Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

1981. június 17., szerda Tanácsülésekről jelentjük Orosháza Az orosházi Városi Tanács tegnap délután ülést tartott. Az egyik naprendi pont elő­adója Balázs János osztály- vezető volt, aki a tanács VI. ötéves pénzügyi és terület- fejlesztési tervét ismertette a résztvevőkkel. Előterjeszté­se elején azok az ágazatok szerepeltek, amelyek az alap­ellátással, az oktatási intéz­mények működtetésével, a lakásépítéssel és az egyéb kommunális feladatok meg­oldásával kapcsolatosak. Az előadó hangsúlyozta: a pénz­ügyi tervjavaslatok kidolgo­zásakor nemcsak a népgaz­daság teherbíró képességét, hanem a hatékony és taka­rékos gazdálkodás követel­ményeit is figyelembe vet­ték a szakemberek. Így a költségvetés kiadásainak fe­dezésére — 1981 és ,1985 kö­zött — több mint egymilli- árd forintot irányoztak elő, míg a fejlesztési alapra for­dítandó összeg megközelí­ti a 450 millió forintot. A városban tapasztalható la­kásgondok enyhítésére a ta­nács 290 célcsoportos és 90 tanácsi értékesítésű szövet­kezeti lakás létesítését tűz­te ki célul a VI. ötéves terv­időszakra. Ez^n kívül vár­ható, hogy sor kerül még 410 OTP több szintes és 600 magánerőből épülő otthon átadására is a városban. A téma megvitatása után Mihály András tanácselnök a végrehajtó bizottság két­éves munkájáról számolt be, majd Szegvári Petemé dr. vb-titkár előterjesztése a la­kások elosztásáról szóló ta­nácsrendelet módosításával és kiegészítésével foglalko­zott. Az interpellációt köve­tően az ülés a bejelentések­kel ért véget. Medgyesbodzás A lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásáról hall­gatott meg jelentést a med- gyesbodzási tanács hétfőn délután 2 órakor kezdődött ülésén, majd Bacsa János tanácselnök tájékoztatta a tanács tagjait a végrehajtó bizottság két tanácsülés kö­zötti munkájáról. A jelentés után a VI. öt­éves terv középtávú költség- vetési és fejlesztési terv- javaslatát tárgyalták meg. Az előterjesztés megállapít­ja, hogy az V. ötéves terv­időszakban a tanács által el­határozott alapvető célkitű­zéseket teljesítették. A la­kosság alapellátását szolgáló intézmények rendelkezésük­re állnak, .habár a lélekszám csökkenése miatt ezek bőví­tése egyelőre nem indokolt. Ebből adódóan a VI. ötéves terv fő feladata az intézmé­nyek állagmegóvása, felújí­tása és korszerűsítése lesz. Az új tervidőszakban erre egymillió 62 ezer forintot költhetnek. A ' Medgyesbod- záshoz tartozó településeken további alapvető cél az egészséges ivóvízellátás biz­tosítása, az alapellátás hi­ányzó részeinek pótlása, a körzeti orvosi ellátás színvo­nalának javítása, az üres orvosi állások betöltése, vé­gül a villamosvezelék-háló- zat folyamatos rekonstruk­ciója. A tanácsülés helyesel­te, hogy a feladatok megva­lósítását a lakosság megfele­lő társadalmi munkával is segítse. E napirendi pontban tájékoztatták a tanácsülést, hogy a község belvízrende­zésére 1983-ban és 1984-ben 200—200 ezer forintot fordít­hatnak, melyet a község ha­tárát is érintő új csatorna- rendszer kiépítésénél hasz­nálnak fel. A tervjavaslatot a tanács­ülés elfogadta. A tanácsülés ezután a vagyonvédelem, a közrend és a közbiztonság helyzetéről szóló jelentést tárgyalta meg, és hagyta jó­vá. Leszakadt a színpadlépcső Tizennégy sérült Hétfőn a késő esti órákban a gyulai vár mellett levő tó­színpad lépcsője leszakadt, aminek következtében a deb­receni Kodály kórus tagjai közül ketten súlyosan, nem életveszélyesen, tizenketten könnyebben megsérültek. A sérülteket a mentők a gyu­lai kórház sebészeti osztályá­ra szállították, ahonnan ke­zelés után valamennyiüket kiengedték. A gyulai nyári programra készülő debreceni Kodály kórus tagjai hétfőn este pró­Pénzosztás Hétfőn este néztem meg a csabai Szabadság mo­ziban Bujtor filmjét, A pogány Madonnát. Mit mond­jak: rengetegen voltunk. Zsúfolt ház, táblás ház, amit akarunk. Ilyen sikere magyar filmnek legalábbis em­beremlékezet óta nem volt. Hogy miért? Mert beval­lottan „csak” szórakoztatni akart, és azt majdnem pro­fi színvonalon tette. Kitűnő alakításokat, ügyes, fordu­latos cselekményt kaptunk, remeklő operatőrrel. Néha ugyan tébláboltak. felütötte a fejét néhány perces üres­járat, mesterkéltség és egyebek, de az összkép: le a ka­lappal. Ügyes társaság vállalkozott arra, hogy szóra­koztató sikerfilmet csinál. Amikor a mozi előteréből alig tudtam kivergődni a Tanácsköztársaság útjára, eszembe jutott egy gye­rekkori történet. Orosházán laktunk, nem messze az Apolló mozitól. Egyszer-másszor végenincs emberfolyam hömpölygött ki a moziból. Kérdeztem: mi volt itt? Mire az apám némi iróniával így válaszolt: „pénzosz­tás.” Nyilván, az olcsó mozisikereket sajnálta le a szó­val. Azt hiszem, nem volt egészen igaza. Szórakozni — ma már valljuk — létszükséglet. Igaz, nem mindegy, hogyan. A pogány Madonna jól csinálta. Az lenne az igazi, ha másféle filmektől is úgy tó­dulnának az emberek, hogy egy mai apa azt mondhat­ná a gyerekének, ha kérdi, mi volt ott: „pénzosztás, kisfiam.” (sass e.) bára igyekeztek, haladtak föl a tószínpad lépcsőjén. A fel­járón mintegy húszán tar­tózkodtak, amikor a lépcső leszakadt. A kórus tagjai közül szerencsére legtöbben csak kisebb horzsolásokat szenvedtek, két énekes azon­ban 8 napon túl gyógyuló, nem életveszélyes sérüléssel „úszta meg” a balesetet. A Békés megyei Rendőr­főkapitányság szakértők be­vonásával vizsgálatot foly­tat a lépcsőleszakadás okai­nak felderítésére. Mire az új márkanév megszületett, elkészült a Hajdú megyei (Jdítőital-ipari Vállalat új töltőüzeme is. 1979 végén ugyanis pályá­zatot hirdettek a vállalat termékeinek egységes nevére, s időköz­ben elkezdték a rekonstrukciós beruházást is. Ennek eredménye­ként június első napjaiban megteltek az első Viking feliratú üdí­tőspalackok. Az NDK gyártmányú gépsor óránként 24 ezer üdítőt palackoz. A hatezer liter/óra kapacitású töltőgép üzembe állításá­val mintegy három és félszeresére növekedett a palacktöltő kapa­citás. Júniusban egyébként — a kishatármenti forgalom keretében — már Romániába is szállítanak a nyolcféle ízben készülő Viking- bö1 (MTl-fotó: Tárkányí Béla felvétele — KS) Felhívás versenyre Közlekedésbiztonság — a kirakatban A Békés megyei Közleke­désbiztonsági Tanács, a Ma­gyar Reklámszövetség Békés megyei szervezete és az Ál­lami Biztosító Békés megyei Igazgatóság az idén is meg­rendezi a közúti közlekedési balesetek megelőzése, vala­mint a KRESZ szabályainak népszerűsítése céljából a köz­lekedési célkirakat versenyt. A versenykiírásban többek között szerepel, hogy a deko­ráció utaljon a KRESZ lé­nyeges szabályaira, töreked­jen az udvariasság, az előzé­kenység, a kulturáltság kife­jezésére, vagy ezeket meg­sértő kedvezőtlen magatartás szatirikus, elítélő ábrázolásá­ra. A kirakatok rendezése során azok kiemelten foglal­kozzanak a mozgássérültek, a rokkantak és a hátrányos helyzetű emberekkel az ENSZ-világprogram szelle­mében. ; A kirakatversenyt szakzsü- ri értékeli, az első 6 helye­zett között tízezer forint ju­talmat osztanak ki a rendező szervek. A versenyre a jelent­kezési határidő: — Békés megyei KBT, Békéscsaba. Bartók Béla út 1—3. — július 4. A versenykirakatok elké­szítésének határideje: július 11. Az eredményhirdetés jú­lius 27-én lesz. Ötvenöt éves találkozó (Tudósítónktól:) Június 7-én szokatlan han­gok verték fel a Békéscsabai 1-es számú Általános Iskola vasárnapi csendjét. Ezen a nyári délelőttön találkoztak azok az öregdiákok, akik 1926-ban végezték el a volt polgári iskola négy osztályát. öröm volt látni és hallani a már jócskán őszülő, egy­kori nebulókat, amint a vi­szontlátástól meghatódva elevenítették fel az elmúlt 55 év kedves emlékeit, majd azt, amikor az iskola kézi­labdapálya-betonján, egymás kezét fogva, énekelték a Bal­lag már a vén diák ...” kez­detű dalt. Ezután dr. örsy Attila volt osztályfőnök ve­zetésével felvonultak egykori tantermükbe. A Himnusz el­hangzása után Vozár Ágnes VIII. osztályos tanuló Ady Endre „Üzenet egykori is­kolámnak” című versét sza­valta el. A szavalat után Fehérvári Géza, a diák szer­vezőbizottság tagja meleg szeretettel köszöntötte a megjelent volt osztályfőnö­köt és a , mintegy 34 „ta­nulót”, majd Zsilák Mihály tanítvány meleg hangú ün­nepi beszéde következett. Dr. Örsy Attila osztályfő­nök megismételte az elmúlt évek „tananyagát”, s utána a „jövő órai leckét” magya­rázta el a „diákoknak”. Elő­adásában megemlítette Pe­tőfi Sándor egyik versét, hogy „Hol vagytok ti régi játszótársak”. Majd idézetet mondott Berzsenyi Dániel „Fohászkodás” című versé­ből. Beszédében megemléke­zett a már az élők sorából eltávozott ‘ tanítványokról, emléküknek egyperces gyász­szünettel adóztak. A több mint háromórás ta­lálkozó a Szózattal, majd a közösen elfogyasztott ebéd­del ért véget. A résztvevők azzal váltak el, hogy öt év múlva ismét viszontlátják egymást. U. J. A találkozó résztvevői Fotó: Kocziszky Zsuzsa Bizonyítani akarnak okán és sokszor fel­vetették különböző rendezvényeken az elmúlt hónapokban a pálya­kezdés gondjait. Emlékszem egyik dunántúli nagyváro­sunkban tartott tanácskozás­ra, ahol a megye vállalatai­nak, gazdasági egységeinek felelős vezetői ültek egy asz- • tál mellé, hogy a fiatalokról, a fiatalokat érintő kérdések­ről tanácskozzanak. A jelen­levők közül valaki megje­gyezte: „Jó ötlet volt ez a kongresszusi levélvita, mert így legalább megvolt az ürügy arra, hogy leüljünk, kicseréljük tapasztalatainkat, tanuljunk egymástól.” Beval­lom, hogy elgondolkoztatott ez a mondat, hiszen aki ezt a véleményt mondta, egy lé- nyegés jelenségre hívta fel a figyelmet, amelytől mielőbb, mindenhol — közös érdek miatt — meg kell szabadul­ni. Nevezetesen attól, hogy a fiatalokról, így a pályakez­dőkről is ne csak évente egyszer-egyszer (mivel ez a soron következő napirendi pont) beszéljünk. Mert nem arról van szó, hogy túl kell fecsegnünk a pályakezdők kérdését, hanem arról, hogy az odafigyelés, a gondoskodás folyamatosságáról ne feled­kezzünk meg. Például az oktatással kap­csolatban: Sokszor mondják, hogy az oktatás színvonalán javítani kellene. Esetenként ez így igaz. De igaz az is, hogy amit a fiatalok az is­kolapadban, az egyetemek előadótermeiben, megtanul­tak, azt kár lenne elfelejteni, azt mielőbb hasznosítani le­hetne és hasznosítani kellene mindenütt a gyakorlatban. A tanultak kamatoztatása nem­csak a pályakezdők, hanem a gazdasági egységek, így a gazdasági vezetők érdeke is. Néha, s ezt is sok tanács­kozáson fogalmazták meg, mintha félnénk attól, hogy nagyobb tudású, jobban fel­készült szakmunkás, mérnök veszi át azt a bizonyos stafé­tabotot. Érthetetlen az ilyen félelem, hiszen ennek örülni kellene. A váltás előbb vagy utóbb — mivel ez az élet rendje — megtörténik. Nem lehet mindegy, hogy milyen kezekbe kerül egy korszerű esztergagép, fonoda, műhely vagy tervezőasztal. Ne feledkezzünk meg ar­ról, ha a pályakezdő fiatal mást hall, mást olvas, mást tanul, mint amit a munka­helyén olykor tapasztal, ak­kor a gyakorlat és az elmé­let különbsége hat, sőt ese­tenként demoralizál. A bi­zonyítás lehetőségét, s ezt tanítják az iskolákban, fő­iskolákon és egyetemeken, mindenkinek meg kell adni. Ezzel összefüggésben a telje­sítménnyel arányos bérezés­ről sem lehet megfeledkezni. Előfordulhat — a jobb és korszerűbb felkészültség miatt, hogy az esztergályos, aki szerencsés esetben már a legkorszerűbb technológiai folyamatokat is elsajátította a tanműhelyben, többet ke­res a 15—20 éves gyakorlat­tal rendelkező munkatársá­nál. Ha többet termel, ak­kor keressen is , többet. Ha jobban dolgozik, jobb minő­ségű munkát ad ki a kezé­ből, legyen ennek arányá­ban az elismerése, anyagi megbecsülése is. Ott még sok a tennivaló, ahol ennek létjogosultságát ma is bizonygatni kell. Az ilyen vállalatoknál, termelő­szövetkezetekben úgy tűnik, hogy a bérezés megállapítá­sánál még mindig valamifé­le helytelen nivellálásra tö­rekednek, s nem a teljesít­mény alapján alakulnak a keresetek. Ha így van, ezen a gyakorlaton is változtatni kellene, mert az ma már nem elfogadható indok, hogy egy-egy szakmában, beosz­tásban a teljesítmény nem mérhető. Ott, ahol a teljesít­ményt nem tudják mérni, talán nincs is igazi teljesít­mény. A pályakezdők bizonyítani akarnak, s ez egy egészséges állapot. Nem arra van szük­ség, hogy dajkáljuk a pálya­kezdő fiatalokat. Ezt valójá­ban a fiatalok sem igénylik, s különben sem lenne értel­me. A lényeg, hogy ők is — s ez is közös érdek — sze­retnék elkerülni az eseten­ként értelmetlen szempon­tokhoz kötött skatulyákat, a számukra előnyösnek koránt­sem nevezhető megkülönböz­tetéseket, például a bérezés­ben. Joggal felvetődik a kér­dés: így fognak vélekedni a mai fiatalok akkor is, ha idősebbek lesznek? Lehet, hogy egy-két kérdésre már másként adnának feleletet. De most ők abban a korban élnek, ahol egyre kevesebb munkahelyen lehet pénzt ke­resni csak a jelenlétért, ahol egyre többet kell tenni a magasabb követelmények teljesítéséért, a jó minőség­ért. Beszélnünk kell a bizo­nyítás kényszeréről is. A VI. ötéves tervben nagy feladat az életszínvonal megőrzése. De ez a fiatal számára nem jelent, nem jelenthet — ne is jelentsen — perspektívát. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pályakezdés idősza­kával egy időben a fiatalok jelentős része családot ala­pít, az otthonteremtés gond­jaival küszködik. Szerencsé­sebb esetben a szülők, hoz­zátartozók segítségével köny- nyebb a megoldás. A mai fiatalok jóval igényesebbek szüleiknél, nagyszüleiknél — így neveltük őket. Legtöbben önálló otthont szeretnének megteremteni. Belátható időn belül lakáshoz szeretnének jutni. A többség tudja, hogy ezeket a javakat a szocializ­musban sem osztogatják in­gyen, hogy keményen meg kell mindenért dolgozni. S a fiatalok, akik reálisan szemlélik maguk körül a vi­lágot, igényeik kielégítése érdekében tenni is akarnak. Lehet, hogy türelmetlenek, de ezt a türelmetlenséget nem mindig az életkori sajá­tosság okozza. □ sszel országszerte megtartják az ifjú­sági parlamenteket. Ezeken a fórumokon a gaz­dasági vezetőknek is számot kell adni arról, hogy mit tet­tek például a pályakezdők mielőbbi beilleszkedése ér­dekében. Sőt, a tízéves ifjú­sági törvény értelmében szá­mot kell adniok arról is, hogyha valamit elmulasztot­tak, akkor azt mi indokolta, annak mi volt az oka. A fia­talok, a pályakezdők érdeké­ben is szükség van erre. Ambrus Sándor Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1981. JÜNIUS 15-ÉN Skoda 120 (Győr) 2 708 Skoda 120 (Debrecen) 2 521 Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 10 961 Lada 1200 (Bp.) 10 575 Trabant Lim. (Győr) 2 157 Lada 1200 (Debrecen) 9 351 Trabant Lim. (Bp.) 3 021 Lada 1200 (Győr) 556 Trabant Lim. (Debrecen) 1 514 Lada 1300 (Bp.) 5 763 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 5 047 Lada 1300 (Debrecen) 4 562 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 793 Lada 1300 (Győr) 698 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 881 Lada 1500 (Bp.) 6 694 Trabant Combi (Bp.) 1 669 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Trabant Combi (Győr) 1 342 Lada 1500 (Győr) 1 812 Wartburg Lim. (Bp.) 3 562 Lada Combi (Bp.) 2 426 Wartburg Lim. (Győr) 3 418 Lada Sombi (Debrecen) 785 Wartburg de L. (Bp.) 3 526 Lada 1600 (Bp.) 2 190 Wartburg de L. (Győr) 3 637 Lada 1600 (Debrecen) 1 063 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 760 Moszkvics (Bp.) 10 662 Wartburg Lim. tólót. (Bp.) 377 Polski Fiat 126 (Bp.) 5 822 Wartburg Tourist (Bp.) 1 805 Polski Fiat 126 (Győr) 1 510 Wartburg Tourist (Győr) 1 125 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 042 Skoda 105 (Bp.) 3 484 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1 752 Skoda 105 (Győr) 3 415 Dácia <Bd.) 3 124 Skoda 105 (Debrecen) 3 665 Dácia (Debrecen) 1 777 Skoda 120 (Bp.) 3 238 Zaporozsec (Bp.) 32 367

Next

/
Thumbnails
Contents