Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-12 / 136. szám

. ,1981.^június 12., péntek

II jogról mindenkinek

Az óvodától az egyetemig

A jogok és kötelességek végigkísérik az embereket az oktatási intézményekben, az óvodától az egyetemig. Melyek a legfontosabb tudnivalók?

Kezdjük rögtön az óvodajogosultsággal ! Óvodába a harmadik életévet elért, testileg, szellemileg egészséges gyermek vehető fel, s nevelésben, gondozásban ott a hatodik életévének betöltését követő szeptember elsejéig részesülhet.

Ebből a szabályból már az is kiderül, hogy azok a gyermekek, akiknek testi, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosságuk van, óvodába az egészséges gyermekekkel együtt nem járhatnak. Sok vita származik ebből, ezért nem árt tudni, hogy az alkalmasság elbírálására a területileg illetékes körzeti gyermekszakorvos, illetve a gyermek-ideggondozó intézet, vagy a nevelési tanácsadó szakorvosa jogosult. Ha a gyermekkel probléma van, a szülő a tanács művelődési osztályától kérheti a speciális, gyógypedagógiai óvodai elhelyezést.

Ahol több tanácsi óvoda működik, a gyermekek arányos elosztása, és a férőhelyek megfelelő kihasználása érdekében úgynevezett óvodai körzeteket alakítanak ki. A gyermekek azonban indokolt esetben más körzethez tartozó óvodákba is járhatnak.

A gyermek óvodai felvételét jelentkezés előzi meg, amelynek pontos időpontjáról, a tanács művelődési osztálya tájékoztatja a szülőket. Ahol túljelentkezés van — ez sajnos ma még gyakran előfordul —, az igényeket felvételi bizottság bírálja el. A felvételnél előnyben kell részesíteni az egyedülálló szülők és a sorkatonai szolgálatot teljesítő apák gyermekeit, a sok gyermekes és kis keresetű munkásszülők kérelmét, valamint azokat a gyermekeket, akik a következő tanévben már iskolába mennek. Az üzemi óvodáknál figyelembe lehet venni a szülő törzsgárdatag- ságát, és más szempontokat is.

* * *

Az óvoda után beszéljünk az iskoláról. A tankötelezettség Magyarországon a gyermek 6. életévének betöltését követő szeptember elsején kezdődik és tíz tanéven át tart. Megszűnik a szorgalmi idő befejezésével abban a tanévben, amelyben a tanköteles a 16. életévét betölti. Azok a tanulók tehát, akik az általános iskolát nyolc év alatt nem végzik el, annak a tanévnek a végéig kötelesek iskolába járni, amelyben 16 évesek lesznek. Egy-egy évre a tanulót fel lehet menteni az iskola rendszeres látogatása alól, ha az egészségét veszélyezteti, szülőjével, gondviselőjével, ideiglenesen külföldre távozik, vagy a felmentést a 14. életévét már betöltött tanuló rendkívüli körülményei indokolttá teszik. Erről az iskola igazgatója dönt.

Napközi otthonba elsősorban azokat a tanulókat lehet felvenni, akiknek mindkét szülője dolgozik. A tanulók foglalkoztatása itt a tanév tartama alatt általában naponta 8-tól 18 óráig tart. A nyári szünetben a napközisek részére foglalkozást, tábort kell szervezni. Tanulószobára vagy menzára elsősorban a fizikai dolgozók gyermekei, illetve a bejáró tanulók kérhetik felvételüket.

* * *

A középfokú oktatás egyik fontos színtere a szakmunkásképzés. Milyen fontosabb kedvezmények, juttatások illetik meg itt a tanulókat? A két tanév között egybefüggően legalább 30 nap nyári, két hét téli és egy hét tavaszi oktatási szünetet kell biztosítani számukra. A nyári szünet azonban az utolsó éves tanulót már nem illeti meg.

A szakmunkásképző intézetben sem tandíjat, sem pedig beíratási díjat nem kell fizetni. A tanuló a választott szakmától, az évfolyamtól és tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjban részesül. Meghatározott feltételek esetén a végzős tanuló ösztöndíj helyett szakmunkásbért is kaphat, ami órabér vagy teljesítménybér egyaránt lehet. Az ösztöndíj, illetve a szakmunkásbér átlaga a tanulót az oktatási szünet alatt is megilleti. Betegsége idejére is ösztöndíjat, illetve, ha szakmunkásbérért foglalkoztatják, táppénzt kap. Mindezen felül kaphat jutalmat, s a vállalattal tanulmányi szerződést is köthet. A szakmunkástanulót megilleti napi egyszeri kedvezményes étkezés (ebéd), valamint munkaruha-juttatás is.

A szakközépiskolákban és gimnáziumokban is lehetőség van arra, hogy a tanulók ösztöndíjat kapjanak. A minden év január 31-ig meghirdetett ösztöndíjat az a gimnáziumba vagy szakközépiskolába készülő nyolcadikos diák nyerheti el, akinek legalább égjük szülője fizikai dolgozó, és közösségi, emberi magatartása, illetve tanulmányi eredménye e juttatásra érdemessé teszi. Ezt az ösztöndíjat egyébként a középiskola első három osztályának tanulói is megpályázhatják. Az évente 2—4 ezer forint között mozgó' középiskolai tanulmányi ösztöndíjat évenként felülbírálják. A juttatás megtartásának tanulmánjü feltétele, hogy a diák félévkor legalább két érettségi tárgyból „jó” osztályzatot érjen el, elégtelen osztályzata pedig egyetlen tárgyból se legyen.

Végül néhány szót a felső fokú oktatásról. Itt a nappali tagozatos hallgatók elsősorban tanulmányi ösztöndíjat és szociális támogatást kaphatnak. Az utóbbi mértéke az egy családtagra jutó havi jövedelem nagyságától

Kevés a vendég a gyulai kempingben

A korán beköszöntött kánikula ellenére kevés a vendég a gyulai autóskempingben. A rendelkezésre álló 70 sátorhelyen mindösz- sze 8 sátrat vertek fel. A faházak kihasználtsága sem mutat sokkal kedvezőbb képet, mert a 88 szálláshelyből csak negyvenötöt vettek igénybe. A vendégek túlnyomó többsége 1—2 éjszakára száll meg a kempingben. Az előző évek hasonló időszakaiban — a rossz időjárás mellett is — lényegesen több vendég élt a gyulai kemping szolgáltatásaival.

Július első napjaitól várhatóan növekszik a forgalom, de azután sem kell túlzsúfoltságtól tartaniuk a turistáknak.

Tető alatt

a Zalatej új sajtüzeme

Tető alá került a Zala megyei Tejipari Vállalat új ke- ménysajtgyártó üzemének épülete. A könnyűszerkezetes technológiával épülő létesítménybe korszerű géppark kerül, amely nemcsak a minőség javítását teszi lehetővé, hanem a nehéz fizikai munkától is megkíméli a keréknagyságú, egyenként 80 kilós sajtok készítőit. Az évi 3600 tonna ementáli előállítására létesülő, 1700 négyzetméter alapterületű csarnok építési és szerelési munkálatai gyorsabb ütemben folynak a tervezettnél. Ennek alapján a Zalatejnél azzal számolnak, hogy 1983 márciusa, az átadás tervezett időpontja helyett már 1982 végén megkezdhetik a sajtgyártást az új üzemben.

Megyénk

természeti értékeiről is ír

a Búvár júniusi száma

Békés megye északi-észak- nyugati része a Sárrét vidéke, amely a Nagykunsággal és a Hortobággyal határos. E három tájegység „szorításában” helyezkedik el az Ecsegfalva központú Ecseg- puszta, ameljmek sorsáról is ír a magyar környezetvédők és természetbarátok népszerű havilapjának, a Búvárnak júniusi száma. A folyóirat vezető írása megannyi színes felvétellel illusztrálva a Hermann Ottó által is oly nagyra becsült „őstáj” jövőjét kutatja; megmutatva a korszerű mezőgazdasági fejlesztés nem szükségszerűen bekövetkező árnyoldalait, természetromboló vonatkozásait, azok kiküszöbölésének és megelőzésének módozatait is.

A hagyományosan sokrétű és minden természetkedvelő ember számára érdekességeket feltáró Búvár munkatársai körinterjút készítettek a nagyszabású „Ember és bioszféra” elnevezésű kutatási program vezető tudósaival, követendő példaként mutatják be az „ezer tó országa”, azaz a finn rokonok környezetvédő munkáját, szintén

színes képillusztrációkkal; elkalauzolja, és a nyári szabadság ideje alatt arra járók érdeklődését is felkelti a Tapolcai-medence szomszédságában elhelyezkedő, páratlan természeti értékekben gazdag Káli-medencébe. A környezetvédelmi szemle- út ez alkalommal Vácra vezetett. A Duna-parti, építőanyag-iparáról is nevezetes város természetvédő sikereiről, gondjairól is beszámol a több oldalas, képes riport.

Vitathatatlanul a folyóirat legnépszerűbb része a Mikrokörnyezet című, amelynek fejezeteiből a díszmadarakkal, akvarisztikával, szobanö- vény-termesztéssel, kiskertműveléssel foglalkozók kapnak gyakorlati útmutatást. Ez alkalommal többek között az orchideák házi termeléséről, a terráriumbán tartott teknősök helyes étrendjéről, a „vízi pillangónak” méltán elnevezett pillangóhal tenyésztéséről, az igénytelen rizspintyek tartásáról, és a házilag megvalósítható kártevő-előrejelzésről olvashatnak az érdeklődők.

(N. L.)

Gyopároson a strandfürdő látogatói nemcsak pihenhetnek, napozhatnak, úszhatnak a szép környezetben, hanem sokan igénybe veszik a kölcsönözhető vízibiciklit is. A különleges „járművel” a strand melletti tavon közlekedhetnek a strandolok

Fotó: Gál Edit

Piaci hírek Orosházáról

Egy hónap múlva nyílik a 8. Pécsi Ipari Vásár

A július 10-én nyíló seregszemlére kétszáz hazai vállalatot, szövetkezetei várnak a vásárvárosba. Jellemzője lesz az idei vásárnak, hogy sok cég árusít is. A Dunai Vasmű és az AG- ROKER közös pavilonban sorakoztatja fel a háztáji termelést segítő kisgépeket. Sok látnivaló várja a családi házak építőit is. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ tervkollekció-ajánlásán túl tanácsadást is tárt. A

sportcsarnokban, ahol a korábbi vásárokon csak bútort állítottak ki, most lakásépítési anyagokat is bemutatnak. A kulturális programok is színesek, érdekesek lesznek.

A Zsolnay Gyárban már készülnek a vásár legsikeresebb szereplőit megillető nagydíjak és vásárdíjak: az idén első ízben kézzel festett porcelán-fajanszváza lesz a legjobbak jutalma.

Bőséges áruválaszték, mérsékelt árak, sok vevő — mindez együtt volt tegnap, csütörtökön az orosházi hetipiacon. Még néhány hét, és a tavalyi zöldségféléket teljesen felváltja az új, idei termés. Van még ókrumpli, 7—8 forintért mérték kilóját, de a vevők többsége már az újburgonyát keresi. Ebből 940 kilogrammot vittek piacra tegnap, a zömét kilónként 12 forintért mérték, de akadt drágábban, 16- ért is. Szép az idei sárgarépa, 3—4 forint csomója, s hasonló árú a petrezselyem is. A tavalyi sárgarépa, zöldség kilója 16 —20 forint, ebből kevés van már, és nem nagyon szép. Kevés már a tavalyi vöröshagyma is, mindössze 21 kilót árultak, 7—10 forintot kértek kilójáért. Egyszerre sok lett viszont a zöldborsó, több mint 400 kilót árultak, kilónként 8—10 forintért, sőt, a kései órákban már 6-ért is adták. A fejes káposzta kilója 12—18 forint, a kei zömmel 15—

18, a karfiol 10—15 forint, de a legszebbjéért 20 forintot is kértek. Sok a karalábé, többnyire 2,50—3 forint darabja, de apróbbat lehetett kapni már egy forintért is. Egyre több és olcsóbb a paradicsom; egy hete még a jobb minőségűt kilónként 60 forintért mérték, most 30—40 forint. A tölteni való paprika java 3—4 forint, a7 uborka kilója 22—25 forint, de egyelőre még csak salátának valót árulnak. Van már zöldbab is, 45—50 forintra tartották kilóját.

Egyre színesebb a gyümölcs- piac, a cseresznye, meggy, földieper mellett megjelent az egres, málna, ribizli is. A cseresznye kilója 18—20 forint, de az apróbb szemű olcsóbb. A meggy zömmel 20—22 forint, a szép, hólyagos szeműt viszont 30 forintért mérték. A földieper is 30 forint a legtöbb helyen, az egres 12 forint. Kínáltak már málnát is, igaz, mindössze 6 kilogrammot, s kilója 80 forint volt.

HM

Nemzeti érdekek és közös törekvések

A munkásosztály forradalmi élcsapatainak, a kommunista pártoknak — tevékenykedjenek bármely országban — azonos a távlati céljuk: a szocialista társadalom megteremtése. Számottevőek azonban a különbségek az egyes pártok konkrét helyeiében, harcuk feltételeiben, ennélfogva más és más közvetlen feladatok megoldásán munkálkodnak.

Az azonos stratégiai célt valamennyi kommunista pártnak a marxizmus1—leni- nizmus eszméi alapján, a szocialista forradalom és építés sok évtizedes gyakorlatban is igazolt közös törvényszerűségeivel összhangban kell közelítenie. Ugyanakkor az is általánosan elfogadott és sokszor bizonyított tétel, hogy e távlati cél felé vezető legmegfelelőbb út kiválasztásának, a stratégia és a taktika kialakításának a nemzeti sajátosságok gondos elemzésére, vagyis az adott ország konkrét társadalmi körülményeinek és történelmi hagyományainak messzemenő figyelembevételére kell épülnie.

Más oldalról is közelíthetjük a kommunista pártok sajátos és közös céljainak, nemzeti és nemzetközi érdekeinek összefüggését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy szoros a kölcsönhatás az egyes pártok küzdelmének sikere és a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetének alakulása, fellépésének eredményessége között. Egy-egy párt győzelme, vagy veresége a mozgalom egészét is erősíti, illetve gyengíti, másrészről viszont minél nagyobb a mozgalom súlya a világban, minél hatékonyabb a pártok közös fellépése a harc kedvező nemzetközi feltételeinek megteremtéséért, annál könnyebben érhetik el céljaikat a kommunisták az egyes országokban is.

Mindebből az következik, hogy a kommunista mozgalom egésze és az egyes pártok szempontjából egyaránt alapvető fontosságú kérdés a nemzeti és a nemzetközi dialektikus kapcsolatának pontos értelmezése. Ez annál inkább is lényeges, mert e kapcsolat tartalma történelmileg változik, a kapitalizmusból a szocializmusba tartó világméretű átmenet előrehaladásának folyamatában szükségképpen módosul. A kérdés jelentőségét csak növeli, hogy az távolról sem csupán elméleti problémákat vet fel, hanem szorosan összefügg az egyes kommunista pártok gyakorlati magatartásával, s közvetlenül érinti a pártok viszonyát is.

Ezekből a megfontolásokból indult ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, amikor arra vállalkozott, hogy a kommunista és munkáspártok közös elméleti folyóiratának. a Béke és Szocializmusnak a szerkesztő bizottságával együtt nemzetközi elméleti konferenciát rendezzen „A nemzeti és a nemzetközi dialektikus kapcsolata a munkásmozgalomban” címmel. A tanácskozás mintegy folytatását is jelentette azoknak a korábbi rendezvényeknek, amelyeknek az elmúlt években ugyancsak pártunk volt a házigazdája, s amelyek jól szolgálták a nemzetközi kommunista mozgalom számára igen fontos, közvetlen gyakorlati összefüggésekkel is bíró elméleti problémák alapos vizsgálatát.

A május elején, Balaton- földváron megtartott konferencián negyvenhét párt küldöttei voltak jelen, köztük a nemzeti felszabadító mozgalomból marxista—leninista élcsapat párttá szerveződő angolai, mozambiki és etióp, melyeket nagyon is közvetlenül érintettek, érintenek e kérdés egyes gyakorlati ösz- szefüggései.

Általában is jellemző volt a tanácskozás munkájára, hogy az egyes felszólalások a témakör elméleti oldalát konkrét gyakorlati példákon keresztül vizsgálták. A kérdés átfogó jellegét, s egyúttal fontosságát jelzi az is, hogy annak elemzése során felvetődött a nemzetközi kommunista mozgalomban

vita tárgyát képező csaknem valamennyi elméleti-ideológiai és politikai probléma.

Szó esett a szocialista átmenet és építés közös és sajátos vonásairól, s ennek kapcsán ismét megerősítést nyert, hogy nincs semmiféle „kötelező modell”, alaptalan a félelem, hogy a szocialista országok pártjai esetleg ilyet akarnának rákényszeríteni a tőkés és fejlődő világ kommunistáira. Egyetlen párt sem kérheti számon saját történelmi útját, vagy mai gyakorlatát más pártokon, s természetesen az egyelőre csak elképzelt, a gyakorlat által még nem igazolt megoldásokat sem lehet egyedül helyesnek, általános érvényűnek kikiáltani. A már megtett utak! tapasztalatait nem lehet más feltételek közepette gépiesen másolni, de ugyanúgy hiba azok tanulmányozásának, figyelembevételének kategorikus elvetése is.

Élénk viták folytak a proletár internacionalizmus értelmezéséről. az internacionalista szolidaritás és a nemzeti önrendelkezés viszonyairól is. Abban teljes volt az egyetértés, hogy a forradalmát már győzelemre vitt pártoknak kötelessége a még harcoló forradalmi erők támogatása, az nélkülözhetetlen a belső reakció elleni eredményes fellépéshez, főként pedig a külső támadás visszaveréséhez. Vélemény- különbség abban volt, hogy milyen formákat, eszközöket foglalhat magában ez a segítség, vannak-e, és ha igen, melyek azok a szempontok, amelyek ezt általános ér-