Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-13 / 110. szám
1981. május 13., szerda Mezőgazdasági együttműködés a KGST-ben Kedden Balatonaligán megkezdődött a KGST mező- gazdasági együttműködési állandó bizottságának 54. ülésszaka. A tanácskozáson a KGST-országok küldöttségei, továbbá Jugoszlávia és megfigyelőként a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság delegációi vesznek részt. Az ülést Váncsa Jenő me^- zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg; a korijiány nevében köszöntötte a résztvevőket, majd méltatta a 25 éve létrehozott állandó bizottság tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés nyomán a szocialista országokban széles körben elterjedtek a nagyüzemi technológiák, a növénytermesztés, az állattenyésztés és az erdő- gazdálkodás komplex módszerei. Ezután Vaszil Canov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, az Országos Agráripari Szövetség Központi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, az állandó bizottság elnöke számolt *be a közös munka eredményeiről, továbbá azokról a tennivalókról, amelyeket a bizottság hosszú távú programjai keretében oldanak meg. Az ülésszakon megvitatják az állattenyésztési állandó munkacsoport jelentését az együttműködés eredményeiről és további feladatairól, valamint a KGST építésügyi együttműködési állandó bizottsága által kidolgozott takarmánygyártó üzemek, valamint a takarmánytárolók előzetes tervanyagait. Tanulmányozzák a takarmány- gyártás automatizálásának megoldásait, továbbá az újabb hőkezelési és tartósítási módszerek elterjesztésének lehetőségeit. Kitüntetett párttagok találkozója Az MSZMP városi bizottsága Békéscsabán évről évre találkozóra hívja meg a város és a város környéki községek felszabadulás előtti párttagjait. Tegnap, május 12-én délelőtt az MSZMP székházában dr. Ábrahám Béla városi első titkár köszöntötte a Szocialista Hazáért Érdeméremmel kitüntetetteket, majd együtt tekintették meg a Békéscsaba legújabb létesítményeiről, az elmúlt ötéves terv fejlesztéseiről készített diafilmsorozatot. A vetítést követően dr. Ábrahám Béla ismertette a VI. ötéves terv városi célkitűzéseit, a pénzügyi lehetőségeket, a legsürgősebb tennivalókat, a pártmunka időszerű kérdéseit. Az, idős párttagok hozzászólásaira az előadón kívül Sasala János, az MSZMP városi bizottságának titkára, Fekete Jánosáé, a városi tanács elnökhelyettese és Csaba Márton, a városi tanács műszaki osztályának vezetője válaszolt. A találkozó résztvevői ezután a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalathoz látogattak el. Végigjárták a modern üzemcsarnokokat, ismerkedtek a baromfifeldolgozás módszereivel, az automatizált berendezésekkel. Az egész napos program városnézéssel ért véget. Ősztől már az iskolában... A hétágra sütő nap lecsalta a pulcsikat, fölgyűret- te az ingecskék ujjait, szandált húzatott a lábakra. Mindenből persze az ün- neplőset, mert ünnep ez a hétfői délután; nyolc hónap komoly és értelmes munkáját lezáró, és egy még komolyabbat elindító rövid és bensőséges ünnepe. A helyszín a békéscsabai Kőműves Kelemen sori óvoda hirtelenzöld gyepű kertje. Az arénaszerű betonkörben tizenegy kislány és kisfiú. A város iskolaelőkészítő tanfolyama évzárójának résztvevői. öt- * évesek, ősztől már az első osztályok nebulói. És velük Kossá Gusztávné, az óvoda vezetőhelyettese, aki a nyolc hónap alatt, a heti két-két foglalkozáson minden olyanra megtanította őket, amire egy mai öt-hatévesnek szüksége lesz szeptemberben. Körben a szülők. Megkezdődik az anyák napjára visszautaló műsor. Vers, játék, ének. Vannak bátrabbak, és alig-hangúak. Harsányak és félénkek. Apu kezében kattog a fényképezőgép. Az egyéves öcsi gőgi- csélése keveredik a kedves hangokba. Elröppent a fél óra. Vége az évzárónak. Jön a nyár, igazán szabadnák az utolsó. Ősztől már igazi iskolások lesznek. (Nemesi) Fotó: Gál Edit Ülésezett a KIOSZ megyei választmánya Az alapszervezeti választásokat értékelte többek között keddi választmányi ülésén a KIOSZ Békés megyei szervezete Békéscsabán. A tanácskozás munkájában részt vett Fischer Pál, a Kisiparosok Országos Szervezetének helyettes elnöke. Krizsán János megyei titkár és á hozzászólók megállapították, hogy erősödött a szervezeti élet, sokan megjelennek a különböző összejöveteleken, jó kapcsolat alakult ki a megyei és a helyi taGépkocsi-átvételi sorszámok: 1981. MÁJUS 11-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 10 688 Trabant Lim. (Bp.) 3 021 Trabant Lim. (Győr) 1839 Trabant Lim. (Debrecen) 1 023 Ttabant Lim. Spec. (Bp.) 4 945 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 793 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 792 Trabant Combi (Bp.) 1613 Trabant Combi (Győr) 1114 Wartburg Lim. (Bp.) 3 470 Wartburg Lim. (Győr) 3 342 Wartburg de Luxe (Bp.) 3190 Wartburg de Luxe (Győr) 3 261 Wartburg de Luxe, tolótetős (Bp.) 760 Wartburg Lim., tolót. (Bp.) 377 Wartburg Tourist (Bp.) 1 679 Wartburg Tourist (Győr) 1 087 Skoda 105 (Bp.) 3 484 Skoda 105 (Győr) 3 415 Skoda 105 (Debrecen) 3 423 Skoda 120 (Bp.) 3 238 Skoda 120 (Győr) 2 430 Skoda 120 (Debrecen) 2 076 Lada 1200 (Bp.) 9 719 Lada 1200 (Debrecen) 9 351 Lada 1200 (Győr) 527 Lada 1300 (Bp.) 5 763 Lada 1300 (Debrecen) 4 562 Lada 1300 (Győr) 671 Lada 1500 (Bp.) 6 399 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Lada 1500 (Győr) 1 611 Lada Combi (Bp.) 1 867 Lada Combi (Debrecen) 785 Lada 160o (Debrecen) 1063 ‘ Lada 1600 (Bp.) 2 049 Moszkvics (Bp.) 10 465 Polski Fiat 126 (Bp.) 5 044 Polski Fiat 126 (Győr) 1510 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1711 Dácia (Bp.) 3 124 Dacia (Debrecen) 1 663 Zaporozsec (Bp.) 32 367 nácsokkal, társadalmi és tömegszervezetekkel. Második napirendi pontként megvitatták az ötéves munkáról szóló beszámolót. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy 1977-től kedvezően alakultak megyénkben is a kisiparosok működési feltételei. Ma már 4785 főfoglalkozású, munkaviszony melletti és nyugdíjas mester, valamint alkalmazott járul hozzá az ipari termeléshez, a szolgáltatások bővítéséhez. Közülük a városokban 1946-an, a községekben 2839-en dolgoznak. Figyelemre méltó, hogy a munkaviszony és a nyugdíj mellett javítást vállalók száma emelkedett a legjobban. Megnőtt az építőipari szolgáltatások iránti igény. Mindenképpen örvendetes: az összes kisiparos 34 százaléka ebben a szakmában tevékenykedik. Ennek ellenére sok még a gond. Alig van cipész, bádogos, bognár és férfiszabó. Sajnos, baj van az utánpótlással is, hiszen a megyeszékhelyen például csupán 13 kisiparosnál tanulnak fiatalok. Természetesen a legtöbb magánkisiparos a szolgáltatások területén dolgozik. Jellemző a fejlődésre, hogy tavaly a megye 580 millió forintos szolgáltatási teljesítmény értékéből 330 millióval részesedtek a kisiparosok. Ez a szám 1976-ban alig haladta meg a 200 millió forintot. Különösen nagy arányt képvisel a magánszektor a készruhák, a bőr- és szőrruházat gyártásában és javításában, valamint a különféle ipari termékek javításában. Végül megválasztották az augusztus 29-i megyei küldöttgyűlés jelölő bizottságát, és elfogadták a KIOSZ megyei vezetőségének munkájáról szóló jelentést. S. S. Ügy tervezik, még e hónapban átadják a nagyközönségnek a gyulai Várfürdő új létesítményét, a favázszerkezetes fedett kismedence-együttest, amely a főbejárattal szemben épül. Ennek csak teteje lesz, oldalt nyitott, hogy a levegő szabadon áramolhasson Fotó: Jávor Péter fl szakszervezeti bizalmik szerepe A MEDOSZ Békés megyei bizottságának legutóbbi ülésén azt vitatták meg, milyen szerep vár a szak- szervezeti bizalmikra, hogyan vonják be őket a különböző döntések meghozatalába. Ez alkalommal az Orosházi Állami Gazdaság tapasztalatai voltak a mérvadók. Ebben a gazdaságban a vezetőség sok mindenben kikéri véleményüket. A bi- zálmik részesei annak, hogy az Orosházi Állami Gazdaságban széles körű a munkaverseny-mozgalom, és az utóbbi években jók a gazdasági eredmények. Ezután az elmúlt évi munkaverseny megyei eredményeit értékelte a MEDOSZ Békés megyei bizottsága. A testület arra hívja fel a MEDOSZ-hoz tartozó mező- gazdasági üzemek dolgozóit, hogy munkaverseny-válla- lásaikkal, teljesítéseikkel ebben az esztendőben is járuljanak hozzá az eredményes gazdálkodáshoz, hogy segítségükkel jól induljon a VI. ötéves terv első esztendeje. Mesehősök a múzeumban A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó és a Magyar Úttörők Szövetsége által meghirdetett „Tarka lepke, kis mese” című pályázatra beérkezett gyermekalkotásokból kiállítás nyílt kedden a Petőfi Irodalmi múzeumban. Nemes Nagy Agnes költőnő élő mesehősének, a tusnádi vízimolnár 88. évében levő lányának, Bors néninek jelenlétében nyitotta meg a kiállítást, amely augusztus 12-ig tekinthető meg — többek között irodalmi zenés műsorokkal, gyérmektáncházak- kal. udvari kisautóversennyel egybekötve. Licencet a licencekre H a én lennék a miniszterelnök — mondja mérnök ismerősöm —, akkor egy időre csak egyetlen licenc vásárlását, engedélyezném : azt, amely tökéletes módszert nyújt arra, hogy miképp lehet hasznosítani a külföldről vásárolt ismereteket! Nem rossz ötlet, s főként nem alaptalan. Akár a kormány is előállhatott volna ezzel a javaslattal, hiszen nemrégiben tárgyalt a külföldi ismeretek hazai hasznosításáról, s kénytelen volt megállapítani, hogy az mesz- sze alatta marad annak a mércének, amit gazdasági feladataink állítottak a vállalatok elé. Mindenekelőtt a rendkívül lassú honosítás okoz nagy veszteséget. A magyar vállalatok általában háromöt év alatt vezetik be a megvásárolt ismereteket, ám ez nemcsak önmagában nagy idő. A világ szellemi- termék-piacán kínált gyártási eljárások ugyanis már eleve nem a legkorszerűbb ismereteket képviselik. Licenc eladásra csak akkor kerül sor, ha a termék gyártása, a technológia alkalmazása már nem hozza meg az újdonsággal együttjáró kü- lönprofitot, azaz van már nála újabb, jobb. A magyar vállalatok ezen a szel- lemitermék-piacon általában hétéves ismereteket vesznek meg, s ha ehhez hozzátesszük a bevezetéshez szükséges három-öt évet, nem nehéz elképzelni, hogy | a fáziskésés micsoda hátrányokkal jár a piacon! Ha egyáltalán versenyképes marad tíz-tizenkét év' után a licenctermék! Mert például az elektronikában háromnégy esztendő alatt elavulnak a termékek. A körülményes hasznosításnak természetesen megvan a maga oka, logikája. Az, hogy egy külföldi ismeret önmagában jó és korszerű — nem jelent semmit. A licenc mindig az adott üzemi. vállalati körülmények között fejti ki hatását, de csak akkor párosul igazán a benne rejlő haszonnal, ha az üzemi fogadókörnyezet is korszerű. Ez már szinte közhely. Mégsém árt fölemlegetni, mert kezd elterjedni egy felfogás — nemcsak a licenccel, hanem általában az egész innovációs tevékenységgel kapcsolatban —, mely szerint a vállalat fogadóképessége kizárólag műszaki kérdés. Ha van korszerű műszaki bázis, akkor a licencek gyors, hatékony bevezetése sem ütközik akadályba. Nemrégiben tanulmány- kötet készült a műszaki fejlesztések hatékonyságáról, melynek eredményeit a MTESZ egyik ülésén ismertették. Százötven vállalatnál vizsgálták meg, hogy mi volt az oka a sikertelen fejlesztési akciónak, köztük a licencvásárlásokénak. Kiderült, hogy a sikertelen vagy kevésbé sikeres licencvásárlások már az elhatározás pillanatában azok voltak, tudniillik vásárlás előtt helytelenül ítélték meg a vállalat fogadóképességét. Hiányoztak azok a módszerek, amelyek a helyes döntéshez szükségesek. Rosszul ítélték meg a háttéripar alkalmazkodóképességét, a termék eladhatóságának feltételeit, s még azt sem elemezték, hogy a vásárolandó licenc megfelelően szolgálja-e a termékszerkezet-váltás következményeit. A vállalaton belül a számviteli és pénzügyi irányítás sem volt megfelelően felkészülve arra, hogy kimutassa, mennyi a fejlesztéstől várható tényleges haszon. A tapasztalatok szerint ilyen számításokban nem is érdekeltek a műszaki fejlesztéstől elkülönült irodák. Az érdekeltség egyébként is kulcskérdése a külföldi ismeretek honosításának, méghozzá nemcsak a vállalatoknál. Úgy tűnik — állapítja meg a tanulmány —, hogy az idegen ismeretekből táplálkozó fejlesztések kérdésében a magyar gazdaságirányítás alkotóelemei önálló életet élnek ; egyes kérdések eldöntésében a vállalatok, a kutatóintézetek. a minisztériumok, a Magyar Nemzeti Bank és az OMFB között érdekellentétek mutatkoznak. Az érdekellentétek a gyárkapun belül mégin- kább megtalálhatók. Például: a nem műszaki fejlesztéssel foglalkozó osztályok nem nyilvánítanak véleményt egy-egy licencvásárlás előtt. Sőt, előre biztosítják vétlenségüket a kudarc esetére. A legszembetűnőbb ellentmondás azonban a vállalatok és a kutatóintézetek, a vállalati és a kutatómunka között feszül. Az intézetek minden jószándékuk ellenére sem töltik be az innovációban a szakmai súlyuknak megfelelő szerepet, és nem is elsődleges tanácsadói a vállalatoknak a döntések előtt. Pedig a licencek egy jelentős hányadát nem is új termékek gyártására vásárolja a vállalat, hanem azért, hogy a műszaki színvonalat emelje. A licenc kiváló lehetőség arra, hogy a házon belüli szellemi értékkel párosulva újabb ismereteket hozzon létre. De az esetek többségében nem nagyon hoz, mert a licencek nem kapcsolódnak a vállalati kutató- és fejlesztőtevékenység egészéhez. Sem úgy, hogy űrt pótolnának a házi kutatásban, sem úgy, hogy az idegen ismeretből kiindulva alakulna ki egy új technológia. Így aztán a licencvásárlás, mint egy külön akció jelenik meg a vállalati gazdálkodásban. A vásárlások négyötödére jellemző, hogy nem illeszkedik a vállalat műszaki-fejlesztési stratégiájához. Ha utóbbi van egyáltalán! Végül is az alacsony műszaki színvonal csak egy ok a sok közül. Legalább eny- nyire fontos a szervezettség, a korszerű vezetési rendszer, az innovációban való — minden osztályra kiterjedő — érdekeltség, s a távlati' gondolkodás hiánya. Valójában nemhogy a licen- cekkel nincs baj, de licenc- kérdés sincs. Ami mégis felszínre kerül a kérdéssel, az mind mélyre nyúló gyökérrel kapaszkodik mai problémáink talajába, oda, ahová többi ellentmondásunk is visszavezethető. Mindez azért lehet fontos, mert a közeljövőben a licnecvásárlások élénkülése várható. Az ugyanis változatlanul igaz, és ma már a vállalatok körében is elfogadott tétel, hogy fölösleges kitalálni azt, amit másutt már kitaláltak. I gaz, a mérnök ismerősöm által emlegetett licenc titkára még senki sem jött rá. Amire ő gondolt, azt minden gazdaságnak magának kell kitalálnia és hasznosítania. S ez aztán már végképp nem műszaki kérdés. Megyesi Gusztáv Mozgássérültek a SZOT-szállóban A gyulai SZOT—MEDOSZ Gyógyüdülő hét szocialista brigádja tegnap, május 12-én látta vendégül a mozgáskorlátozottak gyulai egyesületének tagjait. Az egyesület vezetősége szokás szerint gondoskodott a vidéki tagok Gyulára szállításáról is. Délután a szálló társalgójában Valach György igazgatóhelyettes fogadta a vendégeket, majd bemutatta a gyógyintézmény életét. A résztvevők megtekintették a Gyuláról is szóló Körösök vidéke című filmet, majd beszélgettek a házigazdákkal. A konyhán dolgozók szocialista brigádja lángossal kedveskedett a mozgáskorlátozottaknak, s többek között a Láng Béla Szocialista Brigád is vendégül látta őket.
