Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

f 1981. május 13., szerda Ki=i;i»n»t»Tci Láncszemek Ismerek egy éjjeliőrt, aki baráti körben gyakran mon­dogatja félig tréfásan, félig komolyan: „Az igazgató után én vagyok a második ember a vállalatnál”. Amikor meg­kérdezik tőle, hogyan érti ezt, így felel: „A nap hu­szonnégy órájának egyik fe­lében az igazgató elvtársra bízták az üzemet, a másik felében pedig én ügyelek”. Némileg túloz ugyan az öreg, de alapjában véve igaza van. Éz a beosztás is — csakúgy, mint sok más — becsületes helytállást, lelkiismeretig fe- gyelmet* felelősségérzetet kö­vetel azoktól a többnyire már nem fiatal emberektől, akik­nek az a hivatása, hogy őriz­zék a vállalat, az intézmény, a nép vagyonát. Szándékosan használtam ezt a kifejezést: hivatás. So­kan ha ezt hallják, csak olyan foglalkozásokat tudnak elképzelni, mint orvos, pe­dagógus, katonatiszt, tudós vagy művész. A felsoroltak valóban szép és fontos hiva­tások, talán ebből származik a tévedés is. Két dolog ke­veredik itt olykor össze: a szép és a fontos. Amit szép­nek tartanak, azt hivatás­nak, s ezért fontosnak is te­kintik. amiről úgy véleked­nek, hogy nem szép, azt jó esetben fontosnak tartják, vagy annak sem. Sok helyen fellelhetők olyanok, akik ezen a szem­üvegen át nézve lekicsinylik, semmibe veszik mások mun­káját, szorgalmát. Csupán azért, mert az nem látvá­nyos és csillogó, nem áll szüntelenül a közfigyelem fó­kuszában. Ugyanakkor saját tevékenységüktől könnyekig meghatódnak, bár a munká­ban „fogjuk meg, és vigyé­tek” a fő jelszavuk. Minden­ki felismeri ezt a típust még akkor is, ha felségjelük kü­lönböző. Az egyiket úgy tart­ják számon, hogy a „nagy okos”, a másikat úgy, hogy „nem most lépett le a fal­védőről”. A harmadikat ott találják azok között, akik a legerőszakosabban reklamál­nak. ha véletlenül — s sze­rencsére — kimaradnak a jutalmazásból. Valamennyi­ükre egyaránt jellemző, hogy a megérdemeltnél több elis­merést, több fizetést, több tiszteletet és bámulatot kö* ^ etelnek maguknak, akár má­sok rovására is. Ha ezt még­sem kapják, megtelnek sér­tődöttséggel, és környezetük légkörét is rontják. Az ellenkező véglet nem ritka tünet. Ismerünk olyan embereket is, akik saját mun­kájukat tekintik tizedrangú feladatnak. Ügy érzik, a vi­lág egészen jól meglenne az ő szorgoskodásuk nélkül. Emiatt kelletlenül, örömtele- nül, félszívvel dolgoznak, és némi irigységgel gondolnak azokra, akiknek szerintük szép munkájuk, fontos hiva­tásuk van. Ismert megállapítás: pótol­hatatlan ember nincs. Ez megfelel a valóságnak. Egész más a helyzet, ha általában a munkára, a társadalom éle­tében különféle funkciót be­töltő emberi tevékenységre gondolunk. A hangsúlyt ugyanis nem arra helyezzük, hogy egy adott tevékenysé­get más is képes elvégezni, hanem arra, hogy valakinek mindenképpen el kell végez­nie — méghozzá rendesen, tisztességesen, mert a közös­ség számára az nélkülözhe­tetlen. Nem nehéz belátni, hogy különösen a modern társadalomban, fejlett gazda­sági viszonyok között, ami­kor a tudományos és tech­nikai haladással a termelő és mindennemű társadalmi te­vékenység egyre szerteága­zóbbá válik, bármely egy­szerűnek, igénytelennek tű­nő munka elmulasztása is sú­lyos zavarokhoz, veszteséget előidéző rövidzárlatokhoz ve­zethet. Ami csak szépet, fontosat, érdekeset látunk magunk kö­rül, az minden közös erőfe­szítéssel — ki tudja hány ember munkája révén — születik. A legegyszerűbb csa­ládi ház építéséhez is százak és ezrek munkájával készült anyagokat, készülékeket használunk fel. Hiányozzék akár csak egy is, rögvest ki­derül, hogy az bizony min­den látszólagos jelentéktelen­sége ellenére is nélkülözhe­tetlen. Nem árt, ha néha gondol­nak erre a hencegők, az ön­magukat felmagasztalók, a mások fáradozását lekicsiny­lők is. És azok is, akik saját tevékenységüket értékelik le igaztalanul. Gyertyános Zoltán Munkaverseny a kereskedelemben Megyénk kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatai, szövetkezetei csatlakoztak a kongresszusi és a felszabadu­lási munkaversenyhez. Ta­valy a 491 brigádban 5450- en tettek vállalást, 360 bolt­ban pedig 1370-en küzdöttek a kiváló cím elnyeréséért. A kötelezettségvállalások össz­hangban voltak a népgazda­ság feladataival. Rugalmasan igazodtak az új gazdálkodási követelményekhez. Szem előtt tartották az áruellátás javítását, a létszámmal és a költségekkel való takarékos­ságot. Célul tűzték a közvet­len ipari beszerzések arányá­nak növelését, a termeltetési szerződések időbeni megkö­tését, a közétkeztetés javítá­sát, a felvásárlás fokozását. A tapasztalatok és az ered­mények azt mutatják, hogy a versenymozgalom hozzájá­rult a kereslet-kínálat egyen­súlyának jobbá tételéhez. Ezt bizonyítják a különböző elis­merések és oklevelek, ame­lyeket a tanácsi vállalatok, a fogyasztási és a takarékszö­vetkezetek, valamint a szoci­alista brigádok érdemeltek ki. A kisebb kollektívák terv­szerű és tudatos munkája nélkül aligha születtek volna meg ezek a sikerek. Elősegít tette a jobb, szervezettebb áruellátást a KPVDSZ, az ÉDOSZ és a MEDOSZ me­gyei bizottságai között létre­jött együttműködés. Gyorsab­bak, pontosabbak lettek a szállítások például azáltal, hogy a mezőkovácsházi Mo­zaik Áruház szocialista bri­gádjai szerződést kötöttek a füszért, a déltex és a RÖVIKÖT kollektíváival. Ugyanez mondható el a Bé­kés megyei Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalatról, az orosházi és a szarvasi szövet­kezetről is, hiszen szocialista szerződést írtak alá a tej­iparral, a konzervgyárral, a baromfifeldolgozóval, az ál­lami gazdaságok húsüzemei­vel, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekkel. A munkaversenyt az idén folytatják. Új lendületet ad ennek a fogyasztási szövet­kezetek közelgő kongresszu­sa. A vállalások között szere­pel az áruellátás, a gazdál­kodás, az élet- és munkakö­rülmények állandó javítása. Mindenekelőtt odafigyelnek a csecsemő- és gyermekruháza­ti cikkek választékának, az olcsó áruk listájának bővíté­sére. Fokozatosan bevezetik a híradóstechnikai eszközök minta szerinti értékesítését, jobban kihasználják az ide­genforgalom adta lehetősége­ket. Továbbra is nagy gon­dot fordítanak a felvásárlás­ra, a háztáji gazdaságok se­gítésére, a korszerű táplálko­zás népszerűsítésére. Kiszéle­sítik a Munkád mellé add a neved! mozgalmat, és bekap­csolódnak a Tájak, korok, múzeumok-megyei közműve­lődési akcióba. Szomorú statisztika — tanulságokkal A Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács márciusi ülésén értékelte az 1980. évi közúti közlekedési balesetek helyzetét. Akkor röviden beszámoltunk e tanácskozás lé­nyegéről, megemlítve, hogy részletesebben is szólunk majd a balesetek alakulásról. Azóta a jó idő már a vasárnapi autósokat is kicsalogatta a garázsból. A közúti forgalom megnőtt. Saját és embertársaink érdekében célszerű elgon­dolkodni a tapasztalatokon, s tenni annak érdekében, hogy kevesebb rokkantja, még kevesebb halottja legyen a közle­kedésnek. Mert, hogy vannak, nem' törvényszerű. Sohasem a jármű az oka, hogy felnőttek és gyerekek válnak rokant- tá, hogy családapák és édesanyák veszítik életüket, hanem mindig az emberi könnyelműség, a felelőtlenség és a gon­datlanság. Megyénkben több mint 61 ezer gépjármű van forga­lomban, ennek csaknem fele személygépkocsi. Műszaki állapotuk jó, s ez a színvo­nalasan végrehajtott mű­szaki felülvizsgálatok érde­me is. Úthálózatunk fokoza­tosan korszerűsödik, egyre jobban szolgálja a közleke­dési biztonságot. De legfon­tosabb tényező a közleke­désben részt vevők fegyel­mezett. és előzékeny maga­tartásának javulása. Jól szolgálta — a tapasztalatok szerint — a közlekedési biz­tonságot a sebességkorláto­zás. Ez kimutathatóan je­lentősen csökkentette a ha­lálos kimenetelű balesetek számát. Többek véleményével el­lentétben nem törvényszerű, hogy a járművek számának emelkedésével arányosan a balesetek számának is nö­vekednie kell. Tavaly 3300 személygépkocsival volt több, mint az előző évben, de a balesetek száma mégsem emelkedett! De egy év kivé­tel is lehet, éppen ezért áll­jon itt egy másik adat is, amely ezt igazolja. Megyénk­ben négy évvel ezelőtt ezer gépjárműre 13,2 baleset ju­tott. Most ez az arány 12,5- re csökkent. TAVALY A BALESETEK SZÁMA azonos volt az előző évivel: 768. A mérleg tehát pozitív. Egyik oldalon több gépjármű, a másik oldalon változatlan baleseti szám. Meg lehetnénk elégedve, ha nem látnánk a számok mö­gött- az életüket vesztett, vagy nyomorékká vált em­bereket, s mindennek okát: az emberi felelőtlenséget. Tény. hogy ma még a köz­lekedők nagy száma nem tud, vagy nem akar lépést tartani a motorizáció által diktált követelményekkel. Van, aki életkori sajátossá­gaiból eredően még, vagy már nem is tud ezeknek ele­get tenni, legjobb szándéka ellenére sem. Ellensúlyozni mindezeket a közlekedési szemlélet alakításával lehet csak. Tavaly megyénkben meg­tört a balesetek számának több éve tartó emelkedési tendenciája. De mégis 51 ember vesztette életét, és 300-an súlyos, egész életük­re kiható sérülést szenved­tek. A számok alatta van­nak az előző évinek, de ez nem vigasztalja az érintet­teket, és azok családját. A halálos kimentelű balesetek csaknem egyharmadát a személygépkocsik vezetői, több mint egyötödét a ke­rékpárosok okozták. Az ösz- szes, tehát nemcsak a halá­los kimenetelűeket számít­va is, a személygépkocsi­vezetők állnak első helyen. Részesedésük az összes bal­esetekből 37,2 százalék, őket követik a kerékpárosok 16,8 százalékkal. ÉRDEMES MEGJEGYEZ­NI a gépjárművezetőknek, hogy a személyi sérüléses balesetek okai között növek­szik a sebességi, a haladá­si, az irányváltoztatási sza­bályok megsértése, az el­sőbbség meg nem adása. Az általuk elkövetett balesetek 90 százaléka ezekre az okokra vezethető vissza. Az irányváltoztatás, a ka­nyarodás szabályainak meg­sértéséből 172 baleset tör­tént tavaly. A balra kanya­rodás művelete kívánja meg a gépjárművezetőtől a leg­nagyobb körültekintést. A balra kanyarodó járműyek vezetői 43 esetben nem biz­tosították a szembe jövő jármű elhaladását, 61 eset­ben pedig elmulasztották az ismételt visszapillantást, s így az őket előző járművel ütköztek: Sajnos, növekszik az alko­holos állapotban balesetet okozók aránya. Minden ötö­dik balesetben ennek köz­rejátszó szerepe kimutatha­tó volt. Az ittas vezető tu­datosan veszélyezteti em­bertársai testi épségét. Jo­gos, hogy az ilyen gépjár­művezetőkkel szemben a rendőri szervek kellő hatá­rozottsággal lépjenek fel. és következetesen alkalmazzák a felelősségre vonás külön­böző formáit. 1980-ban 338 gépjárművezetői engedélyt vontak be ittas vezetés mi­att. Érzékenyen érinti ez a szabálysértőket, hiszen vál­toztatniuk kell a munkába járás módján, esetleg más foglalkozás után kell néz­niük, csökken ' megszokott kényelmük. De okai csak önmaguk lehetnek: felelőt­len magatartásuk. Ezt nem lehet semmiképpen bocsána­tos bűnnek tekinteni. ön­maguk és embertársaik ér­dekében sem. Közös érdek, hogy ne is engedjük az ittas embert volán mögé kerülni. Sokszor múlik rajtunk is: -a baráton, a családtagon. Ne legyünk, mert nem le­hetünk közömbösek ebben sem! Gyakran hallani a sze­mélygépkocsi-vezetőktől az országutakon, amikor nagy teherautóval, vagy kamion­nal találkoznak, hogy most vigyázni kell, mert nem egy „súlycsoportban” vagyunk. Vigyázni persze akkor is kell, amikor a „súlycsoport” a mi javunkra, a gépkocsivezetők javára billen. Egyértelmű ez a gyalogosokkal szemben. Annál is inkább, mert a gyalogos teljesen védtelen, sérülései minden esetben súlyosabb kimenetelűek. Kö­zülük is leginkább kiszolgál­tatottak a gyermekek és a legidősebb korosztály. Sa­ját gyermekeinkre gondol­junk. és idős szüléinkre, amikor e számokat olvassuk: 82 gyermeket ért közlekedé­si baleset, s a 60 éven felüli korosztályból 125 fő sérült meg. Ök még, vagy már nem tudnak úgy vigyázni magukra, mint egy élete de­lén levő ember. Fokozott fi­gyelmet érdemelnek, nem­csak azért, mert ezt a KRESZ is előírja, hanem emberségből. Bőven lehetne még sorol­ni a tanulságokra okot adó számokat, százalékot. Azt, hogy vasárnaponként több a baleset, mint hétköznap, a „vasárnapi autósok” gya­korlatlansága miatt. Azt, hogy augusztusban érte el a csúcsot a balesetek száma, hogy a megyei csökkenő tendencia ellenére a mező- kovácsházi járásban 8,2 százalékkal, Gyulán és a gyulai járásban pedig 16,9 százalékkal (!) nőtt a bal­esetek száma. De úgy véljük, figyelmeztetésnek ennyi is elég a körültekintőbb, az udvariasabb vezetéshez; ah­hoz, hogy tíz perc időmegta­karításért, a sietségért ne kelljen kórházi hónapokkal, vagy élettel fizetnünk. IZGALMAS ÉS TANUL­SÁGOS olvasmány a sta­tisztika. A közlekedési bal­esetekről szóló pedig még szomorú is. Károk, sérülé­sek, rokkanttá válások, és a halál süt felénk a számok, százalékok mögül. Az em­beri figyelmetlenség, gon­datlanság regénye „ ez. Em­beri sorsok, bánatok, kese­rűségek halmaza. i S hogy minél vékonyabb, minél szűkszavúbb legyen ez a re­gény, rajtunk, a közlekedő emberen, mindannyiunkon múlik. Enyedi G. Sándor Mini golfpályát építenek Szarvason az Aranyszarvas kem­pingben, ahol hamarosan megkezdhetik a játékot az első bátor vendégek Fotó: Veress Erzsi Zseb-, giliát-, ceruza- és bébielem Az üzemmódtól függően a korábbiaknál 2—8-szor hosz- szabb élettartamú másfél vol­tos ceruza- és bébielemek gyártását kezdték meg az Akkumulátor- és Száraz­elemgyárban. A szovjet lí- cenc alapján készülő LR—6 és LR—14-es elemek másik fő előnye a nagyobb teljesít­mény. A hagyományos hazai típus kevésbé bírta az igénybevételt. Az is szin­te örökzöld gond, hogy az elemek a tárolás alatt veszí­tenek erősségükből; emiatt már nem egy esetben érte kifogás az üzletben frissen vásárolt elemeket. Ebből a szempontból is javul a hely­zet az új elemeknél: az az időtartam, amíg károsodás nélkül tárolhatók, a koráb­binak a duplája. Az idén a tavalyit valame­lyest meghaladó, több mint 60 millió zseb*, góliát-. ce­ruza- és bébielemet készíte­nek az Akkumulátor-és Szá­razelemgyárban. Az itthon nem gyártott 9 voltos lapos­elemből pedig mintegy 9 milliót importálnak. Ifjú Gárda lövészverseny Országos második a mezöberényi csapat Az Ifjú Gárda országos lö­vészbajnokságot május 10-én Budapesten, a Mátyásföldi lőtéren rendezték meg 23 csat pat részvételével. A verseny a korábbi évekénél jóval színvonalasabb . volt, igen szoros küzdelemben veteked­tek a helyezésért a fiatalok. Megyénket a békéscsabai If­jú Gárda zászlóalj mezőbe- rényi csapata, és az oroshá­zi városi csapat képviselte, szép sikerrel. Ebben bizonyá­rai szerepet játszott az is, hogy most első ízben, az or­szágos verseny előtt, a csa­patok Pintér Józsefnek, az Ifjú Gárda megyei parancs­nokság tagjának vezetésével S napos felkészítő táborozá­son készültek fel a nagy erő­próbára. Ezt megelőzően a helyi MHSZ-klubok segítsé­gével jó alapozó munkát is végeztek az Ifjú Gárda egy­ségekben. Így az országos bajnokságon légpisztoly fegy­vernemben, 629 köregységgel második lett a mezöberényi csapat, a légpisztoly egyéni női versenyen pedig harma­dik Fábián Anna. A csapat jutalma kupa, érem és okle­vél. A kispuska fegyvernem­ben nagy holtverseny ala­kult ki, s az orosházi városi Ifjú Gárda csapat az erős középmezőnyben végzett. Füzesgyarmati siker az úttörő tüzoltóversenyen Minden babért learattak má­jus 10-én, vasárnap a füzesgyar­mati általános iskola úttörő tűz­oltói a megyei versenyen, ame­lyet a megyei tűzoltó-parancs­nokság és úttörőelnökség Mező- megyeren rendezett meg. Hat fiú- és négy leánycsapat vizsgá­zott ezen a versenyen elméleti és gyakorlati tudásból. Szerepelt a feladatok között 800 liter/perc teljesítményű kismotorfecskendő szerelése, tűzoltás, s a nehéz csővel a kézben akadályok le­küzdése. A füzesgyarmati le­ány- és fiúraj is kitűnő ered­ménnyel szerezte meg az első helyezést, így ők utaznak majd a zánkai táborba, ahol az orszá­gos versenyen képviselik me­gyénket. A helyezésekkel járó jutalmakat; díjakat Várhegyi Fe­renc megyei tűzoltóparancsnok adta át a győzteseknek. Másodszor is a Pannóniáé az aranybika Az Oro Verde spanyol idegen- forgalmi lap 1972-ben alapított idegenforgalom és vendéglátás nagydíját, az Aranybikát éven­ként rendszeresen azoknak a szállodáknak, utazási irodáknak, illetve éttermeknek ítéli oda, amelyek szolgáltatásaikkal külö­nösen sokat tettek a nemzetközi turizmus fellendítéséért. A Pan­nónia Szálloda és . Vendéglátó Vállalat — 1977 után — az idén másodszor nyerte el a díszes trófeát. Hazai felvonók import helyett A lakóépületi felvonók soro-% zatgyártását követően megkezd­ték a Ganz-MAVAG-ban a köz­épületi felvonók előállítását is a svájci Schindler céggel kötött licenc és kooperációs megálla­podás alapján. A megállapodás lehetővé teszi, hogy ezúttal a kooperációs gyár­tással készülő felvonókkal he­lyettesítsék az eddigi importot. Az új liftek vezérlését és haj­tását a Schindler cég szállítja, a többi részegységet a Ganz-MÁ- VAG-ban készítik. Az első itt­hon összeállított felvonókat már felszerelték több siófoki szállo­dában és a margitszigeti Ther- mál Hotelben. Ezek a liftek teljesen más m j- szaki megoldásúak, mint az ed­dig nálunk gyártott típusok. Menetsebességük például keitő- négv szer gyorsabb.

Next

/
Thumbnails
Contents