Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-14 / 111. szám
1981. május 14., csütörtök o Köröstáj-nap Csorváson Bartók-emlékülés, kiállítások, író-olvasó találkozók Baromfitenyésztők tanácskozása Ma délelőtt 10 órakor Bar- tók-emléküléssel kezdődik Csorváson, a művelődési házban lapunk kulturális mellékletének egész napos programja. Az emlékülésen Koszorús Oszkár tart felolvasást Bartók Béla Békés megyei kapcsolatairól, dr. Csendé Béla pedig a népdalkutató Bartók Békés, Bihar és Arad megyei tevékenységéről tart előadást. Délután Szilágyi Menyhért, a nagyközség tanácselnöke fogadja a Köröstáj-nap résztvevőit, majd este fél 7 órakor Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg a csorvási művelődési házban az orosházi festők tárlatát. A nap író-olvasó találkozókkal zárul, ezeken a Köröstáj írói, költői vesznek részt a Jókai Színház több művészének közreműködésével. Az állattenyésztők úgy tartják: a baromfitenyésztés az egyik leggyorsabban megtérülő ágazat. Éppen ezért ennek megfelelően számos gazdaságnál kiemelten is kezelik. A termelőszövetkezetek Országos Tanácsa mellett működő Baromfitenyésztési Koordinációs Bizottság tegnap, szerdán délelőtt Med- gyesbodzáson tartotta soron következő ülését, abban a közös gazdaságban, ahol a termelés nagyobb hányadát a baromfitenyésztés adja. A helyi Egyetértés Tsz az. elmúlt esztendőben 3551 tonna pecsenyecsirkét szállított a feldolgozóiparnak. A tanácskozáson a résztvevők a baromfitenyésztési ágazat VI. ötéves tervi fejlesztési elképzelését vitatták meg, áttekintették az értékesítés, különösképpen az export lehetőségeit. Szó volt a Hunnia Hibrid Broyler Termelési Rendszer genetikai programjáról, szolgáltatásainak • továbbfejlesztéséről, a háztáji gazdaságok baromfi- tenyésztésének integrálásáról. A tanácskozást követően a résztvevők ellátogattak a medgyesbodzás—pusztaott- lakai Egyetértés Tsz baromfitelepére. Filmbemutatók A béke és barátság hónapja alkalmából a Békés megyei Mozi üzemi Vállalat május 9. és június 9. között filmhónapot rendez. Két új. színes szovjet film bemutatójára is sor kerül ezekben a napokban. Andrej Tupoljev, a legendás repülőgép-tervező életútjának bemutatásán keresztül a mai szovjet értelmiség helyzetéről, szerepéről rajzol képet A repülés megszállottjai című kétrészes alkotás Danyilij Hrabovickij rendezésében. A filmhónap másik újdonságának szintén a levegő meghódítása a témája. Áttétélesen a másik nagy tudós, az űrkutatás atyjának, Ciol- kovszkijnak életútján keresztül az emberiség jövőjéről szól a Szárnyalás című filmalkotás, amelyet Szavva Kulis rendezett, s a szereplők sorában találjuk a XX. századi szovjet líra egyik legnagyobb kortárs egyéniségét, Jevgenyij Jevtusenkót is. A film megyei bemutatóját május 14-én este az orosházi Béke moziban ' tartják," majd a gyomai és a gyulai közönségnek vetítik le. A két szovjet alkotáson kívül a filmhónap ideje alátt 12, a közelmúltban készült magyar és szovjet filmalkotást játszanak megyénk mozijai. EGY VÁROS ŰJJASZULETÉSE. Magyaróvár, a régi határ menti város szépül, fejlődik. A közelmúltban számos régi műemlék épületet, szobrot állítottak helyre, képünkön barokk épületek a régi városközpontban (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele - KS) Diirgés után költés * A vadászok megfigyelése szerint a napokban „fészkükre szálltak” a túzokanyák, megkezdték a költést. Borsod megye déli vidékén, a nagy kiterjedésű pusztaságairól Kis-Hortobágynak nevezett tájon mintegy félszáz túzokot tartanak nyilván. A téli hónapokban egy részük elvándorolt a megyéből, de most visszatértek régi fészkelőhelyükre. A vadászok a dürgést követő költés idején is féltő gondossággal figyelik és óvják a nagy testű, védett madarak tanyáit. Megyénkben, Dévaványán is megkezdődött a költés, ahol közel 1300 madár található a 3333 ha területen. A rezervátumban a természetes költésen kívül az összegyűjtött tojásokat is kiköltik mesterséges, úton. Az elmúlt évben így 55 kis túzok jött a világra. Közlekedési „nyílt napok” A Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Békéscsabán, a Kazinczy úti Autófelügyelet műszaki állomásán szombaton és vasárnap délelőtt 8-tól 12 óráig „nyílt napokat” tart. A műszaki állomás dolgozói a két napon műszeres ellenőrzéseken, diagnosztikai vizsgálatokat végeznek a személygépkocsikon és motorkerékpárokon, díjmentesen. A műszakilag jól felkészített gépjárműveket kérésre levizsgáztatják. • A békéscsabai városi Közlekedésbiztonsági Tanács ugyancsak május 16-án az AFIT-szervizben a „nyílt napot” egybeköti az ügyfeleknek szervezett ankéttal. Jogi tanácsokat és útmutatást adnak közlekedésbiztonsági, javítási szolgáltatásokkal ösz- szefüggő kérdésekre. Huszonhárom brigád vasárnap délelőttié Vasárnap délelőtt Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház nagytermében vagy százan gyülekeztek. A megyeszékhely üzemeinek és szövetkezeteinek az a 23 brigádja, akik az 1975 tavaszára először meghirdetett „Felszabadulási vetélkedőn” is már ott voltak, és azóta is részt vesznek á szocialista brigádok éves közművelődési mozgalmában, versenyein. A „törzs- gárdatagokat” Wébel Dezső, a művelődési központ igazgatója üdvözölte, majd Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese mondott köszöntő beszédet. Az elmúlt öt esztendő alatt negyven munkahely 650 brigádja nevezett be a versenyekbe, ami tízezer békéscsabai munkás részvételét jelenti. Különösen a konzervgyár, a csabai termelőszövetkezetek, a cipészszövetkezet és a Békéscsabai Állami Gazdaság kollektívái jeleskedtek számban és sikerekben e fél évtized alatt. Ezután a huszonhárom brigádnak, öt közművelődési felelősnek emléklapot és -plakettet, ajándékot nyújtottak át. A bensőséges ünnepség Felkai Eszter, Gálfy László és Holpert László, a Jókai Színház tagjainak szép és témájában (szerelem!) is tavaszi ajándékműsorával folytatódott. A delet kezdték harangozni, amikor Sasala János, a városi pártbizottság titkára mondott köszönetét a brigádoknak, a vasárnapi programot záró baráti találkozón, eddigi közművelődési munkájukért, és kívánt sok sikert azoknak a szerencséseknek, akik az egy hét múlva sorra kerülő megyei döntő részesei lehetnek. A Magyar Autóklub sárga angyalait az autósok jól ismerik. A tavaszias idő beköszöntével a megyei szervezet egyik segélykocsija hétvégeken a Gyulai úton, a KÖJÁL parkolójában teljesít szolgálatot. Az útközben előforduló műszaki hibákat gyorsan, szakszerűen javítják ki Fontos a cukorrépa, a burgonya és a lucerna öntözése A téli és a tavaszi csapadékszegény időjárás, továbbá a május elején lehullott eső egyenetlen eloszlása az ország több táján hátráltatja, esetenként kritikussá teszi a tavaszi vetésű növények kelését, kezdeti fejlődését. A talaj jelenleg hasznosítható víztartalma hazánk területének nagyobb részén alatta van a sokévi átlagnak, mindezek a körülmények a* öntözés fontosságára hívják fel a figyelmet — állapítja meg a MÉM szolnoki öntözési szolgálatának felhívása. Elsősorban azokat a növényi kultúrákat kell ellátni mesterséges csapadékkal, amelyek a vízhiányra a legérzékenyebbek, illetve a legnagyobb termelési értéket produkálják. Így különösen fontos a burgonya, a cukorrépa, továbbá az egyszer már lekaszált lucernatarló öntözése. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a gyümölcsösök és a zöldségfélék mesterséges vízpótlásának mértéke is alaposan befolyásolhatja a termést. Ugyancsak sürgető az intenzív művelésre berendezett gyepterületek öntözése, mert csak így biztosítható a növekvő állatállomány tömegtakarmány-szükséglete. A MÉM öntözési szolgálatának szakemberei arra is felhívják a figyelmet, hogy ahol csak lehet, alkalmazzák a nagyüzemek a már sok helyen feledésbe merült' egyszeri öntözési módokat. A kezdeményezők szorongása D parvállalati igazgató barátom panaszkodik, hogy bajba került. „Kifogott” ugyanis egy ragyogó exportüzletet. Halálra fogják magukat keresni rajta. Amiért is az igazgató két hete nyugtátokat szed, altatóval alszik. Szorongása nem múlik. A jó üzlettől „illenék” megnyugodni, „illenék” feldobódni, ehelyett szorong. Vajon miért? ö így magyarázta: Először is attól szorong, hogy hazánkban a magas nyereség minden illetékesnek és illetéktelennek gyanús, a kis nyereség viszont nem. A minisztérium, a tanács, a népi ellenőrzés, a revizorok hada mind azt fogja vizsgálni, honnan ez a rendkívüli siker. Már az is szorongást kelt, ha az ember felhívja magára a figyelmet. Persze, eljön majd az idő, amikor annak a vállalatnak, az iparosnak lesz becsülete, aki sok adót fizet, és nem annak, aki következetesen „feji” az állami költségvetést. Most még azonban az látszik becsületesnek, aki alamizsnáért könyörög. Mint ahogyan ma annak a vállalatnak van becsülete, amelyik derék kisdobosként folyton túlszárnyalja önmagát, javítja mutatószámait, és nem annak, amelyik az eszközállományához képest magas nyereséget hoz. Nem csoda, ha szorongás fogja el a vállalat vezetőit egy jó évben, hiszen meglesz ennek a böjtje: a kiugróan magas eredményeket jövőre nem lehet túlszárnyalni, következésképpen nem emelkedik a bérfejlesztési mutató, nem lesz béremelés. Miközben ma learatjuk a jó termést, túlfeszített bázist teremtünk magunknak jövőre. Nem csoda, hogy sok vállalat úgy próbál megszabadulni a szorongástól, ha a'jó üzletet nem vállalja, az egyszeri, nagy eredményt hozó szervezést, tartalékfeltárást elhalasztja. Más lenne a helyzet, ha különhasznot, egy kis anyagi és erkölcsi elismerés ellenében simán befizethetné az állami költségvetésbe, kihagyva a nyereségnek ezt a részét az érdekeltségi alapok képzéséből éppen úgy, mint a következő év bázisából. Szabályozott piacgazdaságban maga a piac is hozhat rendkívüli különnyereséget, amelyről a vállalat nem „tehet”. Miért ne kezelhetné ezt az „ajándékot” külön? Máris megszűnne a szorongás. Kiskereskedelmi vállalatoknál attól- van gombóc a vezetők torkában, hogy a realizált, a tényleges árrés magasabbra kerekedik, mint az irányárrés. Azonnal „elkapják” őket, mondván: becsapták a vevőt, emelték az árszínvonalat. Pedig a tényleges árrés csak azért lett nagyobb, mert a nagykereskedelem, az ipar árengedményt adott. S hogy a vevő is jól járjon, árengedményt ad a kiskereskedelem is. Az árszínvonal emelkedése persze az egész lakosságot érinti, míg az árengedményt csak egyesek élvezik. Viszont jöhet a revizor, nem lesz baj. Az éves mérleg pedig szolid árpolitikáról tanúskodik. Megszűnhetne a szorongás másképp is: a kereskedelmi vállalat a jó beszerzési ármunkából származó árréstöbbletet befizetheti a költségvetésbe. Mondjuk egyfolytában a vállalatoknak, hogy kockáztassanak, kezdeményezzenek. Aztán, ha tíz kezdeményezésből kilenc sikeres, egy pedig nem sikerül; a sikereket nem dicséri senki, ellenben a kudarcért elmarasztalják a vállalatot. Csoda-e, ha a kockázat egyúttal a szorongás kockázata is. A vállalatok vezetőit még akkor is elfogja a szorongás, ha véletlenül több jelentős újítás befut. Hiszen az újítási díjat onnan kell fizetni, ahonnan az év végi nyereségrészesedést. Jelenleg sem az újítás, sem a többletteljesítmény egy ponton túl nem önfinanszírozó: nem hozza létre ellenértékének teljes forrását, fedezetét. Azt azért ne higgyük, hogy a szorongás csak a vezetők „kiváltsága”. Szorong az újító, hogy az újítási díjjal megrövidíti társait. Szorong a „mániákus” túlteljesítő, hogy munkatársai kinevetik, a lelkesen dolgozó, mert könnyen strébernek nézik. lók minden jót lehet tenni a társadalomért. De a legnagyobb jó az lenne, ha a kezdeményező embert nem késztetné szorongásra a kezdeményezés fogadtatása. Ez nemcsak a dolgozók egészségét javítaná, hanem az egész gazdaságét, az egész társadalomét is. Dr. Pirityi Ottó Felhívás a méhészekhez A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívja a kaptáraikkal vándorolni kívánó méhészek figyelmét, hogy a különböző méhbetegségek elleni védekezés miatt korlátozó intézkedések léptek életbe. Varró atka veszély miatt védőkörzetbe tartozik Sza- bolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Békés megye, Csongrád megyének a Tiszától keletre fekvő része, Borsod-Abaúj- Zemplén megye sátoraljaújhelyi járásának a csehszlovák határral érintkező tíz kilométeres övezete és Szolnok megyében Tiszafüred területe. E területekről más vidékekre, illetve az ország többi részéből védőkörzetbe méhekkel vándorolni tilos. A védőkörzeten belül a méhészek — érvényes méhegész- ségügyi bizonyítvánnyal — vándorolhatnak, de nyúlós költésrothadás veszélye miatt a Csongrád megyei Hódmezővásárhelyen, a Hajdú- Bihar megyei Kokadon, Nyír- ábrányban, Kábán, Debrecenben és Hajdúböszörményben, Szabolcs-Szatmár megyében Nagyhódoson, Tisza- becsen, Geszteréden és Nyír- pazonyban nem telepedhetnek le. Védőkörzet alá tartozik továbbá légcsőatka veszélye miatt Győr-Sopron, Vas és Zala megye osztrák, illetve jugoszláv határ menti 10 kilométeres övezete is. A bevándorlás ide is tilos. Nyúlós költésrothadás miatt zárlat áll fenn továbbá — az április 30 ~i állapot szerint — a Baranya megyei Nagy- harsány és Üjpetre, a Pest megyei Péteri, a Somogy megyei Bolhás, Csurgó, Gyékényes és Nagyatád, a Tolna megyei Bikács, Györköny, Magyarkeszi és Paks, valamint Zalaegerszeg területén is. Megyénkben a 24 ezer méhcsalád 80 százalékát érinti a zárlat. Segítséget nyújtott azonban az Erdészeti Tudományos Intézet, így lehetőség nyílik arra, hogy a jövő hét második felétől a Békés megyei méhészek, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye kijelölt, nem fertőzött területeire vándorolhatnak méheikkel mézet gyűjteni.
