Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

o 1981. június 28., vasárnap NAGYVILÁG Izrael — választások előtt Kampány — bombarobbanásokkal... Ciprus Két választás között Egy hónapon belül másod­szor járulnak a szavazóur­nákhoz a Földközi-tenger keleti felében levő, straté­giai fontosságú szigetország, Ciprus polgárai. Május vé­gén a lakosság körülbelül 80 százalékát kitevő görög cip- rióták választották meg kép­viselőiket, június 28-án pe­dig a kisebbségben levő tö­rök' népközösség rendez par­lamenti és elnökválasztást. TRAGIKUS MEGOSZTOTTSÁG Már ez a hónapos eltérés­sel, külön-külön rendezett voksolás is jelzi: semmilyen megoldás nem született a tragikus sorsú kis állam szét- szakítottságának megszünte­tésére. Sőt, amióta 1974-ben (egy Athénból, az akkori fa­siszta junta által ösztönzött jobboldali puccskísérletre hi­vatkozva) török katonaság foglalta el a sziget északi te­rületeit, a megosztottság több szempontból még megszilár­dulni is látszik. A törökök képviselői már több mint másfél évtizede nem vesz­nek részt a közös törvény- hozás munkájában, s évek óta nem hajlandók tárgyalni a megszállt országrész ki­ürítéséről. legfeljebb bizo­nyos részek visszaadásáról. (Az ankarai csapatok a szi­get mintegy 40 százalékát el­lenőrzik, s a délre menekült 200 ezer görög ciprióta nagy része ma is menekülttáborok­ban kénytelen élni.) Az or­szágban ENSZ-haderők ál­lomásoznak, fenntartandó a nyugalmat a két népközössé­get elválaszt^ úgynevezett „zöld vonal” mentén. Az elmúlt évek fejlemé­nyei. sajnos, azt jelzik, hogy a másképpen „Attila-vonal- ként” nevezett határsáv egy­re inkább valódi államhatár­rá szilárdul. A két népkö­zösség mindig is szorosan kötődött az anyaországok­hoz, s az ENSZ égisze alatt egymással folytatott, meg­megszakadó tárgyalásaikat is az nehezíti, hogy voltaképp egy bonyolult Athén—Anka­ra—Nicosia politikai három­szögben kellene megegyezést elérni. Márpedig Görögor­szág és Törökország közt számos összekötő kapocs van ugyan (például a NATO-tag- ság), ám legalább annyi — ha nem több — ellentét. A MEGOLDÁS: ÁLLAMSZÖVETSÉG? Ciprus kérdésében egyelő­re az ellentétek az erőseb­bek. Az elmúlt évben meg­nőtt ugyan annak veszélye, hogy a sziget jövőjét egy Brüsszelben kidolgozott nyolcpontos NATO-csomag- tervvei akarják „rendezni”, a tárgyalóasztalnál azonban ed­dig a nyugati nyomás sem hozott eredményt. A görög ciprióták számára a ketté- osztottság megszüntetése, Fa- maguszta városának vissza­adása lenne a legfontosabb, s különösen sérelmezik, hogy a török kisebbség 1975-ben egyoldalúan kikiáltotta az úgynevezett „Ciprusi Török Szövetségi Államot”. (Amit azóta is egyedül Ankara is­mert el.) A görög közösség haladó pártjai olyan megoldást ja­vasolnak, amelyben a sziget megőrizné területi egységét és függetlenségét. Megoszta­nák az elnöki-alelnöki, illet­ve a legfontosabb miniszteri posztokat. Hajlandók hozzá­járulni a két etnikum szö­vetségi államformában való együttéléséhez, a török cip­rióták önkormányzatához, ám szeretnének a nicosiai köz­ponti kabinetnek minél szé­lesebb fennhatóságot bizto­sítani. A török fél ugyanak­kor a kettészakítás gyakor­lati állandósítását akarja, s minden esetleges területi en­gedményt tárgyalási aduként használ céljai eléréséhez. SÖTÉT A JÖVŐ Érthetően nagy tehát a je­lentősége a mostani, kétsza­kaszos választásoknak. A tö­rök térfélen négy párt küzd a voksokért, de legesélye­sebbnek a Denktas vezette Nemzeti Egységpártot és a Bozkurt vezette Nemzeti Felszabadító Pártot tekintik. ÁM* • - - ***» HBK W* :1 Az ENSZ több ezer katonája biztosítja a törékeny tűzszünet betartását. A képen: ENSZ-megfigyelőhely svéd katonákkal Dherinia közelében — a háttérben Famaguszta (Fotó — UN — MTI — KS) A fő kampánykérdés a gaz­dasági problémák mellett — csakúgy, mint a görög fél­nél — a sziget további sor­sa. A görög közösség voksolá­sának eredménye már is­mert. de a kialakult erővi­szonyok nem adnak világos képet a jövőről. A legtöbb szavazatot ugyan a kommu­nisták, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) szerezte meg, amely támo­gatja a közösségközi tárgya­lásokat, követeli a brit tá­maszpontok megszüntetését, s a sziget demilitarizálását. Jelentősen előretört azonban a bel- és külpolitikai tekin­tetben egyaránt konzervatív nézeteket valló. Kleridesz vezette Demokratikus Tömö­rülés is, amely elutasítja az ENSZ Ciprusra vonatkozó határozatait, s a probléma NATO-kefetekben történő megoldásának híve. A har­madik helyen Kiprianu el­nök centrista Demokratikus Pártja végzett. Ez az erős megosztottság veszélyes fejleményekkel fe­nyeget: gyengíti a görög kö­zösség pozícióit a török cip- riótákkal szemben, pedig a békés, tárgyalásos megoldás lehetőségének bármiféle hát­térbe szorítása a ciprusi vál­ság valódi, tartós rendezését ássa alá. Szegő Gábor Nyílt esélyek, nagyfokú széttagoltság és politikai meghasonlás jellemzik a han­gulatot Izraelben a június 30-i választások küszöbén. Soha még ennyien nem száll­tak be a választási küzde­lembe a knesszet 120 képvi­selői helyéért. A legutóbbi, 1977-es választásokon 22 lis­ta indult, s közülük 11 szer­fárdpárt alakult az afrikai és ázsiai bevándorlók érde­keit képviselve; az arab sza­vazatokat hat politikai for­máció igyekszik' elnyerni. A két legnagyobb politikai erő maga is koalíció. Az egyik, Begin Likud pártszö­vetsége négy éven át kormá­nyozta az országot. Az ellen­zékbe szorult szociáldemok­Menahem Begin miniszterelnök zett parlamenti képviseletet. A törvényhozási időszak vé­gére már 19 frakció tevé­kenykedett. most pedig 36 listáról érkezett hír: leg­alább öt vallásos csoport küzd a voksokért; két új sze­Gazdaságfejlesztés Angolában NDK-bcli szakemberek dolgoznak az új erőmű üzembe he­lyezésén (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A portugál gyarmatosítás­ból felszabadult Angola gaz­daságának helyreállítására a múlt év decemberében öt­éves fejlesztési tervet fogad­tak el, amelytől azt remélik, hogy 1985 végéig megoldja a lakosság ellátásának súlyos problémáit. Angola a gyarmati Afriká­ban a gazdagabb országok közé számított, olaj- és gyé­mántkincse, kávéja, az infra­struktúra viszonylagos fej­lettsége és a portugál tele­pesek magas életszínvonala révén. Az 1975-ös fordulattól megrettenve azonban a por­tugál telepesek százezrei na­pok alatt elhagyták Angolát. A még mindig nyugtalan belső helyzet miatt nincs megoldva az ország 6,5 milliós lakosságának több­ségét kitevő parasztság el­látása fogyasztási javakkal, munkaeszközökkel és vető­maggal, emiatt jelentős élel­miszer-behozatalra szorul. Az utóbbi időben azonban növekszik az olaj-, a kávé- és a gyémánttermelés. Az olajtermelés napi 150 ezer hordó körül van, a termelés 60 százalékát az amerikai Gulf Oil végzi. A gyémánt­termelés évente 1,5 millió körül jár. 1980-ban viszony­lag jó volt a kávéhozam is, 48 ezer tonna. Valaha Ango­la volt a világ ötödik kávé­exportőre, és a kormányzat reméli, hogy ennek az él­vezeti cikknek az értékesíté­se felfrissítő hatással lehet a gazdaság többi ágazatára is. Az Angolai Népi Köztársa­ság a külgazdasági kapcso­latok terén elsőbbséget ad a szocialista országoknak és a haladó afrikai államoknak, de az angolai gazdaság nyit­va áll a Nyugat előtt is. An­golának legnagyobb gondját, a szakemberhiányt enyhítik, de nem pótolhatják a szocia­lista országokból, elsősorban Kubából, a Szovjetunióból és az NDK-ból érkezett szak­emberek. A helyzetet jól szemlélteti az alábbi példa. Még a for­dulat előtt elkezdtek a Ku- nene-folyón egy duzzasztó­művet és vízi erőmüvet építe­ni. A gát kb. 500 ezer hektár földet tesz művelhetővé, az erőmű generátorait svájci és belga cégek gyártották, eze­ket le is szállították, de már nem helyezték üzembe. Nem maradtak ott azonban sem a tervek, sem a műszaki le­írások. Ezek hiányában NDK-beli szakemberek gon­doskodnak az erőmű üzem­be helyezéséről. rata Máárách-szövetség a Si­mon Peresz irányította mun­kapártból, a valamivel bal- oldalibb MAPAM-ból, s egy harmadik, kisebb pártból te­vődik össze. Tavasszal még úgy tűnt, hogy a Máárách biztos befutó, és Begin ka­tasztrofális vereséget szen­ved, a júniusi közvélemény­kutatások azonban fej-fej melletti versenyfutást tük­röznek. Változatlanul sokan még nem döntöttek: jelentős kérdőjel a középen levők ál­lásfoglalása. Ide tartoznak egyes vallásos pártok a sze­fárdlisták és a Dajan volt külügyminiszter által fém­jelzett tömörülés. Szerepük felértékelődhet, hiszen ők ad­hatják a kormányzáshoz szükséges partnereket. „Vásárlási csata” Mi okozta a közvélemény gyors változását? Ügy tűnt, hogy az izraeliek többsége is torkig van Begin politikájá­val : a kormányfő ezért kény­szerült fél évvel mandátu­mának hivatalos lejárta előtt kiírni a választásokat. Az elégedetlenség főként gazda­sági-társadalmi okokra volt visszavezethető. A miniszterelnök —„min­dent vagy semmit” alapon — ellentámadásba lendült. A gazdaságpolitikában három hónapra jelentős adókedvez­ménnyel leszállították a tar­tós fogyasztási cikkek árát. Magasra szökött a vásárlási láz, e célra bérelt hajók és Boeing-Jumbók szállítják az import árukat az igények ki­elégítésére, s a következmé­nyekkel nemigen törődnek. A kedvezmény ugyanis július elsején, tehát éppen a vá­lasztások másnapján lejár, de a számlát utána is fizetni kell. A kortesfogás ráadásul csappantja a valutatartaléko­kat, és növeli a fizetési mér­leg hiányát. A Likud viszont arra spekulál, ha ez szava­zatokat hoz, úgy is jó, ha pe­dig mégsem nyerne, fizesse a költségeket a következő kormány. Háború - „részletre”? A „vásárlási csata” veszé­lyes Izrael gazdasági-társa­dalmi stabilitására, de még veszélyesebb, hogy a kam­pányba felelőtlenül bevonták a közel-keleti válság legrob­banékonyabb elemeit. Meg­szaporodtak a behatolások Libanonba, s Izraelben már- már olyan képzetet keltettek, hogy az ötödik háború, ha „részletre” is. de íme megin­dult a szomszédos arab or­szág földjén. Tel Aviv bizta­tására és közvetlen segítségé­vel, a libanoni jobboldal át­gondolt provokációba kez­dett : hozzáláttak ahhoz, hogy egyesítsék a falangista zóná­kat és Haddad őrnagv déli szakadár miniállamát. Ezzel el akarták vágni a Bejrút­ból Damaszkuszba vezető utat, akadályozva a Liba­nonban kormánykérésre ál­lomásozó zöldsisakos arab békefenntartó erők szíriai alakulatait. Izrael légitámo­gatást nyújtott, szíriai heli­koptereket lőtt le. mire Da­maszkusz kénytelen volt légvédelmi eszközöket tele­píteni a fenyegetett térség­be. így robbant ki a rakéta- válság. amely - rövidesen olyan méreteket öltött, hogy Washington is kénytelen volt közvetítőként megjelenni. A rakétaválságot, ha le­het, még jobban felfokozták a reaktorválsággal, a Bag­dad melletti nukleáris köz­pont bombázásával. Az iz­raeli kormánykörök arra ját­szanak, hogy „nemzeti szük­ségállapot” érzését keltsék, amikor nem tanácsos veze­tést váltani; fokozzák a hisz­tériát, s végül, de nem utol­sósorban így próbálják el­vonni a figyelmet a gazda­sági nehézségekről. Begin és Peresz párharca A szociáldemokrata szö­vetség csak megkésve vette fel a kesztyűt, s akkor kap­csolt nagyobb sbességre és hangerőre, mikor kitűnt: az izraeli akciót erőteljes nem­zetközi elítélés követte. Az agresszíven fellépő Beginnel Peresz alig tudott igazi vi­tába szállni, s a munkapár­tot megosztja vezérének és Rabin volt miniszterelnök­nek nézeteltérése is. Ezzel szemben Begin kijelentése, hogy csak 1983-ig marad pártja élén, egyelőre elcsi­tította a belső utódlási har­cokat, a Likud látszólag egy­ségesebbnek tűnik. Nincs ki­zárva azonban, hogy Begin végül is túllő a célon: a nagyfokú agresszivitás és de­magógia visszaüt majd. Simon Peresz, az ellenzéki munkapárt vezetője (Fotó — AP—MTI—KS) Nem könnyű körülmények között veszik fel a küzdel­met a Béke és Egyenlőség Demokratikus Frontjának képviselői. Az Izraeli Kom­munista Párt, a szefárdla­kosság érdekeit kifejező Fe­kete Párducok, valamint az arab községtanácsok közös listája eddig öt mandátum­mal bírt a 120-ból, s most pozícióinak megerősítésére törekszik. Következetes poli­tikájukkal, ha nem is szá­míthatnak jelentős áttörésre, de a béke, a realitások, a tisztességes közel-keleti ren­dezés szószólói, s ily módon fontos szerepet töltenek be. Rámutatnak például a Be- gin-féle politika nagy veszé­lyére: arra, mennyire nem biztató jelenség, ha egyes or­szágokban a belső feszültsé­geket külső feszültségek te­remtésével szeretnék elfed­ni... Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents