Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

1981. június 4., csütörtök Csak egy fogaskerék Energiafelhasználás a tsz-ekben A békéscsabai Lenin Tsz lucernaüzemében az elsők között álltak át az olcsó fűtőanyagot igénylő pakuratüzelésre Fotó: Veress Erzsi A nap ragyog, az ég tün- clüklik, minden szép, minden jó. csak... És ez az inciri- pinciri kötőszó, ez a „hun­cut „csak” finoman, sejtel­mesen, akár egy ravasz pró­kátor, új fordulatot ad a mondatnak. Elhomályosítja a nap ragyogását, megrozsdá- sítja a tündöklést. Mert ön­magában véve akár mennyi­re semmitmondónak tűnik a „csak”, a mondatban úgy robban, mint a gránát. Ö a hatalmas gépezet, inciri-pin- ciri fogaskereke. Rajta mú­lik a gép működésének ha­tékonysága és eredményessé­ge. Jóllehet csak egy fillé­res fogaskerékről van szó. Minden szép, minden jó Sarkadon, a Szellőző Művek 3. sz. gyáregységében. Min­den szép, minden jó Gyulán, a Fa- és Fémbútoripari Szö­vetkezetben, a 3. sz. Sütő­ipari Vállalatnál és a BU- BIV 8. sz. gyáregységében. Ezt állapították meg a gyu­lai járási-városi népi ellenő­rök. A vizsgálati egységek­ben jól gazdálkodnak az anyaggal. Az anyagszükség­letek tervezése rendkívül körültekintő. Igen ám, de ezután jön a „csak”! Hogy a gyártásban ne legyen fenn­akadás, a gyáregységek és a szövetkezet meg a vállalat is jelentős mennyiségű anyagkészletet halmoz fel. Éspedig azért, mert az anyag- megrendeléseikre a szállító vállalatok jó része csak 60— 70 nap után reagál, a szállí­tási határidő pedig 90 és 180 nap között váltakozik. A gyártás zavartalanságának biztosítása végett a főbb gyártmányokhoz féléves készletet is felhalmoznak. Természetesen a szerződési fegyelem a helyén van. Min­den jó, minden szép, csak éppen a szerződések meg nem tartását nem kezelik méltó módon. Talán a jó kapcsolat megtartása érdeké­ben nem élnek a kötbér ér­vényesítésével. A rendelvé- nyesek a szállítási szerződést Részlet egy szerződésből, amelyet az orosházi honvéd­ség Karikás Frigyes Szocia­lista Brigádja és a mozgás- korlátozottak egyesülete kö­tött: „A Karikás Frigyes Szocialista Brigád tervezett és kivitelezett egy elektro­mos meghajtású betegkocsit. Műszaki leírását és terv­rajzát átadja további fel- használásra a mozgáskorlá­tozottak gyulai egyesületé­nek ... Gyártásánál és for­galmazásánál a mozgáskor­látozottak életének könnyí­tése, megsegítése a fő szem­pont.” Előzmények A Karikás Frigyes Szocia­lista Brigád tagjai autó- és villanyszerelők, esztergályo­sok, más szakmunkások. Olajos ruhás, kemény kezű emberek. Tízen vannak, s a rokkantak nemzetközi évét találmányukkal gazdagítot­ták. Nem ez az egyetlen há­zon belüli újításuk, a rok­kantkocsi pedig a laktanya falán kívülre is elkerült. Az ösztönzés, az ötlet azonban itt született. Bajtársuk, egy hivatásos katona fiát sz§se(- ték volna segíteni. A kama-' szodó gyermek karja és lába egyre jobban er.őtlenedett, izmai sorvadtak, nehezen bírt menni, szülei segítették lépteit. Az apa erről így be­szél: — A budapesti techni­kumot is ott kellett hagynia a fiamnak. Húsz—harminc méter járás után nem viszi a lába. A századparancsno­kom ismerte a helyzetün­ket, szólt a brigádnak és ők akcióba léptek. Naponta jár­tam hozzájuk, amíg a ko­csit szerkesztették. Néztem, hogyan alakul, formálódik. Azt a pillanatot kellett vol­na látni, amikor elkészült és átadták a gyereknek. Azóta az örömtől alig tud csend­ben maradni. Meséli, hogy amerre a kocsival közleke­megszegik, a megrendelők pedig tudomásul veszik. Ennyi az egész. Általában viszont nincsen baj. A határ­időket megtartják, csak éppen a teljesítésre később kerül sor. Anyag is van bő- viben, csak éppen előfordult, hogy a BUBIV 8. sz. gyár­egységében anyaghiány miatt nem tudták a késztermék szállításának határidejét tar­tani. Néha pedig az anyag- beszerzők az egész országot összejárják, egyes nélkülöz­hetetlenül szükséges anya­gok beszerzéséért. Az export a sem hibádzik. Csak éppen előfordult — minden bizony­nyal véletlenül —, hogy a Fa- és . Fémbútoripari Szö­vetkezet Szovjetunióba irá­nyuló exportja vagonhiány miatt késett. Minden jó, min­den szép a társadalmi tulaj­don védelmében, csak éppen több gondot kellene fordíta­ni a szabadon tárolt anya­gok állagának megóvására. Energia is van bőviben, csak éppen takarékoskodni kelle­ne vele. A munkaidőből sem hiányzik egy perc sem, csak ki kellene használni. Summa summarum: a vizsgált egységekben alapve­tően jól mennek a dolgok. Alapvetően! De még mindig ott a figyelmeztető ómen, a csak ... Ezt meg ezt kellene rendbe tenni. Csak javítani kell a szerződési fegyelmen, a munkaszervezésen, a tu­lajdonvédelmen, a munka- fegyelmen. Egy-két aprónak tűnő csavart meghúzni, itt" ott pedig kicserélni a fogas­kerekeket. És erre ne fen­nének képesek a vizsgált egységek Gyulán és Sarka­don, ahol a nagy dolgokban olyan szép eredményeket ér­tek el?! Csak azért, hogy ezeket az eredményeket ne homályosítsák el az apró zökkenők. Mert a „csak” huncut egy kötőszó, meg' rozsdásítja a mondat legfé­nyesebb tündöklését is. Kü­lönösen akkor, ha gyakran ismétlődik. Serédi János dik, mindenfelé megnézik. Ismeretlen formájú és tetsze­tős is ez a jármű. flz újítók Érkezésünkre a műhely öltözőjében gyűlt egybe a Karikás brigád. Felváltva mesélik az elektromos kocsi történetét. — Volt egy Zsuk-autóülé- sünk, beleültünk, próbálgat­tuk a magasságát. Alaposan megszemléltük a hagyomá­nyos kézihajtású kocsikat, s aszerint alakítottuk a mién­ket is. — Nem vagyunk mérnö­kök, így előre papíron nem terveztük meg, csak a gya­korlat szerint formáltuk. ^Az alkatrészeket — bár egysze­rűek — nehéz volt beszerez­ni. Kerékpárkülsőt alig kap­tunk. A hátsó két kerék normál kerékpáré, az első kempingbiciklié, így állt össze az egész kerékpáral­katrészekből, ezért a javítá­sa sem nehéz. — Zsiguli akkumulátorral működik, kézi és elektromos hajtással egyaránt megy. Ha a benne ülő nyomja a gom­bot, akkor halad, amikor el­engedi, ‘lelassul. A fékje is biztonságos. Átadás előtt nyúzópróbá­nak is alávetettük. Az akku­mulátor négy-hat napig bír­ja. azután 220 voltos áram­mal házilag tölthető. Ki sem kell emelni a kocsiból. Körülbelül 30 kilométert le­het utazni vele. Kényelmes­re, viszonylag szépre sze­rettük volna összeállítani. Kisebb módosításokkal az egyéni adottságoknak megfe­lelően alakítható. A hasznosítók Az elektromos rokkantko­csi híre már több helyre el­jutott a megyében Szocialis­ta brigádok keresték fel az újítókat, kérték a tervrajzo­kat, a segítséget. Egyelőre Programban a gyommentesítés Nap mint nap találkozha­tunk a városokban, községek­ben vagy akár út menti árokpartokon emberekkel, akik kézi vagy gépi kaszával vágják a füvet. Szépítik kör­nyezetünket, esztétikusabbá teszik a parkokat. Munkájuk ebből a szempontból is na­gyon jelentős, azonban van még egy nagyon fontos oka. Három éve, 1978-ban a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központ irányításával ugyanis gyommentesítési program indult Békés és Tol­na megyében. A kedvező ta­pasztalatok alapján a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium úgy • döntött, hogy a gyommentesítési programot minden megyére ki kell terjeszteni. A határo­zat értelmében elsősorban a nagyüzemektől kérik szigo­rúan számon a növényvédel­mi és gyomirtási munkákat, mégpedig úgy, hogy a gyo- mos terület kisebb legyen a művelt föld tíz százaléká­nál. Lényeges az is, hogy a nem művelt részek, az árok­partok, vasúti pályák kör­nyékei ne váljanak a gyo­mok tenyészhelyeivé. Hason­ló a helyzet a már említett városi parkoknál. A lakosság közelsége miatt ezeken a he­lyeken elsősorban a mecha­nikai gyomirtás jöhet szóba, hiszen annak semmiféle egészségkárosító hatása nincs. A kertészeti vállalato­kon kívül sokat tehetnek a városok, községek lakói is a gyomok kipusztításában, ha környezetüket ápolják. Meg­éri a fáradozást, hiszen gyommentes, rendben tartott utcában lakni — lépés a jó közérzet felé. még csak az első jármű ha­lad az orosházi utakon. A pontos tervrajz és a műsza­ki leírás a gyulaiaké. A gyulai egyesület vezetői pedig már mozgolódnak, összefognak a tanácsiakkal, a segítőkész szervekkel, em­berekkel. Talán sikerül a vá­rosban egy rehabilitációs műhelyt kialakítani. Itt gyárthatnák majd a rok­kantkocsit is. A több tízezer forintos nyugati járművek helyett ez talán 5—6 ezer­ből, de tízezer forintból bi­zonyosan kihozható. Még mindig olcsóbb, mint a má­sik. Itthoni alkatrészből ké­szítenék, s annyit, amennyi­re szükség van. Nem egy­szerre persze, csak fokoza­tosan indulna a gyártás. A sokszorosított tervek alapján mások is készíthetnék majd — a rászorultak örömére. Bede Zsóka Az előállított értékekhez képest a mezőgazdaság nem nagy energiafelhasználó, hi­szen a népgazdaság egész energiaráfordításából mind­össze 7 százalékkal részese­dik. Gázolaj- és tüzelőolaj- fogyasztása azonban na­gyabb, mint az országos mennyiség harminc százalé­ka. Ez a tény megérdemli a vizsgálódást, miképp lehetne csökkenteni a kőolajszárma­zékok részesedését, s a nép­gazdaság behozatalát leg­alább a jelenlegi szinten tar­tani. * * * A Körösök Vidéke Tsz-szö- vetséghez tartozó üzemek energiafelhasználása szerke­zetében nagyjából megegye­zik az országosan tapasztal* I takkal. Tavaly félmilliárd fo- I rintot fordítottak a termelő- szövetkezetek energiabeszer­zésre, 1978-hoz képest 67 százalékkal nőttek a költsé­gek. Gyakorlatilag állandó­sult a kőolajszármazékok mennyiségi felhasználása, egy kissé emelkedett az elektromos áram és csökkent a szilárd tüzelőanyagok al­kalmazása. Szövetkezeten­ként nagy különbségeket mu­tatnak a számok. A légtöbb pénzt a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a legkevesebbet a geszti Egyetértés fordítot­ta energiavásárlásra. A fü­zesgyarmati téesz harminc­négyszer nagyobb ráfordítá­sa nemcsak a nagyobb üzem­méretet, eltérő termelési szer­kezetet, hanem a magasabb technikai színvonalat is jek zi. Az energiaköltségekből leg­nagyobb — 25 százalékos — aránnyal a szárítóüzemek részesednek. A gabona, lu­cerna és egyéb termények szárítására szolgáló berende­zések többnyire kőolajjal üzemelnek. A felhasználás mértékét megszabják az el­terjedt szárítótípusok' és az a tény, hogy még mindig a szárítás a legbiztosabb tar­tósítási módszer. 9, meleg, il­letve forró levegős vízelvonás ugyanis megóvja a termé­nyek beltartalmi értékeit, a szárított takarmány, élelmi­szer nehezen romlik. Ennek figyelembevételével keresni kell az egységnyi mennyi­ségre számított legtakaréko­sabb módszereket. Több üzemben szárítóegységek so­ros üzemeltetésével külső hőszigeteléssel, zöldtakarmá­nyok' szárítás előtti fony- nyasztásával és egyéb szel­lemes eljárásokkal igyeksze­nek csökkenteni a szárítás energiaigényét. * * * Nagy népszerűségnek ör­vend a szakemberek köré­ben a pakuratüzelés. Mind többen építik át szárítójukat pak'uraüzemeltetésűre. Hát­rány azonban, hogy bár­mennyire hamar is megté­rülnek az erre fordított be­ruházás költségei, kiinduló tőkére szüksége van az üzem­nek. Ez pedig nem kis pénz, ezért a takarékosságban is a jól gazdálkodó téeszek jár­nak az élen. Ráadásul, épp az említett népszerűség miatt gondolni kell arra, hogy a pakurakészletek is végesek. Az jár jól. aki a ■ többieket megelőzve alakítja őt tüze­lőberendezéseit az olcsóbb fűtőanyagra. A számítások szerint a földgázhasznosítás a tsz-szö- vetséghez tartozó üzemek­ben • nem éri el az egy szá­zalékot sem. Egyedül a gyu­lai Köröstáj Tsz-ben vannak földgáztüzelésű berendezé­sek. Pedig fűtésidényen kí­vül a földgáz a leggazdasá­gosabb energiahordozó, an­nak ellenére, hogy a vezeté­kek kiépítése nem olcsó mu­latság. A tervek szerint az idén négy Körös-vidéki tsz tér át a földgáz felhasználá­sáfa. * * * A takarékosság latolgatá­sánál sokan a melléktermé­kektől várják' a megoldást. A múlt évben négy különböző rendszerű és nagyságú ka­zánt állítottak be az északi termelőszövetkezetek. Vég­leges tapasztalatokról az idő rövidsége miatt még nem le- het'beszélni, de az máris lát­szik. hogy sok alapvető üze­melési hiányosságot találtak a szakemberek. Ráadásul a kazánok beruházási költsé­gei többszörösek az olajtüze­lésű berendezésekhez képest. Szóba jöhet még a föld mé­lyében levő termálvíz hasz­nosítása is, bizonyos terme­lési körzetekben. * * * A szárítók után a trakto­rok a legnagyobb energiafo­gyasztók’, 24 százalékkal ré­szesednek a költségekből. Az utóbbi két évben csökkent a megye északi termelőszövet­kezeteiben a traktorok faj­lagos fogyasztása. Ennek oka a nagy teljesítményű eónek' terjedése, illetve a kapcsolt munkagépek alkal­mazása. A kevésbé leterhelt traktorok fogyasztása a gép­kihasználás rovására csök­kent, így sikerült kevesebb hajtóanyagot felhasználni. A kombájnoknál nőtt az üzemanyag-felhasználás, el­sősorban az esős betakarítá­si időszak miatt. Ez utóbbi azt is jelzi, hogy a talajmű­velő. betakarítógépeket ki­csit más szemszögből kell nézni, mint a többi berende­zést. Munkájuk nem érté­kelhető csak az energiafel­használás milyenségével. Az a legfontosabb, hogy min­den munkát időben meg tud­janak velük' csinálni a szö­vetkezetek. Rosszul értelme­zi az a takarékosságot, aki egy kis megtakarításért vesz­ni hagyja a betakarításra vá­ró termést. Természetesen a traktorok, kombájnok' fo­gyasztása is csökkenthető gondos adagolóbeállítással, optimális gépterheléssel. A harmadik legenergiaigé- nyesebb felhasználó az ál­lattenyésztés. Kevés takaré­kossági lehetőséggel, hiszen amikor az állattartó telepek többsége épült, nem volt lét- szükséglet az energiamegta- karítás. Az adott technológiai berendezések működtetése közel állandó felhasználási szintet ígér. * * * A Körösök Vidéke Tsz- szövetség elnöksége a na- • pókban tárgyalta a tagszö­vetkezetek energiafelhaszná­lását és a csökkentés lehető­ségeit. A megvitatásra ké­szített elemzésből érdemes kiemelni, hogy sokat várhat­nak a szövetkezetek vezetői a jövőben az energetikus szakemberek tevékenységé­től, akik jelenleg még nem töltik' be az üzemekben azt a szerepet, amely tőlük vár­ható. Gyakran nem az ő hi­bájukból. hanem a téeszve- zetés nemtörődömsége miatt. Az energiafelhasználás lassú növelése, sőt csökken­tése üzemi feladat, minden­ki a saját lehetőségeihez ké­pest veheti ki belőle a ré­szét. Országos felettes szer­vek intézkedésére lenne azonban ahhoz szükség, hogy a sok elavult energiafelhasz­nálási mutató helyébe úja­kat vezessenek be, amelyek jobban ösztönöznek a való­ban ésszerű takarékosságra. Történjen ez akár a látvá­nyosság rovására is. M. Szabó Zsuzsa Húszmillió csibe meg egy oklevél Hogy mennyi az a húszmillió csibe? Tes­sék csak utánagondolni: annak idején 20— 25 tojásra ültettek egy-egy kotlóst, odaha­za nagyanyáink. Ha jól számolom, ehhez a 20 millió csibe kikeltetéséhez most leg­alább egymillió nagyanyóra, meg ugyan­ennyi tyúkanyóra lenne szükség. Nos, az újságot olvasó nagymamáknak nem kell megijedniük': a húszmillió tojás kikeltetésére a magyarbánhegyesi BAR- TÖV egymaga vállalkozik, amennyiben a BARTÖV-öt alkotó termelőszövetkezetek is úgy látják ezt jónak. A termelőszövetkezetek Baromfikeltető Szövetkezeti Közös Vállalatáról, vagyis a BARTÖV-ről nem árt tudni, hogy nyolc Eékés megyei tsz hozta létre éppen 15 év­vel ezelőtt. Az érdekelt közös gazdaságok száma ma már 18-ra rúg, és a Békés me­gyeiek közé legutóbb Csongrád megyeiek is feliratkoztak. Utóbbi egyben arról is tanúskodik, hogy a BARTÖV állja a sarat a piacon, ami megint csak nem kis teljesítmény, tekin­tettel a tenyésztojás- és naposcsibe-„ter- melésben” idehaza is kibontakozott éles versenyre. Elegendő ez ügyben a nádud­vari lobogó alatt előretörő Hybro-csirke- pártiak, meg a bábolnai színekben tért hó­dító Tetra-csirketartók vetélkedésére gon­dolnunk. Mi fogyasztók is érdeklődéssel követjük' nyomon e harcot, hiszen nem kevesebbről van szó mint a gyomrukról meg a zse­bünkről. Pontosabban arról, hogy több te- .. nyészpár több tenyésztojást produkál, több tenyésztojásból több csibe keltethető, több naposcsibéből pedig több csirkét hizlalhat­nak meg. A magyarbánhegyesi BARTöV ebben S körforgásban eleddig úgy vett részt, hogy az utóbbi öt esztendőben 6 és fél millió­ról, 19 millióra növelte az értékesített na­poscsibék számát, s ebből tavaly több mint tízmilliót maga keltetett. A fejlődés eme első szakaszát, most újabb ugrás követi: a szülőpárok állomá­nyának növekedésére, a növekvő keres­letre alapozva a BARTÖV bővíti kapacitá­sait, és rövid idő alatt évi húszmillió na­poscsibe kibocsátására készül fel. Ügy ítéljük meg. hogy a tárgyi feltételek megteremtése mellett e vállalkozáshoz igen jó erkölcsi alapot és ösztönzést adott a tavalyi teljesítménnyel elnyert miniszteri elismerő oklevél, amelyet a kollektívának tegnap nyújtott át a Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője. _ _ . . % (kovary) Kocsi a mozgássérülteknek

Next

/
Thumbnails
Contents