Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

/ o----------------------­K iSZ-kongresszus előtt 1981. május 10., vasárnap Fiatalok — hátizsákkal Hátizsákkal, hegyen-völgyön... Még a fák is visszaköszönnek... Serfözö József, a kitüntetett Lassan végéhez közeledik a tanév, nemsokára bezá­rulnak az iskolák kapui. A fiatalok előtt —, akik persze év közben is szívesen kere­sik fel hazánk városait, tá­jait — kitárul a világ. A két-három szabad nyári hó­napba (amit persze csökkent­het munkavállalások, építő­táborok, szakmai gyakorla­tok, esetleges vizsgák hosz- szabb-rövidebb lekötöttsége) természetesen mindenki igyekszik beiktatni pihenést, üdülést, ország-világjárást. A dolgozó fiatalok számára is ez az évszak a szabadságok fő szezonja, alkalom a meg­szokott környezetből, a hét­köznapok rutintevékenységé­ből való kilépésre. Hiszen ki­ben nem él a vágy, hogy há­tizsákot, bőröndöt ragadjon, s útnak induljon új, ismeret­len vidékek felé? Nevelés és élményszerzés Senki előtt nem lehet vi­tás, hogy a turizmus a sza­bad idő eltöltésének egyik leghasznosabb, legtartalma­sabb, legértékesebb formája, akkor is, ha nem hosszabb üdülésekre, csak egy-egy hét­végi kiruccanásra gondo­lunk. Az a felnőttek, demég- inkább a fiatalok számára — két okból is. Egyrészt az if­júsági turizmus egyaránt ját­szik testedzési, szórakozási, tapasztalatszerzési és tanulá­si szerepet (gondoljunk pél­dául a tanulmányi kirándu­lások el nem évülő hasznos­ságára). s mint ilyen, az if­jabb korosztályoknak — ha néha rejtve, közvetve is — nevélési eszköze lehet. Másrészt figyelembe kell venni, hogy a fiatalok tekin­télyes része számára az if­júsági turizmusban valórész­vétel, legyen az csoportos vá­rosnézés, táborozás, kül- vagy belföldi kirándulás, egyben egy közösségben élvezett ese­mény, a közös, társas él­ményszerzés forrása. Ahhoz pedig, hogy . felismerjük en­nek jelentőségét, szintén nem kell ifjúsági vezetőnek, szer­vezeti aktivistának lenni. Házigazda: az Expressz Érthető, hogy az ifjúsági turizmus fontosságát a KISZ központi programjai is tük­rözik, s szerepe, lehetőségei­nek bővítése minden fóru­mon, így az ifjúsági szövet­ség mostani, X. kongresszu­sán is várhatóan megfelelő hangsúlyt kap. Negyedszáza­da, 1956-ban alakult meg a fiatalok önálló utazási iro­dája, az Expressz. (Eredeti neve: Expressz Ifjúsági- és Szolgáltató Vállalat volt, 1958 októberétől — ekkor került az intézmény a KISZ Központi Bizottsága felügye­lete alá — hívják Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iro­dának.) Az ő feladatuk az ifjúsági turizmus fejlesztése terén kitűzött célok megva­lósítása. Mai forgalmuk 25 évvel ezelőtt valószínűleg elképzelhetetlen lett volna: a kezdeti néhány ezerrel szem­ben tavaly már majd hét­százezer fiatal vett részt az iroda valamelyik program­ján. Tömegeket mozgatnak meg a különböző sportakciók, az Expressz ugyanis gazdája számos testedzési mozgalom­nak, így az „Edzett Ifjúsá­gért” programjainak- Igen sikeres például az „Arany­jelvényesek ötpróbája”, amely — átkeresztelve és megújítva, de változatlan alapcélkitűzéssel — folytatja az 1980-as, emlékezetes „Aranyjelvényesek az Olim­piára” akciósorozatot. Egyre nő a fiatalok érdeklődése a szomszédos és távolabbi ál­lamok, elsősorban a baráti szocialista országok iránt is. Tavaly több mint százezer magyar fiatal utazott az Ex- presszel külföldre, más or­szágokból pedig 120 ezer ha­zánkba érkezőt fogadtak. fl holnap turistái Kétségtelenül imponáló számok. Mégis — amint azt az ifjúsági turizmus problé­máiról nemrég rendezett ke- rekasztal-megbeszélésen Völ­gyi István, az Expressz igaz­gatója elmondta —, fel kell figyelni néhány olyan tény­re, ami a fiatalok utazási, üdülési szokásait, lehetősége­it is érinti. Elsősorban arról van szó, — s ez per­sze nem az ifjabb nemzedé­kek országjárásának eddig tárgyalt fontosságát kérdő­jelezi meg —, hogy a meg­változott gazdasági helyzet az ifjúsági turizmus szférá­jára kedvezőtlenül hat. Még akkor is. ha á felnőtt turiz­mustól eltérően a fiatalok érdeklődését sokkal inkább a kínált programok befolyásol­ják, nem pedig a nyújtott szállás, vagy étkezés színvo­nala, s ez lehetőséget ad az irodának arra, hogy megpró­bálja árait mérsékeltebben emelni, illetve kiterjedtebben alkalmazni a különböző ked­vezményeket. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy az Expressz „hőskorának” sokszor kom­fortot is nélkülöző sátortábo­rai ma már nem bizonyulná­nak megfelelőnek. Márpedig nyilvánvaló, hogy a belföl­di turizmus alakulásának alapvető kérdése a megfele­lő szálláskínálat biztosítása. A fiatalok számára valame­lyest javulást hozott néhány éve az úgynevezett kollégiu­mi rendelet. Eszerint a nyá­ron üresen álló diákszállások helyeire az Expressznek „elővételi joga” van, bár szá­mos helyen az érdeklődők közvetlenül is fordulhatnak a kijelölt tanintézeti szállás­helyekhez. A rendelet 8-9 ezer kollégiumi helyet biz­tosít nyaranta. Ez minden­képpen nagy segítség, de to­vábbi, eddig ki nem hasz­nált lehetőségeket —, példá­ul más oktatási szervezetek, így a KISZ-iskolák szállás- kapacitását — is fel lehetne még tárni. Szükség is van további kezdeményezésekre, a válto­zó ifjúság változó — növek­vő — igényeihez való állan­dó alkalmazkodásra. Az út­ra készülő fiatalok, indulja­nak egyedül vagy csoporto­san, szervezett formában, vagy ötletszerűen, országunk­kal. valóságunkkal ismerked­nek. Emberekkel találkoz­nak, szűkebb-tágabb környe­zetüket, hazánkat ismerik meg. Segítésükre, támogatá­sukhoz minden erőfeszítés indokolt: a ma hátizsákot ra­gadó ifjak lesznek a holnap világjáró turistái, a holnap sokat látott felnőttjei. Szegő Gábor Kommunista szombat a konzervgyárban A Békéscsabai Konzerv­gyár dolgozói ebben az év­ben 2 kommunista műszakot vállaltak. Tegnap 75-en az irodai, a termelői és a kon­zervüzem! kollektívából cso­magoltak, válogattak, és a lapkaüzemben dolgoztak. Az így megkeresett munka­bért ez alkalommal a békés­csabai sportcsarnok építésé­re, a mozgássérültek javára és a gyermekintézmény-há­lózat fejlesztésére ajánlották fel. Ma, vasárnap diákok, a Szabadkígyósi Szakmunkás- képző Intézet 40 tanulója dolgozik a konzervgyárban, ők megkapják munkabérü­ket, s az iskolán keresztül tesznek közösségi célra fel­ajánlást. Új központi ellenőrzés — ízletesebb húsáru Jobb minőségű, ízletesebb hentesáru kerül a fogyasz­tódhoz, annak a minőségel­lenőrző szervezetnek a mű­ködése nyomán, amelyet a fővárosba szállító húsipari vállalatok megbízásából a Budapesti Hús-nagykereske­delmi Vállalat hívott életre. A minőséget eddig általá­ban az üzemek maguk ellen­őrizték. A vizsgálatok sze­rint a Budapestre szállított naponta átlagosan 100 tonna termék túlnyomó többsége megfelel a szabványelőírá­soknak, legalábbis ami a szabvány szerinti fehérje-, zsír- és víztartalmat illeti! Az íz viszont — miután a bírálat gyakran kevésbé pontosítható, szubjektív — már el-elszakad a fogyasz­tók igényétől. Így fordulhat elő, hogy bár egy-egy ter­mék megfelel az előírások­nak, íze időnként mégsem eléggé jellegzetes, ez pedig lényegében már minőségi hibát jelent. A nagykereskedelmi válla­lat a termékekből rendszere­sen kóstolókat, bemutatókat szervez. Legutóbb például a Kaposvári Húskombinát hur­káiról, disznósajtjairól kér­ték ki a fogyasztók vélemé­nyét. Más üzletekben a za­lai felvágottak vizsgáztak. A véleményeket összegzik, megküldik az üzemeknek, ahol ezek figyelenjbevételé- vel módosítanak a gyártás- technológiákon. A vizsgálatokból a többi között kiderül, hogy a for­galomba kerülő ötféle virsli közül legkedveltebb a ser­téshúsból készített és eny­hén csípős változat. E ter­mék gyártását növelik az üzemek a többi rovására. — Bejártam már keresztül- kasul az országot, kívülről gyakran csodáltam a Parla­mentet, de benne most elő­ször jártam. Fenséges és szép volt a Munkácsy-terem, ahol átvettük a kitüntetést. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kaptam. Derűs nyugalommal mond­ja a történteket Serfőző Jó­zsef, a körösladányi szociális otthon volt vezetője. Már­cius 16-tól nyugdíjas, ezért a múlt idő. Mint a legtöbb te­vékeny embernek, neki sem jelentenek tétlenséget a nyugdíjas napok. Külseje után ítélve sem állítanánk, hogy már elhalyta a hatodik évtizedet. A szociális otthon vezetőjeként 12 évig dolgo­zott. — Idevalósi vagyok La- dányba, még a fák is visz- szaköszönnek az utcán, any- nyi itt az ismerősöm. Részes cselédként dolgozott az apám, az lettem én is. Há­ború, katonaság, hadifogság, hat évet töröltem így az életemből. Az ötvenes évek elején elnöknek választottak a Dózsa Tsz-be, majd a be­tegségem miatt más mun­katerületre kerültem. Köny­velői képesítést szereztem, más iskolám nincs is a nyolc osztályon kívül. Amit tudok, látok,- arra főként az élet, a könyvek tanítottak. Amikor 1969-ben kineveztek a szociális otthon élére, bi­zony nehezen kezdtem a munkát. Itt ideg- és elmebe­teg gondozottak vannak, csak különös figyelemmel, türelemmel, megértéssel le­het közöttük élni. Gyakran velük szenvedtem én is a magukra hagyottságuk miatt, átéreztem a sorsukat. Azután rájöttem, így nem segítek, csak azzal, ha szeretettel formálom, alakítom a körül­ményeiket. Nagyszerű mun­katársi gárda gyűlt itt egybe az otthonban az évek során. Serfőző József helyét, a vezetést átvették a fiatalab­bak. Öt azonban mindig szí­vesen fogadják a dolgozók, s a gondozottak is. Ha a fo­lyosón meglátják, nyomban körbe veszik, elárasztják szeretetük számos jelével. Józsi bácsi pedig vigasztalja Ma már a szociális tervek szerteágazóak; a munkavé­delem, üzemegészségügy, a munkahelyi oktatás, a szo­ciális ellátás, sőt az emberi viszonyok — a munkaver­seny-, brigádmozgalom — is mind beletartozik. Hogy me­lyik, milyen súllyal, azt be­folyásolja a vállalatonként! más-más anyagi lehetőség, de az üzemi körülmények is. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat, mint a nem egy ka­pun belüli üzemek általában, több helyen működik, azzal tetézve, hogy lakásfelújító-, karbantartó- és javítófelada­ta folytán, s a közületi mun­kák miatt, egyszerre sok munkahelyen dolgozik. Ezért szép eredmény, hogy az elmúlt ötéves terv során nemcsak a Kétegyházi úti telephelyen, hanem a Penza- lakótelepen és az Irányi ut­cában is sikerült megvalósí­taniuk a dolgozók szociális ellátását. Úgy, hogy a két utóbbi helyen is állandó öl­töző-, fürdő- és étkezőhelyi­séget használhatnak a dol­gozók. A kisebb létszámú munkahelyekre pedig 6, könnyen mozgatható fahá­zat készítettek. Vagy egy má­sik példa, az üzemegészség­ügyből. Saját orvosi rendelőt létesítettek, melyben heti két alkalommal rendel a tiszte­letdíjas üzemorvos, viszont teljes munkaidőre alkalmaz­ták az asszisztensét. A VI. ötéves terv idősza­kára elfogadott vállalati szo­ciális tervben, mivel a lakás­felújítási munkák súlypontja a Kulich-lakótelepre helye­ződik át, ott fognak újabb étkező-, fürdő-, öltözőhelyi­őket, velük örül, tudja kihez hogyan kell szólni. A Vö­röskereszt községi vezetősé­gének elnökségét az igazgatói tiszttel együtt testálták rá. Ennek is 12 esztendeje már, azóta a legjobb községi szer­vezetek között emlegetik a ladányit. — A saját sorsom kap­csolt a Vöröskereszthez. Még tsz-elnök koromban történt: zsákoltuk a rizst, a vasúti kocsiba raktuk, hogy miha­marább pénzhez jusson a tagság. Megizzadtam, meg­fáztam, tüdőgyulladásom lett, ami tályoggal súlyosbo­dott. Három komoly műté­tem volt, kivették a bal tü­dőmet. Nyolc és fél liter vért kaptam, így maradtam élet­ben. írtam a köszönőlevele­ket a véradóknak, és megfo­gadtam : mindent megteszek azért, hogy én is segítsek másokon. Hogy tartotta a szavát, a kitüntetés is bizonyítéka. A községben most hét vöröske­resztes alapszervezetet irá­nyít a csúcsvezetőség, amely­nek ő az elnöke, de titkári teendőket is ellát. Igen jól dolgozik együtt a község gazdasági, politikai, társa­dalmi vezetőivel, hiszen ahogy ő mondja: „Olyan ve- lembeliek”. Korban, érzésben és felelősségvállalásban is. A körzeti orvossal, dr. Ko­vács Zoltánnal szinte első­ként szerveztek az országban községi egészségügyi hetet, majd hónapot. A betegség- megelőzést szolgáló érdekes felvilágosító előadások mel­lett 5 ezer ember szűrővizs­gálatát is megszervezték ek­kor. A térítésmentes véradás szervezéséhez, a jó eredmé­nyekhez komoly agitációs munkát kell folytatnia neki, de az aktíváknak is. — A Vöröskeresztnek sok feladattal kell foglalkoznia még a véradáson felül, töb­bek között a családvédelem­mel, a rokkantak, az alkoho­listák támogatásával. Sze­rintem egyik területet sem lehet elhanyagolni, úgyhogy lesz munkánk ezután is — mondja búcsúzóul Serfőző József. Bede Zsóka ségekről gondoskodni, és bő­vítik a Kétegyházi úti te­lephely szociális létesítmé­nyeit. A kettő együtt mint­egy 2 millió forintos költség­gel jár. A nehéz fizikai mun­kát könnyítő, illetve helyet­tesítő gépek beszerzésére pe­dig öt év alatt több mint 19 milliót fordítanak. Az orvosi rendelő korsze­rűsítésére 190 ezer forintot irányoztak elő. A csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitálására négy megfe­lelő — portás, telefonkeze­lő, éjjeliőr és hivatalsegédi — munkakört tartanak fönn. A munkahelyi oktatás, to­vábbképzés is komoly ösz- szeggel szerepel a tervben, akárcsak a kulturális neve­lőmunka, vagy a politikai képzés és a sport. Emelik az eddig 4 forintos ebédhozzá- járulást. Az 500 körül mozgó lét­számú vállalat a dolgozók üdülését, pihenését a békés­csabai hétvégi házban, a gyulai faházban, valamint szakszervezeti s csereüdülte- téssél oldja meg. Az előbbi során évi 20 beutalóval szá­molnak, az utóbbi meg más, vidéki ingatlankezelő válla­latok által, 40 személynek nyújt lehetőséget. Ez a szám tovább növekszik a tervidő­szak közepére elkészülő —■" 700 ezer forintos költségű — saját üdülővel, melyet Sza- nazugban építenek. A dolgo­zók lakásépítési kölcsönére közel 1,4 milliót biztosíta­nak. A munkaverseny ered­ményeinek jutalmazására pe­dig, az öt évre több mint 1,8 milliót terveznek. V. M. Üszószemüveg sorozatgyártását kezdte meg Budapesten a Műanyagipari Szövetkezet, az I. negyedévben már 17 ezer darabot készítettek (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Pillantás egy vállalati szociális tervbe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents