Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

1981. június 30., kedd o Nem kell éveket várni... Közös gazdaságok párbeszéde Endrödön IZHilUHild--------------------------------------------------­H árom és léi évtizeddel ezelőtt Endrőd lakói még szinte teljes egészében a mezőgazdaságból éltek. Néhány iparos, kereskedő, alkalmazott kivételével a munkaképes korúak a földet művelték. Azután 1947-ben a helyi ci­pészek, majd 1949-ben a szabók összefogásával ipari jel­legű szövetkezeteket hoztak létre, és megkezdték a me­zőgazdasági nagyüzemek szervezését is. A gazdálkodás újszerű módszerei 35 év alatt szinte teljesen átalakították a község arculatát. Ma a 2500 fog­lalkoztatott közül mindössze 630-an dolgoznak a mező­gazdaságban. Az elmúlt években a figyelem középpont­jába elsősorban az a látványos fejlődés került, amely az ipari szövetkezetekre volt jellemző. K vizsgálat lezárult és... Nem felejtették el Ennek ellenére a mezőgaz­dasággal, vagyis a község két termelőszövetkezetével a családok változatlanul szoros kapcsolatban állnak. A házak többségénél állatokat tarta­nak, vásárolnak, értékesíte­nek, azok hizlalásához ta­karmányt szereznek be, s ebben fő támaszuk a két szö­vetkezet. S miközben gazda­sági kapcsolatot tartanak fenn a nagyüzemekkel, infor­mációjuk az ott folyó tevé­kenységről szegényes. Ezen kívánt segíteni az endrődi pártbizottság a kö­zelmúltban, amikor is a köz­ség üzemeinek párttitkárait a Lenin és a Béke Tsz hely­zetéről tájékoztatták. Mit is mondhatnak el majd a titká­rok az üzemekben az ipari munkásoknak, alkalmazot­taknak a termelőszövetkeze­tek fejlődéséről, együttműkö­déséről, jövőjéről? Egy évtized alatt Endrőd mezőgazdasági üzemeiben a termelési érték, továbbá a műtrágya-felhasználás há­romszorosára, a növényvédő- szer-felhasználás négyszere­sére nőtt. 1970-ben a két tsz- ben még ezren dolgoztak. És miközben a foglalkoztatottak száma 370-nel csökkent, a szakmunkások száma meg­négyszereződött. Az elmúlt évben a Lenin Tsz-ben 13 és fél. a Béke Tsz-ben 5 millió 800 ezer forint volt a nyere­ség. ♦ Mindezek olyan tények, amelyek mögül nem érződ­nek ki az ellentmondások. Pedig gazdálkodás aligha képzelhető el nehézségek nélkül. Vegyük most sorra ezeket. A Béke Tsz-ben az elmúlt évtizedben három­szor volt vezetőváltás, a gazdaságot kétszer szanálták. Az okok nem magyarázhatók a Lenin Tsz-nél csak a rosz- szabb adottságokkal. Vezeté­si hibák is közrejátszottak abban, hogy a szövetkezet a szarvasi járás leggyengébben gazdálkodó közös gazdasága Az idei betakarítás tulaj­donképpen már hetekkel ez­előtt megkezdődött a lucer­na vágásával. Jelenleg az összességében 24 ezer hektár pillangós második növedéké- nek termését szállítják be az üzemek és rövidesen meg­kezdődik a harmadik növe- dék kaszálása. Ütemesen fo­lyik a borsó aratása. Hoza­mai nem érik el a tavalyi szintet, ráadásul a termelők lassanként elpártolnak tőle, termőterületét egyre inkább a zöldbabnak adva át. Időközben megkezdődött az őszi árpa aratása, ez a tava­szi árpával és zabbal együtt mintegy 9 ezer hektárt köt le megyénk szántóterületei­ből. A szakemberek szerint az igazi nagy betakarítás jó 10—12 nap múlva kezdődik; az 1135 kerekes és 45 lánc­talpas kombájnra 114 ezer hektár búza levágása vár. Ez sajnos a belvíz, a jég és viharkár miatt mintegy 10 ezer hektárral kevesebb az eredetileg előirányzottnál. Megfelelő időben még így is 14—15 napig tart majd az aratás megyénkben. A szokatlan, tavasz végi kánikulát felváltó hűvösebb, csapadékos idő kedvez a bú­za érésének, de jó hatással volt évekig, hogy hiányzott az együttműködés a község másik mezőgazdasági üze­mével. A Lenin Tsz vezetői kész­ségesen adták volna át ta­pasztalataikat már korábban is. Erre azonban a legutóbbi időkig várni kellett. A segí­teni akarást bizonyítja, hogy néhány vezető szakembert átengedtek, s hogy egy szak­ember irányítja á növényvé­delmi munkákat mindkét gazdaságban. De megkezdő­dött az együttműködés más területeken is. így a silózás­ban, a vetésben, a repülő­gép-használatban, a betakarí­tásban, a takarmánytermesz­tésben. Ésszerűen, és termé­szetesen a kölcsönös érdeke­ket figyelembe véve. A legutóbbi időben pedig már a gazdálkodás közvetlen tapasztalatainak átvétele is napirenden van. A Békében most arra kíváncsiak, ho­gyan végzik a Lenin Tsz- ben a közgazdasági munkát. S hogy egymás kölcsönös se­gítése minél kevesebb gon­dot okozzon, a Béke Tsz a Bábolnai Kukoricatermeszté­si Rendszer helyett a Lenin Tsz-hez hasonlóan, a Nád­udvari Kukorica és Ipari- növény-termesztési Rend­szernek lett a tagja. ♦ Ami viszont az esetleges közös fejlesztési elképzelése­ket illeti, úgy tűnik, sok a kihasználatlan lehetőség. Elsősorban a sertéságazatok közeljövőben párhuzamosan kezdődő fejlesztésére gondo­lunk. De ugyanilyen lehető­ségek kínálkoznának közös beruházásra a juhászaiban és természetesen más ágaza­tokban is anélkül, hogy az önállóság csorbát szenvedne. Kétségtelen, a megvalósí­tást számtalan tényező aka­dályozza. így a sertéságazat­ban például az, hogy a fej­lesztések rekonstrukciós jel­legük miatt, nagyobb ked­vezményt élveznek, mintha van az ősziek fejlődésére is. A kukorica mellett igen szé­pen mutatnak most a cukor­répavetések, amelyeknek együttes területe a megelőző esztendei 13 és fél ezer hek­tár helyett most megközelíti a 17 és fél ezer hektárt. Más kérdés, hogy ezt a 30 szá­zalékos növekedést a betaka­rítás gépesítettségében, illet­ve a cukorgyári átvétel üte­mezésében miképp lehet az ősz beálltáig utolérni. Az ősszel betakarításra ke­rülő növényeinkre általában igaz az a megállapítás, mely szerint a tavalyinál jobb ter­mést várhatunk belőlük. Az előbbiek mellett érvényes ez a napraforgóra is, meg a rizsre is. A termesztésükkel foglalkozó gazdaságoknak si­került a hektáronkénti opti­málishoz közel eső tőszámot beállítaniuk. A mezőgazdaság nagy munkái között szólhatunk még a hibrid kukorica ter­mesztésében a címerezésről, amely ugyancsak ennek a nyárnak a feladata, 14 ezer hektárra terjedően, valamint 7 és fél ezer hektáron a bú­zavetőmag-termesztés kíván még a gazdaságoktól külön figyelmet. Előrelépés várható az ara­közösen látnának hozzá egy új telep építéséhez. Nem fe­ledkezhetünk meg arról sem, hogy a Béke Tsz vezetőit az elmúlt évek veszteségei, a rendkívül magas hitel okoz­ta gondok foglalkoztatják elsősorban. Nagy reménnyel tekintenek arra az általános pénzügyi rendezésre, amely- lyel kapcsolatos előzetes vizsgálatok a közelmúltban fejeződtek be. Míg a Béke Tsz-ben a gazdálkodás megszilárdításán fáradoznak, addig a másik szövetkezetben egyre na­gyobb szerepet kapnak a minőségi követelmények. Nemcsak ésszerűbb anyag-és pénzgazdálkodásra van szük­ség, de a munkaszervezés fi­nomítására, a technológiák pontosabb betartására is. A Lenin Tsz-ben például egy hektárra száz kilogram­mal több műtrágyát juttat­nak ki. így a termésátlagok, a költségek és egyelőre a nyereség is nagyobb. A to­vábblépés az eddigieknél is pontosabb számításokat igé­nyel. A kérdés: meddig ér­demes és milyen arányban növelni a műtrágyaadago­kat? A felhalmozódott újabb ta­pasztalatok átadására a két hasonló adottságú közös gazdaság esetében most már minden bizonnyal nem kell éveket várni. Erre biztosíték az elmúlt két évben kezdő­dött párbeszéd a két szövet­kezet között... Kepenyes János Lakásépítés Szarvason Szarvason, a Vas-, Fém­ipari Szövetkezet építi a la­kások túlnyomó többségét. Az idén 50 millió forint ér­tékű munkát végeznek. Az OTP-vel kötött megállapodás értelmében a szövetkezet ki­vitelezi az OTP-s lakások készítését. Jelenleg 24 ilyen otthon átadás előtti munká­latain dolgoznak a szövetke­zet szakemberei. A lakásszövetkezet kereté­ben épülnek a két és félszo­bás lakások a városi tanács utcájában. Ez évben befeje­ződik a lakótelepépítés a hátralevő 24 lakás átadásá­val. összesen 168 szövetkeze­ti lakás készült ezen a terü­leten. Hamarosan a Béke­közben kezdenek hozzá újabb otthonok kivitelezéséhez, és jelentős felújítási munkákat végeznek a városi intézmé­nyek részére is. tást-betakarítást követően a melléktermékek hasznosítá­sában, hiszen az elmúlt években a szövetkezetek, ál­lami gazdaságok többsége gépek vásárlásával megfele­lően felkészült a gabonaszal­ma bálázására, kazlazására is. Ha mindezekhez hozzá­számítjuk még a növényvédő szerek, a műtrágyák és az istállótrágya kiszórandó mennyiségét, kiderül, hogy ebben az esztendőben egymil­lió 400 ezer tonna anyagot kell megyénk mezőgazdasá­gában megmozgatni. Az előttünk álló mezőgaz­dasági munkákról lévén, szó, ide kívánkozik még a 145 ezer hektárra kiterjedő ta- lajművelés, az 5 ezer hektárt várhatóan megközelítő tarló­vetés, illetve 52 ezer hektá­ron a terv szerinti mély la­zítás. A vártnál alacsonyabb a szántóterület öntözéséről szó­ló adat: a 21 ezer hektár ön­tözésre berendezett terület­ből eddig mindössze 7500 ka­pott mesterséges csapadékot, annak ellenére, hogy a be­rendezéseket kedvezményes áron lehetett az idén besze­rezni. Ugyancsak árkedvez­ménnyel vásárolhatják meg a gazdaságok az elkövetkező időszakra szükséges kálisót a megyei AGROKER-től. K. E. P. Kálisó- elöszállitás a Szovjetunióból Júliusban nagy mennyisé­gű kálisó műtrágya érkezik a Szovjetunióból Magyaror­szágra. A szovjet fél az év elején kálisó-előszállításra tett ajánlatot, amelyet az il­letékes magyar vállalatok — figyelembe véve a nemzetkö­zi piacon végbemenő válto­zásokat, áremelkedéseket — örömmel fogadtak. Július végéig a teljes ez- évi mennyiség szállítása be­fejeződik. A későbbiekben a következő év szükségletének kielégítésére további 10 ezer tonna kálisó előszállítása történik meg. A békéscsabai AGROKER Vállalatnál el­mondták, hogy a gazdaságok vásárlás esetén június 2 és augusztus 31 között 15 szá­zalékos árengedményt kap­nak. Továbbá azoknak a nagyüzemeknek, amelyek a kálisó tárolására is vállal­koznak, tonánként egy hó­nap időtartamra 30 forintot fizet az AGROKER. Az aratás időszakában persze nem kevés gondot okoz a nagy mennyiségű mű­trágya fogadása, szállítása, tárolása. Átvételéhez azon­ban fontos népgazdasági, és üzemi érdekek fűződnek. Ezt hangsúlyozták a Békés me­gyei mezőgazdasági szerve­zési bizottság közelmúltban megtartott ülésén is. A feladat megoldásában a gazdaságok, várhatóan a szállítási vállalatok segítségé­re is számítanak majd. Né­hány mezőgazdasági üzem­ben máris bejelentették: ké­szek a kálisó fogadására. Így többek között a Hidas­háti, a Szarvasi, a Békéscsa­bai Állami Gazdaságokban, továbbá a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben. Felmentés a lassú jármüveknél A korábbi évekhez hason­lóan az elkövetkező hetek­ben a lassú járművek is­mét részt vehetnek a forga­lomban azokon az útszaka­szokon, ahol korábban táblák tiltották közlekedésüket. Az aratás idejére, a termés gyors és veszteségmentes szállítására a mezőgazdasági üzemek útvonalfelmentést kérhetnek és kaphatnak a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságától. Az üzemek kérelmét a KPM szakembe­rei, a közlekedésrendészet és a tanácsok képviselőiből ál­ló bizottság vizsgálja felül, s abban az esetben, ha nincs terelőút, kiépített út, névre szólóan az üzemek részére felmentést adnak. A benyúj­tott kérelmeket néhány nap alatt elbírálják, s amennyi­ben a kérelem indokolt, a KPM a tiltótáblák feloldásá­ra az engedélyt kiadja. Két évvel ezelőtt 18 ter­melőszövetkezetben vizsgálta meg a Népi Ellenőrzési Bi­zottság, hogyan használják ki a mezőgazdasági nagyüze­mek termelési adottságaikat. Az alapvizsgálat elsődleges szempontja volt. hogy a jö­vedelmezőség fokozására ad­janak javaslatot az ellenőr­zést végző szakemberek. Hogy mi valósult meg ezek­ből a tanácsokból, arról az idén májusban hat tsz-ben készült utóvizsgálat eredmé­nyei szólnak. KÖTEGYÁNBAN A kötegyáni Petőfi Tsz- ben az őszi búza rovására növelték az árpa vetésterü­letét, így az adottságokhoz jobban igazodó vetésszerke­zet alakult ki. Állategész­ségügyi okok miatt a tehené­szetet, gazdaságtalan terme­lés miatt az árutojás-terme- lő ágazatot és tenyészkoca- állományt számolták fel. A hízóalapanyagot a háztájiból vásárolják a fejlesztés alatt álló sertéstelepre, amelynek termelése eléri az évi hat­ezer sertést, és jövedelmező­sége máris javult. A gyepte­lepek ésszerű hasznosítását részben bérbeadással, rész­ben a hústermelő szarvas­marha-állomány és a háztáji juhok legeltetésével oldják meg. BATTONYÁN A battonyai Május 1. Tsz- ben csökkent a vetetlen te­rületek nagysága és a napra­forgó-terület, nőtt a kukori­ca aránya. Javult az állatte­nyésztés eredményessége. A kért és tett intézkedések eredményességét igazolja, hogy míg 1976-ban öt, addig 1980-ban már csak 3,9 kilow gramm abrakot használtak fel egy kiló súlygyarapodás­hoz a sertéstenyésztésben. Hasonlóan kedvezően alakul­tak a tejtermelés eredmé­nyei. A baromfitenyésztést a veszteségek miatt megszün­tették. Két szolgálati lakást vásárolt a szövetkezet a szak­emberellátás javítása érde­kében, ennek is köszönhető, hogy a szakemberek cserélő­dése lelassult. CSORVÁSON A csorvási Lenin Tsz-ben még mindig indokolatlanul magas — 81 százalékos — a növénytermesztés részesedé­se a nyereségből. Az állatte­nyésztés jövedelmezősége kissé javult az első vizsgálat óta. Növelték az állatférőhe­lyek kihasználtságát a szö­vetkezetben, a sertéshizlalás­nál a múlt évben például 116 százalékra emelkedett ez a mutató. Javította a kihasz­náltságot az is, hogy néhány állattartási épületet a való­ságos használati iránynak megfelelően átminősítettek. Növekedett az alaptevékeny­ségen kívüli árbevétel. KONDOROSON A kondorosi Egyesült Szö­vetkezetben újabb gépek, értékesebb vetőmagvak vá­sárlásával. alkalmazásával javították a földterületek hasznosítását. Fokozott hang­súlyt kapott a gazdálkodás­ban a melléktermékek fel- használása a takarmányozás­ban és energianyerésben. Nö­velték a szántás nélküli, energiatakarékos talajműve­lés arányát, több tanya te­rületét vonták be a megmű­velt földek közé. A műtrá­gyázást laboratóriumi vizs­gálatok fokozott figyelembe­vételével végzik, megszűnt a felesleges hatóanyag-felhasz­nálás. Évente ezer—ezerkét­száz hektárt istállótrágyáz­nak, és a gondos tápanyag­ellátás jelentősen megnövel­te a legelők szénahozamát. BIHARUGRÁN A biharugrai Felszabadult Föld Tsz egyszerűsítette ve­tésszerkezetét, az idén már csak hat növényfajt termesz­tenek. Ezek gépesítése a ga­bonagépsorral megoldottnak tekinthető. Gyepet is telepí­tettek 461 hektáron, a követ­kező években ezt tovább nö­velik. Az idén 15 ezer tonna istállótrágyával javítják a talajok termőképességét, szer­kezetét. A korábbi tizennégy- gyel szemben jelenleg 25 me­zőgazdasági szakember dol­gozik a tsz-ben. A múlt év­ben felvett nyolc szakvezető közül hat felsőfokú képzett­ségű. Hogy a szakemberhely­zet tovább javuljon, hat szol­gálati lakást építenek a szak­gárda részére. SZEGHALMON A szeghalmi Sárréti Tsz- ben a vizsgálatok óta háztá­ji és meliorációs főágazatot hoztak létre. Tömbösítették az egyes növények területét; így került a töviskesi határ­részbe 800 hektár naprafor­gó, a mágori határrészbe egy tömbben 1400 hektár őszi bú­za, Siskásra pedig 500 hek­tár repce. Rendszeresen kar­bantartják a talajrendezési beavatkozások alkalmával készült csatornákat, áteresze­ket biztosítják a táblák vi­zének zavartalan lefolyását. A megépült két juhtelep be­népesítésével az állomány döntő része elhelyezést nyert, de juhtartással a másra nem használható épületeket is hasznosítják. ÉS A MEGYJSI NEB NÉL Mint a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság tagjai meg­állapították, a vizsgált szö­vetkezetek vezető szakembe­rei szívesen tárták fel gaz­dálkodásuk eredményeit, gondjait. Hasznosnak ítélték áz idén megtartott utóvizsgá­latot is. Mint a felsorolt vál­tozások bizonyítják, jól hasz­nosították a gazdálkodásuk eredményességének javításá­ra adott tanácsokat. Nem fe­lejtették el alkalmazni a hoz­záértő ellenőrök szavait, ezt tükrözik a javuló eredmé­nyek. Lesz mit betakarítani M. Sz. Zs. JKß" m Az ERŐKAR békéscsabai gyáregységének dolgozói autóparkolót építenek a központi üzem Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents