Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
1981. június 28., vasárnap 200 éves a pesti Rókus Kórház A XVI11. századi Európa egészségügyi viszonyai elképesztően rosszak voltak. Nem volt kivétel Pest városa sem. Egyetlen kórházzal rendelkezett, amelyet Stadt Spitalnak neveztek a Hatvani (ma Kossuth Lajos) és az Üjvilág (Semmelweis) utca sarkán. Mai értelemben véve nem is kórház, hanem szegényház, a mindenkitől elhagyatott nyomorgók menhelye, ahol azonban gyógyítottak is. Zsúfoltság, szenny, minden elkülönítés hiánya, és ennek következtében feltűnően magas halálozási arányszárti jellemezte. Ez az intézmény sem tudott minden rászorulót befogadni, a nyomorultak közül sokan az utcán haltak meg. Ezért Pest tanácsa egy új szegényház építését tervezte. Kapóra jött Tauch Mihály- nénak, egy gazdag özvegyasszonynak a szegények' javára tett 25 000 forintos alapítványa. Ennek felhasználásával terveztettek új épületet Jung József építésszel 80 ápolt elhelyezésére. Helyét a város lakott részén kívül. a mai Nagykörút vonalában húzódó, Rákosároknak nevezett, elmocsarasodott A megnyitásra 1798. május 20-án került sor. Ekkor 14 közös szobában 151 ágy állt a betegek rendelkezésére. Emellett berendeztek néhány különszobát, két szobát beteg katonák, és egyet gyermekágyasok részére. A szegényházi rész külön szárnyban kapott helyet; az udvaron önálló épületben a hullakamrák, a boncterem és a börtönszerű, sötét ketrecekkel ellátott elmeosztály. Műtőt elfelejtettek berendezni. A nincsteleneket ingyen ápolták, mások 15 krajcárt fizettek, az egyszemélyes küAz új intézmény mindenkori igazgatója a városi főorvos lett, először Haffner Mihály. Munkáját egy sebészorvos, két segédorvos, bába, 4 férfi- és 4 nőápoló, egy-egy gondnok, írnok és kapus, valamint 2 szolga segítette. A sebészorvos egyúttal szülész, boncnok és halottkém is volt. A személyzethez tartozott még egy lelkiatya. A Rókus Kórház a gyors iramban növekvő Pest számára hamarosan szűknek bizonyult, különösen mikor vérhas. malária, himlő, influenza, tífusz és kolera pusztította a lakosságot. Járványok idején magánházakban fiókkórházakat is berendeztek, az 1831-es kolerajárványkor egyszerre hármat. Több fiókkórház működött, és később önálló intézmény lett. Ilyen például az Üllői úton létesített barakk járványkórház. ebből fejlődött ki a Szent László Kórház. Az anyakórházat is többször bővítették. 1839—41-ben épült fel Pollack Mihály tervei szerint a Rákóczi úti szárny, 1860—62-ben a Flór (Márkus Emília) utcai és 1870-ben a Stáhly utcai rész. így jött létre a hatalmas, négy utcára néző, egyszerű stílusú épülettömb. A homlokzatokat egyhangú síkok alkotják. A vakolatot a fel- szabadulás után leverték a kórházról, s így a felszínre került vegyes falazás kissé élénkíti a külsejét. Az évek múltával egyre nagyobb mértékben valósult meg a különböző betegségekben szenvedők elkülönítése. Az első külön osztály a szülészet, amelyet 1852-től, 185i-ig, egyetemi tanári ki- nevRéséig Semmelweis Ignác vezetett. 1861-ben nyílt meg a bőr- és nemibeteg, 1862-ben a szemészeti és 1866-ban az orr- és gégeosztály. A régi Rókus 1867-ből egykori Duna-ág mellett választották ki, a Kerepesi (ma Rákóczi útra merőleges Gyöngytyúk' (Gyulai Pál) utcában. Itt már állt az 1711- es pestisjárvány idején egy barakk járványkórház, itt emelték a járvány megszűnése emlékére a Szent Ró- kusról elnevezett, máig fennálló fogadalmi kápolnát. Az alapkövet 200 évvel ezelőtt, 1781. május 3-án rakták le, de az építkezést hamar abbahagyták, és csak 14 esztendővel később folytatták. Közbelépett a helytartótanács, kifogásolta, hogy nem adott építési engedélyt, részletes terveket kért. kimutatást arról, hogy milyen pénzből akarnak építkezni. Közben Haffner Mihály városi főorvos memorandumában rámutatott a tarthatatlan egészségügyi viszonyokra, és javasolta, hogy ne csak szegényházat építsenek, hanem nagy kórházat is. Javaslatát elfogadták. Az építési engedély évekig késett: A helytartótanács az előirányzott 55 072 Ft összeget leszállította 49 213 Ft-ra (ebből az építkezésre 39 213 Ft. a berendezésre 9590 Ft jutott), és felszólította a lakosságot, hogy a leendő kórházat ingyenmunkával, adományokkal támogassa. 1976- ban Kardetter Tamás ácsmester vezetésével újra megindult a munka, és két évvel később tető alá került a kétemeletes Szent Rókus Polgári Közkórház. Az építkezés során a fogadalmi kápolna kis tornyot kapott, és a kórházhoz csatolták. lön szobások 1 Ft-ot. a két- és háromszemélyes szobák betegei 30 krajcárt. (1 Ft-ban 60 krajcár volt.) A betegeket kizárólag aszerint különítették el, hogy külső vagy belső bajban szenvedtek. így együvé kerültek a sebészeti betegek a bőrbajosokkal és himlősök- kel; az epilepsziások, szívás tüdőbetegek a hagymáza- sokkal. A gyógyítás — a kor orvosi tudásának megfelelően — főleg a tünetek csökkentésére és megszüntetésére irányult. Sűrűn alkalmazták az érvágást, vérlecsapolást, hogy a betegeket megszabadítsák „ártalmas nedveik”- től. Évi átlagban eleinte 1600 ingyenes és 1050 fizető beteget vettek' fel. Ilyen körülmények között szinte csodálatos. hogy négyötödük félig vagy egészen meggyógyult. Közel száz év óta újból és újból felmerült a terv, hogy a Rókus Kórház helyett építsenek új, nagyobb, modernebb kórházat, olyat, amely méltó a magyar fővároshoz. A szükséges pénz azonban mindig hiányzott, s így a régi épületet nem lehetett lebontani. De ha külseje nem is változott, berendezését, felszerelését, a gyógyászati eljárásokat állandóan korszerűsítették, s így betegeit már régóta megfelelő színvonalon tudja gyógyítani. Az utóbbi években folyik a kórház külső- belső renoválása is. A Rókus Kórház 1952. július 1-től már nem a fővárosé, hanem Pest megye kórháza. 1955-ben neve is megváltozott, egykori kiváló orvosának emlékére Semmelweis Kórház lett, bár mindenki ma is Rókus néven emlegeti. Vértesy Miklós Tudomány — technika Szórakoztató elektronika A bolgár kazettás magnó gyári ellenőrzése (MTI-fotó Külföldi Képszolgálata — KS) Röviden ÜRÉPÍTÖ-ANYAGOK Amerikai mérnökök a természettől ellesett ötlet alapján olyan könnyű, mégis merev anyag után kutattak, amely alkalmas az űrbe telepített szerkezetek felépítésére. Végül egy olyan, poliészterrel átitatott üvegszál-hálót hoztak létre, amely az ultraibolya-sugárzás hatására megszilárdul. Az alapállapotában laza, nyúlós anyag igen kicsi térfogatú, de a világűrben felduzzad, s a nap hatására megszilárdul, hasonlóan ahhoz, ahogy a rovarok szárnya megmerevedik, miután kibújtak a bábból. Az új anyag súlya fele az alumíniuménak, az űrrepülőgép (Space Shuttle) fedélzetén a világűrbe vihető, s ott fedélzeti építőanyagként, antenna- vagy napelemkeret vázaként szolgálhat. Az ultraibolya-sugárzás katalizáló hatására a megszilárdulás fél órán belül megindul, s hat óra alatt tökéletesen végbemegy. Az új szerkezeti anyag tulajdonságait a szakemberek most értékelik ki. LÁZAS NYULAK A michigani (USA) egyetem kutatói megfigyelték, hogy a megfertőzött, és ennek következtében belázasodott új-zélandi kísérleti nyulak tovább éltek, mint láztalan társaik. Ugyanezek a kutatók felvetették, hogy helyes-e olyan lázcsillapítókkal akadályozni meg a láz kitörését, amelyek sok vasat tartalmaznak. Megfigyelték ugyanis, hogy a fertőzés okozta lázas állapotban a vérplazma vastartalma a korábbi szintjének a negyedére is csökkenhet. Ez a beteg számára kedvező, mert a vas szükséges a kísérleti állatok kórokozóinak a szaporodásához. így a vastartalmú lázcsillapítók, miközben a lázat lenyomják, elősegítik a baktériumok burjánzását. AKINEK NÉGY VESEJE VAN Az egyik bécsi bank tisztviselőnője. a 33 éves Helene Weiglein kollégáival együtt orvosi vizsgálaton vett részt. A röntgenfelvétel kimutatta, hogy Helene Weiglein szervezetének egyedülálló sajátossága van: négy vesével él. Az orvosok alaposan tanulmányozták ezt a jelenséget. Kiderült, hogy ez a rendellenesség hasznos a szervezet számára. Helene egész életében leküzdhetetlen undort érzett a zsíros étellel, a cigarettafüsttel, az alkohollal és a klórozott vízzel szemben. Ugyanakkor pedig mindig tiszta, friss levegőre vágyott, igyekezett minél többet tornászni. A szabad idő megnövekedésével egyre több ember érdeklődése a hasznos időtöltéshez oly alkalmas szórakoztató elektronikai készülékek felé fordul. Ezt bizonyítja az a világszerte évente eladott több millió rádió-, televízió-, magnó, lemezjátszó és erősítőkészülék is, amelyek egyre több új típus megjelentetésére késztetik a tervezőket és a gyártókat. A szórakoztató elektronika készülékeinek használata már majdnem gyermekkorban megkezdődik, amikor a 10—12 éves tinédzserek megkapják első zsebrádiójukat vagy kazettás magnójukat. A hordozható, kisméretű kazettás magnókat ma már szinte kizárólag a fiatalok használják, főként nyelvtanulásra vagy kirándulás közbeni zenehallgatásra. A fiatalok igényét messzemenően kielégíti a bolgár Elektroacoustics cég egyik legújabb kazettás magnója, amely méreteinél fogva jól kielégíti a hordozható kis- magnók iránti igényeket. 220 voltos hálózatról vagy 6 voltos telepfeszültségről egyaránt üzemeltethető. Kiválóan takarékos telepfogyasztása lehetővé teszi, hogy a 4 darab 1,5 voltos babyelem- mel akár 48 órán át üzemeltethető lejátszós üzemmódban. A lakásban használt hangközvetítő és -visszaadó készülékek minőségi színvonala igen sokat javult az utóbbi években. A Hi-fi hangközlés mozgalma pedig kifejezetten kedvezett az élethű hangvisszaadásra gyártott készülékek iránti érdeklődésnek. Ez a magyarázata annak is, hogy jelenleg legtöbben nem egy-egy készüléket, hanem házi hangstúdió-komplexumot vásárolnak. Ezt a célt szolgálják a nagy teljesítményű sztereo erősítőkkel felszerelt Hi-fi kompakt készülékek és konzolok. A hetvenes évtizedben számos olyan műszaki eljárás született, amely lényegesen megváltoztatta a népszerű elektroakusztika műszaki színvonalát. A hivatásos stúdiótechnika céljaira gyártott készülékekhez és berendezésekhez képest korábban még igen szerény volt a közhasználatú készülékek minősége és hangvisszaadása. Egészség — higiénia A strandolás, a napozás, a szabad idő örömét fokozhatjuk, ha betartjuk a kulturált fürdőzés kötelező szabályait. Ez vonatkozik mindenkire, aki a strandfürdő területére lép, akár fiatal, akár idősebb. Melyek ezek a szabályok? A legfontosabb: mielőtt a fürdőmedencébe lépnénk, zuhanyozzunk, mossuk le magunkról a szennyeződést, az izzadtságot, a napozószert. Sajnos, ezt a szabályt egyre többen hagyják figyelmen kívül, pedig a víz tisztasága közös érdeke minden fürdő- zőnek. Ezzel egyenrangúan fontos, hogy vízbe lépés előtt keressük fel az illemhelyet. Ugyanis a fürdés fokozza a vizelési ingert, és őszintén kimondva: ízléstelen és egészségtelen, ha valaki a dolgát a vízben végzi el. A gyermekeket is figyelmeztessük fürdés előtt az illemhely használatára. Üszás közben legyünk figyelemmel a többi fürdőzőre. Ne csapkodjunk, fröcsköljünk, mintha csak egyedül tartózkodnánk a vízben. Ez különösen a fiatalokra vonatkozik, akik játék közben II strandolás kultúrája gyakran elfeledkeznek arról, hogy a vízben idősebbek is úsznak. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az udvariasság a vízben is kötelező. A strandfürdő területének tisztaságára úgy vigyázzunk, mint saját otthonunk rendjére. Ne dobáljuk el a hulladékot, ételmaradékot, gyümölcshéjat stb. A szemetet gyűjtsük műanyag zacskóba (vagy csomagoljuk papírba), és helyezzük a szeméttárolóba. így távoltartjuk a legyeket és más rovarokat, s egyúttal szaporodási lehetőségüket csökkentjük. A tiszta, kulturált környezet kellemesebbé teszi a pihenést mindenkinek. A zajártalomról sokat hallunk mostanában. Rontja egészségünket, károsítja ideg- rendszerünket. A hangos rádiózás, harsogó beszéd, a „mosdatlan” társalgási forma, a virtuskodás zavarják a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. Jó volna, ha erről a témáról a szülők beszélgetnének a tizenéves (és huszonéves) gyermekeikkel. Strandon lehetőleg ne fogyasszunk alkoholt. Nemcsak azért, mert az alkohol a szervezetben csökkenti a fürdőzés egészségre gyakorolt kedvező hatását, hanem azért sem, mert az alkohol hatása növeli a balesetveszélyt. Fogyasszunk limonádét, gyümölcslevet, tejet vagy üdítő italt. Ajánlatos elkerülni a strandolást, ha bőrünkön valamilyen sérülés van, mert ez a fertőzés kapuja lehet. A strand vize baktériumokat tartalmaz, s ez veszélyt jelenthet a szervezetünkre, ha testünk nyálkahártyájával érintkezik. Ne menjen közös fürdőbe, strandra az sem, aki bőrbetegségben, vagy gombás fertőzésben szenved, amíg betegségét meg nem gyógyították. Nem szabad olyan kisebb állóvízben fürödnünk (a gyermekeket se engedjük ott fürödni-, amelybe állatok is belegázolnak, mert az állatokról vízbe kerülő kórokozók az embert is súlyosan megbetegíthetik. A fiatalok szép, izmos alakja jól érvényesül bikiniben — de egy bizonyos kor után már nem előnyös a kétrészes fürdőruha. Es egy bizonyos súlyhatár felett sem. A kulturált strandolás fontos egészségügyi és szépségápolási szabálya: napozáshoz használjunk fényvédő szereket. A „pecsenyepirosra” sült bőr se nem szép, se nem egészséges. Fási Katalin A mai kórház
