Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

1981. június 28., vasárnap Hetényi István pénzügyminiszter nyilatkozata Hetényi István pénzügymi­niszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának a lakos" ság életszínvonalát érintő időszerű kérdésekről. — A kormány a közel­múltban több olyan intézke­dést hozott, amely a lakos­ság életszínvonalát érinti. ■ Ezek közül a legjelentősebb a húsáremelés, továbbá a nyugdíjemelés évi rendsze- rés minimumának növelése. Hogyan illeszkednek ezek az intézkedések a tervszerű életszínvonal-politikába? _— Az életszínvonalat érin­tő központi intézkedések szo­rosan kapcsolódnak a VI. öt­éves terv, illetve az 1981. évi terv előirányzataihoz, azok megvalósítását szolgálják. — Ismeretes, hogy terve-. ink a már elért életszínvo­nal megtartását irányozzák elő. Ez mindenekelőtt azt je­lenti, hogy a keresetek és az árak emelkedése nem sza­kadhat el egymástól. Magá­ban foglalja azt is, hogy az ötéves terv előírásainak megfelelően emeljük a leg­alacsonyabb, és megőrizzük az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak reálértékét. Emel­lett szélesedik a szociális és kulturális ellátás. És azt is jelenti, hogy a lakosság a jövedelmét az előző években kialakult módon, keresleté­nek és igényeinek megfele­lően használhassa fel, vagyis megfelelő legyen az áruellá­tás. Ebből következik, hogy az életszínvonal-politikai in­tézkedésekre — figyelemmel azok politikai-társadalmi je­lentőségére — hangsúlyozot­tan a tervszerűség jellemző. Mivel a kiskereskedelmi árak egyik része hatósági, másik része pedig szabadon mozog, az árváltozások közt is mindkét típusú mozgás előfordulhat. — Az 1981. évi népgazda­sági terv 4,5—5 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számol. Az év első négy hó­napjában a fogyasztói árszín­vonal 3,8 százalékkal nőtt. Ez úgy jött létre, hogy egyes termékek — például a ben­zin, vagy a mosószerek — árának emelkedése mellett más termékek, mint például a zöldség-gyümölcs és egyes vas-műszaki cikkek ára csökkent. A húsáremelés éves szinten 0,6 százalékkal növeli az árszínvonalat. Mi­vel ebben az évben csak fél­évi kihatása lesz, az idei egész évi fogyasztás költsé­geit 0,3 százalékkal emeli. — A lakosság pénzbevétele az év első négy hónapjában 6,6 százalékkal, vagyis a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben emelkedett. Ennek kö­vetkeztében a takarékbetét­állomány korábbinál gyor­sabb növekedése ellenére is az éves előirányzatnál na­gyobb mértékben nőtt a fo­gyasztás. Munkánk ma is­mert körülményei és feltéte­lei mellett azonban ebben az évben az alapvető cikkek esetében már nem tervezünk további árintézkedéseket. — Miért éppen a hús árá­nak emelése vált szükséges­sé? — A racionális gazdálko­dás és az igazságos elosztás követelménye, hogy a ter­melés társadalmilag indokolt költségeit a fogyasztók álta­lában térítsék meg. Az alap­vető élelmiszerek fogyasztói árát tekintve ez a követel­mény természetesen csak hosszabb távon, a lakosság tervezett életszínvonalával összhangban valósítható meg. — A legutóbbi húsáreme­Az elmúlt napokban több olyan hír kelt szárnyra, hogy az E5-ÖS főútvonalról kitiltják a bányakavicsot szállító tehergép­kocsikat. Erre kértünk felvilá­gosítást Szilágyi Attilától, a Kecskeméti Közúti Igazgatóság főmérnökétől. A főmérnök el­mondta. hogy már korábban Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megye szállítási bizottságai­nak, a Volán vállalatainak, va­lamint az egyéb fuvarozó válla­latok és szövetkezetek képvise­lés óta a mezőgazdasági ter­melésben felhasznált — nem kis részben importból szár­mazó — energia, ipari ere­detű anyagok, takarmányok árának emelkedése lényege­sen növelte az állattenyész­tés költségeit. A termelői ér­dekeltség fenntartása érde­kében e költségek nagyob­bik részét szükséges volt a felvásárlási árak emelésével ellensúlyozni. 1979-hez vi­szonyítva — tehát két év alatt — a vágósertés felvá­sárlási árai mintegy 21, a vágómarháé pedig 16 száza­lékkal emelkedtek. Ezért a költségvetésből folyósított fo­gyasztói árkiegészítés a hús és húskészítményekre az 1979. évi átlagos 23-ról 36 százalékra nőtt, s elérte a 8,5 milliárd forintot. Ezt külkereskedelmi és idegen- forgalmi érdekeink sem in­dokolják. — Szándékunk, hogy a fo­gyasztói támogatások elfo­gadható keretek között ma­radjanak, s növekedésük ne vezethessen egyszerre na­gyobb mértékű áremeléshez. A hús és húskészítmények árának átlagosan 10 százalé­kos emelése lényegében az 1979. évi támogatási szint helyreállítását eredményezi: az e termékekre adott fo­gyasztói támogatás átlagosan újra 23 százalékos lesz. — Az áremelés hatására előreláthatóan valamelyest csökken a húsfogyasztás: a csökkenés valószínűleg az értékesebb tőkehúsokat és az azokból feldolgozott készít­ményeket érinti. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a csökkenés csak átmeneti lesz. Ugyan­akkor számolunk azzal, hogy növekszik a kereslet az ár­emelés által kisebb mérték­ben érintett baromfi iránt, és bővül a tej és tejtermé­kek fogyasztása. E cikkekből a szükséges árualapok biz­tonságosan rendelkezésre áll­nak. Valószínű továbbá, hogy az áremelés ösztönzi a kistermelőket saját fogyasz­tást célzó termelésre. — összefügg-e egymással a húsáremelés és az évi mi­nimális nyugdíjemelés mér­tékének növelése? — A hús árának növelése — mint már említettem — az 1981. évi népgazdasági tervben előirányzott bér- és áremelkedések keretében va­lósul meg. Ezért szélesebb körű, külön ellentételezést nem irányoztunk elő. A no­minálbérek tervezett átlagos növelése összhangban van az árszínvonal tervezett 5 szá­zalékos emelésével. Hangsú­lyozom, hogy a nominálbér­emelésnél átlagról van szó, hiszen a bérek differenciált emelését a teljesítményeknek kell megszabniuk. — Ami pedig a júniusi nyugdíjintézkedéseket illeti: a kormány a nyugdíjak évi 2 százalékos automatikus emelésének ez évben érvé­nyes legkisebb összegét a korábbi 70 forintról június­tól 100 forintra emeite fel. Ez a 3500 forint alatti ellá­tásoknál teljes egészében többletet jelent, sőt a 3500 és 5000 forint közötti nyug­díjak esetében is valamelyest növeli az eddigi ellátást. Az intékedés tehát a nyugdíja­sok túlnyomó többségét érin­ti kedvezően, csak a kisebb­ség esetében marad válto­zatlan a nyugdíjak automa­tikus emelkedése. A mostani rivugdíiintézkedés az idén 350 millió, egész évre szá­mítva pedig 700 millió to­lói megbeszélést tartottak Kecs­keméten, a bányakavics szállí­tásának az E5-ös útról való el­tereléséről. A tehergépjármúvek- ről leszóródó kavics rendkívül balesetveszélyessé teszi a közle­kedést. ugyanakkor nagymérték­ben hátráltatja a gyorsabb jár­művek haladását az amúgy is zsúfolt, nagy forgalmú nemzet­közi úton. A KPM Kecskeméti Közúti Igazgatósága a Kecskemét—La­dánybene—Tatárszentgyörgy— rint többletet jelent a nyug­díjasoknak a költségvetés számlájára. Sajnos vannak olyan nyugdíjas rétegek is, ahol a nyugdíjak vásárlóér­tékét nem tudjuk megőrizni. — Azt a nyugdíjasréteget, amelyiknél egy ellátásból ketten élnek, mindig megkü­lönböztetetten kezeltük. En­nek megfelelően ez év jú­niusától a házastársi pótlék összege és a pótlékra jogo­sító nyugdíjösszeg határa 100 forinttal magasabb lett. Az intézkedés éves szinten 200 millió forint többletet je­lent. Ezzel 240 ezer nyugdí­jas családnál, ahol ketten él­nek 2450 forintnál kisebb nyugdíjból, valamelyest ja­vulnak a megélhetés feltéte­lei. Mindent egybevetve, a hús­áremelés, és a nyugdíjeme­lés a terv előirányzataival, számításaival van összhang­ban. A VI. ötéves tervtör­vény előirányozza, hogy az átlag alatti nyugdíjak reál­értékét'megőrizzük. 1981-ben 4,5—5 százalék árszínvonal­emelkedés mellett mindazok nyugdíjának a reálértéke nő vagy szinten marad, akiknek a nyugdíja havi 2000—2500 forintnál nem több. És ez a réteg ma a nyugdíjasoknak több mint a fele. Felhívom a figyelmet arra is, hogy amíg a húsáremelés egyszeri kiadástöbbletet jelent, addig a nyugdíj intézkedés, mivel beépült a nyugdíjautomatiz­musba, nemcsak ez évben, hanem minden következő esztendőben is az eddiginél magasabb évi növekedést biztosít. A 30 forintos eme­lés kihatása tehát jövőre 60, 1985-re pedig egy érintettnél már havi 150 forint többle­tet jelent. — A húsáremelés minden egyéb vonatkozásban a la­kosságot érinti, vagy az ál­lam és a vállalatok is visel­nek-e többletköltséget? — A nyugdíjasok, járadé­kosok, rendszeres szociális segélyezettek ellátásának nö­velése mellett a húsáremelés terhét több területen nem a lakosság, hanem az állam, illetve a vállalatok, intézmé­nyek viselik. — Az ellátást nyújtó egész­ségügyi, szociális, valamint gyermek- és diákjóléti intéz­ményekben az étkezési költ­ségek többletét az állam vál­lalja magára, vagyis a térí­tési díjak nem változnak. Ezzel összhangban a vállala­ti gyermekintézményekben alkalmazott tanácsi élel­mezési költségnormatívák is módosulnak, s július 1-től a gyermekintézménnyel ren­delkező vállalatok nagyobb összeget helyezhetnek jóléti alapjukba. Megjegyzem még, hogy ezzel az intézkedéssel együtt az általános iskolai étkeztetés színvonalát is ja­vítottuk, ugyanis a költség- kereteket — pontosabban: a napi élelmezési normákat — a húsáremelés indokolta mértéknél nagyobb arányban emeljük. A térítési díjakra ezt a többletet sem hárítot­tuk át. A munkahelyi étkez­tetésben sem növekednek a dolgozók térítési díjai, a hús­áremelés kihatását a mun­káltatói hozzájárulás növelé­sével kell ellensúlyozni. A SZOT-, illetve a vállalati, hi­vatali üdültetés térítési díjai sem emelkednek az intézke­dés nyomán. — Bizonyos vagyok benne, hogy a közvélemény is meg­érti a kormány szándékait, intézkedéseit. Gyón—Dabas—Bugyi útvonal kecskémét—ladánybenei szaka­szát hat méterre szélesítve al­kalmassá tette azt a nehézjár­művek közlekedésére. így az E5-ÖS útvonalról július 1-től a kavicsszállító járműveket áttere­lik az említett útvonalra. A négy megye szállítási bizottságá­nak állásfoglalásához csatlako­zott a KPM autófelügyelet és a közlekedésrendészet is, azzal az elhatározással, hogy július else­je után fokozottabb ellenőrzéssel segítik az E5-ös főútvonal tisz­taságának megóvását, ezáltal a balesetveszély csökkentését. Terelés az E5-ös útról Sport, természetjárás, játék, szórakozás I dolgozó fiatalok megvei kempingtalálkozója Meleg van, szombat dél­előtt. Jólesik a dobozi erdő hűvöse. Az erdőszélen transz­parens jelzi: Rajt. A lányok, fiúk a kis térképet böngészik, s alig várják, hogy nekivág­hassanak a 4400, illetve a 6 ezer méteres távnak, ame­lyen közben 7. illetve a fi­úknak 10 állomást kell meg­találni. A dolgozó fiatalok 6. megyei kempingtalálkozójá­nak tájékozódási futóverse­nye zajlik itt, Szanazugban, a dobozi oldalon. Póstelekről érkeztek ide reggel a fiata­lok, ott a sátortáboruk. Pén­teken, június 26-án este volt a megnyitó, amelyen Pataki István, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára kö­szöntötte a 140 fiatalt, akik 5 fős csapatokban versenyez­nek, s a legjobb 20 csapat vehet majd részt az országos találkozón, amely júliusban megyénkben, szintén Póste- leken lesz. — Remek volt a kezdet, jó a hangulat, kitűnően érez­zük magunkat — újságolja Kaszányi Lajos, aki Végvári Mihállyal böngészi a térké­pet. Mindketten Mezőkovács- házáról, az EVIG-től jöttek. — Igaz, későn érkeztünk, mert az egyik srácot nem engedték el a munkából, es­te tízkor ért a táborba. így aztán később vertünk sátrat is, de azért stabilan áll. — Miért vonzó ez a ren­dezvény? — A mozgás, a sport mi­att — mondja Kaszányi La­jos —, aki ide eljön, az több­nyire sportol, részt vesz a KISZ-es kirándulásokon. Nem is az a fő, hogy há­nyadikok leszünk, hanem a mozgás, meg a hangulat. — No, azért jó lenne ott lenni az országoson is, és a továbbjutás majdhogynem itt dől el — teszi' hozzá Végvá­ri Mihály. * * * A délután a vízi sporté volt, szintén Szanazugban: kajak, kenu, vízisí, úszás sze­repelt a programban, ma délelőtt, a pósteleki erdőben pedig természetjáró-akadály­versenyen mérik össze ügyes­ségüket. elméleti felkészült­ségüket a fiatalok. Ebéd után zárja kapuit a tábor, s Kozák Ferenc, a KISZ me­gyei bizottságának titkára átadja a díjakat, a jutalma­kat a legjobbaknak. T. I. Fotó: Fazekas László Vidéki aulóbusz-viteldíjak módosítása Június 1-től több vidéki városban, településen meg­változott a helyi autóbusz­díjszabási rendszer. A vál­toztatás okairól, hátteréről Ambrus András, a KPM pénzügyi főosztályvezetője nyilatkozott. — Az utóbbi években az államigazgatási munka egy­szerűsítése során sok tele­pülésösszevonás történt, il­letve sok helyen megváltoz­tak a közigazgatási határok. A változásokat nem követte az autóbusz-díjszabások au­tomatikus módosítása, mert számos helyen eltérő volt a helyi és a távolsági díjsza­bási rendszer. Így alakulha­tott ki, hogy egyes közigaz­gatási egységek helyi autó­busz-forgalmában is távolsá­gi díjaszabás, más esetekben egy településen belül egy­idejűleg helyi és távolsági díjszabás volt érvényben. Az eltérő viteldíjakat a helyi lakosság érthetően, legtöbb esetben jogosan ki­fogásolta. Országosan eddig több mint 70 településnél merült fel díjszabás-módosí­tási igény. Ezért a KPM az illetékes országos társszer­vekkel együtt megvizsgálta a módosítás lehetőségeit, és a vizsgálatok eredményeként elrendelte, hogy a Volán- vállalatoknak helyi díjsza­bást kell érvényesíteni az egy közigazgatási helység­ben egybefüggően beépített területen belüli forgalom­ban: a csatolt helységek — összevont települések — kö­zötti forgalomban akkor, ha a beépített területek közötti távolság minimális; egy adott helység és az azonos nevű vasútállomás közötti forgalomban. — A viteldíj-módosítás az érintett helyi lakosságnak — évenként — közel 5 millió forint megtakarítást tesz le­hetővé. A módosított helyi díjszabás bevezetése lehető­séget nyújt a kedvezményes nyugdíjasbérlet megváltásá­ra is. Eddig 17 megye 55 helységében vezették be a helyi autóbusz-díjszabást. A további igények elbírálása folyamatban van. Ki, kire vigyáz? A fiatal munkás ezen a nyáron páros üdülési beutalót kapott a szakszervezettől, hogy feleségével együtt mehessen a Balatonra. Az ám, csakhogy hova tegyék a hétéves Zsu­zsikát és az ötéves Krisztit? Mert arra már nem futja a pénzük, hogy a srácokat valakinél elhelyezzék és fizessenek értük. A férfinak ugyan mindjárt eszébe jutott a felesége édesanyja, aki egyedül él, de erről hallgatott, hiszen az ő édesanyja is él, csakhogy azt nem hozza fel, mert annak van elég baja. Otthon él még három fiatalabb testvére, és mosnia kell az édesanyjának azokra, meg hát az édesapjára is. Aztán meg naponta főz, mosogat, takarít a nagy családra. Szerencsére a felesége feloldotta a szorongását, mert nagy sokára azt mondta neki, hogy megkéri ő az anyukáját, vigyázzon addig a srácokra, amíg ők odalesznek a Balato­non. Törte ugyan a fejét, de hát más nem jutott az eszébe, mert pénz nélkül ki is bajlódna másnak a gyerekeivel. Az anyukája meg nem kér azért semmit, ha vele lesznek a srá­cok. És ők még nyugodtabban is pihenhetnek, mert úgy vi. gyáz rájuk, mint a szeme fényére. Aztán nevetve mondta, hogy azért is jobb lesz így, mert a srácok is szeretik a nagy­mamit. Miután a házaspár elutazott, a nagymami sokat sétálga­tott a két gyerekkel, miközben az egyik oldalán Kriszti ke­zét fogta, a másikon meg Zsuzsikáét. S egyszer aztán Kriszti aprócska keze kicsúszott a nagymami kezéből, és Zsuzsika szigorúan rászólt testvérkéjére: „Mit csinálsz? Nem mondta anyu, hogy vigyázzunk mamikára?" Kriszti bűntudattal né­zett rá Zsuzsikára, és gyorsan megfogta nagymami kezét. A nagymami meg mind a két gyerek kezét lágyan megszorí­totta. Azon a napon, amikor a postás meghozta az első képes levelezőlapot, amit az üdülő szülők küldtek a Balatonról, es­te a nagymami azt olvasgatta sokáig a gyerekeknek hango­san. Majd amikor úgy látta, hogy a gyerekek álmosodnak, lefektette, és jól betakargatta őket, s aztán maga is lefe­küdt. Egyszer aztán Zsuzsika halkan odaszólt Krisztinek: „Ugye, alszik már nagymami?” Kriszti felemelte a párnáról a fejét, és azt súgta Zsuzsikának, hogy már behunyta a sze­mét. Zsuzsika erre óvatosan lecsúszott a rekamiéról, majd lábujjhegyen odament a nagymamihoz, és megigazgatta taka­róját, miközben azt súgta Krisztinek: „Tudod, mondta anyu, vigyázzunk a nagymamira!" Aztán visszabújt a takarója alá, és csendre intette Krisztit is. A nagymaminak meg alig ész­revehető mosoly bújt meg a szája sarkában... Cserei Pál Kitűnő minőségű cement Az új beremendi mészmű- ben, ahol hazánk legna­gyobb mészhidrátüzeme kezdte meg működését, a szakemberek várakozását messze felülmúló, kitűnő minőségű meszet állítottak elő a termelés első negyed­éve alatt. A hatszáz lengyel építő és a magyar üzemel­tetők kiváló munkája nyo­mán már a próbaüzemelés hónapjában is nyereségesen termelt az egymilliárd forin­tos beruházással felépített mészmű. A dél-baranyai új üzem áprilisban kezdte meg mű­ködését, s már eddig több mint harmincezer tonna me­szet, tizenegyezer tonna mészhidrátot és ugyanannyi kőlisztet gyártott. A szak­emberek ennek mindössze a felére számítottak, ugyanis hároméves „felfutási időt” terveztek az évi száznegy­venezer tonnás mésztermelés elérésére. Úttörőtábor Velencén Szombaton befejeződött a 360 személyes úttörőtábor építése Velencén. A 16 millió forint ér­tékű gyermeküdülőt 8—8 ágyas Agrokomplex rendszerű faházak­ból négy hónap alatt készítette el a Velence-tavi Költségvetési Üzem. A fürdőépülettel, raktár­ral, konyhával, könyvtárral, or­vosi szobákkal és kazánházzal ellátott tábort július 13-án vehe­tik birtokukba a dunaújvárosi és a székesfehérvári járás úttö­rői.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents