Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-12 / 109. szám
1981, május 12„ kedd o Koszorúzás a fasizmus mártírjainak emlékművénél Ülésezett a TIT ifjúságpolitikai munkabizottsága A győzelem napja alkalmából a Magyar Partizán Szövetség nácizmus üldözöttéinek bizottsága vasárnap koszorúzási ünnepséget rendezett Rákoskeresztúron, a Kozma utcai temetőben a Mártírok emlékművénél. Az egybegyűltek azokra emlékeztek, akik a háború éveiben a különböző náci koncentrációs táborokban vesztették életüket. — Soha el nem múló gyásszal és mélységes kegyelettel emlékezünk az ártatlan áldozatok millióira — mondotta egyebek között beszédében dr. Gáspár Gyula, a NÜB alelnöke. — Most, a visszaemlékezéskor ismét kötelességünk megfogadni, hogy az újjászülető fasizmussal, a militarizmussal, és azok minden megnyilvánulásával szemben a leghatározottabban fellépünk, bárhol és bármilyen formában jelentkezzék is. Nekünk, az eddigi legpusztítóbb háború, a fasiszta rémuralom túlélőinek idejében határozott nemet kell kiáltanunk a békeellenes törekvésekre. A beszédet követően a koncentrációs táborok egykori foglyainak képviselői elhelyezték a kegyelet virágait a Mártírok emlékművénél. A koszorúzási ünnepségen /részt vett a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének több vezetője is. Békés megye az ifjúság körében végzett ismeretterjesztésben országosan élen jár. Az elért eredményekben nem kis szerepe van a TIT megyei szervezete ifjúságpolitikai munkabizottságának, amely programadó, koordináló szerepet tölt be ebben a munkában. Tegnap, hétfőn délután Békéscsabán, az értelmiségi klubban tartotta ülését a munkabizottság. Ezúttal értékelték az ifjúság körében végzett ismeretterjesztő tevékenységet, összehasonlítva az 1979-es és az 1980-as év eredményeit. Megállapították, hogy mind a 14 éves, mind a 15—19 éves, mind pedig a 19—30 éves korosztályban nőtt az ismeretterjesztő rendezvények száma. Az előadások, a tanfolyamok. és egyéb formák mellett felmerült az igény ifjúságpolitikai szabadegyetem megtartására is. Erre elsősorban a szakközépiskolákban lenne szükség. A mennyiségi mutatók mellett a tartalmi munkát is vizsgálta a bizottság, s megállapította, hogy e téren is fejlődés ■volt az elmúlt időszakban. Szóba került még az ismeretterjesztő rendezvények anyagi támogatása, majd az ősszel megrendezendő plenáris ülés és az előadói konferencia témáját, időpontját határozták meg. Huszonhétezer tonna burgonya, zöldség, gyümölcs A Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat jelentős szerepet tölt be a megye lakosságának burgonyával, zöldséggel, gyümölccsel való ellátásában. Ezt bizonyítja többek között, hogy a ZÖLDÉRT 1980-ban a téli, tavaszi ellátáshoz szükséges burgonya, zöldség, gyümölcs 90 százalékát tárolta és a leghidegebb téli hónapokban is naponta juttatta el a boltokba. Az utóbbi öt évben gyors ütemben nőtt a vállalat forgalma. Árbevétele ez alatt az időszak alatt megkétszereződött, kiskereskedelmi egységek bővítésével új zöldség- gyümölcs- és húsbolt nyitásával pedig áruforgalmát megduplázta. A ZÖLDÉRT 40 termelő- szövetkezettel és állami gazdasággal, kilenc szakcsoporttal, 16 ÁFÉSZ-szel, több mint ezer kistermelővel tart fenn szerződéses kapcsolatot. A megyében 57 ZÖL- DÉRT-boltban száz élelmiszer-kiskereskedelmi és ÁFÉSZ-boltban kínálja áruit. A felsoroltak kiterjedt szerződéses kapcsolatra utalnak. A vállalat szakemberei azonban ezzel még korántsem elégedettek. A lakosság még jobb ellátására azt tervezik, hogy a magánkereskedőknek, szerződéses üzemeltetésű boltoknak is szállítanak árut. 1981-ben 27 ezer tonna burgonya, zöldség, gyümölcs felvásárlását, tárolását, további értékesítését vállalják. Vasútipályakorszerüsitések A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy pályakorszerűsítési munkák miatt május 13- tól 29-ig — szombat és vasárnap kivételével — a hajnalban és reggel Pécsről Budapestre induló személy- és gyorsvonat, valamint a Déli pályaudvarról 7.40 órakor Pécsre induló személyvonat Pusztaszabolcs—Dunaújváros—Rétszilason át kerülő útirányon közlekedik. Pusztaszabolcs és Rétszilas között vonatpótló autóbuszok járnak. Május 19-én, kedden a Maestral nemzetközi gyorsvonatpár Székesfehérvár— Tapolca—Balatonszent- györgy kerülő útirányon át közlekedik. Ugyancsak kedden Balatonszemes és Bala- tonlelle-Felső között 8.30-tól 17.30-ig a személyszállító vonatok átszállással továbbítják az utasokat. A változásokról a pályaudvarokon adnak részletes felvilágosítást. K Gyoma—Endröd és Vidéke ÁFÉSZ KISZ-esei Tartalmas mozgalmi életet élnek a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ fiataljai. Nemcsak munkaterületükön állják a sarat, hanem részt vesznek a munkahely, a nagyközség építéséért, szépítéséért folyó munkákban is. Együtt oldják meg közös gondjaikat, együtt örülnek a jónak. Ennek köszönhető, hogy a közelmúltban négyen: Aranyos Róza, Fülöp Ernő, Kovács István és Horváth István elnyerték a Szakma Ifjú Mestere címet, Pfeiffer Ádám pedig a tanulók megyei versenyében szerzett eredmények alapján országos döntőbe került. Az endrődi alapszervezet felszabadulási emlékhelyet alakított ki az öregszőlőben, az úttörőmozgalom segítéséért pedig elnyerte a megyei KISZ-bizottság Vörös Vándorzászlaját. Az ÁFÉSZ fiataljai körében rendszeres a politikai vitakörökön, a közép- és felsőfokú oktatásban, szellemi vetélkedőkön való részvétel. Kerékpártúrákat, kirándulásokat szerveznek, kulturális rendezvényeken vannak jelen. A tömegsport legjobbjai között tartják számon őket a községben. Idei akcióprogramjukban nemcsak az elért eredmények megtartását célozták meg, hanem szervezetük hatókörének kibővítését is. Egészségnevelési hét az orosházi gimnáziumban Az orosházi Táncsics Gimnázium ifjú vöröskeresztes alapszervezete a mozgalom évfordulójának tiszteletére egészségnevelési hetet rendez. Tegnap, május 11-én, hétfőn dr. Megyeri Valéria, a járási-városi KÖJÁL vezető főorvosa nyitotta meg az egészségügyi felvilágosítást szolgáló eseménysorozatot. A diákok ez alkalomból kiállítást is összeállítottak, amelyen kozmetikai készítmények, csecsemő- és gyermekápolási cikkek láthatók. A bemutató foglalkozik a dohányzás ártalmasságának szemléltetésével, valamint a technika egészségügyi alkalmazásával. Az egészségnevelési hét során lesz szexuális tájékoztató, amelyen a fiatalok kérdéseket tehetnek fel szakorvosoknak. Az egészségügyi pályák iránt érdeklődők ellátogatnak majd a szakrendelőkbe és a kórházi osztályokra, hogy az egészségügyi dolgozók munkájával ismerkedjenek. Az orosházi diákok öntevékenységének érdeme, hogy néhányan felkészülnek egészségügyi tudnivalókból, és előadást tartanak társaiknak. Gyermekvárost avattak Szolnokon Gyermekvárost és ifjúságvédő intézetet avatott fel hétfőn Szolnokon Pozsgay Imre művelődési miniszter. A fóti gyermekvároshoz hasonló rendeltetésű intézmény az új Széchenyi-lakótelep szomszédságában 180 millió forint beruházással épült és háromszázhúsz gyermeknek ad korszerű otthont. Elsőként a nyolcvanszemélyes óvoda fogadja új lakóit, majd a tanév befejezése után az általános iskolások és a szakmunkástanulók is birtokukba vehetik az új létesítményt. Itt kapott helyet a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet is, amelyben hatvan gyermeket fogadnak. Bátor strandolok Gyomán Fotó: Veress Erzsi Én elmentem a vásárba... Május 12., kedd: országos állat- és kirakóvásár. Iván (Győr), Nagybörzsöny (Pest), Nádudvar (Hajdú). Pétervására (Heves), Zalaegerszeg (Zala). . Országos állatvásár. Cegléd (Pest). Május 13., szerda: országos állat- és kirakóvásár. Csorna (Győr), Mezőcsát (Borsod), Veszprémvarsány (Veszprém). Országos állatvásár. Heves (Heves), Makó. Május 14., csütörtök: országos állat- és kirakóvásár. Devecser (Veszprém), Dudor (Veszprém), Gyönk (Tolna), Jánkmajtis (Szabolcs), Okány (Békés). Pálháza (Borsod), Tét (Győr). Május 15., péntek: országos állat- és kirakóvásár. Csenger (Szabolcs). Országos állatvásár. Szeged-Kiskundorozsma, A meggyőzés titkai □ meggyőzés éppen olyan közlési folyamat, mint bármilyen beszélgetés, vagy levelezés, azaz közlőből, közleményből és befogadóból áll. A meggyőzés esetében azonban a közlő kitüntetett szerephez jut, hiszen ő eleve meghatározott hatást akar elérni a befogadóban, s célja érdekében alkalmaznia kell a meggyőzés eszközeit. Melyek ezek? A közlőnek, ha valóban meggyőző hatást akar elérni, tudnia kell önmagát a befogadó szemével látni. Valamiképpen maga elé kell képzelnie hallgatóját, nézőjét, olvasóját, s azon kell elgondolkoznia, hogy vajon a befogadó kit fog pozitívan értékelni, kire fog szívesen ráhangolódni? Hétköznapi ésszel is rájöhetünk — és a kutatások sem mutatnak mást —, hogy a hatást illetően a közlő megítélése sorsdöntő. A megítélés mindenekelőtt a közlő hitelére vonatkozik. A hitelesség benyomása két tényező ötvöződéséből adódik. Az első tényezőt hozzáértésnek nevezzük. Olyan tulajdonságok tartoznak ide, mint a tájékozottság, szakmai tekintély, elismertség, sikeresség. A megbízhatóság képezi a másik tényezőt, ez alatt értjük, hogy a közlő kerüli a köpönyegforgatást, nem változtatja valóságos ok nélkül a véleményét, hanem álláspontja mellett (mégha az netán népszerűtlen is) kitart. A közlő kapcsán két jellegzetes hatást kell említenünk. Az elsőt a szakiroda- lom „dicsfényhatásnak” nevezi, s ezzel a sikeres (és hiteles) közlők gyakran élnek is. Ennek megtételekor nem szükséges a tökéletességre törekedni (sőt a kisebtr hibák „emberivé” s ezáltal hatásosabbá teszik a közlőt), ugyanis a befogadó tudata kipótolja a hiányokat. A pozitív hatás mintegy kisugárzik a közlő egész személyiségére. s minden alap nélkül további jó tulajdonságokat vagyunk hajlamosak tulajdonítani neki, ha egyszer már elnyerte a bizalmunkat. A másik nevezetes közlési hatás arra utal, hogy a befolyásolás voltaképpen érzelmi módon történik, amitől a közölt tartalom (információ) függetlenedhet. A kutatások szerint a hiteles közlő nagyobb közvetlen hatást ér el, mint a kevésbé hiteles, azonban maguk a mondottak mindkét esetben megmaradnak a befogadókban. így tehát azt látjuk, hogy a kevésbé hitelesnek tartott közlő is számolhat a befolyással, csakhogy hatása „szunnyad” (innen a „szunnyadási hatás” műszó), mígnem a forrás elfelejtődik, csak a mondottak hangoznak bennünk vissza. Köznapi példával élve, hányszor tapasztaltuk magunk is, hogy élénken él bennünk egy pletyka, hír, közlemény, de nem tudunk sehogy sem visszaemlékezni arra, hogy ki is mondta. A közlő eredményes munkájának további fontos feltétele, hogy milyen szándékot tulajdonítanak neki a befogadók. Ügy vélik, hogy mindenáron rájuk akarja tukmálni igazát, esetleg önérdektől vezetve feldicsér vagy leránt valamit, vagy hízeleg? Ebben az esetben a hatás fordított, „bumeráng- jellegű” lesz, azaz a befogadók az ellenkezőjére fognak hajlani annak, amit a' közlő mondott. Egyetlen kivétel van e törvény alól, amikor a közlő valami olyasmit közöl, melyet nagyon akarunk hallani. Nem tévedünk talán nagyot, ha azt mondjuk (kissé rosszmájúan), hogy nincs az a nő, aki nem hinné el, ha bókolnak neki. Mivel önmagunk tetteit általában mint saját szándékaink eredményét tartjuk számon (főként, ha valami sikeres tettről van szó), ezért mások — köztük a közlők — tettei és szavai kapcsán szintén előszeretettel firtatunk szándékok után. Ha egy közlőt önzetlennek, segítőkésznek, emberbarátnak, elveiben határozottnak látunk, az nagyban elősegíti a közlés sikerét, szemben azzal, amikor kilóg a közlő elfogult magánérdekének a „lólába”. A pozitív hatást előidéző feltételek sorában végül megemlítjük még a „közlő észlelt hasonlóságának mértékét”. Az emberek szeretnek ellentmondásmentes módon vélekedni, és ha valahol ellentmondást fedeznek föl, akkor erős hajlamot éreznek az ellentmondás kiküszöbölésére. (Ez persze csak a hétköznapi gondolkodásra igaz, a tudományban vagy a művészetben inkább az ellenkezője a jellemző — ott a haladást elősegítő ellentmondások felderítése, mélyítése, s gyakorlati feloldása a döntő szempont. Pontosan ilyen ellentmondás áll elő, ha valaki (a közlő) olyan dolgot mond nekem, amivel egyáltalán nem, vagy alig értek egyet, ugyanakkor azt látom, hogy az illető nagyon sok, számomra lényeges jegy tekintetében hasonlít hozzám. Ez a tapasztalat feszültséget szít tudatomban, m^ly vagy úgy oldható föl. hogy a hasonlóságot elhárítom, s a tőlem különbözőnek érzett közlővel már bátran nem érthetek egyet, vagy pedig a hasonlóságot teljessé teszem, és a véleményemet a hallottaknak megfelelően megváltoztatom. A hasonlóság persze sokszor nem tényleges, inkább vágyott, s a közlő nem éppen olyan, mint mi magunk, de olyan, amilyennek magunkat álmodjuk. Ilyen esetekben a hatás még inkább valószínű. Azt mondhatjuk, hogy az uniformizált, senkihez nem hasonló közlő — aki sokszor egy képzelt „mindenki”-hez kíván szólni — sokkal kevésbé számíthat hatásra, mint az a közlő, aki az önmagáról kialakított képet tudatosan megtervezi, s közönsége hasonlósági igényeivel, vágyaival, álmaival gondolva, a nevükben, érdekükben lép föl. A modern társadalmakban a közlők szakosodnak. Meghatározott rétegek, csoportok, csak meghatározott közlők segítségével érhetők el. látjuk tehát, a meggyőző hatás titkai .1 valójában nem is titkok, tanulás, gyakorlás, szorgos próbálkozás révén ki-ki mestere lehet a meggyőző hatásnak, melyet persze mindig az igazság, a társadalom pozitív értékei szolgálatában érdemes kamatoztatni. Máskülönben a meggyőzés műhelyfogásai plato- ni fordulattal élve — nem többek a „lélek szakácsmesterségénél”. Csepeli György Hivatásos gépkocsivezetők országos versenye Vasárnap Kaposvárott befejeződött a Volán Tröszt „V ezess bi ztonságosabban!” versenyének országos döntője. A kétnapos vetélkedőn az elő- és középdöntők után „állva” maradt legjobb nyolcvankilenc hivatásos gépkocsivezető három kategóriában — autóbusz, tehergépkocsi, taxi — mérte össze tudását és ügyességét, köztük női taxisofőrök. Az autóbusz kategóriában Simái Béla, a 13-as számú kaposvári Volán dolgozója, a tehergépkocsikategóriában Polák Ottó, az 1. számú budapesti Volán Vállalat gépkocsivezetője, a taxikategóriában Pfeiszer Ilona, a 14-es számú székes- fehérvári Volán Vállalat, illetve Tombócz István, a 10- es számú szegedi Volán Vállalat dolgozója győzött.
