Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

1981. június 28., vasárnap Értékelték a kórusok fellépését Tegnap, június 27-én dél­előtt 10 órakor ültek össze a békés-tarhosi zenei napok keretében azok a kórusveze­tők, akik felléptek kórusaik­kal a június 26-án megren­dezett kórusversenyen. Ugyanis szombat délelőtt rendezték meg azt a szakmai tanácskozást, amelyen a zsű­ri képviselői mondták el vé­leményüket a kórusok fellé­péséről. így hasznos taná­csokai látta el a résztvevő­ket a zsűri elnöke, Maros Rudolf zeneszerző, valamint a zsűri tagjai, Kocsár Mik­lós, Szunyogh Balázs, Mező Imre zeneszerzők, és Raics István zenekritikus. Az eredményhirdetésre s a díjak kiosztására este fél 8-kor került sor Tarhoson, a zenepavilonban. Békés város nagydíját a budapesti KISZ Központi Művészegyüttes egyetemi énekkara kapta, melyet Hollerung Gábor ve­zényelt. A Gulyás György által alapított tarhosi díjat a szegedi Bartók Béla kórus nyerte, Rozgonyi Éva vezény­letével bemutatott műsorá­val. Emellett átadták a Ze­neművészeti Szakszervezet különdíját, melyet a Kövics Zoltán vezényletével fellé­pett debreceni zeneművésze­ti szakközépiskola Kodály leánykara kapott meg. A díjkiosztást követően került sor a győztesek hang­versenyére. A műsort az Aradi Állami Filharmónia énekkarának fellépése színe­sítette. Ma, június 28-án délelőtt a békés-tarhosi baráti kör köz­gyűlésével és a tarhosiak ta­lálkozójával folytatódik a több napos program. Este fél 8-tól Bartók Béla emlékére rendeznek hangversenyt. Énekel Andor Éva és Melis György, közreműködik Fal­vai Zoltán zongorán és Kiss András hegedűn. Holnap, június 29-én, dél­előtt 10 órakor a zenepavi­lonban szakmai tanácskozást tartanak Bartók kórusművei és a magyar népdalok cím­mel. A tanácskozást a zá­kányszéki parasztkórus mű­sorral köszönti. Nagy érdeklődés előzi meg a Tarhosiak estje című prog­ramot, amelyen közreműkö­dik a Magyar Fúvósötös és Kodályné Péczely Sarolta énekművész. Határozat a nyugdíj-kiegészítésekről A Minisztertanács a közel­múltban határozatot hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások rendszeres emeléséről. A vál­tozásokkal kapcsolatban a Munkaügyi Minisztériumban elmondták az MTI munka­társának: — A döntés annak a fo­lyamatnak részeként született meg, amely a nyugdíjasok anyagi biztonságát szolgálja. A Minisztertanács 1970-ben ennek jegyében írta elő a nyugellátások, járadékok évenkénti 2 százalékos auto­matikus emelését, majd pe­dig ezért határozott úgy, hogy 1978. január 1-től az emelés összege havi 70 fo­rintnál kevesebb nem lehet. — A mostani rendelkezés az eddigi havi 70 forintról 100 forintra növelte a nyug­díjak és egyéb rendszeres el­látások — járadékok, ta­nácsi segélyek, hadigondozá­si ellátások — automatikus emelésének legkisebb össze­gét. Így már júniusban 30 forinttal többet kapott kéz­hez a nyugellátásban és a baleseti nyugellátásban, va­lamint a mezőgazdasági szö- vétkezeti járadékban része­sülők többsége. A munkások és alkalmazottak minimális nyugdíja pedig havi 1660 fo­rintra módosult. — 1982-től évenként 100 forint lesz a nyugdíjak és az egyéb rendszeres havi ellá­tások automatikus emelésé­nek legkisebb összege. Így, a fogyasztói árak évi 5 száza­lékos növekedése esetén, a havi 2000 forintnál kisebb összegű nyugdíjak reálértéke nem csökken, és a havi 5000 forintig terjedő nyugdíjak körében is meghaladja az eddigi 2 százalékot az éven­kénti emelés. — Az intézkedés számolt azzal is, hogy a megélhetési költségek növekedése foko­zottan érinti azokat az idős házaspárokat, akik egy nyug­díjból élnek. Ezért elrendel­te a havonkénti házastársi pótlék 100 forintos emelését. Egyben 100 forinttal növelte azt az összeghatárt, ameddig a nyugdíj a házastársi pót­lékkal kiegészíthető. A 600 forintos házastársi pótlékot az a nyugdíjas kaphatja meg, akinek saját jogú járandósá­ga a havi 1850 forintot nem haladja meg. A többi eset­ben a pótlék olyan összeg lehet, amely a saját nyug­díjat 2450 forintra egészíti ki. — Végezetül az is ide­tartozik, hogy júniustól 30 forinttal emelkedtek, 1982. január 1-től pedig évente 100 forinttal nőnek azok az ösz- szeghatárok is, ameddig a sa­ját jogú és az özvegyi nyug­díj együttesen folyósítható. Jelenleg 1950 forint, jövőre pedig 2050 forint lesz a két járandóság együtt kifizethető összege. Tegnap délelőtt az orosházi határőrlaktanyában az újonnan bevonult fiatalok ünnepélyes esküt tettek. A kerület pa­rancsnoka, dr. Csentes Mihály ezredes és Harmati László őr­nagy köszöntötte a sorkatonai szolgálatukat megkezdő fia­talokat. Az ünnepségen a hozzátartozók is jelen voltak Fotó: Martin Gábor Felmentések, kinevezések A Minisztertanács Biró Ferencet, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettesét ér­demei elismerése mellett, más fontos megbízatása mi­att; Horváth Lászlót, az OT elnökhelyettesét érdemei el­ismerése mellett, nyugdíjba vonulására való tekintettel e tisztségükből június 30-i ha­tállyal felmentette, egyidejű­leg Craveró Róbertét és Csendes Bélát kinevezte a Tervhivatal elnökhelyettesei­vé. Az Elnöki Tanács — ered­ményes munkássága elisme­réseként, nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntette ki Hor­váth Lászlót. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Jelen volt Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettes, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és Ballai László, az MSZMP — KB osztályvezetője. . A kormány június 30-i ha-, tállyal Meisel János egyete* mi tanárt, a Budapesti Mű­szaki Egyetem, Kónya Ist­ván egyetemi tanárt, a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem, Inczédy Já­nos egyetemi tanárt, a Veszprémi Vegyipari Egye­tem, Kecskés Sándor egyete­mi tanárt, az Erdészeti és Faipari Egyetem, Várnagy László egyetemi tanárt, az Állatorvostudományi Egye­tem, valamint Cselőtei Lász­ló egyetemi tanárt, a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem rektorát e megbízatásuk alól — munkájuk elismerése mellett — felmentette. Egy­idejűleg Polinszky Károly egyetemi tanárt, a Budapes­ti Műszaki Egyetem, Csikai Gyula egyetemi tanárt a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem, Heil Bálint egyetemi tanárt a Veszprémi Vegyipari Egyetem, Gál Já­nos egyetemi tanárt az Er­dészeti és Faipari Egyetem, Kardeván Andor egyetemi tanárt az Állatorvostudomá­nyi Egyetem, Biró Ferenc egyetemi tanárt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori teendőinek ellátásá­val háromévi időtartamra megbízta. A Minisztertanács július 1-től háromévi időtartamra meghosszabbította E örsi Gyula egyetemi tanárnak, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem, Czibere Tibor egye­temi tanárnak, a Miskolci Nehézipari Egyetem, Föld­vári József egyetemi tanár­nak, a Pécsi Tudományegye­tem, Dimény Imre egyetemi tanárnak, a Kertészeti Egye­tem, Petri Gábor egyetemi tanárnak, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem, vala­mint Zalka András egyetemi tanárnak, a Testnevelési Fő­iskola rektorának e megbí­zatását. II Béke és Szocializmus írja A kommunista és munkás­pártok folyóirata NDK-beli tudósokkal interjút közölt ,.A fejlett szocializmus épí­tése és a párt” címmel. Az interjúalanyok egyebek kö­zött válaszolnak arra, hogy mi az NSZEP szerepe a tár­sadalom politikai szerkezeté­ben, hogyan alakul a párt viszonya az állammal, a töb­bi párttal, a társadalmi szer­vezetekkel. Negyven éve tá­madta meg a hitleri Német­ország a Szovjetuniót. Az év­fordulóra emlékezik és a Szovjetunió mai béketörek­véseit méltatja cikkében Alekszej Mareszjev, a Szov­jetunió hőse, a Háború Ve­teránok Szovjet Bizottságá­nak titkára. Az imperializmus fokozódó agresszivitása elleni harc út­jait vázolta írásában Horst Schmitt, Nyugat-Berlin Szo­cialista Egységpártjának el­nöke. A Béke és Szocializmus szerkesztősége kutatócsopor­tot szervezett annak tanul­mányozására. hogy mi a nemzetközi tényezők szerepe a latin-amerikai népek for­radalmi harcában. A munka néhány eredményét közli „Az egész kontinens küzdő­tér” című összefoglaló. Hz Országos flnyag- és árhivatal közleménye Június 29-től átlagosan 10 százalékkal emelkedik a hús­félék fogyasztói ára. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a fogyasz­tói árak 1979. júliusi rende­zése óta — az energia, az ipari anyagok, eszközök, ta­karmányok drágulása miatt — számottevően emelkedtek a mezőgazdasági termelés és az ipari feldolgozás költsé­gei. Emiatt a húsfélék jelen­leg átlagosan 36 százalékos fogyasztói ártámogatással ke­rülnek forgalomba. (Minden kilogrammjuk vásárlásához átlag 17 forinttal járul hoz­zá az állami költségvetés.) A húsfélék árának mostani emelésével 23 százalékra — az 1979. évi árrendezés utáni szintre — mérséklődik a fo­gyasztói ártámogatás. A főbb termékcsoportok közül átlagosan: — 13 százalékkal emelkedik a sertés- és marha tőkehú­sok, valamint a belsőségek, — 8 százalékkal a húskészít­mények és az étkezési sza­lonnafélék, — 6,9 százalékkal a húskon­zervek. 12,6 százalékkal a gyorfagyasztott húskészítmé­nyek és — 6 százalékkal a baromfi­húsok fogyasztói ára. Nem változik a zsír és a zsírszalonna fogyasztói ára. A rövid sertéskaraj kilón­kénti ára például 80 Ft-ról 90 Ft-ra; a sertésoldalasé 52 Ft-ról 58 Ft-ra; a marha fe­hérpecsenye és felsál 78 Ft- ról 90 Ft-ra; a rostélyos,hát­szín ára 56 Ft-ról 62 Ft-ra; a párizsi és a szafaládé ára 56 Ft-ról 60 Ft-ra; az olasz felvágotté 66 Ft-ról 74 Ft-ra; a csemege szalámié rúdban és darabolva 175 Ft-ról 190 Ft-ra; az előhűtött csirke­comb ára 70 Ft-ról 74 Ft-ra; az 520 gr-os (konzerv) ser­téspörkölt ára 55 Ft-ról 59 Ft-ra; a 200 gr-os (konzerv) marhapörkölt ára 26 Ft-ról 28,50 Ft-ra; a 65 gr-os sertés­májkrém ára 6,60 Ft-ról 7 Ft-ra; a 200 gr-os gyorsfa­gyasztott bélszínroló ára 12,80 Ft-ról 14,20 Ft-ra emelkedik. Nem emelkedik a darabolt csirkemell ára. A kereskedelmi vendéglá­tás ételárai a felhasznált hús árának emelkedéséhez iga­zodnak. A munkahelyi étkezésben ß munkáltatói hozzájárulás növelésével ellensúlyozzák a húsárak emelkedését. A költ­ségvetési gyermek-, oktatá­si, szociális és egészségügyi intézményekben az élelme­zési költségek növelésével egyenlítik ki a húsáremelés hatását, ennek terheit az ál­lam vállalja. 1981. július 1- től a vállalati és tanácsi gyermekintézmények étkezé­si normái is emelkednek. A gyermek- és oktatási intéz­ményekben, szociális ottho­nokban a lakosság által fi­zetett térítési díjak változat­lanok maradnak. A kedvezményes üdültetés térítési díjai idén nem emel­kednek. A vállalatok és a költségvetési szervek üdülői­ben ebben az évben saját erőből kell fedezni a hús árá­nak emelésével járó többlet- kiadásokat. KGST-határozatok a megvalósulás útján n KGST-országok integrációs programjának elfo­gadása, vagyis 1971 óta a KGST-ülésszakok je­lentősége is lényegesen tovább nőtt. Most már sorozatosan népgazdaságaink kulcságazatainak hosszú távú fejlesztéséhez igyekeznek feltárni a legjobb meg­oldásokat, az együttműködés fokozásához a legjobb fel­tételeket. Az ülésszakon rendszeresen a miniszterelnö­kök vezetik a delegációkat, magas szinten vitatják meg a nagy jelentőségű kérdéseket, és hoznak határozatokat. Az utóbbi évtized KGST-ülésszakainak napirendjei is ki­fejezik, hogy a tagállamok az együttműködés hatéko­nyabb, új formáinak kialakítására, a fejlődés közös, új forrásainak megteremtésére törekednek, s kölcsönösen előnyös kooperációk, termelési és műszaki-tudományos együttműködések kiépítésére ösztönzik a vállalatokat, intézményeket. Az 1972. évi moszkvai ülésszakon még főként a komplex program megvalósításával kapcsolatos szerve­zeti intézkedéseket, munkaprogramokat tekintették át; 1973-ban Prágában már a sokoldalú integrációs intézke­dések tervének kidolgozásáról határoztak, s itt fogadták el a magyar népgazdaság számára is oly jelentős oren- burgi gázvezeték létesítésével kapcsolatos határozatot. 1974-ben a szófiai ülésszak alkalmából már aláírták a gázvezeték építésének általános egyezményét (azóta a ve­zeték felépült, és rendszeresen, nagy mennyiségben szállít szovjet földgázt hazánkba). A szófiai ülésszakon fogadták el a KGST-szabványokra vonatkozó konven­ciót is. Az 1975. évi budapesti ülésszak a sokoldalú integrá­ciós intézkedések tervének, továbbá a távlati együttmű­ködési célprogramok kidolgozásával kapcsolatos határo­zatoknak az elfogadásával ugyancsak jelentős állomása volt az integrációs program végrehajtásának. Az ezt kö­vető berlini ülésszak már megbízást adott a hosszú távú célprogramok kidolgozására, s azzal is nagy jelentőségű­vé vált, hogy itt fogadtak el dokumentumot az európai tagországok egyesített villamosenergia-rendszerének távlati fejlesztéséről. 1977-ben a varsói ülésszakon a cél­programok előkészítéseként különösen nagy hangsúlyt kapott a fűtőanyag- és nyersanyag-ellátás, az élelmisze­rek alapvető fajtáiból a termelés bővítését, és mindehhez a gépek és berendezések biztosítását szolgáló együttmű­ködés szükségessége. A következő évben, 1978-ban Bu­karestben a tagállamok jóváhagyták a fűtőanyag-ener­getikai és nyersanyag-, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési célprogramot, továbbá a gépipari célprogramot, amely elsősorban az előzőek gép­ipari hátterének megteremtését irányozza elő. Ez a ha­tározat rendkívül nagy horderejű, mert a gazdasági fej­lesztés kulcsterületeire vonatkozó együttműködés felada­tait fogalmazta meg. 1979-ben Moszkvában két újabb nagy jelentőségű, hosszú távú együttműködési célprogramot fogadtak el: az ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségletek ki­elégítésére és a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére. Vagyis arról határoztak, hogy közös összefogással javít­ják a közfogyasztási cikkek minőségét, bővítik választé­kukat, illetve lényegesen elősegítik a tagállamok közötti közlekedési kapcsolatokat, korszerűsítik a nemzetközi forgalomban nagymértékben igénybe vett vasútvonala­kat, autóutakat, bővítik a határ menti vasúti csomópon­tokat. Itt jóváhagyták azokat az intézkedéseket is, ame­lyek az újabb célprogramhoz szükséges gépek és beren­dezések előteremtését szolgálják. Végül tavaly, a KGST prágai, 34. ülésszakán az új ötéves tervidőszak közös feladatai, a tervkoordináció előzetes eredményei és még megoldandó problémái ke­rültek előtérbe. Egyetértettek abban, hogy a tagországok tervezőszerveinek és a KGST tervezési együttműködési bizottságának egyaránt meg kell sokszorozniuk erőfeszí­téseiket a tervkoordinációs munkák sikeres befejezésére, a fűtőanyagok, nyersanyagok, az energia, a jelentős gé­pek és berendezések iránti igények teljesebb kielégíté­sére, az egymás közötti kereskedelem növelésére, s a nemzetközi szállítási feltételek javítására. Az ülésszakokon elhatározott feladatok nagy jelen­tőségűek, végrehajtásuk gyakran az együttműködés új formáit követeli meg, a világ általános gazdasági ten­denciái is nehézségeket támasztanak. Vagyis, nem kevés problémát kell még megoldani, ám az eredmények is jelentősek. Számunkra alapvető fontosságú a már meg­épült Barátság-vezetéken érkező kőolaj, az orenburgi vezetéken hozzánk jutó földgáz, a 750 kilovoltos távve­zeték útján importált villamos energia. A szocialista or­szágokból származik az importált beruházási íavak 64 százaléka, az energiahordozók 93, a nyers- és alapanya­gok 58 százaléka. Mi viszont a szocialista országokban értékesítjük az exportált gépek és alkatrészek mintegy 85, a fogyasztási cikkek 56, az élelmiszer 51 százalékát. Külkereskedelmi forgalmunknak több mint a fele a KGST-országokba jut. Idei forgalmunk a szocialista or­szágokkal várhatóan eléri majd a 9 milliárd rubelt. Még nem bontakozott ki a lehetséges mértékben, de már mai kiterjedtségében is igen nagy jelentőségű a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás. Ilyen együttműködési megállapodásokon alapszik a kölcsönös áruszállításoknak több mint 20 százaléka. A gépek és berendezések exportjában 35 százalék a szakosított ter­mékek részaránya. A szakosodás és kooperáció jó és a _ jövőbe mutató formái főként a számítástechnika, a me­zőgazdasági és építőipari gépgyártás és a közútijármű­gyártás területén alakultak ki. n gazdasági együttműködések legkülönbözőbb for­mái fontos stabilizáló szerepet is játszanak a KGST-országok gazdasági fejlődésében, s foko­zatosan kibontakoznak a szocialista integráció előnyei. Ennek az együttműködésnek a biztonsága, stabilitása, a közös műszaki-tudományos eredmények hasznosítása te­szi lehetővé számunkra bármely piacon gazdaságosan ér­tékesíthető termékek mind nagyobb körének kifejleszté­sét is.' Vagyis, a világgazdaság új körülményei tovább fokozzák a szocialista integráció jelentőségét, mind több gazdaságfejlesztési feladatot kell közösen megoldani. Ez az együttműködési fórumok, a KGST-ülésszakok jelen­tőségét is növeli, mert nagy segítséget nyújthatnak a nemzeti érdekek egyeztetéséhez, nehezen előrehaladó teendők gyorsabb végrehajtásához, a két- és több oldalú együttműködés fejlesztését szolgáló kezdeményezések­hez. Bizonyos, hogy a közeljövőben Szófiában sorra ke­rülő 35. KGST-ülésszak is ilyen nagy jelentőségű felada­tokat lát majd el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents