Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-19 / 142. szám

1981. június 19., péntek Kereskedők kollektív szerződése A tógazdasági haltenyésztés egyik országosan is jelentős üze­mében, a Hortobágyi Állami Gazdaságban új ikrakeltető üzem kezdte meg működését. Ezzel megalapozták az évi 3500 tonna hal „termelésének” lehetőségét, mert az idén már 200 millió hallárvát keltetnek. A kitelepítés előtt az ivadékokat 3—5 napos korig nevelik laboratóriumi körülmények között. A képen: anyaharcsa előkészítése ikralcfejéshez (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Növekvő horgászlétszám — szaporodó tennivalók Napjainkban folyik a VI. ötéves tervidőszakra érvé­nyes kollektív szerződések előkészítése. A vállalatok ve- zetői és a szakszervezeti bi­zottságok beszámolnak ar­ról, miképpen teljesítették az előző tervidőszak kollektív szerződéseiben foglaltakat, és megvitatják az új szerződé­sek tervezetét is. A KPVDSZ megyei bizottsága a közel­múltban tárgyalt erről, és megállapította: rendszeresen értékelték a kollektív szer­ződésekben foglaltak * végre­hajtását, a törvényesség meg­tartását. Munkaviszonyt min­den esetben írásban létesí­tettek a vállalatok, szabá­lyozták a fiatalok és a nők munkakörét. Sajnos, az áruk rakodására és szállítására előírt munkavédelmi szabá­lyokat sok helyen kénytele­nek megszegni, hiszen van olyan üzlet, ahol csak nők dolgoznak. A tanulmányi szerződések jól szolgálják a továbbkép­zést. Érvényesül a közép-és felsőfokú képzés ösztöndíj- rendszere, amelyben néhol az összes állományi létszám 5 százaléka is részesül. Gond viszont, hogy a dolgozók nagy része nem teljesíti vál­lalt kötelezettségét, gyakran a 10 százalékuk abbahagyja a tanulmányait. Ami a mun­kaidőt, a pihenő- és a sza­badnapok kiadását illeti, ezek 90 százaléka a kollek­tív szerződés előírásai sze­rint történik. Többnyire a szállítási és a vendéglátóipa­ri dolgozók szabadnapjának a kiadása okoz gondot. De meghosszabbodik a munka­idő a túraszállításoknál, a vagonkirakásoknál, és egy­más helyettesítésekor is. Me­gyénkben a kéthetenkénti szabadnap csupán 55 száza­léka kapcsolódik a heti pi­henőnaphoz. örvendetes, hogy a technikai - eszközök gyarapodásával, a jobb mun­Nagybörzsönyben, az Ipoly-vi- dék domboktól ölelt településén vendégeket várnak a hét végé­re; szombaton és vasárnap ren­dezik meg a nagybörzsönyi na­pokat. Ez alkalomból több kiál­lítás nyílik. Az egyik a vadá­szatról. az erdőgazdaság mun­kájáról és a természetvédelem­ről ad átfogó képet. A rudabá- nyai érc- és ásványbányászati múzeum állandó kiállításának bővített anyagát mutatja be. kaszervezés hatására keve­sebb a túlóra, de évente még mindig 13 ezer kereskedelmi dolgozót érint. A szabadságok kiadása sem zökkenőmentes. Még mindig előfordul, legalább 6 —8 vállalatnál, szövetkezet­nél, hogy a szabadságok 4— 10 százaléka áthúzódik a kö­vetkező évre. A megyei bi­zottság intézkedése nyomán ez a szám csupán fele a ko­rábbi esztendők átlagának. A kollektív szerződések egyik sarkalatos pontja a munka díjazásáról szóló rész. Me­gyénkben a kereskedelmi dolgozók bérszínvonala ta­valy az állami vállalatoknál 39 ezer 480, a fogyasztási szövetkezetekben 38 ezer 440 forint volt. Az évi bérszín­vonal átlagosan 7, öt év alatt 27—34 százalékkal nőtt. Az utóbbi két esztendőben mó­dosították a jutalékkulcso­kat. emelték az alapbéreket. Az alsó bérhatárok elérésé­re 13 millió forintot fordí­tottak. A műszakpótlék be­vezetésére 4,5 millió forint állt rendelkezésre, a többit az állam szavatolta. Így az érintett dolgozók bére ha­vonta 200—450 forinttal emelkedett. A szakszervezeti bizottsá­gok javaslatára növelték az étkezési hozzájárulást, és na­gyobb összegeket fordítanak üdülésre, kulturális kiadá­sokra, munkásszállításra. A lakásépítés segítésére az ÁFÉSZ-ekben 5 év alatt mintegy 6 millió forint ju­tott kétszerese a tervezett­nek. A tapasztalatok alapján az elkövetkezendő hetekben a vállalatok és a szövetkezetek gazdasági vezetői, a szak- szervezeti bizottsággal közö­sen elkészítik az 1985-ig szó­ló kollektív szerződések ter­vezetét, és megkezdődhet a jóváhagyás, illetve a végre­hajtás. Megtekintheti a közönség a köz­ségben élő képző- és iparmű­vészek alkotásait. Mivel ekkor veszi fel Nagybörzsöny a határ­őrközség címet, a rendezvény- sorozat résztvevői megismerked­hetnek a határőrök életét be­mutató kiállítással is. A szom­bati nemzetiségi esten a helybe­li pávakör mellett fellép a szi­getújfalui német nemzetiségi együttes is. Májusi újjáválasztása óta először ült össze kedden a Magyar Országos Horgász szövetség Békés megyei In­téző Bizottsága, hogy meg­hallgassa a közelmúltban le­zajlott országos küldöttköz­gyűlésen Békés megyét kép­viselő küldöttek beszámoló­ját. Az értekezleten 187 hor­gász képviselte a 240 ezer tagot számláló mozgalmat. Nagy Jenő, az IB elnöke, és egyben megyei küldött el­mondta, hogy a társadalmi érdeklődés növekedése — öt év alatt szinte duplájára emelkedett a létszám — új feladatok elé állítja az or­szágos vezetőséget. Javítani kell a 600—700 személyt számláló nagyegyesületek munkáját, a szakmai tevé­kenységet, szaporítani kell az egyesületi foglalkozáso­kat, növelni kell a horgász­fegyelmet. Továbbra is ki­emelt feladat a vizek kettős • hasznosítása, az egységes hor- f gászrend kialakítása, az élő­vizek jobb kihasználása, va­lamint a tervszerű haltelepí- • tés. Ez utóbbi azért fontos, mert senkit sem szabad el­zárni a mozgalomba való be­lépés elől, viszont a megnö­vekedett létszám ellenére is tartani kell a fogási ered­ményeket. ami csak terv­szerű halgazdálkodással ér­hető el. Élénk visszhangot és he­lyeslést váltott ki megyénk küldötte, Domokos Imréné hozzászólása, aki a szabad idő kihasználásáról, az új, szocialista családtípus ki­alakulásáról, a nők és csa­ládtagok horgászmozgalom­mal való kapcsolatáról be­szélt az országos küldöttköz­gyűlésen, ahol végül is meg­választották az új, 101-tagú központi vezetőséget. Itt megyénket négy horgász képviseli. Az ülésen a továbbiakban szó volt az IB szerepéről a megye horgászmozgalmá­ban, az intéző bizottsági ta­gok feladatairól, a szakbi­zottságok munkájáról, az if­júsági horgásztáborozásról, valamint a júliusi IB-csa- patversenyről. Többen jelezték, hogy a gyomai Sirató-holtágon ki­sebb fokú halpusztulás ta­pasztalható. Évek óta gond ez, de a feladat szinte meg­oldhatatlannak látszik. Mi­vel a holtágba eresztik a kör­nyező rizstelepek vizeit, el­kerülhetetlen a vegyszerek vízbe jutása. Környezetünk védelmében, vizeink tiszten tartásában azonban nagy szerepet játszhat a körülte­kintőbb munka is. Minden horgász tisztában van a me­zőgazdaság • fontosságával, ebben az esetben elsődleges­ségével. A kérés emberi. Ke­vesebb nyárfa, bokor és más zöld növény, vagy hal pusz­tulna le, ha a gép kezelője pont ott nyitná ki a csapo­kat. ahol kell, oda jutna a veszélyes vegyszer, ahová szánták. Az intéző bizottság ülésé­nek kedves színfoltja volt a befejezés, az előző öt évben teljesített társadalmi mun­kájuk elismeréseként sze­rény ajándékkal lepték meg a nyugdíjba vonult, vagy le­köszönt horgászaktívákat. Plavecz Pál Kedvelt a szarvasi kemping Későn, a szezon vége felé adták át tavaly a szarvasi kempinget. Akkor nem mu­tatkozott nagy forgalom, ké­ső ősztől tavaszig pedig zár­va volt. Csupán az Arany- szarvas étterem üzemelt fo­lyamatosan, és 300 ebédet főztek naponta az iskolások­nak is. Az elmúlt napokban Gá­bor Éva, a kemping vezetője elmondta, hogy kora tavasz­tól egyenletesen növekszik a forgalom. Folyamatosan szer­vezik az utazási irodák az egy-két és több napos cso­portokat, tudományos ta­nácskozásokat, üléseket ren­deztek itt májusban. A léte­sítmény kihasználtsága az elmúlt hónapokban 50 száza­lékos volt, ennek megfelelő­en az árbevétel elérte a 300 ezer forintot. A színvonalas szolgáltatásokat nyújtó komplexum iránt a növekvő érdeklődést mutatja, hogy az országos tűzoltó-parancsnok­ság itt tartja edzőtáborát, ahol a testületek tagjait a csehszlovákiai nemzetközi versenyre készítik fel. Sok vállalat, intézmény KISZ-szervezete, szocialista brigádjai szerveznek itt több napos programot. A kem­ping vezetője arra is vállal­kozik, hogy több szervezett programot állítson össze az ideérkezőknek, de bőven van lehetőség a pihenésre is. A Körös-parti strand mellett gyermekmedencét alakítottak ki. Pillanatnyilag az Erzsé­bet ligetben tollasozhatnak a vendégek, és a napokban el­készülnek a mini golfpályák is. Az étkezéseket az Arany- szarvas étteremben és az ön- kiszolgáló részen bonyolítják le, ahol este a Qartz együt­tes szolgáltat modern zenét. A szarvasi kemping egy részlete Kép, szöveg: Számadó Julianna Nagybörzsönyi napok II vélemények világa fl véleményváltozás „Változnak az idők, s mi is változunk bennük1” — mondja a régi latin közmon­dás, ami egyben nézeteink, értékeink, véleményeink vál­tozására is utal. A felnövek­vés során kialakult életszem­léletünk nem egyszer s min­denkorra kialakult nézet, ha­nem az élet változásával együtt bővül és változik1. A meggyőzés ezt a természetes és spontán változási folya­matot gyorsíthatja vagy las­síthatja. A világhoz való viszonyunk érzelmi, gondolati és cselek­vésbeli szálakból szövött egy­ségekre tördelhető. Az élet­ben ezek az összetevők rend­szerint egyensúlyban vannak, azaz. nincs közöttük ellent­mondás. Elvben, ha valamit jónak tartunk, azt hajlamo­sak vagyunk tudatosan meg is tenni, s ha valamit hely­telenítünk, azt tudatosan ke­rüljük. Számos esetben per­sze a helyzet távolról sem ilyen egyszerű. Nem mindig cselekszünk érzéseinkkel, el­képzeléseinkkel összhangban. Ez viszont nyugtalansággal, kínzó gonddal jár, s ha már valami helytelent tettünk, nem fordíthatjuk vissza, nem tehetjük semmissé, csak az a lehetőség áll előttünk1, hogy átértékeljük, „szerecsenmos- datásra” vállalkozunk. (Az is megeshet persze, hogy tet­tünket egyszerűen elfelejt­jük, tudatunkból kiszorítva elfojtjuk. Ez viszont ideges­ségre, zavarokra vezethet a viselkedésben.) Volt egyszer egy kísérlet, melyben szellemes módon bebizonyították, hogy a meg­győzés legjobb módja az ön­meggyőző működések elsza- badítása a tudatban. A kí­sérleti személyekkel nagyon unalmas és bárgyú feladato­kat végeztettek, majd két csoportra bontották őket. Az egyik csoportba osztott kí­sérleti személyeknek nagy összeget fizettek azért, hogy ismeretleneknek a kísérlet­ről csupa szépet és jót hord­janak össze, s a másik cso­portba osztott kísérleti sze­mélyeknek viszont egészen kis összeget adtak hasonló „szívesség” fejében. Ezt követően megkérdez­ték a kísérleti személyeket, hogy végül is mi volt a vé­leményük az unalmas és bár­gyú feladatokról? Kiderült, hogy a nagy összeg fejében elmondott hazugság nem vál­toztatta meg az eredeti vé­leményt, hiszen a kísérleti személyek (egyetemi hallga­tók voltak) nyilván úgy gon­dolták, hogy a kapott ösz- szeg megérte ezt a kis fül­lentést. Ézzel szemben a kis pénzért hazudó személyek átértékelték önmagukban a kísérletet, s a hazugság után maguk' is úgy vélték, hogy a kísérlet nem is volt olyan unalmas és bárgyú, mint amilyennek eredetileg tűnt. (Egyébként fél óra hosszat rajzszögeket kellett körbe forgatniuk negyedfordula­tonként, majd kanalakat kel­lett rakosgatniuk egyik1 tál­cáról a másikra ugyancsak félórán át. (Hogy tettüket mentsék, inkább véleményü­ket hangszerelték át ahe­lyett. hogy bevallották volna önmaguknak a hazugságot.) Üj és ismeretlen dolgok kapcsán könnyebb- a meg­győzés. A határozatlan és körvonalazatlan vélemények ilyenkor még nehézségek nélkül megváltoztathatók. Ha az új dolog kapcsán pozitív véleményt akarunk kialakí­tani, olyan egyéb dolgokkal kell kapcsolatba hozni, me­lyekről holtbiztosán tudjuk, hogy a befogadók pozitívan értékelik azokat. Ha mond­juk le akarjuk győzni fele­ségünk ellenkezését egy ter­vezett nyaralással szemben, hivatkozzunk arra, hogy ta­valy legjobb barátnője is ott volt, s nagyon jól érezte ma­gát. Kerülő úton is elérhet­jük a pozitív hatást. Ebben az esetben az új és ismeret­len dologról azt állítjuk, hogy egy nem kedvelt, utált személy vagy csoport eluta­sítja azt. Példánknál marad­va, ha feleségünkkel meg akarunk valamit kedveltetni, elég ha arra hivatkozunk, hogy barátnője, kivel már rég összeveszett, az adott dolgot ki nem állhatja. Az utóbbi módszer talán eredményesebb: az emberek általában jobban hisznek1 el­lenségeiknek, mint barátaik­nak, s ’ha valamiről vagy va­lakiről azt tapasztalják, hogy ellenségük nem szereti, ak­kor hajlamosak lesznek meg­kedvelni. Hasonló logika alapján — persze a kapcso­latok irányát megváltoztatva — negatív véleményeket is kialakíthatunk meggyőzésük kiválasztott céltáblájánál. Említést kell tennünk egy személyi sajátosságról, mely erősen meghatározza a meg­győzést. Ez az önértékelés magas vagy alacsony szintje. Mivel önmagunkról csak má­sok útján szerezhetünk1 meg­bízható információkat sa­ját magunkra vonatkozó vé­leményeinkben nagyrészt mások véleményeire vagyunk utalva. Ebből következik, hogy az alacsony önértéke- lésű személyek jobban kj vannak1 szolgáltatva a meg­győzési kísérletnek, mert rá­szorulnak minden külső in­formációra, hogy önmaguk­ban való bizonytalanságuk csökkenjen. Amit konformi- tásnak, behódolásnak neve­zünk, az jórészt ebből adó­dik. Magas önértékelésű em­berek ezzel szemben meg­engedhetik maguknak a til­takozás luxusát, ellenállób­bak a meggyőzéssel szemben. Van azonban egy határ, melyen alul hiába alacsony a személy önértékelése, ezt makacssággal egyenlíti ki. Az ilyen merev gondolkodá­sú emberek rendszerint szo­ronganak, kényszerképzetek­kel viaskodnak, de ezt nem mutatják ki. Túlzott maga- biztosságot színlelnek, s le­pereg róluk minden meg­győzés. (Hogy azután egy ügyes szélhámos átlátva raj­tuk kártyavárként összeom­lassza őket.) Nem mindegy, hogy a vé­leményváltoztatás egyéni helyzetben vagy csoporthely­zetben történik. Az egyén óvatosabb, a csoport meré­szebb. Különösen növeli a véleményváltozás esélyét, ha a csoport nemcsak1 meghall­gatja a közlést, hanem ak­tív módon-dönt is utána, el­kötelezve magát az ajánlott eljárás mellett. A vélemény­változtatás demokratikus mo­dellje a technikai szempon­tokon túl a felelősséget, a tudatlanságot, a választás mozzanatát hangsúlyozza ki. Csepeli György Megjelent az Édes Anyanyelvűnk A 2. számban Keresztúry Dezső az anyanyelvvel való „találkozásairól” beszélget Fülöp Lajossal, Csurka Ist­ván és Bor Ambrus nyelvi érdekességekre hívja fel a figyelmet, Dévai Nagy Ka­milla a népdal erejéről, Kró­nikás énekéről és terveiről nyilatkozik. Rácz Endre a sajtónyelv bizonyos modoros­ságait teszi szóvá, Kemény Gábor a szórend buktatóit, Hajdú Péter a „sumér-ügy­ről” ír, Deme László arról, hogyan bánjunk a beszédben a szünetekkel. Biró Ágnes pedig a költők adta nevek varázsáról. Bírálja a lap a butiknyelvet, a féltrágár sza­vakat, feliratok, lapok szám­talan csacskaságát állítja pellengérre, tanácsokat ad az olvasóknak. Izgalmas rejt­vényverseny, szemlerovat, könyvbírálatok, karikatú­rák teszik még gazdaggá az Édes Anyanyelvűnk leg­újabb számát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents