Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-04 / 129. szám
o 1981. június 4., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Szeghalmon a Hazafias Népfront és a községi tanács áprilisban és májusban tisztasági hónapot szervezett. Képünkön az Állami Biztositó járási fiókjának dolgozói, akik 113 órában tevékenykedtek, a parkosítás és tereprendezés során Fotó: Tóth Imre Oki a virágot szereti... ... az venni is akar. De hol ? — kérdik a békéscsabai főpostától túlra lakók, különösen mióta a Tanácsköztársaság út elején levő virágbolt is jócskán arrébb költözött. Közelebb a piachoz, mint ehhez a nem kis városrészhez. Az áttelepülés érthető, a régi házat majd lebontják. Ezt ne is feszegessük. De hova lettek azok az idős nénikék, akik hosszú évek óta a Szabadság téri élelmiszer- bolt előtt árulták kora tavasztól késő őszig a kis kertjükben nevelt szebbnél szebb virágokat? Csak tűnődik az arra járó sok volt kuncsaft, de feleletet nem talál. Csak a puszta tényt, az üres helyet. Oda a Csaba Szálló elől a virágárus pavilon, s az idén eltűntek a nénikék is. Vajon miért? Csak nem a város szépítése okán, mint a virágpavilon, a kiflis és könyvessel együtt? Holott azok sem rontották a városképet, ezek meg éppen színesítették. De nem is ez a lényeg, legalábbis a lakosság szempontjából, hanem a fölösleges járkálás, ami nemcsak fárasztó már munka után, de többletidővel is jár. Aki eddig a nagy forgalmú boltból kilépett, ott, helyben megvehette a virágot, arrább sem kellett lépnie. Hétköznap, ünnep- és vasárnap kora reggeltől késő estig olyan szolgáltatást kapott, ami, ha nincs, ki kellett volna találni. Most meg: volt, nincs. Nem nagy ügy, s különben is rendnek kell lenni? Így is felfogható. De. Ha Pesten a Rákóczi úton, a Nagy- és Kis-körúton — és még ki tudja hol — egymást érhetik az utcai virág- és gyümölcsárusok, hogy kézre essenek a járókelőknek, nálunk miért nem lehet? Méghozzá idős, csekély nyugdíj ú asszonyoknak, akik nem ölbe tett kézzel ülnek otthon segítségre várva, hanem dolgoznak. Pedig lehet, hogy a pihenés már jobban esne nekik. V. M. Megjelent az új menetrend Ha népszavazással lehetne eldönteni a népszerűséget, a Volán megyei 8-as számú vállalata bizonyára az első helyen végezne a békéscsabaiak voksai alapján. Mert az új városi buszmenetrend a vállalat és a város történetében is azon kevesek közé tartozik, ami jó, ami figyelembe veszi az utazók igényét. ' A nemrégiben tartott sajtótájékoztató után tudjuk, hogy a megyeszékhelyen naponta 75 ezer ember — feltehetően Békéscsaba minden lakója — naponta egyszer buszra száll. Harmincöttel nőtt az új járatok száma is, és a.tervek szerint közel kétszer annyi utasra számítanak' á következő időszakban.. Most, hogy lapozgatom a korábbi években kiadottaknál jobban kezelhető, áttekinthetőbb városi menetrendfüzetet, jövök rá én is az újdonságok igazi hasznára. Így például a Békéscsaba lakosságának csaknem egyötödét adó Lencsési-lakótelepre naponta ,163 járat indul négy vonalon, illetve ugyanennyi vissza, a városközpontba. De aminek a lakótelepiek igazán örülnek: a csúcsidőben közlekedő gyorsjárat ezentúl valóban a legforgalmasabb megállókban, azaz a körgátnál és az ABC-nél áll csak meg. Űj hajnali járat is indul, ami elsősorban a vonatokhoz sietőknek fontos. A megyeszékhely többi kerületébe újonnan indított járatok többsége a hajnali és a késő esti órákban közlekedik. A Kulich-lakótelep és a városközpont között naponta 88 járat megy. A Mok1- ri-lakótelepre 89, az V. kerületbe, azaz Jaminába pedig napi 140. A nagyobb ipari üzemeket a városközponttal gyakrabban közlekedő, új járatok kötik össze nemcsak munkanapokon, hanem az ünnepeken is. Így a környező tanyákon élők kapcsolata közvetlenebb a várossal. Persze, hogy a jövőben^ még kevesebb panasz legyen napjaink ma már nélkülözhetetlen szolgáltatására, a megyeszékhelyi buszközlekedésre, az a vállalat dolgozóitól is függ. Hogy udvariasak, szolgálatkészek legyenek, ne legyen kimaradt járat, pontosan jöjjenek-menjenek az autóbuszok. Legalább úgy, mint az elmillt időszakban. Illetve egy kicsivel jobban. Meg aztán, hogy az új menetrendek mihamarább kikerüljenek a megállókba. Lehetőleg úgy, hogy még a vandál kezek pusztításának és az időjárás viszontagságainak is ellenálljanak. Az utasok várakozópavilonokat, de legalábbis padokat szeretnének a megállókba. Főképpen a gyérebben közlekedő járatok útvonalai mentén. (—silá—) Volán és újra Volán... Krisztóff Andrásné békéscsabai olvasónk látta május 29-én 14.10 órakor a Jókai Színház előtti autóbusz-megállóban a következőket. Középiskolából hazafelé siető diákok szálltak fel a 4-es autóbuszra. A hátsó ajtó jobb szárnya hirtelen becsapódott az orruk előtt, s a gyerekek ijedten ugrottak hátra. A vezető ismét kinyitotta az ajtót, többen felszálltak, utoljára egy szőke hajú diák tette jobb lábát a lépcsőre. Az ajtó becsapódott, a gyerek néhány másodpercig így lógott beszorulva. A járókelők dermed- ten nézték a történteket, míg végre sikerült figyelmeztetni a vezetőt, s a fiú kiszabadult. A végzetes baleset pillanatokon múlott. Nem mindig a buszvezető a figyelmetlen, szórakozott, vagy éppen udvariatlan. .Erre a május 30-i történet jó példa. Békéscsabán, a Hunyadi térről indult az ^autóbusz a melegtől párolgó déli órákban Orosházára. Az ősz hajú sofőr kedves udvariassággal kérte az embereket; csak a távolabbra, a Csorvásra, az Orosházára utazók szánjanak fel a zsúfolt járműre, hiszen mögötte azonnal indul a rövidebb távolságon közlekedő. Senki nem mozdult, így az Orosházára készülik közül többen lemaradtak. Talán azért, mert nem Telekgerendás volt néhány ember úti cél ja? Korántsem, hiszen a város környéki község megállójában sokan leszálltak. De — gondolták — miért törődjenek másokkal, ha ők már biztosítva vannak? Levelekből — sorokban Illyés János mezőmegyeri lakos, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz nyugdíjasa a véradás fontosságáról, s a véradók megbecsüléséről tájékoztatott bennünket. Feleségét a Vöröskereszt békés; csabai városi vezetősége aranyplakettel jutalmazta, mert hosszú ideje rendszeres véradó. A kitüntetést azonban még mindig nem vehette át — lassan fél éve már —, valamelyik szervnél, illetékesnél leragadt. (Nem a Vöröskeresztnél.) Szerencse, hogyha a betegeknek vérre van szükségük, a bürokrácia beavatkozása eredménytelen. Idős Győri László, Békéscsaba V., Reviczky u. 12. szám alatti lakos esete példája az emberi segítőkészségnek. Május 31-én délután motorkerékpárral igyekezett Gyomára, Mezőbe- rénytől 3 kilométerre defek- tet kapott, s tanácstalanul állt az országút mentén. Imre Sándor 20 éves sütőipari dolgozó (Gyoma, Hősök útja 35.) arra járván az idős ember gondját rövid idő alatt megoldotta. Minden ellenszolgáltatást visszautasítva, ragasztotta meg és szerelte fel a motorgumit. így a bácsi még sötétedés előtt elérhette utazása célját. Felháborodott jeligéjű olvasónk a kereskedelemben tapasztalt udvariatlanságra panaszkodik. Sajnos, nem egyedi eset az övé. amikor jogos reklamáció esetén őt, a vevőt szégyenítik meg a boltban. így történt az vele május 27-én délután 4-kor Békéscsabán, a KIÉG melletti ABC-áruház pénztáránál. Ellenpéldaként sok levél tanúskodik a Lencsési ABC-ben dolgozók kedvességéről. A nagy lakótelepen élők gyakran a munkahelyükről fáradtan hazaérkezve vásárolnak be, s kívánságaikat udvariasan, többnyire mosolyogva és készséggel teljesítik. A gyerekekért aggódik Békéscsabán özv. Branyiczkiné. Nap mint nap látja a Lázár utca és a Szív utca sarkán, a gyermekek játszóhelye mellett magasodó, betegséget terjesztő szeméthegyet. Vajon kinek a feladata itt a környezet tisztán tartása? Kovács Anikó nagybánhe- gyesi kislány, aki a gyulai kertészeti szakközépiskolában tanul, kedves hangú levélben köszöni meg, hogy elveszett pénzét visszajuttatták hozzá. Özv. Zulinszey Györgyné békéscsabai, Ku- lich lakótelepi lakos küldte el a kislány számára pótolhatatlan összeget és pénztárcát. Családi pótlék tartósan beteg gyermekeknek A társadalombiztosítás anyagi ellátási rendszerében a családi pótlék célja, hogy a többi társadalmi juttatással együtt enyhítse a gyermekes és a gyermektelen családok anyagi körülményei közötti különbséget. Nagyobb a családok megterhelése, ha a gyermekük állandó felügyeletet igénylő tartós betegségben szenved, vagy testi, esetleg szellemi fogyatékos. Ezek a gyermekek fokozott gondozásra, költségesebb eltartásra szorulnak. Amíg állapotuk nem javul, illetve megváltoztathatatlan, gondozásukhoz magasabb összegű családi pótlékot kapnak. 1980. július 1-től ~az ilyen gyermekek után havonta 810 forint a családi pótlék ösz* szege. Előfordul, hogy a tartós betegségben szenvedő, vagy csökkent munkaképességű gyermek munkaviszonyban van. Ha keresete három egymást követő hónapban meghaladja az 1630 forintot, akkor a negyedik hónaptól már nem jár a családi pótlék, mindaddig, amíg a gyermek keresete eléri a fenti összeget. Az ilyen eseteket be kell jelenteni a családi pótlékot folyósító szervnek. MIT MOND II JOGSZABÁLY? A jó idő beálltával megyénkből is sokan utaznak külföldre. Több olvasónk érdeklődik, a jugoszláv és az ausztriai vámszabályokról. Elsősorban afelől, hogy a két szomszédos országba mit lehet kivinni vámmentesen, és milyen előírásokat tartalmaznak a devizarendelkezések? Az utasok vámmentesen vihetik be Jugoszláviába az útiholmit (ruhát, lábbelit), az utazás tartamára szükséges élelmiszert* ékszert, 2 fényképezőgépet, és 5 tekercs filmet, 1 filmfelvevőgépet és 2 tekercs filmet, 1 távcsövet, 1 hangszert, 1 lemezjátszót. 1 rádiót, 1 magnetofont, 1 táskaírógépet, 1 gyermekkocsit, kempingfelszerelést. Ezenkívül sátort és búvárfelszerelést, kerékpárt, sportcsónakot, 200 cigarettát, vagy 50 szivart, esetleg 250 gramm dohányt, 1 üyeg bort, és negyed liter égetett szeszes italt. Üti- holmiként bevitt tartós használati tárgyakat az utas köteles Jugoszláviából való kilépéskor kivinni. A felsorolt útiholmin kívül 800 jugoszláv dinár értékben vihet be az utas nem eladásra szánt árut vámfizetés nélkül. Ezek között azonban nem lehet 350 dinár egyedi érték feletti áru. Az ezt meghaladó értékű áru után behozatali vámot és illetéket kell fizetni. A kereskedelmi jellegű, azaz eladásra szánt árut bevinni nem szabad. Emlék- és más tárgyakat csak nem kereskedelmi mennyiségben, a muzeális értékű tárgyakat pedig az illetékes szervek engedélye alapján szabad bevinni. A devizarendelkezések értelmében Jugoszláviába 1500 dinárt lehet bevinni, illetve onnan kihozni, 100 dináros vagy ennél kisebb címletekben. Az Ausztriába utazók vámmentesen vihetik be az utazásuk ideje alatt személyes használatukra szolgáló tárgyaikat. Ilyenek a ruházati cikkek, fehérneműk, a napi szükségleti tárgyak, könyvek, ékszerek, gyógyszerek, negyed liter kölnivíz. kis mennyiségű parfüm, turistaeszközök, egy sátor és más kempingfelszerelések, vadászfegyverek, megfelelő számú hozzá való lőszerrel, kisebb sporteszközök, kajak, kenu és evezős csónak (5 és fél méter hosszúságig), fényképezőgép 12 lemezzel vagy két tekercs filmmel, kis filmfelvevőgép két tekercs filmmel, messzelátó. egy hordozható hangszer, egy hordozható magnetofon, útirádió, egy hordozható írógép, gyermekkocsi, betegtolókocsi, betegtolószék. Vámmentesen vihetők be a hivatás gyakorlására szolgáló szerszámok, de csak abban az esetben, ha azokat emberi erővel lehet céljuknak megfelelően működtetni. Élelmiszerekből vámmentesen az utazás időtartamára elegendő saját fogyasztásra szánt mennyiség vihető be. Az az utas, aki betöltötte az 17. életévét, vámmentesen vihet be magával saját fogyasztására egy üveg bort, negyed liter tömény szeszes italt, 200 cigarettát, vagy 40 darab szivart, illetve 200 gramm dohányt. Az Ausztriában élő rokonok vagy ismerősök részére személyenként 400 schilling értékig lehet vámmentesen ajándék- tárgyakat bevinni. Az Ausztriából történő kiutazáskor engedély nélkül szállítható külföldre Ausztriában vásárolt áru 12 ezer schilling értékig. Engedély néllcül vihető ki személyenként 15 ezer schilling. A 12 ezer schillin- get meghaladó áruk, valamint a kereskedelmi áruk és a 15_ezer schillinget meghaladó készpénz kiviteléhez az Osztrák Nemzeti Bank engedélye szükséges. Dr. Serédi János Rozsda marja, nem ragyog ez a Casco-reklám Gyulán, a most épülő, bővülő gyógyüdülő szomszédságában. Lehet, hogy a reklám csak az épület átadása után fog ismét a régi formájá- b.„ ..ragyogni"? Fotó, Lisll6 Olvasóinknak üzenjük Többen érdeklődtek a televízióban látott „Fehérvár” hétvégi ház adatairól, beszerzési lehetőségeiről. A székesfehérvári Fehérvár Áruház tájékoztatása szerint az épület földszintjének területe 34 négyzetméter, tetőtérbeépítése pedig 28 négyzet- méter. Beton alapra építhető, hőszigetelt panelből és faelemekből készült. Az ára 300 ezer forint, amelyből az OTP — 3 éven át visszafizethető — 60 ezer forintot biztosít.
