Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

1981. június 25., csütörtök

NÉPÚJSÁG

A szegedi tv-stúdió műsorából

Endre Béla képei a Dürer teremben

Készül a Dél-alföldi krónika, a szegedi tévéstúdió havonta képernyőre kerülő műsora. A közelmúltban látott riportok, tudósítások, hírcsokrok egyre kevesebb kritikus megjegyzést váltanak ki nézőikből. A DAK, a három megye, Bács, Békés és Csongrád életéről tudósító riportösszeállítás kétségtelenül kinőtt a gyermekkorból.

Hogy melyik korszakába érkezett? Nézőinek közel annyiféle véleménye lehet, ahányan vannak. A műsor gazdáját, akár elfogult, mégis legjobb ismerőjét azért is kérdeztük, legyen mihez társítani, mellé- vagy szembeállítani kinek-kinek az egyéni benyomásait. Pavlovics Miklós közel két éve felelős szerkesztője a krónikának.

— Legszívesebben azt mondanám, mostanában már profi színvonalú adásokat tudunk készíteni. De talán kevésbé tűnik szerénytelennek, ha másként foglmazom: riportjaink, tudósításaink összességükben nem rosz- szabbak, mint általában a televíziós riportok és tudósítások, amelyek nem a vidéki stúdióban készülnek.

— Milyen elvek alapján készül a DÁK? Hogyan választják meg a témákat?

— Alapelvünk, hogy országos érdeklődésre számot tartó témákat dolgozzunk fel. Olyan problémákkal foglalkozunk, amelyek ebben a régióban erednek, ugyanakkor modellek is, máshol is előfordulhatnak, itteni megoldásaik például szolgálhatnak, vagy megoldatlanságuk figyelmeztető. Ügy véljük, ilyenformán egyszersmind a három megyét is bemutatjuk.

— Manapság is sokan mondják, kissé kajánkodva, az újságíróknak: a téma az utcán hever, csak le kell érte hajolni. Az az igazság azonban, hogy a téma után igen sokat kell járni, csakis hely- és valóságismeret, jól kiépített kapcsolatrendszer révén lehet az úgynevezett jó témára találni. Hogyan csinálja ezt a krónika stábja, amely „telepített stáb”, úgyszólván mindegyikük más égtájról került Szegedre?

v

— Való igaz, mi ketten, Király Zoltánnal Bács megyében dolgoztunk azelőtt, László Márta kollégám a szolnoki rádiótól, Olajos Csongor Győrből került ide, Zelényi Zoltán pedig ma is Budapestről jár le. A „tele- pítettségnek” előnyeit és hátrányait is láttuk. Az utóbbiak: sok baj van még a kapcsolatainkkal, nem épült ki teljesen ezek rendszere, nem mindig tudjuk hová, kihez kell menni valamilyen ügyben. Ez egyszersmind időnkénti információhiányt is okoz. Mindenképpen szeretnénk szélesíteni a közönségkapcsolatainkat is. Szép számú panaszos levél érkezik a stúdióba, ezeket attól függően dolgozzuk fel, mekkora a téma hatóköre. Előnyeink ugyanazok, mint általában a messziről jött, ahogy itt mondják, „gyütt-mönt” embereké: távolságtartó szemüvegen át nézzük a három megye dolgait, ez némileg véd a provincializmustól.

— A DÁK eddigi történelmében különféle szerkesztői elképzelések váltották egymást. Volt idő, amikor a műsorvezető szövegével igyekeztek, kissé erőszakoltan, egy szálra fűzni a különféle témájú riportokat, a min- denáron-aktuális törekvése jellemezte a hírcsokrot, ami eleve lehetetlen vállalkozás, hiszen havonta jelent meg a krónika, az „átfutási idő” is meglehetős. Hogyan jellemezhető a mai DÁK szerkezete?

— Általában az érdekes, jelentős belpolitikai témák kerülnek az élre, melléjük könnyedebb, egyszerűbb tudósítások, s azután következnek a rövidebb hírek. Nem akarunk, mert nem tudunk, időszerű hírcsokrot összeállítani, korábban valóban volt ilyen törekvés, de már komikusán hatott, hogy kullogni kényszerültünk az események után. Eléjük menni sem lehet, ezt is kipróbáltuk. Pillanatnyilag inkább apró kuriózumokból, időt álló érdekességekből válogatunk, unikumokat keresünk a híreink közé. Ígéretesnek tűnik ' a televíziós jegyzettel való próbálkozásunk, ezt a műfajt, melynek bevezetésében a helyi lapoknál dolgozó újságírók voltak segítségünkre, sikeresnek mondhatjuk. A krónikát általában kulturális témájú riporttal zárjuk. Az elmúlt évben százharminc nagyobb riportunk és tudósításunk került adásba, s ez elég tekintélyes mennyiség. Azt hiszem, néhány jelentős ügy hírét sikerült világgá röpítenünk. Az a célunk, hogy egyenletesen jó minőségű anyagok készüljenek, hiszen egy rossz riport nagyon drága.

— A személyes kívánságom? Ugyanez, hiszen a felelős szerkesztő annál több engedményre, tartalmi és műfaji selejt átengedésére kényszerül, minél több elhibázott munka kerül eléje a vágóasztalon. Van persze még sok kívánságom, például, hogy lenne végre a szegedi stúdiónak olyan székháza, épülete, ahol a mai követelményeknek megfelelő feltételek között dolgozhatnánk.

Sulyok Erzsébet

Június elején Endre Béla olajfestményeiből nyílt kiállítás a gyulai múzeumban, a Nagy Alföldi Művészek sorozat keretében. A művészről kevesebbet tudunk, mint alföldi kortársairól. Tornyai, Koszta, Nagy István neve már köztudottá vált, amikor Endre Béla művei még csak néhány jószemű műgyűjtő otthonában voltak láthatók,

Moldova György kapta az idei Karinthy-gyűrűt

Hetedik alkalommal ítélte oda a Karinthy-gyűrűt a Magyar Rádió elnöksége. Ezúttal — csaknem két évtizedes kabarészerzői tevékenysége elismeréseként*— Moldova György írót tüntették ki. A népszerű Rádiókabaré szerzőgárdájának tagjaként az utóbbi években rendszeresen jelentkezik szatírával. Az idei szezonban háromrészes szatírasorozatával aratott nagy sikert a rádióhallgatók körében is.

A Karinthy-gyűrűt Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese szerdán nyújtotta át a Rádió Székházában.

A rádió elnöksége és az irodalmi főosztály által alapított gyűrűt eddig Marton Frigyes, Komlós János, Szilágyi György, Mikes György és Somogyi Pál, Hofi Géza és Kaposy Miklós kapta meg.

Újkígyósi

mondagyűjtemény

Az „üjkigyosi mondák és igaz történetek” című kötetet 2000 példányban adta közre a Békés megyei Tanács. A szerző: Kru- pa András békéscsabai kutató, akinek korábban két néprajzi munkája jelent meg, a „Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál”, illetve a „Hiedelmek, varázslatok, boszorkányságok” címen. Üj könyve egy alföldi falu teljes mondakincsét fogja össze. A kötetet bevezető tanulmányból az olvasó megismerheti az 1815- ben települt dohánykertészfalu múltját, a mondák gyűjtésének módszerét, és az 59 mesélőt is. A 252 mondát és igaz történetet tartalmazó gyűjtemény leggazdagabb része a hiedelem-monda összeállítás. A mondák és igaz történetek közé több tréfa, anekdota és vicc is bekerült, ezek a mai mesemondás egyszerűsödésére és romlására egyaránt utalnak. Ám a gazdag és változatos anyag azt bizonyítja, hogy a falu megváltozott életében is szerepe van a mesélés- nek.

és a vásárhelyi múzeumigazgató szívós gyűjtőmunkája által a Tornyai Múzeumban kialakult 70 darabos gyűjteményben. A művek oroszlánrésze ma is magántulajdonban van.

Endre Béla (1870—1928) a Műegyetem első évének elvégzése után választotta a művészpályát. Megjárta Rómát és Párizst, majd hazatérve Tornyai Jánossal dolgozott közös műteremben. Lelkesedtek a népművészetért. s szerepük volt a vásárhelyi múzeum megalapításában is, 1911-ben pedig létrehozták a Művészek Majolika- és Agyagipari RT nevű üzemet. Itt — ahol a fő törekvés a népművészet mentése volt — Endre Béla tervezőként is részt vett a munkában. Iparművész és közéleti tevékenysége mellett a festészet volt fő hivatása.

Endre Béla festészetének témái: a táj, csendélet, szobabelső. Gyulai kiállításán is ezek láthatók, összesen 37 mű. Rendkívüli melegséggel örökítette meg lakókörnyezetét, enteriőrjei puha, mély-meleg színekkel az otthon erejéről szólnak. A környezet polgári, mint ahogy — származását tekintve — az volt maga is. Ezeken a képein érzékelhető az a családi légkör, melyben nevelkedett, s amely nemcsak lehetővé tette számára a művészpályát, hanem megértő támogatással segítette is. Édesanyja kulturált, művészetet szerető asszony volt. apja pedig ármentesítő társulati mérnök. Vele együtt gyakran járta be a Tisza tájékát, s később festette is ezt a témát gyakran.

Téves lenne azt gondolni, hogy Endre Béla — aki azon szerencsésebb sorsú művészek közül való, aki tragédiák és törések nélkül végezhette feladatát — problémamentes, könnyed festészetet hozott létre. Csendesebb, líraibb alkat, nem drámai sorskérdéseket fest, „csupán” az embert és környezetét, látva, átérezve és megjelenítve a századforduló emberének gondját-baját, örömét-bánatát.

Medgyessy Ferenc „elmélkedő, bölcs”-ként említette, a költő-barát Juhász Gyula versben búcsúztatta halálakor („Endre Bélának sírjára”). Lyka Károly művészet- történész ezt írta: „... művészete egészen az Alföldé. Benne, s nem külföldi tanulmányaiban gyökerezik stílusa. Ez halk hangú, finom változatokban gazdag, kerüli a feltűnő ellentéteket, ereje a nyugalom. Ilyen a táj, amelynek festő költőjévé lett, de ilyen az ember is, aki ezeket az elemeket képpé alakította.”

(Endre Béla kiállítása július 26*ig tekinthető meg.)

HANGSZÓRÓ

Kreatív vagy-e?

A szó idegen, mondanom sem kell. Magyarul azt jelenti: alkotó, teremtő, újat létrehozó. A kreativitás pedig lehetne-e más, mint alkotóképesség, teremtőképesség? Az is. És ez az, amit — a kivételektől eltekintve — nem néznek jó szemmel egyes munkahelyeken.

A Kossuth rádióban, kedden kora este hangzott el egy műsor, a „Munkahely, munkaerkölcs, beilleszkedés", és ebben állította a fentieket a vitában részt vevő szociológus, pszichológus és közgazdász. Ki is fejtették a véleményüket alaposan. habár többször az volt az érzésem: ehhez a vitához legalább olyan magasan kvalifikált hallgatóság kellene, mint amilyenek a vitatkozók. Egyszerűsítve a dolgokat: túlságosan bennfentes, idegen szavakkal dobálódzó és nem a közérthetőségre törekvő aspektusból (no lám, a jegyzetíróra is ráragadt a honi divat) tárták fel gondolataikat.

Miről is beszéltek? Például arról, hogy igaz-e, miszerint a fiatalok munkahelyi beilleszkedése azért nem zökkenőmentes, mert az „ide nekünk az oroszlánt is” lelkesedésével jönnek, és aztán hamarosan tapasztalniuk kell, hogy aki túl lelkes, aki akar valamit, aki „kreatív” — ahogyan a rádiós beszélgetőpartnerek meghatározták —, annak régen rossz. Magyarán, hogy a beilleszkedés a konformizmussal egyenlő. (Űjra egy idegen szó: elvtelen alkalmazkodás). Ennyi idegen szó után is meg kell állapítanunk, hogy a téma koránt sem idegen tőlünk, és nagyon sokszor húsba vágó helyzetek elé állítja szereplőit. Az „elfogadnak, ha befogom a szám” magatartás sem újkeletű helyzetfelismerés, oka sokféle lehet. Eredménye pedig egyértelmű: rossz közérzet, rossz hangulat. visszaesés a munkában, pedig — és ezt is a vitázók szögezték le: „ha az ember olyan környezetben dolgozik, ahol szeret dolgozni, százszorosán jól dolgozik”.

Ezek a rádiós vitaműsorok sokat segítenek a tisztánlátásban, és elsősorban nyíltságuk, tudományos megalapozottságuk a figyelemreméltó. Kár viszont, hogy időnként túlzottan tudományosak, csak úgy röpködnek az éterben az idegen, az átlaghallgató számára érthetetlen szavak, amitől aztán egy-egy gondolatmenet is teljesen érthetetlenné válik. Pedig ha a vitázók arra számítanak, hogy meghallgatják őket, hogy segítenek a fejlődést gátló tényezők felszámolásában, akkor a közérthetőség alapfeltétel kell, hogy legyen.

Ez volt erről a cseppet sem konformista véleményem ...

— ser —

Ibos; Éva

Bűt Wfib

Szerencsét, szerelmet címmel tartotta önálló estjét Bökönyi Laura, a Jókai Színház klubszínházában szombaton este. Műsorát Nagy László, Weöres Sándor és József Attila verseiből, Molnár Ferenc és Leacock humoreszkjeiből válogatta. A művésznő ezzel a sikeres előadással búcsúzott a békéscsabai közönségtől és a kollégáktól, a jövő évadban a debreceni Csokonai Színház művésze lesz.

MAI MŰSOR

KOSSUTH RÁDIÓ

8.25: Angot asszony lánya.

9.00: Népdalok, néptáncok.

9 44: Brummadzag, a zenebohóc.

10.05: Thyl Ulenspiegel kalandjai.

10.34: Sztravinszkij: Mavra.

11.06: Szovjet íúvószene.

11.25: Bevallom magának.

11.40: ...hogy hosszú életű légy e földön.

“*12.20: KI nyer ma?

12.30: Rádióbörze.

12.35: Kolozsvári Grandpierre Emil: Árnyék az alagut- ban.

12.45: Lendvay Kamilló kórus- dalaiból.

13.01: zenemúzeum.

13.59: Aluljárók. , ,

15.10: Daloló, muzsikáló tajak.

15.25: Magyar remekírók.

16.05: Osváth Júlia operettfel- vétfcleiből.

16.27: 30 éves a Rádiószinház.

17.07: Közéleti közelképek.

17.32: Bemutatjuk új felvételeinket.

17.52: Muzeális felvételeinkből.

18.15: Hol volt, hol nem volt...

19.30: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója.

20.20: Brahms: Variációk egy Haydn-témára.

20.40: Töltsön egy órát kedvenceivel.

21.40: Adottságok — lehetőségek a Szegedi Állami Gazdaságban.

22.20: Tíz perc külpolitika. .

22.30: Operanégyesek.

22.43: Engedje meg ...

23.13: üj lemezeinkből.

0.10: David Goloscsekin felvételeiből.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Filmdalok.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Napközben.

10,00: Zenedélelőtt.

12.33: Mezők, falvak éneke.

12.55: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót.

13.25: Látószög.

13.30: Népek dalai Czidra László feldolgozásában.

13.40 :Weiner Leó: Változatok egy magyar népdalra.

14.00: Válogatott perceink.

16.35: Idősebbek hullámhosszán.

17.30: Húszas stúdió.

18.20: Rácz Aladár cimbalmo- zik.

18.33: Hétvégi panoráma.

19.55: Slágerlista.

20.33: A 04, 05, 07 jelenti.

21.05: Meggyűrűztek.

22.15: Nóták.

23.15: Gyulai Gaál János szerzeményeiből.

III. MŰSOR

9.00: Schumann: Jelenetek Goethe Faustjából.

11.05: Kovács Endre orgonahangversenye.

11.50: Titus.

13.07: Az 1980. évi frankfurti

dzsesszfesztivál felvételeiből.

14.00: Zenekari muzsika.

15.00: Hangverseny Liszt műveiből.

16.00: Zenei lexikon.

16.20: Muzsikáról versben, prózában.

16.53: Popzene sztereóban.

18.00: Mozgástér.

18.30: Operaáriák.

19.05: Üj lemezeinkből.

19.51: Csajkovszkij-művek.

20.05: Parasztok.

20.54: A Bostoni szimfonikus zenekar felvételeiből.

SZOLNOKI STÜDIÓ

17.00: Hírek.%

17.05: Pár perc dzsessz. Eugen Cicero felvételeiből.

17.15: Kulturális figyelő. Szerkesztő : Pálréti Ágoston.

17.40: A Szolnoki szimfonikus zenekar játszik. Közreműködik: Horváth László klarinétművész.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Beatparádé.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló.

BUDAPEST, I. MŰSOR

15.50: Hírek, (f.-f.)

15.55: Nagy folyók a történelem visszfényében.

16.50: Reklám, (f.-f.)

16.55: Tízen Túliak Társasága, (f.-f.)

17.35: Tévébörze, (f.-f.)

17.45: Telesport. (f.-f.)

18.10: Az Országházból jelentjük . . .

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Családi kör. (f.-f.)

20.50: Kurucz Gyula: Négy csend között a hallgatás.

22.15: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra, (f.-f.)

22.55: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

16.00: A XI. veszprémi tévétalálkozó műsorából. Jegor Bu- licsov és a többiek.

17.30: Zenés Tv-színház. Offenbach : Párizsi élet.

18.55: Csák Gyula: A legnagyobb sűrűség közepe.

20.25: Fókusz.

20.55: Tv-híradó 2.

21.15: Reklám, (f.-f.)

21.20: Hogyan forgat ön, Mr. Huston?

22.00: Beszélgetés az operáról.

BUKAREST

16.05: Iskolatévé.

17.10: Utazás a földgömbön.

17.30: Kulturális híradó.

19.00: Tv-híradó.

20.00: Irodalmi összeállítás.

20.25: Fiatalok órája.

21.05: A föld fejlődéstörténete. 22.05: Tv-híradó.

BELGRAD. I. MŰSOR

17.10: Tv-napló.

18.15: A vörös hajú Zora csapata. 18.45: Emberrablás.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

20.00: Érvek.

20.50: Az erősebb nem.

22.00: Komoly zene.

II. MŰSOR

19.00: Népi muzsika.

19.15: Négy keréken.

19.27: Ma este.

20.00: A vágy titokzatos tárgya. 23.00: 24 óra.

színház

1981. június 25-én, csütörtökön este 20 órakor Gyomán: SEGÍTSÉG, VÁLUNK

MOZI

Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A XX. század kalózai, 8 órakor: Az egér és a Macska. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Psyché, I., II. rész. Békéscsabai Kert: Pantaleon és a hölgy vendégek. Békéscsabai Szabadság : Minden előadáson: Nyári rét. Békéscsabai Terv: Ripa- csok. Gyulai Erkel: Nyolcadik utas: a Halál. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Kérek egy elefántot!, 6 és 8 órakor: Sheila meghalt, és New Yorkban él. Orosházi Béke: Hárem a sivatagban. Orosházi Partizán: Óvakodj a törpétől. Szarvasi Táncsics: Isten hozta Mr . . .