Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. JÚNIUS 26., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Ünnepi megnyitó Békésen és Tarhoson Tegnap délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a KB Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Mementóként idézte a hitleri fasiszta Németország Szovjetunió elleni támadását, annak 40. évfordulóját, majd így folytatta: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett felhívása a béke megőrzésére, s a feszültség csökkentésére irányuló tárgyalási kezdeményezései annak a népnek a békeakaratát fejezik ki, amely a legnagyobb áldozatot hozta a második világháború során az emberiség létét fenyegető fasizmus legyőzésére. A magyar országgyűlés kinyilvánítja egyetértését, támogatását a szovjet békekezdeményezésekkel. Meggyőződése, hogy a népek közös erőfeszítéseivel, valamennyi békeszerető, józanul gondolkodó erő hatékony fellépésével elháríthatok az emberiség békéjét és biztonságát fenyegető veszélyek. A Magyar Népköztársaság, miként eddig is tette, a jövőben is részt vállal az ilyen kezdeményezésekben, és kész hozzájárulni megvalósításukhoz. Ebben a szellemben intéz az országgyűlés válaszüzenetet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához, s ehhez az ülésszak részvevői egyhangúlag megadták a hozzájárulásukat. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, a napirend: A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; A Központi Statisztikai Hivatal elnökének beszámolója a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról; Interpellációk. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. . Hetényi István expozéja — Amikor a kormány az országgyűlés elé terjeszti az 1980. évi költségvetésről, és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, nem csupán az ország- gyűléstől jóváhagyott előirányzatokkal való sáfárkodásról számolunk be, hanem egy hosszabb távon ható gazdaságpolitikai irányvonal érvényesülését és a kormányzati munka gyakorlatát tekintjük át — kezdte expozéját Hetényi István. 1980-ban azt az — MSZMP XII. kongresszusán megerősített — irányvonalat követtük, amely a gazdasági munka előterébe a külkereskedelmi egyensúly mielőbbi megteremtését állította, ösz- szekötve azt az életszínvonal megszilárdításával, az élet- körülmények javításával. Az 1979-es év az egyensúlyi helyzet javításában már érzékelhető eredményeket hozott. Az 1980-as év további lépést jelez a nehéz, de szükségszerű, és a távlati érdekeket is szolgáló úton. A külkereskedelmi egyensúly tovább javult. A lakosság fogyasztása — ha szerény mértékben is — de nőtt; 1980 folyamán a lakosság jövedelmének és a fogyasztói áraknak a növekedése egymással megfelelő arányban alakult. Az áruellátás egészében kielégítő volt, a beruházások terén a kínálat és a kereslet viszonya valamelyest kedvezőbbé vált. E kedvező jelenségek azonban nem kendőzhetik el azt a tényt, hogy az egyensúly javulása nem a tervezett, hanem annál alacsonyabb termelés mellett valósult meg. Az ipari termelés csökkent. a mezőgazdaságban —• elsősorban a gabonafélék kedvező terméseredményei következtében — a termelés az előző évihez képest több mint 3 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem egésze 1 százalékkal csökkent. Az egyensúly javításában így nagy szerepe volt annak, hogy a nemzeti' jövedelem belső felhasználása a tervezettnél kisebb volt; összehasonlító áron számítva 2 százalékkal alatta maradt az 1979. évinek. A tervezettnél jobban csökkent a beruházás volumene és kisebb volt a készletképződés is. A tervezettnél kisebb jövedelem arra mutat, hogy a tovább nehezedő külgazdasági feltételek mellett az 1980. évi munkánk színvonala a decemberben elfogadott ötéves terv megvalósításához még kevés, jobb teljesítményeket kell nyújtani. Az 1980-as év a gazdaság- irányításban kiemelkedő jelentőségű — és remélhetőleg egyre kedvezőbb hatású — változást hozott. Lényegesen megváltoztattuk, a reális feltételekhez közelítettük, és fő feladataink szolgálatába állítottuk a gazdasági szabályozást. Az átállás az ezzel óhatatlanul együttjáró gondok mellett megtörtént. Az 1980. évi állami költségvetés végrehajtása alapjában tervszerű volt. A bevételek és kiadások összességükben az előirányzottnak megfelelően alakultak. A 423 milliárd forintos bevétel és a 427,5 milliárd forintot kitevő kiadás egyaránt csaknem 3 százalékkal haladja meg az’ előző évit. A költségvetési hiány azonban sajnos az 1979. évinél nagyobb, bár megfelel a tervezettnek, de ahhoz képest nem sikerült csökkenteni. A vállalatoktól, szövetkezetektől, mezőgazdasági nagyüzemektől származó költségvetési befizetések összege forgalmiadóbefizetés nélkül 278 milliárd forint, a tervezettnél valamivel több. ugyanennek a körnek a támogatása a fogyasztói árkiegészítések nélkül 78 milliárd forint volt, ami megfelel a tervezett színvonalnak. Az 1979. évi költségvetéssel összehasonlítva a folyó támogatások 11 százalékkal csökkentek. A társadalombiztosítási kiadások és a költségvetési szervek kiadásai 197 milliárd forintot tettek ki. A tervezett fogyasztói árszínvonal csak úgy volt betartható, hogy a költségvetés a tervezettnél több milliárd forinttal kevesebb forgalmi adót szedett be, illetve a fogyasztói ártámogatás nőtt. A vállalatoknál és szövetkezeteknél létrehozott tisztajövedelem azonban csak 2,2 százalékkal emelkedett, és nyereségük a követelményeket jobban kifejező szabályozók mellett közel 3 százalékkal csökkent. A vesztesége^ vállalatok száma az építőiparban szaporodott. Bár az összes veszteség nem nagy, de jelzi azt, hogy az építőipar a megváltozott beruházási politikán és a szigorúbb szabályzókon keresztül érvényesülő komolyabb követelményekhez csak viszonylag lassan alkalmazkodik. Az elmúlt években működésbe lépett új árrendszer többet jelent egy szokásos árrendezésnél. A világpiaci árak figyelembevételével kialakított anyag- és energiaárak reálisabb szintre kerültek. Az iparban például az anyagköltségek aránya az önköltségen belül 68 százalékról 73 százalékra emelkedett. A késztermék-árakban mérséklődött e költségek továbbhárításának lehetőséAz átlagos adatokon belül a hasonló profilú vállalatok között a hatékonysági különbségek feltárulása 1980- ban megindult. A legjövedelmezőbb és a legrosszabb hatékonyságú vállalatcsoportok közötti különbség az 1979-es évhe? képest valamelyest nőtt. Számos vállalat — és köztük egy sor nagyvállalat — az új feltételek között is feltalálta magát, kedvezően változtatta gazdálkodását. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat például az elmúlt évben 48 új terméket hozott forgalomba, s ezek többsége a piacon sikert aratott. A MEZÖGÉP-tröszt jó eredményeket ért el a költséggazdálkodás javításában. A differenciálódás velejárója az, hogy ha vannak kedvező jövedelmezőségű vállalatok, kell lenniük gyengébb jövedelmezőségű vállalatoknak is. Feltűnő azonban, hogy az ár- és belvízsújtotta és egyes gyenge adottságú mezőgazdasági szövetkezetektől eltekintve veszteséges vállalat 1980-ban viszonylag kevés akadt. ge. A késztermékárak sokkal lassabban nőttek, mint az energia- és alapanyagárak. Amíg 1980-ban az alapanyagok és energiahordozók áremelkedése 41 százalékos volt, addig a feldolgozóipar termelői árai mindössze 2 százalékkal növekedtek 1979- hez képest. Kedvező, hogy számos olyan vállalat van, amelyik már eddig is megfelelő jöve- delmezősséggel exportált, s az elmúlt évben dinamikusan növelni tudta kivitelét. összességében azonban nem megnyugtató feldolgozó- iparunk, ezen belül főként gépiparunk számos üzemének teljesítménye a külső piacokon. Ez annak tudható (Folytatás a 2. oldalon) • Az Ady Endre utcától vonultak tegnap este 6 órakor a békési Széchenyi térre az V. békés-tarhosi zenei napokra érkezett dalosok. A városi pártbizottság előtt hangzott fel a zenei napok szignálja, majd a nyolc versenyző kórus, a vendég aradi filharmónia énekkara és az ünnepélyes felvonulás közönsége előtt a helyi gimnázium leánykara énekelte el Kodály Nagyszalontai köszöntőjét. Ezután Pap István, a békési Városi Tanács elnökhelyettese üdvözölte a város vendégeit. Az ünnepélyes percek közös énekléssel zárultak, a kórusok Rázga József vezényletével Bárdos Lajos Cantemus című szerzeményét adták elő. Este a tarhosi zenepavilon előtti térén folytatódtak az első nap eseményei. Dr. Tóthpál József, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára mondott megnyitót, hangsúlyozva a békés-tarhosi zenei napok jelentőségét az ország zenei életében. Megemlékezett az egykori tarhosi énekiskoláról, mely Miként árról lapunk csütörtöki számában is beszámoltunk, a hét közepén megkezdték az őszi árpa vágását a békési Egyetértés Tsz-ben, néhány nappal korábban a szarvasi Táncsics Tsz-ben, de hasonló hírt kaptunk a megye déli feléből, többek között Mezőko- vácsházáról és Nagyszénásról is. Ezek az események tették igazán időszerűvé a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság ülését, amelyet tegnap, június 25-én délutánra hívtak össze Békéscsabára, s amelyen részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára is. A bizottsági ülésen dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének elnökletével a tsz-szö- vetségek, az agráripari egyesülés, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, az AG- ROKER, a Növényvédő Állomás és a megyében tevékenykedő három termelési rendszer — a KITE, az IKR, meg a BKR — képviselői megvonták az aratási előkészületek mérlegét. A feladatok meghatározásához Hankó Lászlónak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya helyettes vezetőjének tájékoztatója adott kiindulópontot. Eszerint az ősz és a tél után az elmúlt tavasz sem kedvezett a növényi kultúráknak, az áprilisi aszálytól különösen sokat szenvedtek az őszi árpa és a tavaszi kalászos vetések. A — mint mondotta — „a magyar művelődéstörténet sajátos szimbólumává változott”. Megnyitó szavaiban elismerőleg szólt a zenei napok vonzásáról, arról, hogy mind szívesebben, mind lelkesebben jönnek ide zenei életünk kiválóságai, közművelődésünk szakemberei, a művészet barátai. Az ünnepélyes megnyitó után Bartók és Kodály szellemét idézték, amikor a gyulai Várszínház és a zenei napok közös rendezésében bemutatták Bartók A kékszakállú herceg vára és Cantata profana című művét, valamint Kodály Psalmus Hungaricusát. Ma, június 26-án Rácz István fotókiállítását nyitják meg a zenepavilonban, majd 10 órakor megkezdődik a kórusverseny. Este fél 8 órakor pedig Békésen, a református templomban Sirák Péter orgonaművész és a debreceni Kodály kórus hangversenyét rendezik meg. (—s—n) Fotó: Juhos János búzatermelés terveinek teljesítését pedig kedvezőtlenül befolyásolja a belvizek és egyéb természeti kártételek miatt bevetetlenül maradt területek nagysága. Ezt a képet kedvezőbbé teszi viszont az, hogy az utóbbi években a megszokottnál valamivel hamarabb érő gabonák szépen mutatnak, és a jelek szerint jók a kilátásaink az idei kukorica, napraforgó- és cukorrépa- termésre is. Miután valamennyi kultúra növényegészségügyi állapota jobb a sokéves átlagnál. A szervezési bizottság tagjainak beszámolóiból kitűnt, hogy a termelőszövetkezetek minden szükségeset megtettek az aratásban résztvevő emberek és gépek felkészítéséért, bár az utóbbit a szokásosnál is nehezebbé tette az egyre jobban akadozó alkatrészellátás. Emiatt minden eddiginél nagyobb körültekintésre lesz szükség a várhatóan 10—12 nap múlva induló búzaaratásban, a munkák még az együttműködés megszervezésében, irányításában. A gabonafelvásárló a bértárolás tarifáinak emelésével az eddigi gyakorlatnak megfelelően a nyújtott mű- szakú és éjszakai búzaátvétel feltételeinek megteremtésével, az AGROKER pedig a szokásos ügyeleti szolgálattal veszi ki részét a mezőgazdaság éves produktumát alapjaiban is meghatározó nagy kampánymunkából. KÉP Továbbra is magasak a termelési költségek Békés megyében felkészültek az aratásra
