Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

1981. június 25., csütörtök o Békésszentandrási Tessedik Tsz Nem pihennek a babérokon Három, a Körösök Vidéke Tsz-szövetségtől kapott ok­levél bizonyítja a békés­szentandrási Tessedik Tsz múlt évi kiváló munkáját. A nem éppen zsíros, fekete ta­lajon gazdálkodó téesz hitel- felvételeit figyelve úgy tűn­het, bátortalanok a fejlesz­tésben. A tsz-elnök, Bagi Já­nos szavai másról győzik meg az újságírót. Hagyományos szerkezet Semmi szokatlan nincs a háromezer 300 hektáron gaz­dálkodó nagyüzem termelési szerkezetében. A növényter­mesztés búzát, kukoricát, napraforgót és lucernát ad. Ahhoz képest, hogy a talajok' kötött szerkezetű, úgyneve­zett „perctalajok” — elég szép mennyiségben. Érdemes kiemelni a napraforgó-ágaza- zatot. hiszen a múlt évben a II. kategória szövetkezetei között első helyezést értek el az északi tsz-szövetségben. Búzából, kukoricából, lucer­nából szintén jók az ered­mények'. Bagi János elnök más vé­leményen van: — Az igaz, hogy nem rossz, amit elértünk, de van még javítanivalónk. Elsősorban az a célunk, hogy stabilizál­juk az egyszer már elért ho­zamokat. Ez főként a búzára érvényes. A túl nagy kü­lönbségek nem írhatók az időjárás rovására, az emberi munka minősége, a terme­lők hozzáállása is közreját­szik' a nagy eltérésekben. Mondom ezt annak ellenére, hogy a tagság nagy része na­gyon szorgalmasan dolgozik, és úgy gondolom, valóban sajátjuknak érzi a közöst. Ezért akarunk javítani a technológiai fegyelmen a többi kultúránál is. Hiszen a stabil gazdálkodás alapja: az állandósult, nagy hozam. Évente ezért 6—700 hektárt saját költséggel mélylazí­tunk. Nagyon hasznos ez a beavatkozás, látszik' a földe­ken, hogy többet terem a la­zított talaj. Sokszínű állattenyésztés A másik fő ágazat, az ál­lattenyésztés változatos ké­pet mutat. Foglalkozik a szövetkezet sertéshizlalással, húsmarhatartással, tehené­szete. juhászata, kacsaneve­lője és broylercsirketelepe is van. Hogy miért, arra az el­nök így válaszol: — Hagyományos telepein­ken viszonylag olcsón termel mindegyik állatfaj. Mikor melyik állat kelendőbb a piacon, annak a tenyésztését fokozzuk. Nem megvetendő az sem, hogy az állattenyész­tés egész évben folyamatosan pénzt hoz a kasszánkba. A tehenenkénti évi átlagos tej­termelés 3 és fél ezer literről csaknem négyezer 200 liter­re nőtt. A nagy tejhozamú fajtákkal való tervszerű, át- keresztezés eredménye ez. A továbbiakban az elhullá­sok csökkentése az egyik fő célunk. De azt sem tartjuk megengedhetőnek, hogy in­gadozzon az egy kiló hús előállítására felhasznált ta­karmány' mennyisége. Két éve 3,78 kilogramm, tavaly pedig 3,9 kiló abrakot hasz­náltunk fel egy kiló sertés­hús előállítására. Igaz, hogy az országos normatíva 4,5 ki­logramm, de ha tudjuk', hogy lehet jobban, nem szabad, hogy rosszabbul csináljuk. Személyi változások is tör­téntek a telepen, s az év első öt hónapjában máris javul­tak az eredmények. Az a tö­rekvésünk, hogy mindent mi magunk oldjunk meg. Jelen­leg saját erőből ezerkétszáz j uhférőhelyet létesítünk, és jut az idén pénz egy üzemi étkezde felépítésére is. Fel­tehetően ez tovább növeli dolgozóink kötődését a szö­vetkezethez. Az idén össze­sen 12 millió forint saját be­ruházást hajtunk végre. Hogy miért nem veszünk fel nagyobb hitelt? Fölösleges, hiszen saját erőből biztosí­tani tudjuk a folyamatos, bő­vített újratermelést. Így ter­vezzük ezt a következő öt évben is. A szövetkezet gépparkja túl nagynak tűnik. A John Deere és a Rába—Steiger traktorokra alapozott gépsor négyezer hektárt képes ké­nyelmesen megművelni. Túl­gépesítettek? — Igen — feleli az elnök —, nálunk erre szükség van. A hatékonyságot mi úgy ér­telmezzük, hogy minden munkát időben tudjunk meg­csinálni. És ez nem győzöm hangsúlyozni, hiszen kötött talajaink nagyon nyúzzák' a gépeket. Ráadásul különös jelentősége van annak, hogy időben — a legjobb perc­ben (innen a „perctalaj” el­nevezés) — menjünk rá a földekre. Ha nem, akkor az ugyancsak meglátszik a ter­mésen. Közüsen a szomszéddal Néhány lépésre áll a „szomszédvár”, a Zalka Tsz irodája. A hasonló nagysá­gú, termelési eredményű szö­vetkezet jó partner. Az egyesüléssel járó területkon­centráció helyett a két téesz vezetősége az eszközök kon­centrálása mellett döntött. Különösen így van ez a csúcsmunkák idején. Hol az egyik, hol a másik szövetke- j zet földjein dolgoznak a kö- ■ zös brigádok. Ebből követ­kezik, hogy a tagok fizetése hasonló, így van ez a mun­kafeltételeknél is. Ez meg­könnyíti az elszámolást, és kizárja a vitát a két szom­széd között. Legjobb példa az együtt­működésre a társulásként létrehozott, immár közös vál­lalatként működő telep. A két téesz itt szárítja a gabo­náját, lucernáját, keveri a takarmányt a közös állatai­nak, és természetesen a ház­tájinak is. A sikeresen dol­gozó létesítményt a jövőben továbbfejlesztik. Ez kicsit rácáfol az elnök korábbi szavaira. Nemcsak saját erő­ből. hanem egy jó partneri kapcsolat segítségével is emelik munkájuk színvona­lát. M. Szabó Zsuzsa Az anyaállatok számát 750-ről 1200-ra emelik a juhászatban Fotó: Veress Erzsi Megyei tíízoltóverseny Mezőberényben, a sportpá­lyán rendezte meg a megyei tanács vb igazgatási osztá­lya, a mezőberényi Nagyköz­ségi Tanács és a Békés Me­gyei Tűzoltó-parancsnokság június 21-én, vasárnap az önkéntes és a vállalati tűz­oltók megyei versenyét, ösz- szesen 40 raj — a városi, já­rási versenyek legjobbjai — álltak rajthoz ezen a me­gyei gyakorlati versenyen, s a feladat: kismotorfecskendő­szerelés, valamint tűzoltó­váltófutás volt. Az önkéntes tűzoltóságok rajai közül a különböző ka­tegóriákban a füzesgyarmati egyesület leányraja, a sar- kadi egyesület fiú-, a mező- gyániak férfi-, a körösladá- nyiak női és a csorvási egye­sület férfiraja ért el első helyezést. A vállalati tűzol­tóra jók közül a mezőberényi PATEX leányraja, az oros­házi mezőgazdasági szakkö­zépiskola fiú-, a HÓDIKÖT csorvási üzemének női. a szarvasi Szirén női- és a Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Vállalat férfiraja szerepelt a legjobban, s végzett az első helyen. E nyertes rajok kép­viselik majd megyénket az országos területi elődöntőn, amelyet augusztusban Szarvason rendeznek. Hz árusítás zavartalan A külső homlokzat festése az utolsó fázis Fotó: Fazekas László Még néhány nap, s befe­jeződik a három éve tartó rekonstrukció a sarkadi vas-, műszaki boltban. A festők — mint képünk is tanúsítja — az utolsó fázisban tartanak, a homlokzat „színesítését” végzik. A Belkereskedelmi Minisztérium anyagi támo­gatásával és önerőből kezd­tek hozzá a felújításhoz 1979-ben a sarkadi ÁFÉSZ boltjában. Az első esztendőben a bel­ső átalakítást hajtották vég­re, bővült az eladótér, egye­lőre a raktár rovására. A következő évben viszont a raktárterületet „tágították” — elmés megoldással —, az út menti villanyoszlopokhoz hasonló póznák adják a rak­tár szerkezetét. Ezzel a bolt és a raktár az eddigi 650 négyzetméterről mintegy harmadával bővült. Ugyan­csak tavaly kezdtek hozzá a szociális helyiségek — öltö­zők. zuhanyzók — kialakítá­sához. Az idei munkák közé tartozott! a raktártér további korszerűsítése, a polcrend­szer kiépítése, így most már ideális feltételek között tá­rolják a kényes, de a kevés­bé kényes árut is. Az üzle­tet önkiszolgálóvá __alakítot­t ák át, s a közművesítés is befejeződött a napokban. Arra a legbüszkébbek, hogy a kétmillió forintos fel­újítás munkálatai során mindössze egy hétre kellett bezárni — az egyébként ha­vonta három és fél milliót forgalmazó — boltot. Mezttkovácsháza Mérlegen a munkaerő Lovasok a Velencei­tónál Látványos lovasprogram várja az év minden szaká­ban a turistacsoportokat, ki­rándulókat és nyaralókat a Velencei-tónál, Velence-üdü- lőteleptől öt-hat kilométer­nyire, a kápolnásnyéki Vö­rösmarty Termelőszövetke­zet pettendi lovasiskolájá­ban, ahol hetenként több al­kalommal rendeznek lovas­bemutatót, csikó- és fogat­hajtást. A csaknem kétórás program keretében a gazda­ság híres híres félvér sport­lovai mutatják be tudomá­nyukat. A Velencei-tó kör­nyéki programok sorát gaz­dagító bemutatók befejezése­ként a termelőszövetkezet saját termékeinek — húské­szítményeinek és borainak — kóstolójára látja vendégül a kirándulókat. Növekszik a vizsgakedv Az Autóközlekedési Tan-j intézetben a vizsgázók szá­ma évről évre növekszik, de a növekedés üteme az el­múlt három év során jelen­tősen lelassult, ami a benzin árának emelkedésével ma­gyarázható. A 70-es évek kö­zepén ugrásszerűen nőtt az egy családon belül második jogosítványt szerzők száma. Tavaly 2705-en szereztek B kategóriás gépjárművezetői engedélyt. Idén, június 1-ig 925-en feleltek meg az el­méleti és gyakorlati vizsgá­kon támasztott követelmé­nyeknek. Az utolsó 10 év adataiból kitűnik, hogy a vizsgázók 65—70 százaléka első nekifutásra veszi az aka­dályokat. A fennmaradó 30 —35 százalékban viszont a harmadik-negyedik kísérlet, sem mindig sikeres. Békéscsabán a tanintézet e hónap eleje óta — kísérleti céllal — lehetővé tette, hogy az oktatók saját gépkocsi­jukkal tanítsák a tanulókat. Amennyiben a tapasztalatok kedvezőek lesznek — egy későbbi értékelés során —, szélesebb körben is lehető­séget biztosítanak a módszer alkalmazására. A területi munkaerő és a gazdálkodási feladatok meg­oldásáért a helyi tanácsok a felelősek. Mindez megköve­teli a szakigazgatási szervek­től az előrelátást, a mun- kerő keresletének és kínála­tának átfogó ismeretét. A közép- és a hosszú távú elő­rejelzéseknek kiemelt jelen­tőségük van a tervezésben. Ezért fontos, hogy a tanácsi és a vállalati munkaügyi el­képzelések összhangban le­gyenek. Sok a tennivaló az ötnapos munkahét bevezeté­sében, a munkaerő-közvetí­tésben is. A jövőben egyre inkább az alkotó, a gazdásá- got sokrétűen segítő munka kerül előtérbe. Mezőkovácsházának Békés megye településhálózatában kiemelt szerepköre van. A valamikori jellegzetesen me­zőgazdasági község a 6. év­tizedtől megváltozott. Ekkor 10 év alatt 10 százalékkal csökkent a lakosság, 1970 és ’80 között viszont ez a szám 0,3 százalék volt. Sajnos, az elvándorlók között sok a jól dolgozó és a fiatal. Ez min­denképpen akadályozza a szakmai színvonal megfelelő emelkedését. A VI. ötéves tervben sem lesz lényeges fordulat. Ezért a nagyköz­ség gazdasági egységei és intézményei koordinációs ér­tekezletet tartottak, ahol fel­mérték a lehetőségeket, és megoldást kerestek a gon­dokra. A 3710 mezőkovácsházi aktív kereső közül az ipar­A Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat szakemberei dolgoznak Békéscsaba és Szarvas közműalaptérképén. Ezzel a munkával legkésőbb 1986-ig elkészülő közmű­térkép létrehozását segítik elő. A közműtérkép a szak­ágazati közművezetékeket fogja tartalmazni. A gázve­zetékek, elektromos — ezen Eredményhirdetés Szerdán Budapesten a Techni­ka Házában hirdették ki a „MTESZ az energiatakarékossá­gért” című pályázat harmadik fordulójának eredményét. A bí­ráló bizottság 110 pályaművet értékelt, javarészt az ipar, va­lamint a lakossági és közületi ban és az építőiparban 1330-an, a mezőgazdaságban 780-an, a kereskedelemben 640-en dolgoznak, a többiek a hírközlésben és egyéb te­rületeken tevékenykednek. Érdekesség, hogy közülük 300-an más településen ta­láltak munkát, míg a vidék­ről bejárók 600-an vannak. Ezek a számok is azt mutat­ják: megszűnt a mezőgazda- sági jelleg, a vezető szerep az iparé, illetve az iparoso­dó mezőgazdaságé. Ez ter­mészetesen meghatározza az elkövetkezendő öt esztendő létszámszükségletét. Ennek megfelelően 433 szakmun­kásra, 457 betanított munkás­ra és 213 egyéb munkavál­lalóra számítanak. Mindenekelőtt az ÉVIG helyi gyáregységét szeret­nék fejleszteni, hiszen leg­később 1984-ben önelszá­moló gyárrá szervezik át. Ez pedig szakmunkások nélkül aligha oldható meg. A mun­kaerőhiány felszámolását se­gítheti a jobb pályairányítás, a több lakás. Ez annál is in­kább sürgető, mivel az EVIG-ben nagy a munkaerő­vándorlás. Két éve 125, ta­valy 100 fizikai dolgozó cse­rélődött ki ebben az üzem­ben. Ugyanakkor nagyobb gondot kell fordítani a von­záskörzet erősítésére: hogy minél többen járjanak Me- zőkovácsházára, elsősorban Végegyházáról, Kaszaperről, Kunágotáról és Magyarbán- hegyesről. belül kábel-, lég- és posta- — vezetékek, valamint víz­vezetékek. A munkálatok gyorsítását szolgálja „a nyílt árkos bemérés”, amit min­den lehetséges esetben elvé­geznek. A vállalat célja, hogy a városi tanácsok mű­szaki osztályánál meglevő, de hiányos közműnyilván­tartás teljes legyen. energiagazdálkodással foglalkozó pályamüveket. Első díjat nem adtak ki, viszont egy 2. és négy 3. dij mellett 12 pályaművet kü- löndljjal jutalmaztak. Bejelentet­ték azt is, hogy az egy évvel ezelőtti első forduló 37 haszno­sítható pályaműve közül 14-et már megvalósítottak a gyakor­latban Is, ezek évi 270 millió fo­rint energiamegtakarítást jelen­tenek az országnak. Közműtérkép készül

Next

/
Thumbnails
Contents