Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-12 / 109. szám
1981. május 12., kedd Áll a vásár Békéscsabán Vasárnap, május 10-én rendezték meg Békéscsabán a III. csabai népművészeti vásárt. A rendezvényre ezúttal 66 iparművész, fiatal népművész és vásározó hozta el portékáit. A nap eseményeit báb- és folklórelőadás gazdagította. Hogy mi minden történt? HANGVIADAL Szánja-bánja, aki néma portékát hozott a csabai népművészeti vásárra. Valahogy összejöttek most a „hangoskodó" árusok. Az egyik trillás vízisíppal, a másik nádsíppal, a harmadik dobbal csalogatja a népet. Amott egy asszony cserépcsengettyűit próbálgatja, nem kis sikerrel, hárman teremnek mellette: „Hogy a csengő? ...” Úgy hinnénk, a fafaragók e hangviadalban eleve vesztésre kárhoztattak. Hinnénk, mert az egyik fiatalember rácáfol okoskodásunkra, fáradhatatlanul forgatva a maga készítette kereplőket. Még az sem zavarja, hogy a kellemetlen hangra azok is távolabb húzódnak, akik netán eddig érdeklődtek portékái iránt. „.. .félpézzel." Nem elég még az „egész' pénz” sem, nemhogy a fél, mert bár elvétve — s az igazsághoz ez is hozzátartozik — akad olyan is, akinek a közelébe sem érdemes menni (nemhogy vásárolni tőle), ám az érkezett árusok zöme valóDobok ban olyan portékával rukkolt elő, melyet „vétek otthagyni”, még ha borsos áron kínálja is azokat. Ráadásul a választék is olyan széles skálán mozog, hogy csaknem minden lépésnél újdonság fogad. Mert kapható itt kerámia, ékítő apróságok — tűzzománc és faragott csont, cserép és gyöngy — népi hangszer, bőrdíszmű, ■dísz- gyertya és gyertyatartó... És akkor a fafaragásokat, a kézimunkákat, a fonott kosarakat és a népi játékokat nem is említettük. SOKFÉLÜL SOKFÉLÉT? Persze a sokféleség közel sem jelenti, hogy hűek az árusok a tájegység hagyományaihoz, melyet képviselnek. Zömében legalábbis nem. Mert hogy is lenne az a debreceni díszgyertyaöntő rózsa gyertyája, vagy a makraméárus fésűtartója, a dombóvári kitüntetett bőrdíszműves kulcstartójáról nem is beszélve? Persze akad kivétel is, gondoljunk csak a nádudvari fekete -cserépre vagy a soproni árusok habán cserépárujára. És ha már a tájegységeknél tartunk ... Vannak, akik elhivatottságból jöttek. HARCMODOR A mezőberényi díszítőművész szakkörből hárman árulják valóban szép kézimunkáikat. Az egyik — egy alacsony szemüveges asszony — nagy hangon üzen hadat: — Elhatároztuk, hogy kiszorítjuk a giccset. Még előnyomott anyagot is csak a Népművészeti Tanács által elfogadott mintákkal adunk el. A színeket is jelöljük rajta. A békési Kiss Józsefné tele lelkesedéssel: — A napokban nyugdíjba mentem, így lett időm arra, hogy életemben először részt vegyek egy ilyen vásáron. Békési mintákat hoztam, hadd lássák a népek, ilyen is van, nem csak kalocsai... CSAK PRAKTIKUSAT? Ha már borsos az ár, legyen használható valamire. S ez így van rendjén, hiszen milyen fazekas volt az, akinek eresztett a köcsöge, és mire jó a lószerszám, ha még olyan díszes is, mikor nem lehet az állatra tenni. Nos, így van ez ma is, és ezt az ügyes árusok nagyon jól tudják. Ezért igazítják portékáikat a mai ember igényeihez. Ezért faragnak fogantyút a gépkocsik sebváltóira, ezért a sok óraszíj, kulcstartó, a rátétes poháralátétekről nem is beszélve. A divat is nagy. úr a vásáron. Keresettek a tűzzománc ékszerek, és alig győzi az érdeklődők, a vásárlók hadát az a budapesti virágkötő, aki valóban ízléses kitűzőkkel és falidíszekkel szolgáltat újdonságot. EZÚTTAL HATIG Igen, ezúttal hatig tart a vásár. Fél hat van. A csarnok már csaknem kiürült. Néhány érdeklődő lézeng A trillás vízisíp és aki árulja Fotó: Gál Edit még az árusítóhelyek között. Egy-két vásáros csomagol, a törékeny köcsögöket nagy gonddal bugyolálják körül a soproniak. „Hosszú az út hazáig." Egy torzonborz, bőrdíszműves fiatalember bosszúsan dünnyög, csak úgy magában, miközben az utolsó darabokat rakja el: „A ballagáson kiköltekeztek az emberek. Csoda, hogy nem ment semmi ?” Bezzeg vidámak a konzervgyár citerásai. Az elnéptelenedéssel mit sem törődve, rendíthetetlenül játszanak a színpadon, ők az utolsó műsorszám, és ha hatig kell játszani, hát ők pengetik hatig. A rendezők is —< az IBUSZ Utazási Iroda Békés megyei Igazgatósága és a Kereskedelmi és Vásáriroda még kitartó dolgozói — magokba roskadva ülnek az egyik gazdátlanná vált elárusítóhelyen. Hosszú volt a nap. Hosszú. De gazdag és látványos. Sőt, megkockáztatjuk, talán az eddigi vásárok legsikeresebbike. Az árubőség és a kereslet legalábbis ezt látszott bizonyítani. Nagy Ágnes A legkorszerűbb védekezési forma Az iparban az átlagosan elfogadott zajszint 85 decibel. Nem ritka azonban az ennél jóval nagyobb, 100-on felüli érték sem. Ezért a munkavédelmi előírások — a zajforrások milyenségétől függően — különféle zaj- csökkentő eszközök használatát teszik kötelezővé. A védekezés legegyszerűbb, mindenki által ismert módja a fülbe helyezhető, zajvédő vatta, vagy a gépek beburko- lása különböző hangelnyelő anyagokkal. Sok esetben azonban — a munka jellegéből adódóan — ez utóbbira nincs lehetőség, és a vatta használata is vajmi keveset ér. Ezért a munkavédelmi szakemberek olyan védekezési módok kidolgozására törekednek, ha a zajforrások csillapítása nem lehetséges, legalább a környezetében dolgozókat óvják a káros hanghatásoktól. így született meg a zajvédő fülke, amely napjainkban a védekezés leghatékonyabb, legkorszerűbb formája. E fülke többféleképpen hasznosítható: elszigetelheti a hangos gépet a környezetétől, vagy éppen a berendezés kezelőjét a külvilág zajától, az állandó zajhatásnak kitett dolgozóknak pedig pihenőhelyül is szolgálhat. A Szellőző Művekben tavaly készült el az első ilyen zajcsillapító fülke. Az új fülke, amely négy méter széles, és tetszőleges hosszúságú, teljesen zárt lesz, tökéletesített nyílászáró szerkezettel. Megoldották világítását, szellőztetését, falán ablakot helyeztek el. Harc a hiánycikkek ellen 0 nyárra készül a söripar A söripar az idén az elmúlt évinél 10 ezer hektóval több sört szállít a kereskedelemnek. Az ellátás javítására több üzemben a nyári szezonra harmadik műszakot szerveznek; így például a kecskeméti, a dunaújvárosi és a békéscsabai gyárakban. A söripari vállalatok különös gondot fordítanak az idegenforgalmi központok, az üdülőövezetek kiszolgálására. A Balaton-vidék egyik ellátója, a Nagykanizsai Sörgyár úgy bővítette a termelést, hogy mezőgazdasági üzemmel, a vései termelő- szövetkezettel közösen évi 140 ezer hektoliter teljesítményű palackozót épített, így ez évben már nemcsak a déli, hanem az északi part üzleteibe, éttermeibe is több kanizsai sör jut. A sörgyárak a nyári szezonban a teljes hazai szükségletet az idén sem tudják kielégíteni, ezért mintegy 1,2 millió hektoliter sört — nagyrészt Csehszlovákiából és Lengyelországból — importálnak. Kooperáció keretében az osztrák Brau AG-tól 40 ezer hektoliter Steffl és Rein- haus-sör érkezik. A gyártáshoz a magyar ipar szállítja az alapanyagot, a komlót és a malátát. Együttműködik a hazai söripar jugoszláv gyárakkal is; 26 ezer hektoliter üveges sör érkezik Jugoszláviából, üres palackokért cse- , rébe. A minőségi sörök arányának javítására Kőbányán növelik a tavaly nemzetközi versenyen díjat nyert Jubileum , és Budapest sörök gyártását, mintegy 30 százalékkal több jut e márkák kedvelőinek. Újdonság is megjelenik a nyáron. A Borsodi Sörgyár forgalomba hozza az Extra nevű, fogyókúrázóknak és cukorbetegeknek ajánlott kü* ■ lönlegességét. Gyártmányfejlesztéssel zamatosabb lesz a Póló alkoholmentes sör. Sokféle hűtőszekrény van forgalomban, és alig található ma háztartás, amelyből hiányozna. A hűtőszekrény biztosítja a romlandó élelmiszerek frisseségét, tartósságát, egyben segíti a tartalékolást, a háztartási munka egyszerűsítését is. A hűtőszekrényt rendszeresen gondozni kell. Kimosni, fertőtleníteni, szellőztetni. Csak akkor kapcsoljuk be újra az áramot, ha a szekrény belseje már száraz és szagtalan. A lemosást sohase végezzük szemcsés anyagú tisztítószerrel, mert ez felkarcolja, megsérti a belső zománcfelületeket. A tisztogatást mindig kikapcsolt, nyitott ajtajú hűtő- szekrényben kell végezni, miután a hűtőtestekről a ráfagyott dér, jég leolvadt. Erősen illatos (szagos) anyagok a hűtőbe nem kerülhetnek, mert az élelmiszerek ezt átveszik, és meg is tartják. Ha azonban mégis ilyen anyagokat akarunk hűteni, akkor légmentesen lezárva helyezzük el. Füstölt áruk hasonló okból ne kerüljenek a hűtőbe, ezeket szellős, száraz és hűvös helyen, felakasztva tároljuk. A vásárolt élelmiszereket egyenként átvizsgálva tegyük kosarunkba, és otthon — hűtőbe helyezés előtt — az esetleg átnedvesedett csomagolású tehéntúrót, felvágottat stb. tiszta, száraz papírba tegyük át. Melegen semmiféle étel nem kerülhet a hűtőszekrénybe, mert egyrészt gyorsabban romlik meg (erjedés stb.), másrészt a berendezést a felszálló pára is károsítja (tudniillik a pára rászáll a hűtőtestre és jégréteggel Engem egy népmesére emlékeztet a kereskedők munkája: arra, ahogyan a szegény ember legkisebbik fia harcol a hétfejű sárkánnyal. Ha levág egy fejet, azonnal nő helyette újabb. Vagy nem így küzdenek a kereskedők a hiánycikkek ellen? Nálunk jó az ellátás, ám ennek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy kifogástalan. Hol a porszívó, a vasaló, hol a harisnyanadrág, máskor a vékony gépvarrótű, a televízió, újabban a fekete-fehér is — tűnik el az üzletekből. Megannyi bosz- szúságot okozva vásárlónak, kereskedőnek, az ellátásért felelős vezetőnek. Alapelvünk régóta az: aki becsülettel megkeresi a pénzt, annak lehetővé kell tenni, hogy kívánsága szerint elkölthesse. Mert a valódi anyagi érdekeltség csak akkor létezhet, ha a pénzben kifejezett elismerés — a munka fáradságáért, az alkotó teljesítményért — átváltható. Alkalmasint porszívóra, vasalóra, gépkocsira, varrótűre, téglára, vagy más egyébre. Aki ismeri a kereskedők gondjait, az tanúsíthatja: nem elsősorban a kereskedőn múlik, hogy milyen a választék, a kínálat. Olyan világban élünk, amelyben átrendeződnek a külpiaci értékrendek. Megesik, hogy a régi szállítóknak nem áll módjukban többé szállítani. Vagy előfordul, hogy a világpiaci árváltozások miatt zavarok támadnak a külkereskedelmi szállításokban. Ilyenkor újból át kell vizsvonja be), ami csökkenti a hűtés hatékonyságát. Alapelv az, hogy az erősebb hűtést igénylő élelmiszereket, ételeket tegyük a hűtőtest közelébe, ahol erősebb a levegő lehűlése, míg a mélyhűtő rekeszbe a fagyasztott, mélyhűtött árukat helyezzük el. A hűtőtér kétharmad részét kitevő hűtőtérben általában 0 és 5 Cel- sius-fok közötti a hőmérséklet (erre szoktuk beszabályozni), míg a mélyhűtőben —5, —20 Celsius-fok közötti a hűtési hőfok. Sohase tegyünk a hűtőszekrénybe mosatlan gyümölcsöt, zöldségféléket, hanem szárazon — mosás után —, lehetőleg külön- külön műanyagtasakba. A tojással legyünk óvatosak: a tojás eláll 1—2 hétig sötét, szellős, száraz, hűvös helyen, nem igényel hűtőszekrényi tárolást, ha mégis ide tesszük, alaposan mossuk meg, szárazon helyezzük a hűtőtesttől távoli helyre. Erre az óvatosságra (mosás, szárítás) azért van szükség, mert a tojáshéj szalmonellás fertőzést okozhat. Felnyitott tojást viszont mindig zárt edényben, közel a hűtőtesthez helyezzük el, de ne tartsuk benn 1—2 napnál tovább. A hűtőszekrényben huzalos polcok vannak, melyeken a tárolandó anyagokat el szoktuk helyezni. Úgy rakjuk le ezeket, hogy közöttük maradjon rés a hűtőlevegő áramoltatására, ami a hűtési hatásfokot javítja. (A hűtő- szekrényben ugyanis a hideg levegő lefelé, a meleg felfelé áramlik, és ezt az áramlást kell a hézagos tárolással elősegíteni.) Vigyázzunk arra. hogy ne hűtsük túl az ételeket, italogálni a megkötött szerződéseket, és ez időt vesz igénybe. Hozzátehetnénk: olyan világban élünk, amikor a kül- és a belső piac viszonya sokkal érzékenyebb, mint korábban. Tehát, ami odakint történik, annak hatását itthon is érezzük. Ezt tényként kell elfogadnunk. Ezért van szükség a jelenleginél rugalmasabb kereskedelmi munkára. Immár több, mint két éve annak, hogy a VASÉRT Vállalat vezérigazgatója kezdeményezte a nagykereskedelmi vállalatok termeltetési akcióját az általuk forgalmazott cikkek körében. Kis műhelyeket, szövetkezeti melléküzemeket „vett rá” néhány hiánycikk gyártására — így került az üzletekbe derelyeszaggató, lakatpánt, s még sok egyéb fontos árucikk. Később mozgalom alakult a „Vevők vagyunk” akció keretében: több kereskedelmi vállalat talál gyártót a hiába keresett termékek gyártására. E kereskedelmi módszereket csak üdvözölni lehet. Mert a jelenleginél jobb áruellátást csak úgy lehet megteremteni, ha a kereskedelmi vállalatok pénzeszközökkel is „beszállnak” egyegy termelő tevékenységbe, külkereskedelmi ügyletbe, kooperációba. Ezt a kezdeményezést a közmegítélés értékeli, s a kockázatot vállaló kereskedelmet nem tekinti szükséges rossznak, hanem annak, ami: értékalkotó tevékenységnek. Matkó István kát. Csak mélyhűtött árukat helyezzünk el a rekeszben, ahol annak olvadásmentes tárolását az alacsony hőmérséklet biztosítja. A többi élelmiszert a nagyobbik hűtőtérben kell tárolni. Tartsunk rendet a hűtő- szekrényben! Ne tegyük a nyers húst a főtt vagy sült hús mellé, a halat más ételekhez stb. Húshoz, halhoz ne tegyünk tejterméket, ételeket. Tejszínes készételeket 1 napnál tovább ne tartsunk hűtőben (gomba stb.) Ha készételeket tárolunk, akkor egy-két napnál tovább ne maradjanak a hűtőszekrényben. legfeljebb a mélyhűtőben. Mindent csomagoljunk be, és semmiféle étel ne kerüljön lefedetlenül a hűtőszekrénybe, mert az ételek, élelmiszerek egymás szagát átveszik, és meg is tartják. Így például nem szereti senki a vaníliaízű káposztafőzeléket vagy a hagymaillatú süteményt. Vannak élelmiszerek, ételek, melyeknek árt a hűtő- szekrényben való tárolás, élvezeti értéküket a lehűtés során fokozatosan elvesztik. Így például ne tegyük be a vajas tésztákat, pogácsát, kemény sajtot stb. Ha állott vagy idegen szag van a hűtőszekrényben, vásároljunk szagtalanítót, és ezt tegyük be egy éjszakára a hűtőbe, magába szívja az idegen szagot. Ha ilyesmi nincsen kéznél, akkor megteszi az egyszerű friss kávéalj is: helyezzük el az üres és kikapcsolt hűtőtérbe egy kis tálkán, és másnap a hűtőtér szagtalahná válik. Rudnay János A hűtőszekrények használata „Nádsípot fújtam ... ”
