Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-10 / 108. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1981. május 10., vasárnap o Hz agrárszocialista mozgalmak nyomában Orosházán Jelentős eseménynek számított rflegyénk kulturális életében az az országos tanácskozás, amelyet május 5-én és 6-án tartottak a Petőfi Művelődési Központban, Orosházán. Az agrárszocialista mozgalom történetével .kapcsolatban több érdekes, kellő tudományos igénnyel megírt előadás és korreferátum hangzott el. Ez utóbbiak közül itt most csupán arról az egyről szólunk, amelyet dr. Forman István, a helyi mezőgazdasági szakközépiskola tanára ismertetett a konferencián. Dolgozatának címe: Az illegális agrárszocialista munka Orosházán 1891 után. Dr. Forman István mintegy másfél évtizede foglalkozik Orosházá történetével Forrásmüvek A szerző annak a fordulópontnak az elemzéséből indult ki, amikor is a mező- gazdasági bérmunkások képviselői felvették a kapcsolatot a szociáldemokrácia vezetőivel, és nem sokkal utána megalakították a Orosházi Munkáskört. Természetesen az ilyenféle szervezetek létrehozását a hatóságok nem nézték jó szemmel, mert attól tartottak, hogy a munkáskörök túllépik az alapszabályban előírt kereteket ... A korreferátum további része azzal a témával foglalkozott: miként igyekeztek kiterjeszteni az orosháziak saját mozgalmukat más községekre, így Medgyesbodzás- ra, Varsándra is. A miniszterelnöknek küldött egyik főispáni jelentés például arról szólt, hogy a gyopárhalmi szőlőkben a munkásoknak egy titkos körét fedezték fel. A történelmi igazsághoz viszont az is hozzátartozik: noha a vizsgálat megindult, a szóban forgó összejövetel részvevőire semmi törvény- ellenes dolgot nem sikerült rábizonyítani. A korabeli jegyzőkönyvek, okiratok, újságcikkek tényanyagát alapul véve a dolgozat befejező része utalt arra is, hogy az Orosházán és környékén működő agrár- szocialista mozgalom magába rejtette az ipari munkássághoz hasonló szervezkedési formák csíráit. Ezek közé sorolhatók a következő momentumok: a hatóságok előtt ismert vezetők helyére mások léptek; nem volt ritka jelenség az illegális sajtóolvasás, a bérkövetelés, a szer- vezkedég kiterjesztése, valamint a titkos gyűlések ösz- szehívása sem. A gyűjtőmunka célja Az elhangzott korreferátum, amelyet a szerző „Az agrárszocialista mozgalom sajtóvitája” című hozzászólásával is kiegészített, kedvező visszhangra talált. Ezek után kíváncsiak voltunk arra: milyen indítékok alapján kezdett foglalkozni ezzel a témával; s melyik irányba kívánja folytatni kutatásait a jövőben? Elöljáróban talán annyit, hogy dr. Forman István 1968-ban fejezte be felsőfokú tanulmányait a JATE Bölcsészettudományi Kar latin—történelem szakán, s az V. századi politikai küzdelmek tárgyköréből írta szak- dolgozatát. Nagy előnyt jelentett számára, hogy az egyetemi évei alatt sajátította el a precíz és módszeres anyagkezelést, és ezt az „Orosháza története a II. világháború idején” c. doktori értekezésének írásakor is már jól tudta hasznosítani. Mindenekelőtt az érdekelte: mi az, amit a város történetével kapcsolatban még nem dolgoztak fel a kutatók? A gyűjtőmunka legnagyobb hányadát az Orosházi Friss Hírek és az Orosházi Friss Űjság c. napilapok nyolc évfolyamának átnézése, „kicédulázása” tette ki. Mint mondotta, az apróhirdetésekben szereplő földbérletek, ingatlanok és ingóságok árainak alakulásából számos érdekes következtetést lehet levonni az akkori gazdasági élettel, szociális körülményekkel összefüggésben is. Érdekességként megemlítette, hogy az Orosházán tartott állatállomány nagysága a háború éveiben elérte Hollandiáét és Dániáét... Ennek az özön időt és energiát lekötő aprólékos gyűjtőfeldolgozó munkának nagy lendületet adott, hogy 1976- ban a városi pártszervezet mellett működő bizottság alakult Orosházán. Dr. Forman István az alapítástól kezdve tagja ennek a testületnek, amely a munkás- mozgalmi emlékek felkutatásával, a hagyományok ápolásával foglalkozik. Azóta még szorgalmasabban gyűjti az 1919-es román királyi csapatok megszállásától a felszabadulásig terjedő időszakra vonatkozó dokumentumokat, helytörténeti kiadványokat. Eközben rendszeresen látogatja azokat a levéltárakat és könyvtárakat is, amelyekben bármilyen, Orosháza múltjával kapcsolatos adatokra bukkanhat. Példának hozott fel egy izgalmasnak ígérkező részfeladatot. Feldolgozásra váró témák Többek között szeretne utánanézni annak: milyen visszhangja volt az 1937-es letartóztatásoknak az országos lapokban? Ezen túlmenően sok olyan helyi sajátossággal, történelmi momentummal lehet találkozni, amelyeket a tudományos feldolgozáskor feltétlenül figyelembe kell venni. E tények közé tartozik például: a Bethlen—Peyer-paktum alapján Orosházán is működhetett szociáldemokrata párt, s ennek hátterében — az ipari munkásságon kívül — ott volt erős bázisként a mezőgazdasági bérmunkásság; több ízben jelentős tevékenységet folytattak az illegális kommunista sejtek is, valamint a különböző szak- szervezetek. Az akkoriban még falunak számító Orosházán a sztrájkok száma 1919 és 1944 között jóval magasabb volt, mint — a nem ipari városokat kivéve — bárhol az országban. Orosháza megőrizte kisugárzó jellegét, mert az agrárszocialista mozgalom aktivistái kijártak a környező falvakba. Erre még emlékeznek a ma élő veteránok is ... Ami ezeket a történelmi hitelességen alapuló tényszerű megállapításokat illeti, sok témát még nem dolgoztak fel a kutatók, ami egyúttal hátráltatja egyes dokumentumok közkinccsé tételét. Mindez közrejátszik abban, hogy dr. Forman István saját oktató-nevelő munkájában is igyekszik hasznosítani a kutatási eredményeit. Ugyanakkor szeretné, ha az adott korszak alapos megismerésével és megismertetésével elősegíthetné majd az országos kutatások menetét és teljesebbé válását. Az Orosházára vonatkozó adatok, forrásművek stb. összegyűjtése, rendszerezése és tudományos feldolgozása akár nyolc (vagy tíz) évre szólóan is garantálhat nagy erőpróbát és szívós kitartást igénylő tevékenységet. Kép, szöveg: Bukovinszky István boszló, Nyíregyháza-Sóstó, Szerencs, Eger, Szilvásvárad, Aggtelek, Jósvafő, Sátoraljaújhely— Nové'Mestó—Tre- bisoov ... — Évi hárommillió forintos szerződést kötöttünk a COOPTOURIST-tal társas turistacsoportok és egyéni utazók elhelyezésére — újságolta ottjártamkor Cseh Péter szállodaigazgató. — Bevezettük elő- és Utószezonban a „hármat fizet, négyet kap” akciót, vagyis három fizetett nap helyett négy éjszakát tölthet itt a vendég. Várakozáson felül alakultak az eddigi eredmények. Sokan megszakítják útjukat Tokajban, s csak pár nap után indulnak tovább az orseág különböző részeibe. Valójában ez a célunk: megfogni az átutazókat. Vendégmarasztaló fogások: a kedvező áru, összkomfortos környezeten kívül — beletartozik a színestelevíziós társalgó, drinkbár, a jó konyha (kedvelt speciális ételük' a korhelyhalászlé citrommal, tejföllel) stb. — gondoskodnak a szabad idő kellemes eltöltéséről is. A szálloda parkjának végében folyik' a Tisza: horgászstég épül a parton, lesz csónakház is. Május elejétől rendszeresen kölcsönözhető vízi- bicikli, kajak, horgászfelszerelés. Aki fürödni akar. átVENDÉGVÁRÓ evez csónakján vagy átmegy a hídon a túlsó parton levő strandra. * Terv van bőven: síparadicsom is lesz a Kopasz-hegyen, íesiklópályát építenek felvonóval: az erdőirtás már megkezdődött. A híres Rá- kóczi-pincén kívül a halász- csárda, a Taverna meg az eszpresszó, ahová 'italra betérhet az utazó. Több vendéglátóhely kellene még, borkóstolópince, ez utóbbi a készül a hordó. Egy kádárdinasztia van már csak a községben: Hudák György és két fia. A kádármester udvarán tornyokba rakva szárad a rönk, a tölgy- és akácfaillatú műhelyben vijjog a szalagfűrész, a gyalugép. készül -a dongapalást. A kádárok hozzászoktak a turisták kíváncsi kérdéseihez. Megtudtam, hogy egy akós hordóba 56 liter bor fér, de új korában először mustot kell beleönteni, hogy a borkőkicsapódás védőrétegként vonja be oldalát. FigyelmezA borvidékeken, ilyen tavasz derekán már látja a gazda, milyen termésre számíthat, kiolvassa < azt a szőlő jövéséből, a hajtásokból. A hegyoldalakban nyitva a présházak ajtaja, dolgoznak a szőlőskertekben: új tőkéket telepítenek az elöregedettek helyébe, a kordonos művelésnél pedig a drótszálak közé húzzák a 'venyigét. # < Tokajban, a Kopasz-hegy oldalán lefutó szőlősorok úgy hatnak a záporozó napsütésben, mintha egy vigyázzba merevedett regiment fogadná az érkezőket. Ami azt illeti, nagy erejű ez a „sereg”, már Anonymus is feljegyezte krónikájában: „a vitézek a hegyen minden nap leré- szegedének”. Tokaj neve több mint 900 éve szerepel a magyar történelemben: birtokolta várát Mátyás király, Bethlen Gábor, Rákóczi fejedelem, de még az osztrák császár is. Nagy Péter cár pedig szőlőskertet bérelt itt. A hegyaljai borvidék a honfoglalástól napjainkig nem veszített világhíréből, a tokaji szamorodni és aszú szülőföldjét most is évente 140—150 ezer külföldi és hazai turista keresi fel. Aki végigmegy a csendes kis utcákon, érzi a rég múlt idők hangulatát: Műemléki értékűek a barokk, klasszicista, eklektikus stílusú lakóházak, köztük a szőlőművelők, bor- kereskedők régi portái, íves kapuk, csillagboltozatos szobák; a tágas borpincék felidézik a híres tokaji szüreti mulatságokat is. # Kétségtelen, a legnagyobb vonzerő a bor, de Tokaj- Hegyalja romantikájával is ide csalogatja a látogatókat: Vadregényes vízpart tárul elénk a Bodrog—Tisza találkozásánál. A nagy folyó jobb partján, a híd közelében tavaly decemberben megnyílt a rég várt Hotel Tokaj. Hajó a szárazföldön — a szálloda megjelenésével egy személyszállító gőzös képzetét kelti, kerek kajütablakai, a korlátként végigfutó loggiasor, a homlokzatból előrenyúló „parancsnoki fülke” ... szinte várja az ember, hogy megszólal az indulást jelző hajókürt. A Gönczi Pali bácsinál borkóstoló után választ a vendég (Fotó: Hauer Lajos) szőlősgazdákon múlik. Aki idejön, nem mulaszja el, hogy meg ne kóstolja a hegy levét, s akkor már itt is éjszakázik, hisz nem folytathatja autós útját. Aki jó bort keres, megtalálja a forrást. Gönczi Pali bácsi őstermelő pincéjében lopóból mérik pohárba a szamorodnit, egy hörpintés után dönti el a vendég, hogy melyik hordóból töltsék' tele üvegét. A tokaji borhoz helyben tettek, ha egyszer hordót veszek, jól mustráljam meg, nehogy rám sózzák a köcsög alakút, nyomott oldalút. Jó volt hallgatni ízes beszédüket a mesterség dicséretéről, pedig aznap nem is elsőként tévedtem be hozzájuk. De ilyen a vendégszerető ember természete, mert a vendégváró Tokajban minden háznál szívesen látják az idegent. Horváth Anita szálló negyvenkét szobája elegáns, barátságos és kényelmes. Sok a vendég: cseh, szovjet, olasz, osztrák turisták, magyar kirándulók, nászutasok. Üdülővendégként fogadják az érkezőket, gondoskodnak programról is. Az épületben a COOPTOU- RIST utazási iroda kiren- reltségén egynapos szervezett túraajánlatok, társasutazások között válogathatnak az érdeklődők: Miskolc-Tapolca, Lillafüred; Hajdúszo„Hajó” a szárazföldön
