Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-12 / 136. szám
1981. június 12., péntek © A kiskereskedelemről tárgyaltak Kertészeti tanácskozás A Minisztertanács tárgyalta Kevesebb az üzemi baleset, de sok még a tennivaló Tegnap délelőtt kihelyezett ülést tartott a HNF megyei gazdaságpolitikai munkabizottsága Mezőkovácshá- zán. A járási hivatal épületében rendezett tanácskozáson tájékoztató hangzott el a helyi ÁFÉSZ körzeti kiskereskedelmi alapellátásáról, s ezenkívül a megyei helyzetet is megvitatta a testület. Ez utóbbihoz Pintérné Sándor Éva, a megyei tanács pénzügyi osztályának csoportvezetője, a HNF gazdaságpolitikai munkabizottságának tagja készített írásos beszámolót. Az anyag első része a megyei lakónépesség számarányának tükrében vizsgálta a kereslet és kínálat változásait, s ezen belül az életszínvonal alakulásának mértékét. Részletesen szólt az öt év alatt végrehajtott központi árintézkedések következményeiről is. Például az áremelés hatásának tudható be, hogy a kereskedelem nyers húsból 1979-ben mintegy 10 százalékkal kisebb, míg vágott baromfiból 22 százalékkal nagyobb mennyiséget adott el, mint 1975-ben. Az V. ötéves tervidőszakban tovább folytatódott megyénk kereskedelmi hálózatának bővítése, korszerűsítése, amelyre több mint egy- milliárd forint fejlesztést fordítottak a kulturált körülmények megteremtésében érdekelt szervek. Egyik legnagyobb vállalkozásuknak tekinthető a Szarvason tavaly átadott ezer adagos étterem, valamint az 1300 személyes kemping. (E két létesítmény beruházásának együttes költsége megközelítette a 80 millió forintot.) A megye boltjainak összalapterülete mintegy 6 ezer négyzetméterrel, a vendéglátóhelyeké pedig 5500 négyzetméterrel bővült. Az anyag összeállítója a forgalom alakulását —a kü~ A Szarvasi Járásbíróság tárgyalta Bankó Rudolf, Szarvas, Szabadság út 55. szám, Nagy Gusztáv, Szarvas, Bartók Béla út 4. szám, és Menárik Mihály, Szarvas, Szabadság út 55. szám alatti lakosok bűnügyét. Mind a három fiatalember már többször volt büntetve. Szabadságvesztésük letöltése után egyikük sem vállalat rendszeres munkát. Esetenként alkalmi munkát végeztek, de idejük nagy résziét csavargással töltötték. A múlt év decemberében sorozatosan követtek el lopásokat. Éjszakai órákban Szarvason és környékén több házba és tanyába lo- pództak be, és ami kezük ügyébe akadt, magukkal vitték. Loptak tyúkot, ruhaneműt, pálinkát, dunnát és párnát. A lopássorozatot ez év januárjában is tovább folytatták. Január 10-én átmásztak az egyik ház kerítésén és megdézsmálták a kamrát. Január 22-én viszont már a rablás bűntettét is megvalósították. Ezen a napon délelőtt Nagy Gusztáv benyitott L. János szarvasi lakos házába. Körülnézett, majd régiségkereskedőnek bemutatkozva, kezet fogott a 85 éves lakástulajdonossal. Megállapítptta, hogy az idős ember egyedül lakik és bőr- kikészítéssel foglalkozik. Ebből pedig arra a következtetésre jutott, hogy jelentős lönböző áruféleségek értékesítése alapján — a város és a falu viszonylatában is elemezte, majd megállapította: „Kétségtelen, hogy a városi boltok áruellátása jobb, mint a vidékieké...” összességében nézve a kérdést, a megye kiskereskedelme tavaly közel 14 milliárd forint forgalmat bonyolított le, ami — fogyasztói folyó áron számolva — 8,3 százalékkal volt több az 1979. évinél. Mérséklődött viszont a ruházati cikkek eladása, és kisebb lett a vendéglátás részaránya is. Ami a különböző élelmiszereket illeti, tőkehúsból, húskészítményekből, tejből kiegyensúlyozott volt az ellátás, de étolajból, margarinból, egyes befőttekből és édesipari termékekből nem mindig tudta kielégíteni a vásárlók igényeit a kereskedelem. A háztartási és vegyi áruk közül jó néhány a hiánycikkek listáján szerepelt. Ugyanez mondható el bizonyos vegyesipari cikkekről; kisgépekről, kerékpárokról és azok alkatrészeiről, valamint az elemes bútorok és zománcedények választékáról is. A forgalom növelése céljából a kereskedelmi egységek nemcsak a szezon végi kiárusításokon, hanem az időszakos „akciók” alkalmával is megpróbálták értékesíteni a felhalmozódott készleteket. Mindez azonban a visszafogottabb vásárlóerő miatt már nem hozta meg azokat az eredményeket, amelyek a korábbi éveket jellemezték. A HNF megyei gazdaság- politikai munkabizottságának tagja befejezésül a folyamatos áruellátás és a kulturált kiszolgálás szükségességét hangsúlyozta a kiskereskedelem helyzetével foglalkozó előterjesztésében. pénze van. Azonnal fölkereste két társát. Este 8 óra tájban mind a hárman megjelentek a sértett lakásán. Mivel a kapu be volt zárva, átmásztak rajta. Az udvaron egy baltát találtak, azt magukhoz vették. Ezután feltörték annak a helyiségnek az ajtaját, ahol az idős ember a nyersbőrt tartotta. Az egész lakásban pénz, és különböző értékek után kutattak. Végül betörtek abba a helyiségbe is, ahol az idős ember a nyersbőrök kidolgozását végezte. Leoltották a villanyt, majd rárivalltak: „Add ide a pénzt, öreg!” Az idős ember először alig találta a szavakat a meglepetéstől. Később kijelentette, hogy nincs pénze. Ekkor az egyik vádlott a baltát az idős ember testéhez szorította. Az idős ember ezután 420 forintot adott át a három fiatalembernek. Gyufa lángjánál győződtek meg a pénzről, majd eltávoztak. A járásbíróság lopás vétsége és társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt Bankó Rudolfot 3 év szabadságvesztésre, Nagy Gusztávot 1 év és 6 hónap szabadságvesztésre, Menárik Mihályt 2 év szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül közügyektől való eltiltással is sújtotta őket. Az ítélet jogerős. —di A Budapesti Kertészeti Egyetem nemcsak saját hallgatóinak adja át rendszeresen a legújabb kutatási eredményeket, a gyakorlatban dolgozó kertészek továbbképzéséről is gondoskodik szinkronelőadások formájában. A szinkron kifejezés arra utal, hogy az elméleti tanácskozásokat gyakorlati bemutatók követik, ahol az egyes növények termesztését a helyszínen vitatják meg a hallgatók, előadók. Tegnap Gyulán került sor ilyen rendezvényre az Erkel Ferenc Művelődési Házban. Elsőként dr. Takács Lőrinc, Gyula tanácselnöke üdvözölte a megjelenteket, majd kis ünnepségre került sor. Dr. Békéscsaba, Gyula és Békés, a három szomszéd város a társadalmi, gazdasági és kulturális élet egyre több területén hangolja össze fejlődését, tevékenységét. A napokban az MSZMP békéscsabai városi bizottsága a három város nőfelelőseinek találkozóját rendezte meg Békéscsabán. Közel ötven asszony jött a találkozóra a pártbizottsági és pártvezetőségi nőfelelősök közül. Részt vett a programon dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára és Inokai János, a békési városi pártbizottság első titkáKondorosnak, mint tipikus mezőgazdasági településnek1 hosszú éveken át nem volt ipara. Az emberek, főként a férfiak a tsz-ben dolgoznak, az asszonyok pedig a ház körül tevékenykedtek. A hetvenes évek elején jórészt a szemléletváltozásnak köszönhetően elkezdték az ipartelepítést a községben, a városr üzemek segítségét kérve és a tanács támogatását élvezve. Így jött létre a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet kondorosi részlege, valamint az ugyancsak Szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezet telepe. Ezek elsősorban a nőknek teremtettek új munkaalkalmat. Jelenleg több mint 100 asszonyt foglalkoztat a Szirén telepe, és a jövőben, ha majd elkészül az új varroda, lehet még a létszámot bővíteni. Az üzem fejlődésére jellemző, hogy míg 1970- ben bányászingekkel indult a termelés, amelynek varrása igen egyszerű volt, most Rédai István egyetemi tanár köszöntötte az elnökségben helyet foglaló - dr. Somos András akadémikus egyetemi tanárt közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából. Ezután dr. Filius István főiskolai tanár tartott előadást a hajtatott paprika, paradicsom, uborka hőigényéről. Dr. Tarjányi Ferenc egyetemi docens beszélt a fólia alatt termesztett paprika tápanyagigényéről. Utolsó eladóként dr. Farkas Károly egyetemi docens számolt be a fóliás paprika, paradicsom, uborka és dinnye növényvédelméről. Az előadások után a résztvevők gyulai, medgyesegyházi és orosházi termelők fóliáit látogatták meg. ra is. A megjelenteket dr. Ábrahám Béla, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Gulyás Lajosné, a pártbizottság nőreferense beszélt a nőpolitikái határozat feladatairól a VI. ötéves terv távlatában. Tájékoztatott a me- gveszékhelyen élő és dolgozó nők helyzetéről, végzettségéről, munkahelyi körülményeiről, s középpontba a nők családon belüli szerepét állította. A családok helyzetének alakulásával foglalkoztak a hozzászólások is. Délután a Békéscsabai Kötöttárugyárba látogattak a nőfelelősök, ahol ismerkedtek a gyár életével és termékeivel. már olyan ingeket készítenek, napi ezer—ezeregyszáz darabot, hogy exportra is kerül belőle. Sokat változtak tehát a minőségi követelmények. nőtt a munka színvonala. A vas-, fémipari szövetkezet részlegében 35 nő dolgozik és tíz bedolgozó, többnyire olyan családos asszonyok, akiknek a gyerekek miatt otthon kell maradniuk. Ök különféle előkészítő munkákat csinálnak, például a részlegben összeszerelésre kerülő elektromos főzőlapok fűtőszálának gyöngyö- zését. Ebből a termékből egyébként évi 50—60 ezer darabot készítenek, túlnyomórészt exportra, főleg a Távol- és Közel-Kelet országaiba. Ha nincs rezsóra megrendelésük, csillárokat, asztali lámpákat szerelnek össze. Ezekből a hazai üzleteken kívül, a szocialista országok piacaira szállítanak. Sz. I. Tavaly 5,8 százalékkal kevesebb üzemi baleset történt, mint 1979-ben, a halálos kimenetelűek száma pedig 13,4 százalékkal csökkent — állapította meg a Minisztertanács elé terjesztett tájékoztatójában a SZOT elnöksége. Megnyugvásra azonban még távolról sincs ok, hiszen a javulás ellenére is tavaly 102 ezren sérültek meg a munkahelyükön. 1981 első hónapjaiban pedig bizonyos romlás tapasztalható. A balesetek okainak elemzése egyértelműen igazolja, bogy a vezetők jobb irányító, nevelő és ellenőrző munkájával, a fegyelem szilárdításával a sérülések elkerülhetők. A balesetek 31 százalékát a dolgozók szakképzetlensége, gyakorlatlansága, 22 százalékát a munkafolyamatok helytelen megszervezése, a felügyelet hiánya, a rendetlenség idézte elő, a balesetek 21 százaléka pedig azért következett be, mert nem tartottak be különféle eljárási utasításokat, vagy nem használták az egyéni védőeszközt. Leggyakrabban a 30 éven aluli fiatalok sérülnek meg, a legelővigyázatosabbak pedig az 50 éven felüliek. A sérülteknek csaknem egyötöde azok közül kerül ki, akik még fél évet sem dolgoztak szakmájukban, ami azzal magyarázható, hogy e gyakorlatlan embereket sok helyütt felületesen készítik fel a balesetek elhárítására. Kedvező jelenség, hogy az 1979-ben tapasztalt kisebb romlás után tavaly 12 százalékkal csökkent a foglalA Minisztertanács csütörtöki ülésén a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére rendeletet hozott a közúti személyszállítási szerződésekről. A rendelet az év elején kiadott közúti árutovábbítási szerződésekről szóló: jogszabállyal együtt — a húsz évvel ezelőtt alkotott gépjármű-fuvarozási szabályzat helyébe lépve — korszerűsíti a közúti személyszállítás jogi kereteit. A 20 éve készült szabályzat általában csak a közlekedési vállalatoknak engedélyezte a személyfuvarozást, s annak feltételeit szinte minden részletre kiterjedően meghatározta. Annak idején az autóbuszok 90 százaléka a közlekedési vállalatok tulajdonában volt, ma viszont fele-fele arányban osztoznak rajtuk a közületekkel. Az elmúlt két évtized alatt a tömegközlekedés, is sokat fejlődött A menetrendszerű közlekedésen kívül olyan új személyszállítási formák jelentek meg, mint a különjáratok, a bérautóbuszok és a bértaxik, valamint a szerződéses járatok, ugyanakkor a közületek is bekapcsolódtak a személyforgalomba, bár ezekre már nem terjedtek ki a szabályzat rendelkezései. A mostani rendelet az 1977-ben módosított Polgári törvénykönyv szellemében, azzal összhangban, nagyobb teret enged a gazdálkodó szervek szabad megállapodásainak, magában foglalja kozási megbetegedések száma, jóllehet a javulás itt is csak viszonylagos. Erősen visszaszorultak az ólom által okozott megbetegedések, kisebb mértékben a növény- védőszer-ártalmak, továbbra is igen sok azonban az úgynevezett foglalkozási na- gyothallás, különösen a bányászat, a gépipar és a textilipar egyes munkaköreiben. Gyakori a foglalkozási bőrmegbetegedés is, amelynek zöme keresőképtelenséggel jár. A munkavédelmi felügyelők tavaly több mint 39 ezer esetben intézkedtek. 2335 gép, berendezés, üzem működését függesztették fel balesetveszély miatt. Kilencven- hét balesetért felelős személy ellen tettek feljelentést, 1115 ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztek, másokat pénzbírsággal sújtottak vagy figyelmeztettek. A SZOT elnöksége jelezte a Minisztertanácsnak, hogy nem mindig állnak megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre egyéni védőeszközök, védő- és munkaruhák; gondot jelent a járműállomány több mint egyötödének elöregedése, a targoncák krónikus alkatrészhiánya, az ipari gázpalackok évek óta problémát okozó biztonsági helyzete, s a megoldásokhoz intézkedéseket igényelt. A Minisztertanács felhívta a figyelmet a VI. ötéves tervidőszak munkavédelmi feladatainak pontos előkészítésére, és tervszerű, hatékony megvalósítására. a személyszállítás, mint vállalkozás valamennyi formáját, de csak a szerződő felek alapvető jogait és kötelezettségeit szabályozza. Egyben lehetővé teszi, hogy a közületi szervek is bekapcsolódhassanak a menetrendszerű személyszállításba. A régi szabályzat csak a menetrendszerű autóbusz- és a személytaxi-közlekedésre vonatkozott, a mostani rendelet a szerződéskötési kötelezettséget kiterjesztette az egyéb autóbusz-, valamint a trolibusz-, a villamosjáratokra is. Az előírások szerint a vállalatok kötelesek a meghirdetett járataikon jelentkező utasokat elszállítani. A rendelet sorrendet határoz meg arra az esetre, ha a szállítási kapacitás kisebb az utasok számánál. A rendelet egyszerűsítette a személyszállítási szerződéseket, amelyekben a feleknek egyenlő jogokat biztosít. Űj vonása a közúti személyszállításnak a kártérítési kötelezettség. A rendelkezés szerint a menetrendben meghirdetett távolsági járat kimaradása vagy legalább fél órás késése esetén a közlekedési vállalat kötelezhető az utas ebből eredő, legfeljebb azonban a viteldíj 15, illetve 5-szörösének megfelelő összegű kárának megtérítésére. Az 1982. január 1-én életbe lépő minisztertanácsi rendelet végrehajtására a közlekedés- és postaügyi miniszter irányelveket ad ki. —y—n fl tárgyalóteremből Ide a pénzt, öreg! Gyulán a házikertek szerves része a fóliasátor Fotó: Veress Erzsi Három város nőfelelttseinek találkozója Munkát adni az asszonyoknak Rendelet a közúti személyszállítási szerződésekről
