Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
o 1981. június 26., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Párt- és állami vezetők az ülésteremben (Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) be, hogy kínálatunk és termékeink jelentős hányadának minősége nem eléggé versenyképes. A termelési költségek továbbra is magasak. Itt igen kényes kérdés volt az energiafelhasználás. A népgazdaság, a termelés fajlagos energiaigénye nem csökkent. Azt sem tekinthetjük normálisnak, hogy az állami támogatást élvező energiaracionalizálási célú beruházási javaslatok túlnyomó része nem energiamegtakarítást, hanem egyik energiahordozó másikkal történő helyettesítését tekinti feladatának. Hasonló a helyzet a másodlagos anyagokkal, hulladékokkal való gazdálkodással is. A gépiparban például a hulladékok növekvő értéke ellenére csökkent a hasznosításukból származó megtérülés. Kedvező viszont, hogy a mező- gazdaságban az 1979. évinél lényegesen nagyobb termelést 3 százalékkal kevesebb energiafelhasználással érték el. A vállalatok tettek lépéseket a munka- és üzem- szervezés, a korszerű bérezési, ösztönzési rendszerek alkalmazására is. A fő ösztönző ebben sok helyütt első sorban a munkaerőhiány volt. Az állami költségvetés 1980-ban is sokirányúan és jelentős mértékben járult az életszínvonal megszilárdításához. A társadalmi közkiadások 14 százalékkal nőttek. A társadalombiztosítási kiadások' 17 százalékkal növekedtek. A nyugdíjakra fordított kiadások növekedése 16 százalék volt. Az átlagos nyugdíj közelebb került az átlagos bérhez. 1980 közepén emeltük a három- és több- gyermekesek családi pótlékát. így a gyermekneveléshez kapcsolódó társadalom- biztosítási juttatások több mint 10 százalékkal emelkedtek. A költségvetés egészség- ügyi és szociális célú kiadásai több mint 14 százalékkal nőttek. A kórházi ágyak száma mintegy 2500-zal, csaknem 3 százalékkal gyarapodott. A bővítések és korszerűsítések mellett megépült a dél-pesti és a kecskeméti új kórház. A kulturális és oktatási kiadásokat 1979-hez képest mintegy 16 százalékkal növeltük'. Az általános iskolai osztálytermek száma — az ideiglenes megoldásokkal együtt — a múlt évben 1700- zal emelkedett 1979-hez képest. Az igazgatási, jog- és rendbiztonsági, valamint a védelmi kiadások az előirányzottnál jóval mérsékeltebben, egy év alatt 8,6 százalékkal nőttek. A költségvetési gazdálkodás javításában még sok’ feladatunk van. Nemcsak a vállalatoktól és a szövetkezetektől kell hatékonyabb munkát elvárni, ugyanakkora a követelmény a költségvetési intézményekkel szemben is. A társadalompolitikai célok megvalósítását szolgáló intézményhálózat nagyobb része a tanácsok irányítása alatt áll. A tanácsok gazdálkodnak a költségvetési intézmények állóeszközeinek és a költségvetési szervek kiadásainak mintegy 60 százalékával. Jelentőségének megfelelően. összhangban kötelezettségünkkel, írásban az országgyűlés elé terjesztettük a tanácsok 1976—80. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót is. amely tevékenységüket részletesen értékeli. A tanácsok elmúlt 5 évi gazdálkodását összességében a tervszerűség, a népgazdasági terv szolgálata, az ágazati és területi célok összehangolMa ez a tényező gyengül, illetve részterületekre szorul vissza. A munka- és üzem- szervezés, szélesebben értelmezve: a vállalati belső szervezet és érdekeltségi rendszer javítása a jövőben a fokozódó nyereségérdekeltség alapján kell, hogy kibontakozzék. Az 1980. évi beruházási tevékenység elfogadhatóan igazodott a népgazdaság rendelkezésre álló lehetőségeihez. A szocialista szektor beruházásainak volumene a tervezett 4—5 százalékkal szemben 8 százalékkal csökkent. Mérséklődött a befejezetlen beruházások állományának növekedése. Az eredmények egyelőre nem annyira a befejezések felgyorsulásának, inkább a kevesebb induló beruházásnak köszönhetők. A vállalati beruházásokat a korábbinál átgondoltabb, kötelezettségvállalás, nagyobb megfontoltság jellemzi. Örvendetes, hogy nőtt a viszonylag gyorsan megvalósuló beruházások aránya. De nem örvendetes, hogy a beruházási források a korábbinál 4 százalékponttal nagyobb hányadát fordították építésre, a gépbeszerzések értéke arányosan csökkent. tabb érvényesítése jellemezte. Előirányzataikat a törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány rugalmasan az élet követelményeihez igazította. Így az elmúlt öt évben a tanácsok működtetési célra mintegy 13, fejlesztésre közel 18 százalékkal többet fordítottak' az ötéves tervben tervezettnél. Az idei évnek gyakorlatilag a fele eltelt. Ez idő alatt a népgazdaság alapvetően a terv fő követelményeivel összhangban fejlődött. A kivitel gyorsabban nőtt, mint a behozatal. Az ipari termelés növekedést mutat, de a tervezettet nem éri el. Nagy erőfeszítések kellenek mindenekelőtt a termelés hatékonyságának növelésében ahhoz, hogy az idei terv megvalósuljon. A mezőgazdaság ez évi tervének teljesítése is komoly erőfeszítést kíván. Az idei költségvetés előterjesztésekor jeleztük, hogy 1981-ben sem ígérhetünk mást az életszínvonal terén, mint az átlagos reáljövedelem és reálbér szinten tartását. illetve a szociális, kulturális ellátás és a lakásépítés terén a folyamatos előrehaladást. Ennek a feladatnak eleget teszünk. Az éves terv 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonalnövekedést vett számításba. Ezzel szemben az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Sokoldalú mérlegelés alapján a kormány úgy döntött, hogy június 29-ével átlagosan 10 százalékkal emelni kell a húsfélék fogyasztói árát. A húsáremelés azért vált szükségessé, mert a mező- gazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok árnövekedése miatt az elmúlt másfél évben mintegy 20 százalékkal emelni kellett a fel- vásárlási áraka.t, hogy a termelők érdekeltsége biztosítva legyen. A most elhatározott áremelés után is átlagosan 23 százalékos ártámogatást nyújt a költségvetés a húsfélék fogyasztói árához. A húsárak átlagosan 10 százalékos emelésén belül a tőkehúsok ára 13 százalékkal, a húskészítményeké 8 százalékkal, a baromfihúsé átlag 6 százalékkal emelkedik. A hús és húsfélék drágulását a gyermek-, a szociális, valamint az egészség- ügyi intézményekben alapjában az állam viseli, a lakosság által fizetett térítési díjak nem változnak. Az áremelkedést a munkahelyi étkeztetésben a munkáltatóiéNagy figyelmet fordítunk arra. hogy a fogyasztói árképzésben rend legyen, és az árak — ha közgazdaságilag indokolt — ne csak emelkedjenek, hanem csökkenjenek is. Az 1980. január 1-i termelői árrendezés kapcsán például a ruházati cikkek viszonylag széles körében mérséklődtek az árak1. A világpiaci árak változásával összefüggésben legutóbb csökkent a festékek és egyes vas-műszaki cikkek termelői és fogyasztói ára. A VI. ötéves terv előírja, hogy az átlag alatti nyugdíjak vásárlóértékét megőrizzük1, s a legalacsonyabb nyugdíjakét növeljük. Ezt már idén is érvényesítendő- nek látjuk. Ezért az ún. nyugdíj automatizmus minimális összegét 1981. év közepétől 70 Ft-ról 100 Ft-ra emeltük. A 100 Ft-os éves minimális emelkedés a nyugdíjasok több mint felénél nem 2, hanem legalább 5 százalékos emelkedés, és így nyugdíjuk lépést tart az árszínvonal növekedésével. Ez az intézkedés a következő évekre is érvényes. Egyidejűleg havi 100 Ft-tal emeltük — egyszeri intézkedésként — a nyugdíjasok házastársi pótlékát. A beruházásokra az év első öt hónapjában — a tervezett irányzatnak megfelelően — 5 százalékkal kevesebbet fordítottunk, mint tavaly az azonos időszakban. A hatékony gazdasági munka alátámasztására a kormány több intézkedést tett a vállalati és az irányítási szervezet tökéletesítésére, az ésszerűbb takarékosság érvényesítésére. Hatékonyabb kormányzati munkát szolgál az Ipari Minisztérium és a Művelődési Minisztérium létrehozása. Ez — amellett, hogy meggyőződésünk' szerint javítja az irányítás színvonalát —, egyben a két szervezetben dolgozók létszámának több mint 700 fős csökkentését is lehetővé tette. Az igazgatási szervezetek, minisztériumok, országos hatáskörű szervek, tanácsok létszáma — a már említett két minisztérium létszámcsökkenésén túlmenően — 1976—80 között .több mint 3400 fővel csökkent. Jó eredményeket hoztak a takarékossági intézkedések, többek között a közületi személygépkocsik használatát módosító, a múlt év elejétől folyamatosan életbe lépett szabályok. Több száz nyugati típusú gépkocsi leadása, a magáncélú használat erőteljes korlátozása és más intézkedések már eddig is 130 millió forint megtakarítást eredményeztek, és ez évtől évi 300 millió forint további megtakarítás várható. dezi, a dolgozók által fizetett étkezési díj nem változik. Az üdülési díjak sem emelkednek az intézkedés nyomán. Hasznos, éves szinten mintegy 130 millió forint megtakarítást jelentő intézkedésnek bizonyult a nyári időszámításra való áttérés. Széles körű munka folyik* annak érdekében, hogy a vállalati szervezeti rendszer jobban alkalmazkodjék a gazdasági követelményekhez. 1980-ban, illetve ez év január elsejei határidővel megszüntettünk hat trösztöt. Ennek, valamint a további nagyvállalatokat érintő szervezeti módosításoknak az eredményeként több mint 70 önálló vállalat kezdte el működését. Szélesedett a termelő vállalatok közvetlen külkereskedelmi jogosultsága is. A kormánynak az a szándéka hogy viszonylag rövid időn belül a vállalati törvényben és egyéb jogszabályokban is megtörténjenek a műszaki és piaci igényeknek jobban megfelelő szervezeti formák létrehozásához szükséges és a vállalaton belüli önelszámolási és érdekeltségi viszonyokat erősítő módosítások. Folynak a munkák azoknak az egyszerűbb vállalati és szövetkezeti szervezeti formáknak a kialakítására, amelyek — a jelenlegieket kiegészítve — rugalmasabban, kisebb költséggel és adminisztrációval, eredményesebben láthatják el mindenekelőtt a lakosság szolgáltatási, építési, iparcikkellátási igényeit. Kedvező tapasztalataink vannak az állami és szövetkezeti kereskedelemben és vendéglátásban ez évben bevezetett átalánydíjas elszámolási és bérleti rendszerről. Ismeretes: előkészületek történtek az ötnapos munkahét folyamatos bevezetésére. Július elsejétől több mint 200 000 embert érint az új munkarendre való áttérés. Az áttéréstől azt várjuk, hogy az járjon együtt a veszteségidők jelentős mérséklésével, s a racionális munkarendek alkalmazása segítse elő a kapacitások jobb kihasználását is. A lakásgazdálkodásban életbe lépett néhány jogszabály, amely hozzájárul a mobilitás feltételeinek' javulásához. Ennek egyik eleme a lakás-használatbavételi díj, és ezzel összefüggésben a bérlakásból lelépéskor fizetett díj összegének emelése, ugyancsak ide tartoznak olyan intézkedések is. amelyek kedvezőbbé, könnyebbé teszik' a különböző lakásformák közötti cserét. Egyes építkezéstípusoknál javulnak a hitelhez jutás feltételei, a csoportos, korszerű családi- ház-építés feltételeit közelítjük az egyedi több szintes lakásépítéshez. A lakásgazdálkodás javítására még további intézkedéseket is szükségesnek tartunk. Gazdálkodásunk tavalyi és idei tapasztalatai arra intenek, hogy tervünk fő céljainak megvalósítása, a teljesítmények növelése, valamint a bevételek és kiadások tervezett arányainak betartása napról napra nehéz feladatok megoldását követeli meg. Milyen intézkedéseket igényel a további tervszerű fejlődés? A lehető legnagyobb következetességgel kell alkalmazni a meghirdetett érvényes árképzési szabályokat, és ezzel is növelni kell a nyereség hatékonyságot kifejező képességét. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a vállalatok csak a teljesítményeken alapuló pénzügyi lehetőségeikNagy József, Baranya megyei képviselő, az MSZMP Baranya megyei bizottságának nyugalmazott első titkára, dr. Novak Pálné, Heves megyei képviselő, nyugdíjas orvos, Fritz László, Zala megyei képviselő, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat lovászi üzemének motorszerelő csoportvezetője, Legény Tisztelt Országgyűlés! Az 1980-as év költségvetési zárszámadásáról és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló írásos és szóbeli beszámolóval, az ez évi terv végrehajtásáról és a tervezett intézkedésekről adott tájékoztatóval a párt Központi Bizottsága és a magam nevében egyetértek. Csatlakozni kívánok a beszámolónak ahhoz a gondolatához, hogy a Központi Bizottság 1978. decemberi határozata után a gazdálkodásban, a gazdasági építő munkában jelentős változások indultak meg, s ezek hozzájárultak ahhoz, hogy 1979- ben és 1980-ban lényegesen javult az ország külgazdasági egyensúlya. Mint egész közvéleményünk, az ipar dolgozói is nagyra értékelik a mezőgazdaság eredményeit, amelyeket az elmúlt esztendőben nehéz időjárási körülmények között ért el. Az 1980-ban bevezetett termelői árrendszer és jövedelemszabályozás jobban közvetíti a világpiac szigorát az ipar számára is. A mai világgazdasági helyzetben a minisztériumban és a vállalatoknál kemény megpróbáltatásokon keresztül tanuljuk meg ismét a régi leckét — amit a magyar ipar korábban jól tudott —, hogy eladni csakis korszerű, jó minőségű terméket lehet, hogy a vevő megkívánja az alkatrészellátást és szervizszolgáltatást, nem tűri a szállítási késedelmeket. Ez ma még főkel összhangban vállaljanak — és vállalhassanak — különféle, főként beruházási és bérfejlesztési kötelezettségeket. Ugyanakkor segíteni kell továbbra is a jövedelmezően gazdálkodj vállalatok dinamikus fejlődését. A költségvetési szerveknek az ésszerű takarékosság mellett kell mind teljesebben ellátni funkcióikat, megfelelve ez ügyben viselt politikai felelősségüknek — zárta beszédét a pénzügyminiszter, majd kérte a képviselőket, vitassák meg és fogadják el a benyújtott törvényjavaslatot. Ezután Szabó Kálmán budapesti képviselő, a Terv- és Költségvetési Bizottság előadója következett. A tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének végrehajtását taglaló jelentésről elmondotta: — A tanácsok gazdaságszervező és -fejlesztő tevékenysége, az ellenőrzésük és irányításuk alatt álló kommunális, kulturális, egészségügyi és más intézmények működése szoros tartozéka az életszínvonal alakulásának. E szolgáltatások döntő mértékben befolyásolják a lakóhelyi környezetet, a létkörülményeket. A tanácsok egészében véve jól gazdálkodtak a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel, s többnyire túlteljesítették az eléjük tűzött feladatokat. A továbbiakban kiemelte: a bizottság egyetért azokkal a kritikai észrevételekkel, amelyek a kisebb települések alapellátásában, az azonos funkciójú települések intézményi ellátottságának arányosításában történt elmaradást teszik szóvá. Béláné, Szolnok megyei képviselő, a Lehel Hűtőgyár jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyáregységének szerelője emelkedett szólásra. A vitában ezután Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter szólalt fel. ként az exportnál szorongat bennünket. Az ipari termelés az elmúlt évi csökkenés után ez évben megélénkült, bár a tervezettnél egyelőre kisebb mértékben; az év első öt hónapjában 2 százalékkal hahadta meg az előző évit. Ami az ez évi feladatokat illeti, további nagy erőfeszítésekre, a források felhasználásában további önmérsékletre, a termelési és értékesítési folyamatban a hazai és külföldi kereslet meny- nyiségileg és minőségileg jobb kielégítésére van szükség. A következőkben az ipar- irányítás új szervezetéről, funkcióiról, törekvéseiről szólt. Magyarországon 1949-ben szűnt meg az egy ipari tárca, és azóta kettő és öt között váltakozva, az utóbbi években három ipari minisztériumból történt még mindig — túlzottan központosítva — az irányítás. A mostani döntés az ipar- irányítás központi intézményi rendszerében 32 év után a legjelentősebb, és az állam- igazgatás szervezetében az elmúlt évtized egyik radikális változását hozta magával. Joggal tekinthető ez a gazdaságirányítás 1968-ban megindult reformfolyamata szerves részének. Kialakulóban van, ma már élénk és sokszínű — bár természetesen vitákkal is tarkított — a kapcsolat a vállalatok és a minisztérium között. (Folytatás a 3. oldalon) Növekedtek a társadalmi juttatások Emeljük a legalacsonyabb nyugdíjakat A törvényjavaslat vitája Méhes Lajos felszólalása
