Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
1981, június 14,, vasárnap Husszein király Moszkvában „Közös nyelven” Husszein jordániai király ugyan a harmadik volt az arab világból Moszkvába érkezett magas rangú látogatók sorában — előtte járt a szovjet fővárosban Kuvait külügyminisztere és Líbiából Kadhafi —, útja mégis fokozott érdeklődést keltett. Egyrészt Husszein olyan országból érkezett, amely közvetlenül érintett fél a jelenlegi rendkívül robbanásveszélyes közel-keleti konfliktusban, másrészt Jordánia az az állam, amelyet az amerikai diplomácia a „legígéretesebb” tényezőnek tart a Camp David-i különalku „továbbfejlesztése” kapcsán. Harmadrészt közismert tény az is, hogy az uralkodó és a palesztinok viszonya korántsem mindig felhőtlen. További találgatások forrása volt az a tény. hogy Amman teljesen egyoldalú magatartást tanúsít az Irak és Irán közötti konfliktusban, ellentétben a Szovjetunió árnyalt állás- foglalásaival. Nem is kevesen reménykedtek ezért Nyugaton abban, . hogy Brezsnyev és Husszein nem könnyen találja meg a közös nyelvet. Az ilyen remények azonban rendkívül rövid életűnek bizonyultak. Már első este a Husszein tiszteletére adott vacsora pohárköszöntői megmutatták, hogy a Szovjetunió és Jordánia rendkívül könnyen meglelte azt, ami álláspontjukban közös, s amit mind a két ország huzamosabb idő óta egyértelműen és következetesen hangsúlyoz: a közel-keleti konfliktus átfogó és tartós rendezésének egyetlen lehetséges eszköze egy olyan nemzetközi konferencia összehívása, amelyen minden érdekelt fél — a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet is — egyenjogú félként vesz részt. Husszein tehát égyértelműen a különutas alkudozások ellen foglalt állást. A konferencia összehívásának két alapvető feltételét jelölték meg: Izraelnek ki kell ürítenie valamennyi 1967-ben megszállt arab területet (így Jeruzsálem keleti övezetét is), és el kell ismernie a palesztin arab nép törvényes jogait, beleértve az önálló államalkotás jogát. A konferencián figyelembe kell venni a térség valamennyi államának jogos érdekeit, biztonságát. Figyelemreméltó, hogy Brezsnyev külön utalt Izraelre is; mint mondotta, annak hogy a Szovjetunió rendezze kapcsolatait Tel Avivval, egy feltétele van: Izraelnek le kell mondania agresszív politikájáról. A jordániai uralkodó egyértelműen pozitívnak nevezte azt a szerepet, amelyet a Szovjetunió a kérdés rendezésében betöltött és betölt, s egyúttal jelezte azt is, hogy véleménye szerint a Szovjetunió kihagyásával nem születhet tartós megoldás a közel-keleti válságra. Az is fontos elem, hogy Husszein aláhúzta : az araboknak a haladó erőkkel kell összefogniuk, ha azt akarják, hogy közös ügyüket siker koronázza. Nem csoda, hogy a világsajtó jó része a Nyugat, és mindenekelőtt Washington vereségeként értékelte a moszkvai megbeszélést — mindenekelőtt Camp David elképzelt jövőjével összefüggésben. De Brezsnyev és Husszein tárgyalásain több is kiderült annál, minthogy Camp Davidnek nincs jövője. Egyrészt — noha kiviláglott, hogy az iraki—iráni konfliktus terén a vélemény nem teljesen azonos — sem szovjet, sem pedig jordániai részről nem tulajdonítottak ennek alapvető jelentőséget. Kiderült az is, hogy noha Jordánia és Szíria viszonya korántsem mondható harmonikusnak, Amman a jelenlegi libanoni konfliktusban elfogadja Damaszkusz álláspontját: a Libanonban élő palesztinokat nem szabad sorsukra hagyni, nem szabad őket kiszolgáltatni Izrael önkényének, a módszeres népirtásnak. Husszein, aki most harmadízben járt Moszkvában, egy tv-nyilatkozatában eddigi legeredményesebb tárgyalásainak' nevezte a jelenlegi megbeszéléseket. Az uralkodj nemcsak a szovjet—jordániai kapcsolatok továbbfejlesztésének távlataira gondolt. bár ezekről is szó esett a szovjet fővárosban. A siker fő oka az, hogy a megtárgyalt nemzetközi kérdések, s mindenekelőtt a Közel-Kelet proglémáit illetően, a k-özös közlemény megállapítása'szerint, a felek véleménye egybeesett, vagy közel állt egymáshoz. Ez az összhang pedig biztosítéka lehet annak, hogy az arab népek közös harca az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért sikerrel végződjék. Kis Csaba A lengyel falu gondjai A napilapok rendszeres tudósításokban számolnak be a lengyel élelmiszerellátás súlyos helyzetéről. A hiánycikkeket szinte fel sem lehet sorolni. Mindezen alig segített a húsra, lisztre, cukorra, vajra bevezetett jegyrendszer. Az élelmiszerek termelése a gazdaságpolitika hibái miatt nem tartott lépést az igényekkel, s a sztrájkok, az ipari termelés visszaesése csak fokozta a hiányt. A Trybuna Ludu, a párt központi lapja, cikkében a lengyel falu nehéz helyzetével foglalkozik. Megállapítja: szinte minden hiányzik. Mégis bízik abban, hogy a parasztok szorgalma és találékonysága leküzdi a hiányokat. Hogyan ? Az idén egymillió hektárral nagyobb területet akarnak bevetni, mint tavaly — amikor az időjárási viszonyok akadályozták a vetést. Azonban most sincs elég vetőmag, műtrágya, gép! A tavalyi árvíz következtében kevesebb és silányabb volt a vetőmagtermelés. Honnan fedezzék hát a megnőtt vetőmagszükségletet? A szerény, 180 ezer tonna gabona-vetőmagkészlet a szükségesnek csupán egy töredéke. Tudvalevő, hogy Lengyelországban a -földterületnek mintegy háromnegyed részét egyéni gazdálkodók művelik. A lengyel lap abban reménykedik, hogy a parasztok akár saját kenyerük feláldozása árán is bevetik földjeiket. Így a gabona-vetésterület nem lesz kisebb, mint egy évvel ezelőtt — véli a Trybuna Ludu. A parasztok olyan burgonyát ültetnek, amilyen éppen van; a fennmaradó területet kukoricával és takarmányrépa-vetőmaggal szeretnék bevetni, hogy az állatállomány ellátását valahogy biztosítsák. Annál is inkább szükséges ez, mert az állatállomány aggasztóan csökken (májusra és júniusra helyenként 40—50 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek élőállatok szállítására/mint egy évvel korábban) és a tejtermelés több mint 20 százalékkal kevesebb, mint korábban. A LEMP felső vezetésének irányelvei arra kötelezték a mezőgazdaság ellátásában elsősorban érdekelt iparágakat, a vegyipart, és gépipart, hogy mindenekelőtt a falu igényeit elégítsék ki. Ezt azonban a sztrájkok, majd a nyersanyaghiány nem tette lehetővé. Így a mezőgazdaság nem kapja meg az előirányzott műtrágya mennyiséget és a szükséges gépeket. Alkatrészhiány miatt az idén tavasszal 100 ezer traktor nem ment ki a földekre — írja a lengyel lap. A súlyos problémák részleges megoldását célozta az az intézkedés, amely a mezőgazdasági felvásárlási árak kétszakaszos (április 1-től az állati termékek, július 1-től pedig a növényi termények és a baromfi átvételi árak) emelését eredményezte. A városi embereket az üzletek üresen tátongó élelmiszerpolcai láttán csak az vigasztalja, hogy a zöldárukat kínáló pultoknál megjelent az új káposzta, karfiol, zöldhagyma, retek, paradicsom, uborka, sőt az újburgonya is. Ez azonban önmagában nem oldja meg a gondokat, amit az is bizonyít, hogy bár húshoz nagyon nehéz hozzájutni; a szabadpiacon alig akad vevő a 400 zlotyért árult sertéskarajra, amelynek a szövetkezeti kereskedelemben 90 zloty az ára. Nehéz nyár és ősz vár tehát a lengyel mezőgazdaságra és a városi fogyasztókra egyaránt. Gáti István NDK Húsz éves a lipcsei Herder Intézet Az elmúlt három évtizedben 120 ország több mint 17 500 polgára vett részt a lipcsei Herder Intézet német nyelvtanfolyamain. A főiskolai szinten tartott előadás- sorozatokat főként a külföldi országok felelős politikai, gazdasági, tudományos, vagy kulturális posztot betöltő személyiségei látogatják. A fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő intézmény a külföldiek nyelvi előtanulmányainak lebonyolítására is vállalkozott. Ezenkívül az intézet munkatársai továbbképző kurzusokat tartanak a külföldi német tanárok, továbbá a germanisztika művelői számára. (BUDAPRESS — ADN) Csehszlovákia Egy ország — három parlament Országos választás volt június 5—6-án Csehszlovákiában. A Nemzeti Front (tagjai: Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Szocialista Párt, a Néppárt, a Szabadságpárt, a Szlovák Megújulás Pártja, továbbá a szakszervezetek, az Ifjúság Szocialista Szövetsége, a nőszövetség, a szövetkezetek érdekképviselete, a testnevelési szövetség) javaslata alapján a szavazók a Szövetség Gyűlésbe, a Cseh Nemzeti Tanácsba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba, valamint a nemzeti bizottságokba választották meg képviselőiket. A magyar újságolvasót méltán érdekli, hogy mit jelent e testületeknek — a miénktől jórészt eltérő — elnevezése? A legegyszerűbb a dolog a nemzeti bizottságokkal. Ezek, lényegében megfelelnek a mi községi, városi, járási, megyei tanácsainknak. A 7931 nemzeti bizottságba mintegy 200 ezer képviselőt választottak. A különbség talán csak annyi, hogy északi szomszédunkban a korábbi megyerendszert már régebben átszervezték: tíz kerüleAz úi ötéves tervidőszak első évében az Ulánbátort nagyberuházásokra 1,3 milliárd tusrikot fordítanak. Az összeg 66,8 százalékát új ipari létesítmények építésére, valamint a meglevők korszerűsítésére és bővítésére használják fel. A többit lakásépítkezésre, egészségügyi, közművelődési és kulturális célokra, valamint a szolgáltatások fejlesztésére költik. A beruházások csaknem 80 százaléka szovjet segítséggel való- ssul meg. Ebben a-7 évben folytatják a szovjet vállalatok az Ulánbátort hőerőmű építését, a tét alakítottak ki. Különben a nemzeti bizottságokba választott képviselőknek több mint ötven százaléka munkás, harminc, százaléka nő. Törvényhozás — két kamarával A Szövetségi Gyűlést, a mi szavunkkal, csehszlovák parlamentnek nevezhetnénk. Felépítése azonban eltér a mi országgyűlésünktől. 1968 óta Csehszlovákia ugyanis két nemzet — a cseh és a szlovák — s a nemzetiségek szövetségi állama. A Szövetségi Gyűlés, azaz a parlament ennek megfelelően épül fel. Miben különbözik tehát a mi törvényhozásunktól? Először abban, hogy kétkamarás a parlament: a Népi Kamarából és a Nemzetek Kamarájából áll. A 200 tagú Népi Kamara képviselőinek 64 százaléka cseh, 30,5 százaléka szlovák, 3,5 százaléka magyar, egy százaléka ukrán, fél-fél szábaganuri szénipari komplexum, egy házgyári kombinát, kötöttárugyár és számos más létesítmény építési munkálatait. Átadják rendeltetésének a másfélezer gépkocsi karbantartására alkalmas autószervizt, egy kerámiaüzemet, több mint 40 ezer négyzetméter lakóterületet. A mongol főváros fejlesztéséhez jelentős segítséget nyújt a többi szocialista ország is. A könnyübetongyár bővítésében magyar szakemberek vesznek részt. Lengyelország és Románia segítségével új bútorgyárat építenék. (BUDAPRESS—APN) zaléka lengyel, illetve német. A Nemzetek Kamarájának 150 tagja van. Közülük mindenkor 71 a cseh, 62 a szlovák, 12 a magyar, kettő-kettő az ukrán, illetve a len- , gyei, egy a német. Két köztársaság és a nemzetiségek Az eddigiekből tehát kiderül, hogy a kétkamarás Szövetségi Gyűlés az egész Csehszlovákia parlamentje, amely mind társadalmi, mind területi, mind nemzeti-nemzetiségi szempontból az egész országot képviseli. Csakhogy az északi szomszédország két egyenrangú nemzeti köztársaságból áll,s ezért két további törvényhozó testület is létezik: a 200 tagú Cseh Nemzeti Tanács, és a 150 tagú Szlovák Nemzeti Tanács. Ügy is nevezhetnénk őket, hogy Csehország nemzeti parlamentje és Szlovákia nemzeti parlamentje. Mivel Szlovákiában hozzávetőleg a lakosság 12 százaléka magyar nemzetiségű, a Szlovák Nemzeti Tanács tagjai között, a 130 szlovák és a négy ukrán mellett 16 magyar képviselő is van. Csehországban magyar etnikum nem él, így a magyar nemzetiségi képviselet sem kerül szóba. Végül még egy adat, a szlovákiai helyi, járási, kerületi nemzeti bizottságok (tanácsok) nemzetiségi összetételéről. Bennük a magyar nemzetiséget majdnem 8000 képviselő reprezentálja, ami megfelel a köztársaság lakosságában 12,7 százaléknyi magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárnak. <f. a.) Mongólia Ulánbátor fejlesztése Ismét a neutronbomba?... Három évvel azután, hogy Carter amerikai elnök a világméretű tiltakozás hatására kénytelen volt eltekinteni a neutronfegyver nyugat-európai telepítésétől, az új amerikai kormányzat e terv megvalósítására tesz kísérletet. Számolva az 1978-ban kezdődött tiltakozó mozgalom „elfáradásával”, hatalmas propagandakampánnyal próbálják a neutronbomba lényegét elködösíteni. „Ez a leghumánusabb, legtisztább, legolcsóbb minden eddigi atomfegyver közül, mely stratégiai forradalmat vezet be”, dicsérik a Pentagon szóvivői. A valóságban ez a fegyver sokkal veszélyesebb, sem mint azt mérete, szerkezete demonstrálná. A neutronbomba ugyanis olyan kisméretű hidrogénbomba, amelyben a robbanási energia 80 százalékát neutronsugárzás formájában szabadítják fel, ezzel a bevetési területen megkímélik az anyagi javak (gyárak, bányák, közlekedési hálózat stb.) nagyobbik részét, viszont emberek milliói számára kínhalált, tartós, gyógyíthatatlan betegséget, sőt, generációkon keresztül öröklődő károsodást idéznek elő. E fegyver gyártása és telepítése csak növeli bonyolult világunk nem kevés számú veszélyforrásait. Ugyanis viszonylag kisebb robbanóerejénél fogva alkalmas lehet az „atomküszöb” leszállítására, s ez felidézi azt a nagyon komoly veszélyt, hogy bevetéséről nem felelős politikusok, hanem helyi parancsnokok dönthetnek, ezzel is növelve egy nukleáris világháború kitörésének kockázatát. De alkalmas ez a fegyver arra is, hogy aláásson már meglevő megállapodásokat, megnehezítsen folyamatban levő tárgyalásokat és megjelenésével a fegyverkezési verseny újabb szakaszát vezesse be. Miután kezdettől fogva az volt a terv. hogy az új fegyvert Nyugat- Európába telepítik, erősödik az európai közvélemény aggodalma, hogy az USA a neutronbomba révén is azon dolgozik, hogy területétől távol tartsa egy esetleges atomháború veszélyét, s Európát óhajtja feláldozni imperialista céljai érdekében. E tervekkel összefüggésben különleges felelősség háru] az NSZK kormányára. Hiszen a Nyugat-Európá- ban telepített mintegy 7000 taktikai atom töltetből közel 5000 található az NSZK-ban, s a neutronbombák többségét is a Rajna mentén tervezik elhelyezni. Az „eurostratégiai” fegyverek elhelyezését bemutató térképet az NSZK-ban megjelenő Stern magazinból vettük át, időközben ezen újság ellen hadititok megsértése címén eljárás indult. SZOVJETUNIÓ HH6YVILH8