Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

1981. június 4., csütörtök A nyertes átveszi Daciára szóló gépkocsi-kiutalását Fotó: Fazekas László Földrajzi helynévgyíijtök tanácskozása A Hazafias Népfront me­gyei honismereti bizottsága és a Békés megyei tanács tudományos-koordinációs szakbizottsága rendezésében ma, csütörtök délelőtt mód- szertani tanácskozáson vesz­nek részt Orosházán a me­zőkovácsházi és az orosházi járás földrajzi helynévgyűj­tésében feladatot vállaló ku­tatók. A módszertani felkészíté­sen Ördög Ferenc kandidá­tus és Balogh Lajos tudo­mányos munkatárs tart elő­adást. Délután pedig Bognár András tudományos munka­társ vezetésével Orosháza külterületén a gyűjtőmunkát reprezentáló gyakorlati be­mutatón vesznek részt a ta­nácskozás részvevői. E két újabb járás földraj­zi helynévgyűjtésével befe­jezéséhez közeledik a me­gyénkben néhány esztendeje elindított kutató tevékeny­ség. Eszperanléélet Orosházán Az orosházi „Verda Stelo” eszperantócsoportban élén­külő élet mutatkozott meg a most végződő nyelvtanfolya­mon. Jellemző, hogy már a kezdők között is vannak, akiknek levelezőkapcsola­tuk alakult ki külföldi esz- perantistákkal. A gyulai nyá­ri eszperantóegyetemen nyí­lik arra lehetőség, hogy a csoport tanulói nyelvvizsga keretében adjanak számot tudásukról. Az elsajátított ismereteket egyre többen használják fel szakmai tájé­kozottságuk bővítésére, va­lamint a megyébe és a vá­rosba érkező külföldiekkel való kapcsolatteremtésre. Gyüjtsd a kupakot! A szegedi Dél-alföldi Pin- cagazdaság rendezvényének adott helyet tegnap, június 3-án délután a békéscsabai Körös Hotel étterme. Marsi Mihály, a pincegazdaság igazgatója köszöntötte a társ kereskedelmi szervek veze­tőit, a vendégeket, majd gyártmányuk, a Márka üdí­tő ital népszerűségéről be­szélt. A főként hazai alap­anyagokból készülő üdítő forgalmazásának országos programja lett a kupakgyűj­tés. 1980-ban 52 millió ku­pakot küldtek az ország minden részéből a gyártók­nak, s ezért egymillió 40 ezer sorsjegyet osztottak szét. A fődíj nyertese békéscsabai lett: Hugyecz István, aki sorkatonai szolgálata köz­A növényvédelem lehető­ségei tovább bővülnek; a MÉM illetékes főosztálya sok újabb nagy hatású vegyi ké­szítmény kísérleti forgalom­ba hozatalát és felhasználá­sát engedélyezte. A vegyszerék egy része hazai gyártmányú és a ha­tékonyság tekintetében felve­szi a versenyt az eddig kül­földről behozott készítmé­nyekkel. A Niptan gyomirtó permetező szert a Nitroké- mia Ipartelepek gyártja; ki­zárólag nagyüzemekben használhatják a kukorica vegyszeres gyomirtására. Az Észak-magyarországi Vegyi Művek a rizs egyik veszedel­mes gyomjának irtására ké­szíti a Sakkimol nevű per­metezőszert, amelyet repülő­gépről juttathatnak ki a víz­zel már elárasztott területre. Ugyancsak ez a gyár készíti az Alirox gyomirtó permete­zőt,. amely szintén a kuko­ricához „társuló”» gyomok ben kantinosként gyűjtötte a kupakokat. Százhuszonnégy sorsjegye közül lett az egyik nyertes. A cég a jövőben is folytat­ja a Márka-kupakok gyűj­tését. Ezentúl 50 kupak be­küldése után adnak egy sors­elpusztítására alkalmas. A terméskötődést elősegítő szert készít a Nehézvegyipa­ri Kutató Intézet, ezt a nagy hatású készítményt a cse­resznyés-, a meggyes- és az almáskertekben, valamint a szőlősökben használhatják fel. De lehetőség van arra is, hogy más kertészeti kultú­rákat kezeljenek vele. A cu­korrépa vegyszeres gyomir­tását oldhatják meg a sajó- bábonyi üzem új készítmé­nyével, a Sabettel. A külföldi készítmények közül angol, svájci és NSZK- beli vegyszerek alkalmazá­sát tette lehetővé a MÉM engedélyokirata. Az egyik készítményt, a Chinetrint a Chinoin és egy angol üzem együttműködésével állítják elő; mindenekelőtt a gyümöl­csösökben használhatják kár­tékony rovarok irtására. Ezek a készítmények min­den bizonnyal rövid idő alatt jegyet, amely hétszer vesz részt sorsoláson. Az első 1981 augusztusban, a fősor­solás pedig 1982 júliusban lesz. Az 1111 díj között sze­mélygépkocsi, isztambuli társasutazás és több komoly tárgyjutalom található. bevonulnak majd a mező- gazdaság kémiai eszköztárá­ba, ahol már több száz nagy hatású készítményt tartanak, számon. Az állandóan meg­újuló készlet egyfajta, ver­senyfutást jelez: azt, hogy a hozamok növelésére mind nagyobb hatású új készítmé­nyekre van szükség. És nyil­vánvaló az is, hogy egyes készítmények idekerülnek a növényvédő szerek listájá­ról, miután velük szemben esetenként rezistenssé válnak a rovarok és más növényi betegségek. A MÉM adatai szerint ez a vegyszerváltási folyamat az elmúlt tíz év­ben látványos módon fel­gyorsult. A kukoricában és a cukorrépában ez idő alatt 3-4, a gyümölcsösökben leg­alább négy növényvődőszer- generáció váltotta fel egy­mást. A búzában két ízben cserélődött ki a vegyszer­készlet. Uj vegyszerek a mezőgazdaságnak B lakosságnak is kínálják az erdei fahulladékot A7 ország valamennyi erdésze­tében felkészültek a lakosság fahulladékgyűjtésének megszer­vezésére. Az akció a gazdasági bizottságnak a Minisztertanács által- is jóváhagyott, a fa mel­léktermékek hasznosítására ho­zott kormányhatározat alapján bontakozik ki. Azok, akik az erdőkben, a fakitermelés után visszamaradó gallyak, rönkvé­gek, tüskök gyűjtésére vállalkoz­nak. olcsón vásárolhatják meg a tüzelőanyagot, köbméterenként általában 40 és 100 forint közötti áron. A gyűjtésre az erdészetek­nél jelentkezhetnek az érdeklő­dök. Sok helyen fuvareszközt is biztosítanak az erdei hulladék elszállítására. Az erdők melletti községekben hamarosan hirdet­mények jelennek meg a gyűjtés gyakorlati tudnivalóiról. Gyorslista az 1981. június 2-án megtartott május havi lottó-jutalomsorsolás­ról, melyen a 21. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A — vásárlási utalv. (1000 Ft). B — Dacia 1300 tip. személygép­kocsira utalvány. C — Trabant Lim. Special tip. személygépko­csira utalvány. D — színes tele­vízió (22 000 Ft). E — automata mosógép (13 700 Ft). F — szeren- cseutalv. (30 000 Ft). G — ipar- cikkutalv. (25 000 Ft). H — ott­hon lakberendezési utalv. (25 000 Ft). I — zenesarok-utalv. (20 000 Ft). J — televízió (10 000 Ft). K — válárlási utalv. (10 000 Ft). L — vásárlási utalv. (9 000 Ft). M — vásárlási utalv. (7 000 Ft). N — vásárlási utalv. (5 000 Ft). O — vásárlási utalv. (4 000 Ft). P — vásárlási utalv. (3 000 Ft). R — vásárlási utalv. (2 000 Ft). HÁROMMILLIÓ 350 355 N 355 658 P 360 961 P 366 264 P 371 567 R 376 870 R 398 082 H 403 385 N 408 688 O 429 900 O 440 506 L 445 809 F 451 112 N 461 718 K 482 930 J 488 232 ! I 493 536 K 498 839 F 504 142 I 509 445 H 514 748 K 525 354 J 530 657 E 535 960 G 541 263 K 546 566 G 551 869 K 557 172 K 562 475 I 567 778 K 573 081 K 578 384 K 588 990 M 599 596 N 604 899 N 610 202 O 615 505 O 620 808 O 626 111 F 636 717 K 642 020 E 647 323 F 652 626 K 657 929 P 663 232 P 679 141 P 684 444 P 689 747 I 695 050 R 700 353 ; I 716 262 M 721 565 R 726 868 F 732 171 G 737 474 I 748 080 K 758 686 M 774 595 L 779 898 N 795 807 K 801 110 L 806 413 R 811 716 N 827 625 F 843 534 N 848 837 K 870 049 K 875 352 H 880 655 J 885 958 K 891 261 K 901 867 M 923 079 H 928 382 J 933 685 M 944 291 M 954 897 K 960 200 R 965 503 L 981 412 H NEGYVENNÉGY­MILLIÓ 660 725 R 666 028 R 687 240 R 894 057 iG 904 663 F 915 269 H 909 966 D ÖTVENÖTMILLIÓ 669 753 I 675 056 D 685 662 G 897 782 P 908 388 K 913 691 F HATVANNÉGY­MILLIÖ 557 581 L 568 187 F 562 884 O HATVANÖTMILLIÓ 008 336 K 013 639 M 018 942 D 024 245 H 029 548 J 034 851 K 040 154 K 045 457 P 050 760 P 066 669 F 071 972 N 082 578 O 087 881 M 093 184 M 109 093 O 114 396 P 119 699 D 130 305 M 135 608 K 140 911 K 146 214 M 151 517 P 156 820 G 162 123 G 167 426 L 178 032 K 183 335 N 188 638 K 199 244 L 204 547 R 209 850 K. 215 153 L 220 456 J 225 759 I 231 062 K 241 668 K 246 971 F 252 274 M 268 183 M 273 486 R 278 789 O 305 304 R 310 607 K 315 910 K 321 213 K 326 516 G . 347 728 K 353 031 K ,368 940 M 374 243 N 384 849 L 395 455 K 400 758 O 406 061 R 411 364 R 416 667 K 421 970 L 427 273 P 443 182 J 448 485 M 459 091 O 469 697 L, 480 303 R 485 606 F 490 909 K 496 212 D 501 515 K 512 121 F 517 424 J 528 030 L 533 333 J 538 636 K 559 848 L 565 151 D 581 060 J 586 363 H 591 666 F A nyertes szelvényeket 1981. június 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (amelyben a me­gyében vásárolt nyertes szelvé­nyek számát közöljük) közvetlen a sorsolás után készült, az eset­leges nyomdai hibákért felelős­séget nem vállalunk. Házi Joglanácsadó II takarékosság és az IKKO Érdemes-e takarékoskodni, lesz-e miből pénzt félretenni, megőrzi-e értékét a taka­rékbetét? — kérdezik sokan. A takarékpénztár az utóbbi időben több változtatást haj­tott végre. A tartós betét megőrzi a pénz értékét, a takaréklevél és ifjúsági be­tét kedvező feltételeivel vonzza a „spórolókat”. A takarékoskodás mellett igen széles körű hitelezési lehetőségek is adottak az OTP-nél, ilyenek az áruköl- csön, a mezőgazdasági hitel az eddiginél kedvezőbb fel­tételekkel. A Házi Jogtanács­adó májusi száma részlete­sen foglalkozik a lakáshoz jutás pénzügyi kérdéseivel, útbaigazítást ad a külföldre készülő és a hozzánk érke­zett turistáknak. Szól a fü­zet arról is, hogy a külföldi fizetőeszközökre milyen elő­írások vonatkoznak, s az OTP milyen szolgáltatásokat biztosít ezek beszerzéséhez. Az IKKA kül- és belföldön élő magyarok szolgálatában áll 30 éve, az akkor meg­hirdetett akció azóta tartal­mában és formájában sokat változott. Igen széles körű pénzügyi műveleteket, aján­dék' és egyéb szolgáltatások közvetítését látja el a kül­földi megbízók és belföldi rokonaik, hozzátartozóik és ismerőseik között. Az IKKA közreműködik a Magyaror­szágról történő ajándékozás lebonyolításában is, ehhez az OTP is segítséget nyújt. A májusi szám teljes ter­jedelemben közli a televízió Jogi esetek márciusi adásá­nak szövegét, és tájékoztat­ják az olvasókat a jogi sza­bályok változásairól is. Kedvezményes szemüvegvásár A rokkantak nemzetközi éve keretében június 1-től december 31-ig a rokkantiga­zolvánnyal rendelkező fel­nőtteknek 40 százalékos, a 14 éven aluli gyermekeknek 30 százalékos árengedményt ad az OFOTÉRT a vényre és egyéni megrendelésre történő vásárlásnál. Az engedmény vonatkozik az új és tartalék szemüvegek teljes árára. Ez­zel egy időben az anyagfel­használást nem igénylő javí­tásokat ingyenesen csinálják. Befejezték a nyomozást ifjú Ákos Sándorné 22 éves budapesti lakos bűnügyében, aki 1980. december 15-én el­vitte a bölcsődéből Csapánsz- kij Orsolya 2 éves kisgyer­meket. Az igazságügyi el­meorvos-szakértők megálla­pították, hogy ifj. Ákos Sán­dorné elmebeteg. Betegsége következtében képtelen arra, hogy cselekménye társada­lomra veszélyességét felis­merje. Ifj. Ákos Sándorné kóros elmeállapotát a vonat­kozó jogszabályok szerint büntethetőséget kizáró ok­ként kellett értékelni, vele szemben a büntetőeljárást megszüntették. Szabadlábra helyezésével egyidejűleg ideggondozó-intézeti ellenőr­zés alá került. II tanyakérdés irodalma S zenti Tibor: A tanya című kötete 1979 könyvhetén jelent meg. Szerzője évek óta résztvevője a néprajzi gyűj­tőmozgalomnak. Elsősorban Hódmezővásárhely paraszti társadalmának történetével foglalkozik, kiemelten a hódmezővásárhelyi tanyák népének életével. Családtör­téneti emlékekkel gazdagí­tott, adatok sokaságát felso­rakoztató könyve egyszerre elégítette ki az olvasmányos­ság és a hiteles dokumen­tum iránti igényeket. Fő­ként a tanya és az ember kapcsolatát vizsgálja; sor­sok, életutak és a település- forma részletes bemutatásá­val. Munkájában tartózko­dóan háttérbe szorul a szer­zői ítélet, teret hagyva a történeti folyamatok, az et­nográfiai tények és a szoci­ográfiai látleletek írói szub­jektumon átszűrt megfogal­mazásnak. Sajátos írásmű, egyfajta köztes állapot a szépirodalom és a tudomá­nyos analízis között. A ta­nyakérdés múltját, jelenét, jövőjét illetően olyan kérdé­seket vet fel, melyek meg­válaszolása a szaktudomá­nyok feladata. A magyar társadalomtu­dományok legjobb művelői mindenkor nagy érdeklődés­sel és felelősséggel fordultak a tanyakérdés felé. Történe­ti, néprajzi és szépírói előz­mények után elsőként Erdei Ferenc: Magyar tanyák cí­mű 1942-ben megjelent könyvében ad közre teljes értékű, alapvető összefogla­lást a tanyakérdésről. Sőt, a kötet a tanyarendszer gaz­dasági, társadalmi és törté­neti értékelése alapján a ta­nyapolitika lehetséges útját is megfogalmazta. Erdei Ferencnek megada­tott, hogy a megváltozott po­litikai s társadalmi-gazda­sági viszonyok feltételei és adottságai közepette a ta­nyakérdés kutatását tovább folytassa, és tanyapolitikánk egyik meghatározó egyénisé­gévé váljék. A probléma ugyanis napjainkig, illetve napjainkban is folytonos társadalmi valóság. A tanya olyan eleme a magyar való­ságnak, mely a történelmi, társadalmi, gazdasági kér­déseken túl szociális, kultu­rális és egészségügyi vonat­kozásokat is felvet. A kül­területi lakosság, .a tanyán élők számának fokozatos csökkenése ellenére még ma is félmillió körül van azok száma, akiknek életében a „tanyakérdés” nem elmélet, hanem mindennapi realitás, gyakorlat. A tanyakérdés, a tanya­politika újraértékelésének szükségessége az 1970-es évek első felében több ta­nácskozást eredményezett. Nem véletlen, hogy Kecske­mét adott helyet 1972-ben annak a tanácskozásnak, melyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott-. sága rendezett. Bács-Kiskun megyében ugyanis a lakos­ság csaknem 30 százaléka élt tanyákon. A lezajlott társadalmi­politikai változások ellenére tudomásul kellett venni, hogy a tanya, mint gazdál­kodási, települési forma, sokkal elevenebbnek és sok­kal maradandóbbnak .bizo­nyult, mint azt 1945 után többen gondolták. Sőt, a tanyatípusoknak új formái is keletkeztek. (A tanácsko­zás anyaga egyébként „Mi lesz a tanyákkal?” címen kötetben is megjelent.) Kecskeméten egyetértettek abban, hogy a tanya a kö­rülményekkel változva, de tartósan része marad a be­látható magyar valóságnak, és ennek értelmében fogal­mazta meg ajánlásait is. Egy másik jelentős „ta­nyás megye” székhelye, Szol­nok fogadta a Magyar Nép­rajzi Társaság 1974. évi ván­dorgyűlését, amelyen önálló szekció foglalkozott a tanyák kérdésével. A konferencia jellegéből adódóan itt na­gyobb szerepet kapott a ta­nyarendszer történeti ala­kulásának és változatainak kérdése, valamint a magyar tanyarendszer párhuzamai­nak áttekintése, de e kon­ferencia sem kerülhette meg a mai tanyarendszer állapotának és problémái­nak megvitatását. (A ván­dorgyűlés anyaga ugyancsak megjelent nyomtatásban.) Az említett tanácskozások azonban nem elégíthették ki eléggé a társadalom széle­sebb érdeklődését. A tanya­kérdés elevensége, más tö­megkommunikációs tájékoz­tatások (rádió, tv) sikere meggyőzhette a kiadókat, hogy a tárgykörben érdemes a kockázatot vállalni. Sze­rencsésen erre a korszakra tevődik az Akadémiai Kiadó vállalkozása. Erdei Ferenc összegyűjtött műveinek ki­adása, melynek során a Ma­gyar tanyák című kötetének hasonmás kiadása látott napvilágot 1976-ban, Kulcsár Kálmán: A magyar tanya ma és holnap című utószavá­val, illetve kiegészítésével. Az érdeklődők 1980-ban két újabb izgalmas és ran­gos kötetet vehettek kezük­be. Elsőként egy olyan könyv­ről essék szó, mely tudo­mánytörténeti, kultúrtörté­neti különlegesség. Szerzője, dr. A. N. J. Den Hollander professzor, aki az 1930-as években végzett kutatásokat Magyarországon, az Alföldön. Eredményeit 1947-ben tette közzé holland nyelven, s most ezt a kötetet olvashat­juk magyar kiadásban Az Alföld települései és lakói címmel. Kuriózum e mű a történelmi, szociológiai, nép­rajzi munkák - sorában — azok egyfajta ötvözete —, mert nyugat-európai ember nem írt még ilyen szakava­tottan és éleslátással hazánk e sajátos jellegű tájegységé­ről. Romány Pál előszavá­ból azt is megtudhatja az olvasó, hogy a szerző a leg­utóbbi időkig kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel, melynek ékes bizo­nyítéka, hogy a hivatkozott szolnoki vándorgyűlésen elő­adást is tartott. Természete­sen a holland professzor vizsgálódásai nem lehettek mindenre kiterjedőek, és ku­tatásainak mélysége is vál­tozó. Szemlélete előtt rejtve maradhatott több jelenség. Észrevételei, következtetései azonban tanulságosak min­denki számára, aki a magyar tanyák múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozik. A magyar tanyarendszer kutatásának korszerű, a leg­újabb eredményeit összefog­laló tanulmánykötete Pölös- kei Ferenc és Szabad György szerkesztésében A magyar tanyarendszer múltja cím­mel megjelent kötet. Mit is nyújt a kötet? Nagyívű könyvészeti tájéko­zódást, „tanya”-szavunk szó­történetét; a tanyarendszer történeti előzményeit, ala­kulástörténetét és tipológiá­ját; a tanyasi életmód sa­játosságainak vizsgálatát. Különleges történelmi ana­lógia kínálkozik a tanulmá­nyokban vizsgált középkori tanyakorlátozási és leg- újabbkori tanyakorlátozási és a legújabbkori tanyael- sorvasztási törekvések ku­darca között; valamint ösz- szevetés egy 19. századi régi és egy 1974-es mai tanya leíró elemzése ürügyén. a Magyar tanyarend­szer múltja című tanulmánykötet hasz­nálhatóságát. az érdeklődő olvasók további tájékozódá­sát jól szolgálja a kötet vé­gén található összesített iro­dalom, mely a tanyakérdés jelenleg feltehetően legtel­jesebb bibliográfiája is egy­ben. Gráfik Imre

Next

/
Thumbnails
Contents