Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-16 / 139. szám
1981. jtinius 16., kedd A volt Községi Kereskedelmi Szakiskola 40 éve érettségizett diákjai vasárnap találkoztak a ma már békéscsabai közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolában. Az osztályfőnök, Sári néni a névsorból feleltette az összegyűlteket az elmúlt negyven év eseményeiből. Képünkön: az iskola egykori tanulói Fotó: Császár Lajos fl Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének XI. közgyűlése Változott munkaképesség n jótékonykodás ártalmai Felújították a gyomai termálstrandot A gyomai termálstrand 50 méteres medencéjének kövezete a több mint 20 éves használattól teljesen tönkrement. A tanács már az elmúlt ötéves tervben beütemezte a felújítást, de erre csak az idén kerülhetett sor. A hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyártól vásárolt mettlachival rakták ki az alját, és az elmúlt hét végén már használhatták a vendégek. Most hét elején újra lezárták, hogy még egy festékréteget vigyenek fel a medence falára. Ezzel egy időben szerelik a vaskorlátot a medence köré. A felújítás 500 ezer forintba került. Hétvégeken 1500-nál is többen keresik fel a fürdőt, a kempingben 40—45 sátorhely áll az ide érkezők rendelkezésére. A vendéglátó egységek is teljes üzemben dolgoznak. Jó az ellátás a pavilonban, sokan keresik fel a Halászkertet is. Az ősparkban levő termálstrand többi medencéit a következő években folyamatosan újítják fel, és bővítik a fürdő zöldterületét is a jövőben. Megkezdődött a gyermeküdültetés Tegnap benépesültek a Balaton déli partján a gyermeküdülők és az úttörőtáborok: megkezdődött a tó melletti pihenés, szórakozás. A SZOT Dél-balatoni Udülőigazgatóság öt gyermek- üdülőjében: Szabadiban, Zamár- diban, Lellén és Bogláron, valamint Fonyód-Ligeten egy-egy turnusban egyszerre több mint ezerkétszáz gyermek élvezheti a nyár örömeit. Hétszáz pedagógus váltja egymást, akiknek felügyelete mellett játékos vetél- ketőket, kirándulásokat rendeznek. Úszásoktatás is lesz a programban testnevelőtanárok irányításával. Júliusban és augusztusban az óhazától távol élő magyar családok gyermekeit is fogadják az üdülők, akik a szórakozás mellett az anyanyelvet is gyakorolhatják. Ugyancsak tegnap, hétfőn vonták fel a zászlót a Somogy megyei Tanács fonyód-ligeti úttörő üdülőtáborában. A négy kilométer hosszú, közvetlen a tó mellett elterülő táborban ezerkétszáz úttörő kezdte meg kéthetes üdülését. A Gyulai Járásbíróság tárgyalta a fiatalkorú Fehér László és négy lánytársának bűnügyét. Valamennyien a gyulai Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben laktak. A mindössze 17 éves fiú rendezett családi körülmények között nevelkedett. Szüleivel azonban hamarosan szembefordult, irányíthatatlanná vált, csavargóit, sőt, pénzt lopott a szüleitől, amit szórakozásra és italra költött. Így került a gyulai intézetbe, ahol gyöngébb társait gyakran bántalmazta. Ám onnan is hamarosan megszökött. Ez év február 2-án ismét az intézetbe került, megfigyelés végett, az elkülönített egészségügyi szobába, amely szomszédos volt a négy lány, B. N. Éva, F. Mária, K. Gyöngyi és P. Katalin hálószobájával. Csak egy ajtó választotta el őket egymástól. Este 8 óra körül megbeszélték, hogy megszöknek. Az ajtót kifeszítették. Azt is megbeszélték, hogy miképpen szereznek pénzt és ruhát a szökéshez. Gy. Ist- vánnét, aki az intézetben felügyelői szolgálatot teljesített, a lányok becsalták a Június 16-án, ma kezdődik a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének XI. közgyűlése az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. A hazai képző- és iparművészet jelenét felmérő és jövő útját meghatározó kétnapos tanácskozáson képző- és iparművészetünk valamennyi szakágazatának képviselői : festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek, képzőművészeti írók, restaurátorok vitatják meg a több mint 1200 tagot számláló szövetség utóbbi négy évben végzett munkájának tapasztalatait, eredményeit, gondjait és feladatait. A közgyűlés elé terjesztendő írásos dokumentumok leszögezik, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában új szükségletek teremtődtek a kultúra területén; a képző- és iparművészet előtt is új igények és perspektívák tárulnak fel. A művészet általános gazdagodása szorosan összefügg a társadalmi szükségleteket hálószobába. Fehér László egy lepedővel támadásra készen az ajtó mögé bújt, közben biztatta a lányokat. Ahogy a felügyelőnő belépett a hálószobába, Fehér hátulról az összecsavart lepedőt az arcába dobta, és hurokra szorította. A felügyelőnőnek sikerült a lepedőt a nyakára lehúzni és az igazgatóhelyettes nevét kiáltotta. Azt állította, hogy hamarosan ő is betoppan a hálószobába. Fehér László ettől megriadva, engedett a szorításból. Gy. Istvánná az alkalmat kihasználva, a nevelői szobába menekült. A Gyulai Járásbíróság Fehér Lászlót hivatalos személy elleni erőszak bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt 10 hónap szabadságvesztésre ítélte. A négy lányt fogházbüntetéssel, javítóintézeti neveléssel, próbára bocsátással sújtotta. Az ügyet másodfokon a Gyulai Megyei bíróság tárgyalta. Az elkövetés körülményeinek súlyossága miatt a fiatalkorú Fehér László szabadságvesztését egy év és két hónapra felemelte. Az ítélet jogerős. —di leginkább szem előtt tartó közösségi jellegű feladatokkal. Kritikusan szól a jelentés arról, hogy a művészeti intézmények korszerűsítése, átszervezése némi bizonytalanságot okozott a szövetség életében. Volt olyan idő, amikor kétségbe vonták, hogy a szövetség saját dolgaiban véleményt, tanácsot mondhasson, társadalmi ellenőrző szerepét elláthassa. Művészeti körökben felmerült a kérdés: áru-e a művészet, s a szövetség egyértelmű válasza: nem! Aki érti egy mű létrejöttének belső emberi indítékait, feltételeit, a műalkotás társadalmi szerepének fontosságát a szocialista humanizmus alakításában, aki tudja, hogy a politikát, a gazdaságot, a kultúrát csak komplex egymásra hatásában lehet megérteni, annak számára nem áru a művészet. Hogy bizonyos helyen áruvá is válnak kényszerűségből, ez tény. De ebben a voltában is elsősorban a köz- művelődési célokat kell szolgálnia, s ezeket kell — ha nehéz is — egyeztetni a nyers Vándorgyűlés a Dél-fllföldön A Magyar Földrajzi Társaság hagyományos évenkénti vándorgyűlését 1981- ben Csongrád megye, illetve Szeged város Tanácsával és a TIT Csongrád megyei szervezetével közösen, június 27. és 29. között rendezi meg a Dél-Alföldön. A tanulmányút során a rendezvény résztvevői megismerkednek a tiszai víz- gazdálkodás jövőjével, az üvegházi mezőgazdasági termelési rendszer eredményeivel, a szénhidrogénmező és -kitermelés lehetőségeivel. Felkeresik az emlékparkot Ópusztaszeren, s megtekintenek több múzeumot és üzemet. A XXXIV. vándorgyűlés keretében Csongrád megye gazdasági és kulturális életéről, a fejlesztés lehetőségeiről, a szénhidrogán-kutatás- ról, valamint a földrajzoktatás problémáiról tartanak előadásokat. Ismét gyermekzsivajtól hangos Csillebérc: tegnap több mint ezer — nevelőotthonokiban. illetve kisegítő iskolákban kiváló úttörőmunkát végzett — pajtás kezdte meg jutalomtáborozását. A tegnap esti ünnepélyes zászlófelvonással peüzleti szempontokkal — szögezi le a dokumentum. Megnyugtató, hogy a képzőművészszakma a jövőben lehetőséget kap arra, hogy Budapesten kétévenként bemutatkozó kiállítást rendezhessen a Műcsarnokban. A szövetség szervezeti életéről önkritikusan állapítja meg a jelentés, hogy erre a kettősség volt jellemző: egyfelől aktívan dolgozó és kibontakozást kereső vezetőségek és bizottságok munkálkodtak, másfelől viszont fájó gonddá vált a tagság közönye, passzivitása. A szövetség nem tudott kellőképpen foglalkozni olyan fontos kérdésekkel, mint a vizuális nevelés helyzete, az amatőr művészet szerepe a kulturális életben, a művészeti propaganda hatékonysága, a művészetelmélet különböző vonatkozásai. A bürokratikus felépítést és munkamódszert demokratikusabb, rugalmasabb, nyitottabb szövetségi élet kell hogy felváltsa, hangoztatja a képzőművész-tagozat beszámoló jelentése. dig hivatalosan is kezdetét vette a táborozási idény. Az idei vakációban országszerte táborozó mintegy 300 ezer kisdiák közül csaknem 10 ezer pajtás lesz a csillebérci úttörő nagytábor vendége. S ajtóban, rádióban, tévében sokat foglalkoznak mostanában a mozgássérültekkel, a csökkent munkaképességűekkel, szellemi fogyatékosokkal. A rokkantak évének nyilvánított idei esztendőben természetes ez: igyekeznek a közvélemény figyelmét hangsúlyozottabban ráirányítani a segítségre szorulók problémáira, a velük való törődés esetleges gondjaira. Sokszor mégis lehangolok ezek a tudósítások, pedig hasznosak. Nem a tartalmuk, közölt tényeik, hanem inkább amiatt, hogy a részvét, a sajnálkozás hangján szólnak a különféle okokból hátrányos, néha nehéz helyzetbe jutott emberekről. S ezzel a hangvétellel rendszerint adományokra, vagy más segítségre akarnak serkenteni. Kell a segítség sok sérültnek, olykor anyagi segítség is. A szociális gondok azonban nálunk nem jótékonysági kérdések. Baleset következtében mozgásképtelenné, vált rokkantak tolókocsija például nem függhet senki jószívűségétől, nem lehet adomány. S ha egy brigád elkészíti, mert nem kapható, s motort is szerel rá, ne azért tegye, hogy jótékonykodjék. Áz adomány megalázza a rászorulót, akinek a sorsa mások irgalmától függ, s ezért hálára van kötelezve minden odavetett krajcárért is. A jószívű adakozó és a hálálkodó elfogadó — pofon az emberi méltóságnak. Az egyenlő esély elve rendszerünk alaptétele. Nemcsak a jóeszű tanyasi gyerek továbbtanulását kell segíteni. a bármi más okból csökkent esélyeket is ki kell egyenlíteni. S ez nem lehet csupán karitatív tevékenység. A társadalmi egyenlőségnek és annak az emberiességnek, humanizmusnak az alapkövetelménye, amely rendszerünk legfőbb ismertetőjegye. Pénztárcánkra célozva, sajnálkozásával senki se akarjon hát könnyekre fakasztani, bármilyen fontos és sürgős lenne is sok esetben az azonnali segítség. Arra figyelmeztessen. hogy a szocializmus kiteljesítésének nagy munkájában, a rokkantak egyenjogúsítása terén is vannak még feladataink, s jelenlegi viszonyaink közt e feladatok megoldásához még sokszor egyének, ki- sebb-nagyobb közösségek segítségére is szükség van. Sajnos, hivatalos szervek sem mindig az egyenjogúság, az egyenlő esély megteremtésének érdekében végzik idevágó munkájukat, hanem olykor a jószívű nagybácsi képében tetszelegnek. Elvárják a kérelmezést, s a juttatásért a hálát, lehetőleg az ügyintéző név szerinti sajtódicséretével. A legfőbb veszélye ennek Az idén bevált a Medárd- dal kapcsolatos népi meteorológiai megfigyelés — gyorsan váltogatják egymást a hűvös és a kánikulai napok, sőt napszakok. Tegnap is ennek megfelelő volt az országban az időjárás. Budapesten mindössze 24, 25 fokig melegedett fel a déli órákban is a levegő, ugyanakkor az ország legmelegebb pontja Keszthely és Szent- gotthárd volt, ahol a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Amint az Országos Meteorológiai Szolgálatnál elmondták : a változékony, szeles, országrészenként is egymástól eltérő meleg idő az Atlanti-óceán felől hullámszerűen érkező forróhűvös légtömegeknek tulajdonítható. Az óceán ugyanis — mivel a víz nehezebben az egyéni jótékonyságnak az egység megbontása: a beteg, a sérült, a rokkant kívül kerül a társadalmon, gondot okozó nyűggé, teherré válik. Sokan odáig jutnak, hogy közéjük sorolják a nyugdíjasokat, az öregeket is, s valami külön, nem kötelező, hanem jószívűségből fakadó adakozásnak tekintik, ha néha egy kis süteménnyel, kirándulással, kultúrműsorral segítenek- pótolni azt, ami a teljes emberségből még nem valósulhatott meg, mert szűkösek az anyagi viszonyaink. A másik veszélye a karitatív szemléletnek a már ugyancsak elterjedt nézet: a sérültek, a rokkantak gondozása. egyenlő esélyeik megteremtése kizárólagosan állami feladat. Ha államunk nem győzni, hát adakozunk, fölajánljuk, épüljenek csak az otthonok, intézetek, szakszerű személyzettel, ők jobban tudnak majd bánni a lakóikkal, ellátják őket. Esetleg karácsonykor meglátogatjuk őket, és igen, szóljanak, ha elromlik a vízcsap ... így szigetelődik el, így re- kesztődik ki a társadalomból. a közösségből, a közösség életéből éppen az a személy, akinek fokozottabb mértékben lenne szüksége a közösségre ahhoz, hogy megtarthassa emberi méltóságát, hogy érezze, rá is szükség van még, rá is számítanak, ő is hasznos és nélkülözhetetlen tagja társadalmunknak, a mi új világunknak. Ezért kap most nálunk egyre nagyobb hangsúlyt a rehabilitáció: az ellátás nem fejeződik be az orvosi gyógyítással, hanem kiterjed arra is, hogyan térjen vissza a dolgozók közé, milyen munkára alkalmas a sérült, a •rokkant, akinek régi munkaképessége nem állt helyre egészen. „Csökkent munkaképességű”, mondtuk eddig, hivatalosan is. Ezzel csökkent értékű emberré is minősítettük. „Változott munkaképességű’, mondja egy új határozat, helyesen tiltva a „csökkent” jelző használatát. Igen, a szó is fontos. Aki a szakmáját nem tudja folytatni, de másutt még kiválóan megállhatja a helyét, miért volna csökkent munka- képességű, főleg pedig csökkent értékű ember? A szóhasználat a gondolkozásmód tükre. Remélhetőleg az új elnevezés nemcsak tapintatból, udvariasságból született, sőt bizonyos vagyok benne, hogy már a szavakban is kifejezésre juttatjuk az örvendetesen változott felfogást. R ajtunk áll, hogy elveinket hogyan valósítsuk meg, nemcsak a munkában, hanem gondolkodásunkban, magatartásunkban — s még a szóhasználatunkban is. Homoródi József melegszik fel — most viszonylag hűvösebb, mint a szárazföld, így a tenger és a kontinens fölött húzódó, különböző hőmérsékletű légréteg keveredik, küzdelmük okozza nálunk is a változó hőmérsékletet. Ez rendszerint esőkkel is jár, most azonban a csapadék elmarad, az Afrika felől a Kárpát-medencébe zúduló rendkívül forró, száraz levegő ugyanis megakadályozza a felhőképződést. Az előrejelzés szerint a héten a hétfőihez hasonló időjárásra számíthatunk. Ma, kedden a déli órákban ugyan nyugat felől egy újabb hűvös légréteg éri el az országot, ez azonban csak átmeneti lehűlést okoz, s az ország nagyobb részén szerdán is 30 fok körüli meleg, szeles idővel számolhatunk. M tárgyalóteremből Megtámadták a felügyelönöt Csillebércen megkezdődött az úttörőtáborozás Meleg, szeles, változékony idő egész héten
