Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

1981. június 7., vasárnap tff ........... N AGYVILÁG A nevezetes jódi (atemplom len, a történelmi szerepű Bethlen-család ősi íészke, melynek egykorú vára 1338 körül épült. A XVIII. szá­zadban épült kastély egykori parkjában állott a székely ezermester, Bodor Péter kü­lönleges vízi játéka, zenélő kútja, egyik alkotása most Budapesten, a Margitszige­ten található. A kis és nagy Szamos ta­lálkozásánál fekvő Dés a só­bányászat központja, ahol évente több mint 150 ezer tonna őrölt só kerül a fel­színre. Fontos ipari és keres­kedelmi központ; majd öt­venezer lakossal, fejlett fel­dolgozóiparral. Tovább haladva érkezünk Máramaros megye székhelyé­re, a százharmincezer lakosú Nagybányára. Érczúzó és ércelőkészítő üzemei igen je­lentősek. A Zakar patak völ­gyében fekszik a festőién szép vidék, ahol megterem a szelídgesztenye és a mandula is. Művésztelepét 1896-ban Hollósy Simon alapította, s itt alakult ki a nagybányai festőiskola. Szép az új, mo­dern megyei néptanács épü­lete és környéke. Közvetlenül a város mel­lett van Koltó, ahol 1847. szep­tember 9-től október 29-ig élt Petőfi Sándor feleségével, Szendrey Júliával. A volt kastély ma iskola. A szépen berendezett parkban a som­fa és Teleki sírja található. Innen utazhatunk tovább a már ismert Szatmárnéme­tibe, vagy a Szilágyságon ke­resztül Nagyvárad felé. Aki­nek ideje engedi, ezen az út­vonalon érdemes két-három napos túrát tennie. Kép, szöveg: Hevesi József Reagan — kísérőzenével a z amerikai külpolitikai vonalvezetés támadó kedvű és kártékony fordulatai nehéz helyzetet teremtettek a nemzetközi kapcsolatok területén. Wein­berger amerikai hadügymi­niszter nyíltan kimondotta, hogy Washington a katonai fölény megszerzésére törek­szik a Szovjetunióval szem­ben. Leonyid Brezsnyev Tbi­lisziben mondott beszéde er­re mértéktartó és egyben erőről tanúskodó ^választ adott. Számos jel mutat ar­ra, hogy Washington ag­resszív politikája magát az amerikai szövetségi rend­szert is súlyos próbatételek elé állítja. Ennek a próbatételnek szinte szimbóluma volt Schmidt nyugatnémet kan­cellár és valamivel koráb­ban Szuzuki japán minisz­terelnök washingtoni láto­gatása. Ami az európai szö­vetségi szisztémát illeti, ott a fő problémát a közép-ható­sugarú atomfegyverek nyu­gat-európai állomásoztatá- sának erőszakolása jelenti. Az ezzel kapcsolatos NATO- határozat immár másfél esztendős. Akkoriban az amerikaiak ezt taktikai okok­ból kénytelenek voltak ösz- szekapcsolni azzal az ígéret­tel, hogy a rakétafegyverek rendszerbe állításával pár­huzamosan tárgyalásokat kezdenek a Szovjetunióval. A nyugat-európai politikába ezért ez a döntés „kettős határozat” néven vonult be. A határozat két oldalát azonban másképpen értel­mezik Washingtonban, és másképpen Nyugat-Európá- ban. A Reagan-rezsim óriási nyomást fejt ki a közép-ha­tósugarú rakéták állomásoz- tatásának elfogadtatására, s e nyomás mindenekelőtt az NSZK-ra, mint stratégiai kulcsállamra nehezedik. Eb­ben a vonatkozásban a Thatcher miniszterelnök­asszony által vezetett brit kormány az amerikaiak készséges „másodhegedűse”. A szociáldemokraták által vezetett nyugatnémet kor­mány, és személyesen Schmidt kancellár számára a kettős határozatnak ez az egyoldalú értelmezése súlyos veszélyeket tartogat. Min­denekelőtt azt, hogy az ame­rikai nyomás következtében veszendőbe mehetnek az úgynevezett „keleti politika” és az ezzel kapcsolatos sok­oldalú nemzetközi politikai és gazdasági megállapodások eredményei. Ez pedig a ki­bontakozó gazdasági krízis körülményei között megter­helést jelentene, az NÉZK számára. Washingtoni útjáról a kancellár csak egy megle­hetősen homályos ígérettel térhetett haza. Reagantól ígéretet kapott arra, hogy a belátható jövőben megkez­dődhetnek a szovjet—ameri­kai tárgyalások a közép-ha­tósugarú, úgynevezett „eu- rorakéták” ügyében. Ezért az ígéretért viszont a kancellár­nak hagy árat kellett fizet­nie: újra leszögezte, hogy az NSZK a maga részéről Hajlandó a „kettős” határo­zat rakétatelepítési részének elfogadására. Washingtonból Schmidt egyenes Párizsba repült, hogy találkozzék az újonnan megválasztott francia elnök­kel. Mitterrand ezúttal első ízben fogadott hivatalba lé­pése óta magas szintű poli­tikust. Schmidt Reagan üze­netét vitte magával. Ennek szövege nem ismeretes — de a kiszivárgott hírek szerint az amerikai elnök Mit- terrandtól hozzájárulást vár az eurorakéták politikájához. Az új francia elnök ma­ga is, Schmidthez hasonlóan, nehéz döntések elé került. Néhány hét múlva nemzet- gyűlési választásokon kel­lene megszilárdítania pártja helyzetét. Egyfelől érdeke gazdasági és pénzügyi szem­pontból az amerikai és francia nagytőke bizalmának megszerzése — másfelől vi­szont gondolnia kell arra is, hogy részben a baloldali, részben az amerikaiaktól bi­zonyos függetlenséget igény­lő gaulleista szavazatok nél­kül a szocialisták nem sze­rezhetnek parlamenti többsé­get. Az amerikai agresszív kurzust kísérő politikai nyo­más az Egyesült Államok két legfontosabb európai konti­nentális szövetségesét tehát igen nehéz és feszült hely­zetbe hozta. Más természetű, de talán még látványosabb a japán politika krízise. Szuzuki mi­niszterelnök látogatása után Ito, az akkori külügyminisz­ter úgy értelmezte a közös közleményt, hogy az ameri­kaiakhoz fűződő szövetség politikája egyben a japán katonai kiadások nagyszabá­sú emelését is jelenti. Ami­kor emiatt Japánban politi­kai botrány tört ki, Szuzuki lemondásra kényszerítette saját külügyminiszterét. A japán politikai válság második szakaszát Rei­schauer volt tokiói amerikai nagykövet egy nyilatkozata robbantotta ki. Ebben azt ál­lította: „szóbeli megegyezés” van érvényben Tokió és Wa­shington között. Eszerint Ja­nón engedélyezi, hogy atom­fegyvereket hordozó ameri­kai haiók és reDÜlőaépek ..látogatást tehetnek” iapán kikötőkben és repülőtere­ken, illetőleg áthaladhatnak azokon. A japán kormány évek óta azzal hitegette a közvéleményt, hogy Tokió ilyen látogatást vagy áthala­dást nem engedélyez, s hogy Japán területén „nem jelenhetnek meg” atomfegy­verek. Az Ito-affér miatt egyébként is súlyos helyzetbe került japán kabinet pozí­cióit ez az újabb botrány szinte a végsőkig megingat­ta, és ma már nem tartják lehetetlennek, hogy az ügy Szuzuki bukásához vezethet. J úliusban a kanadai Ottawában szokásos csúcsértekezletükre ülnek majd össze a hét ve­zető tőkés hatalom politiká­jának irányítói. Az agresz- szív amerikai roham egyik „eredménye”, hogy a leg­fontosabb szövetségesek, az NSZK, Franciaország és Ja­pán vezetői súlyos politikai feszültség közepette, meg­gyengült pozícióval indulnak majd Ottawába. (—i—e) rendeltetésű forgalma 37, illetve 14 százalékos csök­kenést mutatott 1980-ban, 1979-hez viszonyítva, a ka­pacitáshiány, illetve építési munkálatok okozta nehézsé­gek miatt. Rijekán keresz­tül bonyolított kereskedel­münk mennyisége lényegé­ben évek óta nem változik. A lengyel kikötőkön ke­resztül bonyolított forgal­munk 13 százalékkal növe­kedett 1980-ban, noha au­gusztustól az év végéig fo­kozatos csökkenés követke­zett be. 1981-ben jelentős növekedéssel számolhatunk, Néhány európai Ország Kikötő BULGÁRIA Várna JUGOSZLÁVIA Rijeka Karcleljevo Koper LENGYELORSZÁG Gdansk Gdynia Szczecin NDK Rostock Wiesmar ROMÁNIA Constanta Galati NSZK Hamburg x = 1979-es adat. hiszen a lengyel külkeres­kedelmi forgalom csökkené­se számottevő kikötői kapa­citás felszabadulását ered­ményezi, s ennek egy részét nekünk ajánlották fel. Az NDK kikötőiben 1980- ban összesen mintegy 70 ezer tonna magyar árut rakodtak. Az elmúlt két év során vég­zett rekonstrukciós munká­latok eredményeként fokoza­tos növekedést várhatunk. Ugyancsak növekedő ten­denciát tapasztalhatunk a fekete-tengeri kikötők ma­gyar viszonylatú forgalmá­ban is. ország kikötői forgalma: Forgalom 1980 Ebből magyar ezer tonna részesedés ezer tonna 16 000 x 17,6 7600 522 3500 159 2500 189 27 000 93 14 400 165 24 300 280 20 300 x 34 — 13 27 700 20.0 8400 x 2 70 000 x 768 Petőfi somfája Költőn A besztercei néptanács Jpülete vész faragott, színes fejfái­nak vidám sírfeliratait is­merhették meg az utazáson résztvevők. Május első va­sárnapján igazi folklórfeszti- vólt rendeznek itt minden esztendőben. A helyben készült szép, színes „cserge” takarók, tás­kák kínálatából választva utaztunk tovább az erdős vi­dék központjába, a Tisza mellett 274 méter magasság­ban fekvő Máramarossziget- re. Az egykori megyeszékhely a régi sóbányák — Rónaszék, Aknasuhatag stb. — köz­nek csodálatosan szép tájain vezet az út az ezüstbányá- szatáról híres Óradnán ke­resztül a Borgói- és a Kele­men-havasok közötti Besz­tercére. A szépen fejlődő város le­véltárában találták meg 1891-ben a „Besztercei szó­jegyzéket”, a XV. század el­ső feléből származó, 1316 ma­gyar szót tartalmaz/) becses nyelvemléket. Elhaladva a szeretfalvi vasúti elágazás mellett — ahonnan nehéz terepen Déda felé vezet a pálya — néhány kilométeres kitérővel felkerestük a Ker- lés határában levő Cserhal­mi-dombot, a kunok elleni harc egyik legendában is őr­zött színterét. A lassan ismét dombvidék­ké szelídült táj városa Beth­Külkereskedelem a tengeren A társasúton résztvevők­nek a mainál magasabb szintű szolgáltatást és isme­retet kell nyújtani. Ez csen­dült ki az utazási irodák munkájának értékeléséből, s ez volt annak a kevésbé is­mert területre irányuló tár- sasútnak a célja is, amelyet a TIT Országos Szervezete rendezett az IBUSZ, a Volán, a COOPTOURIST és a TIT munkatársainak, idegenveze­tőinek. A megismerés már a Budapesttől Nádudvarig tar­tó úton kezdődött a szolnoki, hajdú-bihari tájon utazva, a nádudvari fazekasmester munkáját, a KITE-központ modern gépeit látva, a 370 termelőszövetkezetet egyesí­tő egyesülés jövőt bemutató terveit, eredményeit hallgat­va. Ismeretszerzés volt a célja az útnak, és a Nyírségen ke­resztül a szatmári tájra ér­ve, a román határ átlépése után Szatmárnémeti rohamo­san fejlődő, épülő, új, mo­dern Szamos-parti városköz­pontjának megismerésével kezdődött. Északnak utazva a népi építészeti emlékekben, néprajzi különlegességekben gazdag Avas vidékén keresz­tül Bikszádfürdő mellett, a Tisza völgyében fekvő Szap- lonca híres román temetőjé­ben Stan Ion Piitras népmű­pontja ma fejlett faiparral, bútorgyárral, kerámia-, tex­til- és szeszgyárral rendelke­ző negyvenezer lakosú, szép város. Temetőjében van el­temetve a nőnevelés úttörő­je, a szabadságharc mártírja, Leővey Klára. Tovább utazva, a Radnai havasokhoz csatlakozó Iza- völgy ősi falaival, faépítésze­tével elsőrendű látványosság. Ez a vidék a máramarosi fa­templomok igazi hazája. A templomok döntő többsége a XVII—XVIII. században épült. A legrégibb a jódi fa­templom, 1364-ben épült. Az egyre magasodó hegyek között a Visó, majd a Bor­sa völgyébe érkezünk. A szép, faragott kapukkal dí­szes épületekkel büszkélkedő üdülővárosba, a huszonkét- ezer lakosú Borsára, mely mellett az ezerkétszáz méter magasságban levő turista­komplexumban szállást, ét­termet, zúgó hegyi patakot, csendet, fenyőillatú levegőt és csodálatos kilátást talál az utazó a Radnai -havasok csúcsaira, köztük a 2305 mé­ter magas Pietroszra. Tovább utazva, a Priszlop- hágón kiváló minőségű autó­úton érhetjük el a moldvai Dorna Vatrát, s előbb jobb­ra fordulva a Radnai-hágón a Nagy-Szamos forrásvidéké­A magyar külkereskedel­mi forgalom bonyolításában igen jelentős részt, mintegy 5 százalékot képvisel a ten­gerhajózás. Évről évre kö­zel 2,5 millió tonna ma­gyar viszonylatú áru jelent­kezik az európai kikötőkben. Legjelentősebb partnerünk ezen a téren még mindig Jugoszlávia, bár az Adriai­tengeren bonyolított forgal­munk a számos előny elle­nére csökkenőben van. 1980- ban vagonellátási problémák miatt közel 200 ezer tonna magyar importárut Ham­burgba kellett átirányítani. A jugoszláv kikötők közül Kardeljevo és Koper magyar fl fatemplomok hazájában

Next

/
Thumbnails
Contents