Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-12 / 136. szám
Vésztő, Körösmenti Tsz IlHilUl-fiTH----------198 1. június 12., péntek 0 Párbeszéd a tsz-elnökkel — Tíz évet töltött Bucsán, öt éve él és dolgozik Vésztőn. Melyik időszakra gondol ma Szőllősi Gábor tsz- elnök szívesebben vissza? — Amikor 15 évvel ezelőtt Bucsán egyesültek a termelőszövetkezetek, engem jelöltek az elnöki posztra. A választáson felállt egy bácsika, és azt mondta: minek kísérletezünk itt az idegenekkel, akik egy-két évig, ha bírják, aztán itthagynák bennünket faképnél. Akkor én azt mondtam erre: egyelőre öt évet vállalok becsülettel, a többit majd meglátjuk. Tíz év lett belőle, de ma már a tizenötnél tartanék ugyanott, ha nem győznek meg arról, hogy Vésztőn van rám szükség. — Bucsa tehát a sikert jelenti? — Rövid idő alatt lábra állt, megerősödött a termelő- szövetkezet. Nagyszerű szakemberekkel dolgoztam együtt az Űj Barázdában. Az addig csak elpocsékolt legelőkből, aranybányát csináltunk. Idejekorán megfogtuk a lehetőséget az ipari tevékenységben, s annak hasznaiból a gépesítés színvonalát is emelni tudtuk. Az eredmények láttán a tagság is egy emberként állt mellettünk. Megmondom úgy, ahogy van: nagyon sajnáltam Bucsát otthagyni. — Ez a nosztalgia sejteni engedi, hogy Vésztőn a sors szűkebb marokkal mérte a sikerélményt, mint Bucsán, nem? — Alapjában véve tisztában voltam azzal, hogy mit vállalok. Tudtam, hogy ez nehezebb lesz, mint Bucsa. Nemcsak hogy nagyobb tsz, de a vízzel is több baja van. Az indulás mégis minden elképzelést felülmúlt, errefelé rég nem látott nyereséggel, több mint 15 millió forinttal zártuk az 1976-os esztendőt. — Ekkor a Körösmenti Tsz nagyarányú beruházásba fogott. Egyetlen esztendő eredményeire alapozva nem volt-e elhamarkodott az a nagy lendület? — Szövetkezetünk az átlagosnál kétszer nagyobb, ezzel szemben felszereltsége az adott időszakban jóval roszvénnyel meghatározzák. A vita során felmerült konkrét példák — így az 1956-os magyarországi ellenforradalom leveréséhez nyújtott szovjet segítség, az öt szocialista ország 1968-ban Csehszlovákiának adott támogatása, s az elmúlt években az angolai és az etióp, valamint az afganisztáni forradalmi vívmányok és nemzeti függetlenség védelméhez nyújtott internacionalista segítség — szintén azt mutatják, hogy itt nem valamiféle elvont problémáról, hanem az érintett országok szempontjából létfontosságú kérdésről volt szó. Ezért is hangsúlyozta a résztvevők1 nagy többsége, hogy a nemzeti önrendelkezést nem lehet csupán a nemzetközi jog abszolút kategóriájának tekinteni, az mindenképpen történelmileg meghatározott, s osztálytartalommal bíró fogalom. A balatonföldvári tanácskozás résztvevői természetesen egyetértettek abban, hogy a fejlődő országokban kibontakozó forradalmi változásoknak objektív mozgatórugói vannak, azokat nem a. szocialista országok ösztönzik. Abban is teljes volt az egyetértés,- hogy az imperializmus mindent elkövet e folyamatok megállításáért, csakúgy mint a szocialista országok társadalmi rendjének' gyengítéséért, aláásásá- ért. A vita tehát lényegében arról folyt, hogy az említett konkrét példák esetében a külső veszély nagysága indokolta-e az egyes szocialista országok részéről a segítségnyújtás fegyveres formászabb volt az átlagosnál, amihez jön még a szántó gyenge minősége, és a terület egyharmadát, egynegyedét, vagyis több mint kétezer hektárt rendszeresen pusztító belvíz. Ügy döntöttünk tehát 1977-ben, hogy egy korszerű terményszárítót, -tárolót, és keverékta- karmány-gyártó üzemet építünk a háztáji igényeket is figyelembe véve. Ekkora üzemben ezek alapvető létesítmények, ha a megtermelt értéket is meg akarjuk óvni. Meggyőződésem ma is, hogy helyesen tettük, amikor belefogtunk. Az ezt követő rendkívüli időjárásra még álmunkban sem gondolhattunk. — Az adott, év 14 millió forintos alaphiánnyal zárult, amit a szövetkezet még tudott saját forrásából és banki segítséggel rendezni, ezzel azonban mintha ki is merültek volna erői. — Merem remélni, hogy nem így van. Nem éltük fel igazi tartalékainkat. Valószínűleg csúsztak be menet közben emberi hibák is, de tény, hogy az időjárás nem pártfogolt bennünket. Sőt, évről évre nagyobbat ütött rajtunk: 1978-ban már húsz-, 1979-ben 30 milliót tett ki a veszteség és alaphiány. — Ezek szerint a bucsai sikert egy vésztői fiaskó követi az ön életútján? — A vésztői fejezetnek még nincs vége. — Ennyi viszontagság, kudarc után miben bízik még? — Ahol 30 millió forint nyereség helyett csak 15 képződik, ott még mindig elégedett marad a tagság, és nem zsörtölődnek a felettes szervek sem. Mi a megelőző évi 30 milliós hiányt tavaly ledolgoztuk a felére. Ebben én már a kedvező változások előjelét is látom. — Ezt kívülről megítélni nagyon nehéz. Nem túlzott-e ez a reménykedés, nem Túl vékony az a szalmaszál, ami- b- kapaszkodni próbálnak? — Amit egyszer az ember hittel elkezdett, azt csinálja végig, ha belefeszül is. Sokszor bedobhattam volna már a törülközőt. Legelőször, amikor nem sikerült. Amijét. Senki sem vitatta, hogy a támogatás konkrét módját az adott nemzetközi körülmények és a segítséget nyújtó lehetőségei mellett mindenekelőtt a veszélybe került országok helyzete, szükségletei határozzák meg. Ezért csakis az érintett pártok — a csehszlovák, az angolai, az etióp és az afgán — képviselőinek állásfoglalásai tekinthetők mérvadónak, akik' viszont egyértelműen úgy nyilatkozták, hogy a segítségnyújtás fegyveres formájára volt szükség országuk forradalmi vívmányainak és nemzeti függetlenségének védelméhez. A veszélybe került forradalmak fegyveres megsegítése napjainkban nyilvánvalóan a nemzetközi politika egyik legbonyolultabb problémáját jelenti. Értelmetlenné alapvető céljaival ellentétessé válna az a forradalom, amelynek támogatása- világháborús konfliktushoz, az egész emberi civilizáció pusztulásához vezetne. Más oldalról viszont az imperialista köröknek is tudniuk kell: bármily csábítónak is tűnik a lehetőség egy-egy országban a társadalmi haladás folyamatának visszafordítására. ennék kísérlete számukra sem érheti meg a termonukleáris világégés kockázatát. A háromnapos tanácskozás is megerősítette, hogy mai körülmények között a kommunista mozgalom egésze és az egyes pártok szempontjából egyaránt az egymást feltételező és kiegészítő nemzeti és nemzetközi érdékor sokak hite megingott bennem, amikor a beosztott szakemberek egymás kezébe adták itt a kilincset, amikor olyanok hagytak cserben, akikre a legjobban számítottam ... — Meg tudja őket is érteni? — Meg, mert végül is a könnyebbet választották, ráadásul nagyobb fizetésért. Szerencsére akadtak olyanok is, akik nem inogtak meg. Bizonyítani akarnak, nem fogadják el, hogy le lehet őket győzni, hiszik, amit én, hogy idén vagy jövőre fordul a kocka. — Mire alapozza ezt a hitét? — Először az emberekre, az itt élőkre, azokra, akik itt akarnak boldogulni. Másodszor: az eddig befektetett energiákra, Vésztő legelői másfél ezer hektárra rúgnak, ennek még csak az egyharmadát újítottuk fel, máris csodájára járnak a községiek: hogy azokon a tücsöktikkasztó, kiégett gyepeken máris 40—50 mázsa széna teremjen hektáronként. Ezt ők sem hitték volna. Azután van már annyi gépünk, amennyi nagyon kell, rövidesen megkezdődik a belvizes földek rendezése, a korábban rendezettek rekonstrukciója, s alakulóban van már a szakgárdánk is. Mindez meg kell hozza a gyümölcsét. — Ennyin múlna? — Ha csak* a magunk erejére számíthatnánk, természetesen hosszú évekig kellene még várni a fordulatra. A gyorsabb változást központi támogatások sora is segíti, amit nekünk viszont több gabonával és hússal, ipari növényekkel és tejjel kell ellentételeznünk. A támogatásokban szerintünk az fejeződik ki, hogy bíznak bennünk. Bíznak abban, hogy a vésztői Körösmenti Tsz meg tud kapaszkodni. Mi pedig meg vagyunk győződve erről. Ha nem így volna, nem lennénk itt. — Kívánjuk, hogy a közeli és távoli jövő egyaránt igazolja reményeiket, s a mi reményünket is. Kőváry E. Péter kék', célok, törekvések összhangba hozása a kívánatos. A nemzeti tényezők eltúlzá- sa szükségképpen elzárkózáshoz, nacionalizmushoz vezet, nemcsak a közös harc sikerét veszélyezteti, hanem előbb-utóbb az adott párt tevékenységének eredményességét is. A nemzetközi szempontok abszolutizálásával megfogalmazott célok'viszont szükségképpen idegenek maradnak a nemzeti valóságtól. A balatonföldvári tanácskozás résztvevői eleve nem is tűzték célul az egybeeső álláspontok rögzítését. Az volt a szándékuk, hogy e fontos témákról minél kötetlenebb formában folytassanak véleménycserét, a nyílt vitát ne fékezze a közös dokumentum kimunkálására irányuló törekvés. A problémák őszinte felvetése nyomán kialakuló véleménycserék hangulata, a nem csupán aktív, hanem időnként heves, szenvedélyes viták ellenére is mindvégig szívélyes légkör ismételten igazolta az ilyesfajta fórumok szükségességét, hasznosságát. Általános volt ugyanis az a vélemény, hogy a hazánkban megtartott korábbi rendezvényekhez hasonlóan ez a találkozó is hozzájárult az egyes pártok tapasztalatainak alaposabb megismeréséhez, és a nemzetközi kommunista mozgalom számára nélkülözhetetlen általánosításhoz, változó világunk problémáinak alkotó, marxista—leninista módon történő megválaszolásához. Kovács L. György Pulykafelvágott után pulykasonka? Egyelőre még az üzletekben nem találhatók, de a forgalomba hozatal küszöbén állnak az új baromfi- ipari felvágottfélék. A fejlesztés azonban máris tovább folytatódik, s bízvást mondhatjuk, hogy a pulykafelvágott után pulykasonka is lesz. A pulykafelvágottat, három másik felvágottal és a baromfivirslivel együtt még ez évben megismerhetjük. Az orosházi vállalat tavaly az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon mutatta be öt újdonságát, a baromfihúsból készült felvágottakat. Mivel a fogadtatás kedvező volt, hozzáláttak az üzemi termelés feltételeinek kialakításához. Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, áprilisban megkezdődött a próbagyártás. A szükséges termékengedélyezések után a nagyobb alföldi és budapesti élelmiszerüzletekben a következő hetektől rendszeresen kaphatók lesznek a baromfifelvágottak. Az elmúlt év komoly fellendülést hozott a magyar baromfiiparnak. A külföldi értékesítés, szemben az előző évek viszonylagos pangásával, bővült, sikerült a gazdaságokat és a háztáji gazdákat több baromfi tenyésztésére ösztönözni. A sikeres export nyomán emelkedtek a felvásárlási árak. Tavaly az orosházi vállalat önállóvá vált, ami dinamikus fejlesztési lehetőséggel párosult. Bizonyíték erre az öt új orosházi termék és a sok újabb terv. A termelési feltételek javításához tartozik az önálló,, megfelelő befogadóképességű hűtőház építése. A jövő év elejétől nem kell már Orosházáról a szentesi hűtőházba küldeni a baromfi- feldolgozó termékeit, gazdaságosabb lesz a tárolás, csökkennek a veszteségek. A vállalatnál fejleszteni kívánják a csomagolótechnikát is. A magas exportarány folyamatos fenntartása különösen sürgeti ezen elhatározás megvalósítását. A külföldről származó ónozott konzervdobozlemezt részben hazai alumínium alapanyagú tubusokkal helyettesítenék, de tárgyalásokat folytatnak a Tiszai Vegyi Kombináttal és a Papíripari Vállalattal is, korszerű csomagolási megoldások bevezetésére. Hogy lesz-e Orosházán a pulykából pulykafelvágott után pulykasonka is, arra a baromfifeldolgozóban szeretnének igennel felelni. Az új termék feldolgozásának, csomagolásának kialakításához jó néhány szorgos hónap munkájára, újabb beruházásokra van szükség. Bízva a pulykasonka jó hazai és külföldi értékesíthetőségében; a vállalat az elképzelések szerint pályázati úton ismét támogatást kér az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól. s. i. HalakaSzinvában Az utóbbi években a nagyszabású szabályozási munkákon kívül jelentős erőfeszítéseket tettek a Miskolcon keresztül folyó patak vizének megtisztítására. A Szinva vizét eddig a Diósgyőri Papírgyár és gépgyár szennyezte, ezt azonban tisztítóberendezések beépítésével megszüntették. Ennek következtében fokozatosan csökken a víz szenyezettsé- ge. Amit az is bizonyít, hogy a Szinva középső szakaszán ismét halakat figyeltek meg a szakemberek. Remény van arra, hogy a patak visszanyeri eredeti tisztaságát. Aranykorona helyett termőhelyi értékszám A föld nemzeti kincs. Pótolhatatlan erőforrás,, nélkülözhetetlen termelési eszköz. Értékben nemzeti vagyonunk 18 százalékát teszi ki. A termőföld védelme, termőképességének növelése kiemelkedő«! fontos feladat. Hazánkban 1945—1980. között csaknem két Békés me- gyényi területtel, 871 ezer hektárral csökkent a szántó. A parlagföldek nagysága tavaly meghaladta a hatezer, a romos tanyaterületeké a háromezer hektárt. Áz országban mintegy háromszázra tehető azon mezőgazdasági üzemek száma, amelyek csekély haszonnal vagy veszteségesen gazdálkodnak. Az eredménytelenség oka? Legtöbbször ott is a kedvezőtlen adottságokat (a földet) teszik felelőssé, ahol a hozzá nem értés, a melléfogás az igazi baj. Miért? Mert a föld értékelési rendszere, amelynek alapján az egyik gazdaság kedvezőtlen, a másik kedvező adottságú lett, elavult... Túlélte a monarchiát Ferencz József 1875-ben szentesítette az adóztatási célzattal bevezetett aranykoronás földminősítési rendszert. Az aranykorona a különböző minőségű földek úgynevezett tiszta hozadékát mutatta, amit úgy állapítottak meg, hogy a múlt század második felének gazdálkodási színvonalán tartósan elérhető átlagtermés értékéből levonták a gazdálkodás rendes költségeit. Az eredményt kataszteri holdra vetítve, aranykoronában határozták meg. Idézet az 1975. évi VII. törvénycikkből: „A föld tiszta jövedelmének vétetik, a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonván belőle a gazdálkodás rendes költségeit.” • Az aranykoronát bevezetése óta lényegében folyamatosan használják a termőföld minőségének meghatározásához. Általánosan elfogadott az a vélemény, hogy például a hektáronkénti 30 aranykoronás szántóföld — ha azt jó gazda gondosságával művelik — lényegesen nagyobb hozamokat biztosít, mint a hektáronkénti tíz aranykoronás föld. Miért van szükség az újra? Az aranykoronás rendszert annak idején a társadalmi rend szolgálatára hívták életre. Elsődlegesen a föld használatából eredő jövedelem megadóztatását szolgálta, de politikai célokra is felhasználták. Annak volt választójoga, aki meghatározott nagyságú földdel rendelkezett, és az aranykorona-értéke elért egy bizonyos határt. Ez az értékelési rendszer mindvégig jól szolgálta a kapitalista társadalmi rendet. És a felszabadulás után? Nos, 1945 után nem állt rendelkezésre jobb értékmérő. Ezért ennek alapján állapították meg a juttatott földek megváltási árát, a terménybeadást, az adóztatást. Egyébként az aranykoronarendszer használatát ma már semmi sem indokolja. Ez a monarchiabeli örökség csak hazánkban van érvényben. De mi indokolja valójában megszüntetését?’Az aranykoronában — létrejöttének körülményei és ideje miatt — elválaszthatatlanul ötvöződnek a természeti tényezők, valamint a múlt század végi gazdálkodási, értékesítési viszonyok. Az eddigi minősítésnek éppen ez a közgazda- sági tartalma avult el, és ma már nem fogadható el a termőföld reális értékmérőjeként. Nem teszi lehetővé, hogy a munkáról, a gazdálkodásról valós értékelést adjunk. üz új lényege A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1980. október 31-i ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el az új földértékelési rendszer bevezetéséről. A mezőgazdaságban a hozamok alakulását két alapvető tényező befolyásolja leginkább. A viszonylag állandó természeti és a gyorsabban változó közgazdasági tényezők. Az új földértékelési rendszer ezek közül a természeti- tényezőket veszi figyelembe. A végrehajtás első szakaszában nem számol a gazdálkodás emberi-közgazdasági tényezőivel. Az új módszer tehát a természeti tényezők oldaláról alapozza meg a földértékelést. A talaj termékenységét lényegesen befolyásolják a domborzati, a hidrológiai és az éghajlati viszonyok. Ezek figyelembevételével állapítják meg végül is a termőhelyi értékszámot. Reálisabbá válik a megítélés Az új földértékelést valamennyi külterületi és zártkerti, továbbá a belterületen nagyüzemi művelés alatt álló földre kiterjesztik. Bevezetése az idén kezdődik és 1985 végére fejeződik be. Az új földértékelés végrehajtása közel 8 millió hektár mezőgazdasági és erdőművelésű földet érint. Ennek során mintegy 55 ezer mintateret jelölnek ki, feltárásra, vizsgálatra. Megközelítően 280 ezer talajminta részletes vizsgálatára kerül sor. Békés megyében Ecsegfal- va—Dévavónya környékén már megkezdődött a talaj- mintavétel. A munkában a földhivatal és a növényvédő állomás szakemberei vesznek részt. Tevékenységük eredményessége nagymértékben azon múlik, milyen támogatást kapnak a mezőgazdasági üzemekben. A későbbiek során megkezdik a mintavételt Körösnagyharsány és Bi- harugra, valamint Almáskamarás—Elek—Lökösháza— Medgyesegyháza—Medgyes- bodzás—Nagykamarás és Pusztaottlaka térségében. Ebben az évben az összes terület mintegy 10 százalékán fejezik be ezt a munkát. Az üj földértékelési rendszer egyébként jól illeszkedik azoknak a jogszabályoknak a sorába, amelyek a termőföld védelmében születtek az elmúlt évek során. Bevezetéséhez fontos társadalmi érdek fűződik. Reálisabbá válhat a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának, a vezetők tevékenységének értékelése. Segít abban, hogy a földről valóságos értékítélet alakuljon ki. Vagyis, hogy mindenütt első számú feladat maradjon a föld termő- képességének növelése, a parlagföldek feltörése, a termőföld csökkenésének megállítása. Kepenyes János
