Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-19 / 142. szám
1981. június 19., péntek o Gyepgazdálkodás Rendbe tenni a szénát Orosházán jelenleg 3971 lakóépületben van vezetékes vízszolgáltatás» A kutak évente egymillió 253 ezer köbméter ivóvizet adnak a városnak. Az elmúlt három évben jelentős előrelépés volt a havonta 4500—6000 köbméter vizet szolgáltató szentetornyai és rákóczitelepi vízműrendszer üzembe helyezése. Ennek és az egyéb hálózatbővítéseknek köszönhető, hogy a nyári csúcsidő- szakban sincs vízellátási gond Orosházán. Tavaly a berendezések fenntartására egymillió forintot fordított a víz- és csatornamű vállalat. Több kutat felújítottak, korszerűsítették a berendezéseiket, klórozóhelyiséget alakítottak ki, a csatornamű karbantartására több mint 300 ezer forintot költöttek. A városi szennyvíztisztító telepet 1974 augusztusában adták át. Sajnos, a túlterheltség azóta sem szűnt meg. A naponta 2200 köbméter teljesítményű tisztító csúcsidőben 5 ezer köbméter szennyvizet fogad, de megtisztítani képtelen. Már harmadik éve folyik a második ütem kivitelezése, viszont lassan halad a gépek', az elektromos berendezések szerelése. Az elmondottak egyértelműen meghatározzák a jövő feladatait. Többek között azt, hogy az elkövetkezendő években is biztonságos legyen a pvorsan iparosodó város vízellátása. A helyi tanács elkészítette a beruházási programot, amely szerint újabb kutakat fúrnak Orosházán és Szentetornyán, felújítják' az 1056 köbméteres víztornyot, új üzemi épületet hoznak létre. A közeljövőben korszerűsítik a Birkás-lakótelepi szennyvízcsatorna átemelőjét. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak a dolgozók továbbképzésére, hiszen a modern gépek, a gáztalanító és a vastala'nító berendezések' nagyobb szakértelmet követelnek. Munkában az aszfaltkeverő telep Bővül a vezetékes vízhálózat Orosházán használt olajégő berendezés is automatikus — s máris a fejlesztési elképzeléseket vázolja. — Nemsokára új olajégőt szerelünk fel, amelyik nagyobb hatásfokú, jobban szabályozható. Költsége 1,5 millió forint, s a gazdaságossági számítások szerint alig fél év alatt megtérül a beruházás. A fűtéshez napjainkban 13"14 ezer liter fűtőolajat használunk fel. — A gázfűtés nem lenne olcsóbb, gazdaságosabb? — A mostani költségeknek biztosan töredéke lenne. Sajnos a gázfelhasználásra nem tudunk átállni, mivel még nem épült ki a gerincvezeték — hallom a választ, s még mielőtt a füstről faggatnám a főgépészt, mondja: — A berendezés porelszívója nem tökéletes, a kéményen keresztül kevés füst, ám annál több por kerül a levegőbe. Vállalatunk megkezdte aszfaltkeverő telepein a porelszívók felszerelését. mely tökéletes megoldást jelent, igaz az ára is magas: egy-egy berendezés kilencmillió forintba kerül. A kész, vagyis a kevert aszfalt minőségére ügyelnek a telepen. A laboratóriumban hárman dolgoznak, s szinte minden árában ellenőrzik a kész terméket. — Ha rossz az út, úgy érzem. engem is szidnak. Persze sok függ a bedolgozástól is. Ha mi jó minőségű anyagot engedünk ki a telepről, akkor annak is nagyobb a valószínűsége, hogy jó minőségben készül el az út, felülete sima lesz — kezdi Jaksa János, a laboratórium vezetője. — A mi feladatunk, hogy beépítés előtt az aszfaltot ellenőrizzük, vagyis mennyi a bitumentartalma. milyen a szerkezete, a sűrűsége és a víztartalma. Persze beépítés után is vesznek belőlük mintát, az út felületéből kivett pogácsákból állapítják meg a tömörséget és a szerkezeti vastagságot — magyarázza a fiatalember. — A minták vizsgálati eredményeit jegyzőkönyvekben rögzítjük, így nyomon követhető: mikor, hová, milyen minőségű anyagot szállítottak ki. Az aszfaltsilók előtt sorakoznak a pótkocsis teherautók. Néhány perces várakozás után megtelik rakfelületük, s a nyári kánikulában is kékes gőzt, füstöt hagyva maguk után indulnak útjukra, hogy a bedolgozó gépsorokhoz vigyék az aszfaltot. Szekeres András A szarvasi Öntözési Kutató Intézet kísérleti telepein szaktanáccsal várják a látogatót Fotó: Veress Erzsi lepítéssel. Feltűnő, hogy mindössze hetven hektáron végezték a munkákat saját erőből, a többihez állami támogatással láttak hozzá. Pedig sokat javult az utóbbi időben az egyik, korábban kritikus tényező: a vetőmagellátás. A 80 taggal működő Alföldi Gyepvetőmag Termesztési Rendszerben megyénk üzemei is jelentős erőket képviselnek. Kiemelkedő a bélmegyeri Üj Barázda és a szarvasi Dózsa Tsz magtermesztése. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem kell annyit megyén kívülre járni a vetőmagért, mint korábban. A megye ellátásának javításán kívül anyagilag is jól járnak a magelőállítók, hiszen jól jövedelmező ágazat. Mint a számok, adatok jelzik, szoros összefüggés van termésmennyiségben annak is jelentős szerepe volt, hogy szokatlanul sok, megyei átlagban 600 milliméter csapadék hullott. Az öntözés szükségességét, a műtrágyázás fontosságát támasztják alá a megyénkben működő szarvasi öntözési Kutató Intézet és a mezőgazdasági főiskola kutatási eredményei. A két intézmény tárt kapukkal várja az érdeklődőket kísérleti telepeire, mégsem sokan használják ki a kedvező lehetőséget. Hogy kapcsolatuk mégis viszonylag jó a megye üzemeivel, az nagyrészt a két kutatási központ érdeme. Hasonlóan sokat tesz a gyepgazdálkodás fellendítéséért megyénkben a füzesgyarmati lucemarendszer, amely rendezvényeken is népszerűsíti a korszerű ellyának szakemberei elosztották az anyagi keretet. Most már csak az üzemeken múlik, milyen hasznosan költik el a pénzt. A megyei növényvédő állomás is befejezi a gyepek talajvizsgálatát az idén. A kapott eredmények birtokában a gyakorlati szakemberek okszerű tápanyag-gazdálkodásra térhetnek át. Az említett kedvezőtlen tényezők ellenére, úgy tűnik, javul megyénk gyepgazdálkodásának színvonala. örvendetes, hogy mind több helyen csatolják az ágazatot az állattenyésztéshez, hiszen leginkább az állattenyésztők érdeke a magas fű- és szénahozam, amelynek közvetett eredménye a több és jobb minőségű hús. M. Szabó Zsuzsa Az utóbbi évtizedben számottevően javult a közutak állapota, minősége nálunk is. Békés megye útjainak állaga ma már nem rosszabb az országos átlagnál. Az utóbbi öt-hat esztendőben, vagyis miután elkészült a békéscsabai aszfaltkeverő telep, az folyamatossá tette az útépítések, felújítások jó aszfalttal való ellátását. Békéscsabán, az Északi ipartelepen füstölgő kéményével messze látszik a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat aszfaltkeverő telepe. Ez a telepített aszfaltkeverő telep látja el a megyét fekete anyaggal. — Keverőberendezéseink évente 150 ezer tonna, különböző minőségű aszfaltot készítenek, amit tehergépjárművek szállítanak' a bedolgozás helyszínére. Most éppen Gyula és Fúrta közé szőnyegezéshez hordják az aszfaltot, ezenkívül dolgozik egy Finiserünk Békésen, Gyulán, és szállítunk aszfaltot az ÁÉV-nek — magyarázza Tokaji Béla telepvezető-helyettes. — Mi a jó út titka? — Először is a jó alap. Aztán, hogy megfelelő összetételű, minőségű és hőmérsékletű aszfalt kerüljön terítésre,. bedolgozásra — hangzik a távirati stílusú válasz. A tehergépkocsikra 140— 160 fokos aszfalt kerül. Szigorú szabály: beépítésre is 12Ö Celsius-fok feletti anyag kerüljön. Az aszfaltgyártás szigorú technológia szerint folyik. A minőségtől függően különféle méretű nemes zúzalékokból, homokos kavicsból és bitumenből, hatalmas gépek izzó gyomrában készül az aszfalt. Csőkígyók, kábelek kötege között érjük el a keverőtelep agyközpontját, a vezérlőfülkét, ahol az ember csak felügyeli a masinákat. Farkas Géza, területi főgépész magyarázza: — Az aszfaltgyártást lien csinálják, a Teltomat keverőberendezés automatikusan dolgozik. A legkisebb hiba rendellenesség esetén azonnal Ielállnak a berendezések. Az anyag szárításához A kevert aszfaltot a laboratóriumban tömörségi próbáknak vetik alá Fotó: Veress Erzsi Gruber Ferencnek, a neves szarvasi fűnemesítőnek, az intézet egykori munkatársának állítottak szobrot a hét elején az ÖKI parkjában. Más kérdés, hogy a megye mit hasznosított eddig a tudós tanításaiból. Kétségtelen, hogy az utóbbi években sokat fejlődött megyénk gyepgazdálkodása. A termés- mennyiség alapján a középmezőnyből az ötödik helyre tört fel Békés a megyék sorában. Azonban a tervezett három tonna hektáronkénti fűtermés helyett csak átlagosan 2,15 tonnát hoztak le az üzemek a területekről. Ez pedig azt jelenti, van még javítani való a gyepgazdálkodáson. Az 52 ezer hektárnyi gyepterület nagy része a megye északi felén van, túlnyomó többsége ősgyep. Ennek egynegyedét újították fel a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok felülvetéssel, teaz egy hektárra jutó eszköz- ellátás és a hozamok között. A kiemelkedő gyepgazdálkodást folytató újkí- gyósi Aranykalász Tsz-ben majdnem kilencezer forint eszközérték jut egy hektárra, míg a gyengébb szövetkezetekben ennek csak negyede. Hasonlóan szoros kapcsolatot mutatnak a terméseredmények a műtrágyázással. Az elmúlt évben mindössze 19 ezer hektár gyep kapott műtrágyát, csaknem száznegyven kilogrammos hektáronkénti hatóanyag mennyiségben. Ez önmagában kedvező, azonban a fennmaradó, nem műtrágyázott terület nagyságát még az emelkedő műtrágyaárak sem indokolják. A drágaságra hivatkozva mondanak le a szakemberek az öntözésről is. Pedig a múlt évi viszonylag kedvező járásokat. A legutóbbi, e hónap elején megtartott bemutatón már 400, az egész országból összesereglett szakember vett részt. A megnövekedett érdeklődés remélhetően azt is jelenti, hogy változóban az üzemi szemlélet, amellyel sajnos, nincs minden rendben, hiszen sok helyen a gyepet sorolják a legkevésbé fontos kultúrák közé. Pedig a bőven termő, gondozott gyeppel importfehérje takarítható meg, növelhető az állatállomány, fokozható a hizlalás jövedelmezősége. Különösen a legeltetéssel. Sajnos, ezzel sem áll túl jól az ágazat. Jelenleg 11 ezer hektáron használnak villanypásztort, holott, további nyolcezret lehetne így hasznosítani. Az idei évre kapott állami támogatás lehetővé teszi, hogy újabb 2 ezer 200 hektárt újítsanak fel. A megyei tanács mezőgazdasági osztá
