés a nemzeti és a nemzetközi dia­lektikus kapcsolatának pon­tos értelmezése. Ez annál in­kább is lényeges, mert e kapcsolat tartalma történel­mileg változik, a kapitaliz­musból a szocializmusba tar­tó világméretű átmenet elő­rehaladásának folyamatában szükségképpen módosul. A kérdés jelentőségét csak nö­veli, hogy az távolról sem csupán elméleti problémá­kat vet fel, hanem szorosan összefügg az egyes kommu­nista pártok gyakorlati ma­gatartásával, s közvetlenül érinti a pártok viszonyát is. Ezekből a megfontolások­ból indult ki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, amikor arra vállalkozott, hogy a kom­munista és munkáspártok közös elméleti folyóiratá­nak. a Béke és Szocializmus­nak a szerkesztő bizottságá­val együtt nemzetközi elmé­leti konferenciát rendezzen „A nemzeti és a nemzetközi dialektikus kapcsolata a munkásmozgalomban” cím­mel. A tanácskozás mintegy folytatását is jelentette azok­nak a korábbi rendezvé­nyeknek, amelyeknek az el­múlt években ugyancsak pártunk volt a házigazdája, s amelyek jól szolgálták a nemzetközi kommunista mozgalom számára igen fon­tos, közvetlen gyakorlati összefüggésekkel is bíró el­méleti problémák alapos vizsgálatát. A május elején, Balaton- földváron megtartott konfe­rencián negyvenhét párt kül­döttei voltak jelen, köztük a nemzeti felszabadító mozga­lomból marxista—leninista élcsapat párttá szerveződő angolai, mozambiki és etióp, melyeket nagyon is közvet­lenül érintettek, érintenek e kérdés egyes gyakorlati ösz- szefüggései. Általában is jellemző volt a tanácskozás munkájára, hogy az egyes felszólalások a témakör elméleti oldalát konkrét gyakorlati példákon keresztül vizsgálták. A kér­dés átfogó jellegét, s egyút­tal fontosságát jelzi az is, hogy annak elemzése során felvetődött a nemzetközi kommunista mozgalomban vita tárgyát képező csaknem valamennyi elméleti-ideoló­giai és politikai probléma. Szó esett a szocialista át­menet és építés közös és sa­játos vonásairól, s ennek kapcsán ismét megerősítést nyert, hogy nincs semmiféle „kötelező modell”, alaptalan a félelem, hogy a szocialista országok pártjai esetleg ilyet akarnának rákényszeríteni a tőkés és fejlődő világ kom­munistáira. Egyetlen párt sem kérheti számon saját történelmi útját, vagy mai gyakorlatát más pártokon, s természetesen az egyelőre csak elképzelt, a gyakorlat által még nem igazolt meg­oldásokat sem lehet egyedül helyesnek, általános érvé­nyűnek kikiáltani. A már megtett utak! tapasztalatait nem lehet más feltételek kö­zepette gépiesen másolni, de ugyanúgy hiba azok tanul­mányozásának, figyelembe­vételének kategorikus elve­tése is. Élénk viták folytak a pro­letár internacionalizmus ér­telmezéséről. az internacio­nalista szolidaritás és a nem­zeti önrendelkezés viszonyai­ról is. Abban teljes volt az egyetértés, hogy a forradal­mát már győzelemre vitt pártoknak kötelessége a még harcoló forradalmi erők tá­mogatása, az nélkülözhetet­len a belső reakció elleni eredményes fellépéshez, fő­ként pedig a külső támadás visszaveréséhez. Vélemény- különbség abban volt, hogy milyen formákat, eszközöket foglalhat magában ez a se­gítség, vannak-e, és ha igen, melyek azok a szempontok, amelyek ezt általános ér-

Next

/
Thumbnails
Contents