Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-30 / 151. szám
1981. június 30., kedd ■KHiWKTíiq Komlói cigányfestő Békésen Felvételi - diploma - pályakezdés A felsőoktatás komplex korszerűsítéséről Aligha akad ma már olyan település hazánkban, beleértve a legkisebb falvakat is, amelyiknek lakói el ne mondhatnák, hogy körükből, közösségükből eljutottak fiatalok az egyetemekre, főiskolákra, s diplomás értelmiségivé nevelkedtek. A középiskolába járó diákok többségének egyetemistává lenni — ma is az álmok netovábbja. Ám nagyon is földi, göröngyös út vezet odáig. Nem elég a 12 évi tanulás, az érdeklődés, a szülői biztatás — az alma materekbe bebocsátás záloga: a sikeres felvételi vizsga. A felsőoktatás korszerűsítését előkészítő vizsgálatok során, amelyek már két éve folynak, egyre határozottabbá válik a megállapítás: a kelleténél nagyobb a szerepe a felvételinek. A felvételiztetés rövid ideje alatt kell átfogó jellemzést adni a jelentkezőről, s aki e felelős döntés után beülhet az egyetemi padokba, már-már automatikusan diplomával távozhat onnan. Jó jellemzi ezt a helyzetet a diákok körében népszerű szólásmondás: ha el nem üt a villamos, diplomás leszek. Két évvel ezelőtt rendezték meg Budapesten, a Pa- taky István Művelődési Központban az „Autodidakta cigány képzőművészek országos kiállítását.” Ezen a kiállításon tűnt fel az érdeklődőknek a gazdag színvilágú, gondolatait, emlékeit a naiv képzőművészet eszközeivel kifejező Orsós Teréz, akinek másfél héttel ezelőtt a Békési Művelődési Központ klubjában talált időleges otthonra mintegy kéttucatnyi festménye, gazdagítva a kiállítással az akkor megrendezett megyei cigányügyi találkozó programját. Érdekes, egyéni világba vezeti a szemlélődőt a komlói Orsós Teréz, aki még csak 25 éves, és iskolás korában kezdett először komolyabb szándékkal festeni. Aztán abbahagyta, anya lett, és egy újabb találkozás egykori tanárnőjével, Koltai Magdolnával indította el benne újra a vágyat festeni. Azóta számos képet festett, felfigyeltek rá, a kecskeméti Naiv Művészetek Múzeuma 7 képet vásárolt tőle, és sikeresen szerepelt a már említett, 1979-es budapesti kiállításon. A katalógusban, melyet akkor adtak ki, így vall önmagáról: „Kisiskolás koromban úgy éreztem, hogy én egyáltalán nem tudok rajzolni. Pajtásaim olyan szép köröket és vonalakat tudtak húzni, hogy én csak pirulGitárfesztivál Lezárták a listát, az Esztergomban megrendezendő V. nemzetközi gitárfesztiválra és szemináriumra. Az ezután jelentkezőket már nem tudják fogadni. A kéthetes — augusztus 5-től 18-ig tartó — tam mellettük. Igaz, hogy nekem sem kedvem, sem vonalzóm nem volt a szép, egyenes vonalakhoz, de Koltai Magda tanár néni mindig az én rajzaimat osztályozta a legjobbra. Az ő biztatására rajzoltam le először anyámat, amit a tanár néni bekeretezve elvitt egy kiállításra. Aztán már nem tudom, hosy lettem rabja a festékeknek ...” Mondhatnánk, hogy nem baj ha nem tudja, hogyan, mert jó nézni ezeket a vitalitással, alkotójukra annyira jellemző mozgalmassággal, erőteljes tarkasággal megfestett képeket, melyek jókedvű cigánylakodalomba, esti tűzhöz, kenyérboltba, és italboltba viszik a nézőt, és megismertetnek olyan pillanatokkal is, amelyeknek emlékképeit Orsós Teréz annyi szeretettel éli át újra. Egynéhány képe a naiv művészet legjobb hagyományait, eredményeit látszik elérni, míg vannak gyengébben, szétesőbben sikerült alkotásai is. összeségében azonban jellemzően szép színfolt ez a békési tárlat, és akik látják, nem csalódnak. Dicséret illeti a rendezőket is, a Békési Művelődési Központot, hogy a fiatal cigányfestőt meghívták, bemutatták. (Képünk Orsós Teréz „Anya gyermekével” című festmékurzuson 400 zenetanár, jövendő zenepedagógus vesz részt. A nemzetközi rendezvény résztvevői 27 országból érkeznek, s akárcsak az utóbbi években, most is azNDK- ból, Lengyelországból és Görögországból jönnek a legtöbben. Megnövekednek az esélyek A középiskolai tanulmányok színvonalának különbözősége, s a tényleges, nép- gazdasági igényektől eltérő társadalmi törekvések egyaránt növelték a felvételik súlyát, s az idén is a felvételiken kell feloldani a társadalomtudományi szakok iránti öt-hatszoros túljelentkezés, a műszaki és természettudományi képzés iránti csekély érdeklődés okozta feszültséget. Részben a jövő évtől, általánosan 1983-tól módosul a felvételiztetés gyakorlata, s az elmúlt évek fogyatékosságain Okulva, általános műveltségük és kommunikációs készségük növelésére igyekszik késztetni az egyetemekre pályázó közép- iskolásokat. A továbbjutáshoz szükséges két-három tantárgyra szűkült le eddig a középiskolások szorgalma, ezért a jövőben hat tantárgy középiskolai eredményét számolják be a felvételi eredménybe. Ezzel a szakközépiskolások esélyeit is megnövelték, reálisabbá tették. A szeptemberben kezdődő fakultációs oktatás pedig abban segíti a diákokat, hogy kedvenc tárgyaikat ne a többi rovására részesítsék előnyben, hanem párhuzamosan, de a kedveiteket nagyobb óraszámban tanulhassák. E differenciáltabb tudásmérés kezdeti lépése a felvételizés korszerűsítésének. A jelenleginél szélesebb körben kell majd alkalmazni a képességvizsgálatokat, s a pályaalkalmasság, a rátermettség nagyobb súllyal kell, hogy latba essen. Ugyanígy, a későbbiekben kell megoldást találni arra, hogy ne a felvételi legyen a végső döntés a diplomaszerzésben, hanem a felsőoktatás a hallgatók kezdeti, első évekbeli beválását is vegye figyelembe. A társadalmi igényekhez igazodva A tanulmányi idő alatti pályamódosítás, az átszako- sodás a mai merev képzési keretek közt szinte lehetetlen. Márpedig az egyre erősödő feszültségek a pályakezdésben legalább olyany- nyira éreztetik szükségét, mint egyéni ambícióik nyomán a hallgatók azt remélik. A felsőoktatás komplex korszerűsítéséről 1983-ig elkészülő terv előkészítése során már felmerült az a gondolat, hogy az egyetemeken és főiskolákon szélesebb alapképzést kövessen a speciali- záció, s a kétféle intézmény képzési szintje közt jobb összhang legyen. Ez kedvezően hatna a munkaerő-gazdálkodáson belül a szakember-utánpótlás reális tervezésére is. A felsőoktatás — tehát — a hazai értelmiségnevelés egyedüli bázisa, s mint ilyen, a távolabbi társadalmi érdekek szolgálatában is áll, nem csak a pillanatnyi nép- gazdasági cselekvés támasza. A szakmai feladatokat alkotó módon megoldani képes diplomások nevelése érdekében a felsőoktatás előtt álló legfontosabb feladat a minőségi szempontok érvényre juttatása, a képzésben, a nevelésben. Mindez elképzelhetetlen egyéniségek és személyiségek nélkül, a kiváló tanárok presztízsének növelése, eredményes oktatási munkájuk feltételeinek javítása nélkül. A kiváló eredmény mégszerzésében, tanulási készségük élénkítésében, úgy tetszik, a hallgatók körében is elkel némi ösztönzés. Tanulmányi idő — ösztöndíj Az egyetemi és főiskolai hallgatókkal való törődés ki kell hogy terjedjen a tanulási feltételek javítására is. A kötelező óraszámok fokozatos növelése oda vezetett, hogy ma sok egyetemista heti 37—40 órán vesz részt, s az egyéni tanulásra alig jut ideje. Az amúgy is előnytelen, tanórákkal és más elfoglaltsággal szétforgácsolt időbeosztásuk a rövid szorgalmi idő után hosszú, s túl intenzív tanulással eltöltött vizsgaidőszakba torkollik, s e szakaszos megterhelés nem teszi lehetővé a folyamatos, elmélyült munkát. A tanulmányi idő ésszerűbb beosztása, a folyamatosabb tanulmányi számonkérés módszereinek kidolgozása a képző intézmények előtt álló, rövid távú feladat, s már ősszel intézkedéseket kell kidolgozni erre az egyetemeken és főiskolákon. A következő tanév a diákok szociális támogatásában is változással jár. 1982 elejétől emelkedik ösztöndíjaik összege, s az elosztás elveinek megvitatására is alkalmuk lesz az őszi hónapokban. Az intézmények demokratikus vonásainak erősítése a következő időszakban remélhetően azzal is együtt jár, hogy a hallgatók közéleti tevékenységre nevelésében szélesebb körű gyakorlat alakul ki. A diplomások egy része vezető beosztásban dolgozik tanulmányai befejezése után, s e felelősségben nem szűkölködő munkakörök ellátására is fél kell készülniük. Útravalóul a pályakezdéshez Az egyetemisták és főiskolások, miközben legszebb, önállóságot próbáló éveiket élik, a maguk gyarapításával nem pusztán szakmai feladatok ellátására készülnek. A munkahelyi helytálláson túl szolgálat vár rájuk a társadalmi élet más területein is, s akár pedagógusok, akár mérnökök vagy agro- nómusok lesznek munkájuk szerint, közös felelősségük lesz környezetük alakításában, a műveltség terjesztésében. Ezért a diplomáig tartó öt-hat évben az önálló tudásgyarapítás készségét is el kell sajátítaniuk. A diploma rövid idő alatt puszta bizonyító irattá válik, ha birtokosai a mögé kívánkozó alkotókészséget, ismeretgyarapítást elveszítik, ha a szakma törvényei szerinti alkotás képességét megújítás nélkül is öröknek tekintik. S nem kevés tapasztalat igazolja, hogy az alkotókészség megőrzésére az egyetem és főiskola középszerű, lelkesedés nélküli elvégzése nem elég. Törekvésben, minőségben több kell — s ez az igény épp elég téret ad a felsőoktatás korszerűsítésének mai, kezdeti és későbbi, nagyobb ívű lépéseihez. Soós Kálmán KÉPERNYŐ Tv-játékok a találkozóról Az elmúlt negyedszázadban nemcsak a tévéműsorok mennyisége, hanem minősége is óriásit változott. Egyre több jó tévéjáték, tévéfilm kerül képernyőre az utóbbi időben, s ez nagyon fontos, hisz míg a mozifilmeket százezrek, a tévé műsorát milliók nézik. A televízió ezért talán a legfontosabb ízlésformáló rangjára emelkedett. Mint az immár több mint egy évtizedes veszprémi tévétalálkozó filmjeinek színvonala is mutatja, a tévés rendezők nem ülnek „babérjaikon”, hanem állandóan keresik az útját-módját annak, hogyan lehetne még színvonalasabb produkciókat készíteni e sajátos vizuális műfaj néha szűkre szabott keretei között. Amelyek — számtalan példa bizonyítja mostanában —, nem is any nyira áthághatatlanok. Legalábbis tágíthatóak. A kísérletező kedv jól érződött az elmúlt héten vetített 18 tévéfilmben, amelyek a XI. veszprémi tévétalálkozó versenyanyagát képezték. A második műsorban láthattuk valamennyit, s bátran mondhatja a tévénézők népes tábora, hogy régen dúskálhatott ilyen jó programban. Igaz, sok filmet már előzőleg is megnézhettünk, az ismétlés nem kisebbítette hatásukat. Valamennyi műfaj szerepelt: színházi dráma, revűoperett, komédia, tragédia. vígjáték, zenés játék — természetesen valamennyi képernyőre alkalmazva. A tévés műfajok növekvő értékét bizonyítja, hogy olyan neves rendezők mellett, mint Seregi László, Esztergályos Károly, Mihályfy Sándor, s a rendezőként is kiváló Kern András, legjobb színészeinket is sikerült megnyerni a főbb szerepekre. Törőcsik Mari az Oroszlánszájban, Moór Mariann a Gorkij-drámából készült Bulicsovban, Kállai Ferenc ugyancsak a Jegor Bulicsovban, a Vendégségben és az- Oroszlánszájban nyújtott alakításáért kapott különdíjat. öze Lajos a Ki lesz a bálanya?, valamint a Jegor Bulicsov című tévéjátékokban ugyancsak kiemelkedő művészi teljesítményt nyújtott. Meg kell említenünk — a teljesség igénye nélkül — Gálffy László, Haumann Péter, Darvas Iván. Halász Judit nevét. Néhány sorban nemköny- nyú értékelni egy egészhetes programot. Az azonban bizonyos, hogy a televíziós produkciók növekvő rangja, színvonala egy év terméséből is jól lemérhető. És az sem kétséges, hogy a műsor szerkesztői, rendezői elképzelések egyre inkább közelednek a közönség igényeihez, elvárásaihoz. — gubucz — MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÖ 8.25: A magyar tudomány „szürke eminenciásai”. 8.55: Nótacsokor. 9.44: üttörődalok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 11.40: Abel a rengetegben. 12.33: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. * 14.40: Elő világirodalom. 15.10: Disputa arról, hogy Dalszínház-e a Dalszínház. 16.05: Jegyességem Anna Borosával. 16.42: Népdalok. 17.07: Derűre is derű. 17.32: Mai dalok. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Lemezmúzeum. 20.03: Jelenidőben, (ism.) 20.33: Operaáriák. 21.05: Eszmék faggatása. 21.35: Népdalok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Monteverdi-felvételekből. 22.49: Kihaló mesterségek. 22.59: A kamarazene kedvelőinek. 0.10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Negyedóra 3/4 ütemben. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.29: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig... 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.33: Csúcsforgalom. 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Külföldről érkezett. 19.05: A gondolások. 19.23: Könyvismertető. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Rengeteg pénz. 21.03: Verbunkosok, katonadalok. 21.30: Nosztalgiahullám. 22.15: Alexandra. 23.15: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Romantikus zongoramuzsika. 10.33: A Beatles együttes összes felvételei. 11.05: A kék színek festője. 11.25: Üj operalemezeinkből. 11.56: Zenekari muzsika. 14.00: Magyar irodalmi arckép- csarnok. 14.20: Magyar előadóművészek kamarazene-felvételeiből. 15.31: Márta. 16.41: Ország, város. 17.11: Magyar zeneszerzők. 17.36: A bécsi Concentus musi- cus kamarazenekar Bach- lemezeiből. 19.05: Parasztok. 19.51: Operaáriák. 20.20: Olasz kamarazene. 21.16: A Kölni Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Dél-amerikai ritmusok. 17.15: Uttörőhíradó. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: Üj felvételeinkből. A jászberényi Lehel vezér Gimnázium kamarakórusa énekel. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Csákányi László felvételeiből. Közben: Hétfőn a fű sem nő. Dalocsa István jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Queen együttes slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: Történetek a zenéről — Joseph Haydn. 17.10: Horizont magazin. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: Kazán a föld alatt, (f.-f.) 18.20: Másfél millió lépés Magyarországon. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Aranyásók Alaszkában. 21.10: Stúdió ’81. 22.10: Diploma nélkül. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Német nyelvű hírek, (f.-f.) 20.05: Az Ukrán Jégbalett műsorából. 20.35: Sárközi lakodalom. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Orosz nyelvű hírek, (f.-f.) 21.25: Shakespeare: III. Ricnard. (ism., f.-f.) 22.55: Angol nyelvű hírek, (f.-f.) BUKAREST 9.00: Iskolatévé. 11.05: A Föld fejlődéstörténete. 11. rész. 12.05: Dallas. Filmsorozat, 12. rész. 12.55: Hírek. 16.00: Hírek. 16.05: Iskolatévé. 17.15: Ifjúsági klub. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Tv-riport. 20.10: A tanítók napja. 20.30: Tv-színház. Dolgozat az életről. 21.50: Könnyűzenei műsor. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, X. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Akarni kell, merni kell. 18.45: A Duna-menti országok fesztiválja. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Nyitott képernyő. 21.00: Aerováros. II. MŰSOR 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 20.00: Külföldi szórakoztató-zenei műsor. 20.55: Ember és idő. 21.35: Válogatás az iskolatelevízió műsorából. színház 1981. június 30-án, kedden este 20.00 órakor Battonyán: BOLHABÁL MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A vadorzó, 6 órakor: Pokoli torony I., II. rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Köszönöm, megvagyunk! Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A fej nélküli lovas, fél 8 órakor: Az első nagy vonatrablás. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Pillangó I., II. rész. Gyulai Petőfi: A XX. század kalózai. Orosházi Partizán: Óvakodj a törpétől. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 arakor: Ripacsok, 22 órakor: Ártatlan.
