Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-09 / 107. szám
1981. május 9., szombat o KPVDSZ-aktívaülés Békéscsabán A választások .óta eltelt egy esztendő munkáját értékelték péntek délelőtt Békéscsabán a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei aktívaülésén. Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára hangoztatta, hogy ebben a tervidőszakban sokasodnak a feladatok. Gazdaságunk további fejlesztése nagyobb követelményeket támaszt a szakszervezeti mozgalommal és a vezető testületekkel szemben is. A továbbiakban részletesen szólt a szocialista munkaversenyről, az újítómozgalomról, a társadalmi ösz- szefogásról, majd értékelte a szákszervezeti testületek munkáját. Megállapította: a bizalmiak és a főbizalmiak jól látták el feladatukat. Az ülések aktivitása és színvonala azonban hullámzó volt. Előfordult, hogy a gazdasági vezetők által elkészített írásos anyag kevés információt tartalmazott, másutt rövid idő állt a bizalmiak rendelkezésére, hogy ezeket áttanulmányozzák. Sok a tennivaló a pihenő- és a szabad- naook kiadásánál is. A kéthetenkénti szabadnapoknak csupán az 55 százaléka kapcsolódik a heti pihenőnaphoz. A bérgazdálkodás elemzése után a szociálpolitikával és a munkavédelemmel foglalkozott. Az V. ötéves tervben 44 millió forinttal fordítottak többet ilyen célokra, mint az előző tervidőszakban. Fontos feladatuknak tekintették a szakszervezeti, politikai oktatás előkészítését és lebonyolítását, az öntevékeny kulturális munka bővítését, a tömegsportmozgalom kiszélesítését. A beszámolót követően élénk vita alakult ki. Bagi Sándor a tudatos bérfejlesztésre, a tartalékok felhasználására hívta fel a figyelmet. Hortobágyi Jánosné a szociálpolitikai intézkedések hatását értékelte, míg Hankó György a tömegpolitikai oktatás színvonalának az emelését, a bizalmiak jobb felkészítését sürgette. Ábrahám György az áruforgalom, a létszámgazdálkodás és a bérezés összefüggéseit elemezte, Kassay Béla pedig az 5 napos munkahétre való felkészülés szükségességét hangsúlyozta. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára elismeréssel szólt a kereskedelem, a vendéglátás és a pénzintézetek dolgozóiról, hiszen meeyénk 430 ezer lakójának jó közérzetéhez járulnak hozzá. Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának a vezetője a gazdasági és a társadalmi szervezetek egymás közti kapcsolatának erősítéséről beszélt. A vita összefoglalása után Zahovai Árpád, a KPVDSZ Országos Központjának helyettes osztályvezetője átnyújtotta Bagi Sándornak és Nánási lmrénének a Szak- szervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát. Ezüst fokozatot kapott Rácz József, Pásztor József, Ombódi Ferencné és Ábrahám György. SZOT-qklevelet 25- en, KPVDSZ-emlékplakettet 10-en érdemeltek ki. S. S. Kedves szokás Szarvason, hogy az óvónőképző végzős növendékei a városon ballagnak végig, így búcsúznak az iskolaváros minden lakójától és a diákévektől is Fotó: Veress Erzsi Pályázat külföldi tanulmányutakra Külföldi tanulmányutakra hirdetett pályázatot a Művelődési Minisztérium: lehetővé teszi, hogy a felügyelete alá tartozó oktatási és kulturális intézmények, vállalatok, intézetek, művészeti és nemzetiségi szövetségek, tanácsi irányítású oktatási, kulturális intézmények és vállalatok tudományos kutatói, művészeti és kulturális szakemberei, valamint a Művelődési Minisztérium munkatársai a tanácsok művelődési osztályainak munkatársai 1982-ben, illetve az 1982—83-as tanévben ösztöndíjjal tanulmányútra mehessenek a szocialista, a fejlődő vagy a tőkés országokba. A tanulmányutak célja, hogy a pályázók szakmai információkat, tapasztalatokat szerezzenek, megismerjék szakterületükön elért legújabb kutatási módszereket, eredményeket, illetve külföldön ismertessék a magyar- országi tudományos, oktatási, művészeti, kulturális tevékenység eredményeit. Amint a pályázati felhívásból kitűnik: a pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek az oktatás és közművelődés kutatói főirányába tartozó témák és a Hungarica-kufatások. Az egyhónapos vagy annál hosszabb ideig tartó tanulmányútra pályázóknak igazolniuk kell a nyelvismeretüket. Kivételek e kötelezettség alól a műfordítók, a fiatal zeneművészek, a balett-táncosok, úgyszintén a nemzetiségi pályázók, ha abba az országba pályáznak,s amelynek a nyelvét anyanyelvi szinten beszélik. Pályázni lehet a többi között a Szovjetunióba, pózául a marxizmus—leninizmust oktatók öthónapos továbbképző tanfolyamára, Bulgáriába a szlavisztikával, Lengyelországba a polonisztikávai foglalkozók nyelvtanfolyamára. Indiába orientalisztikával foglalkozó egyetemi tanár vagy kutató utazhat háromhónapos tanulmányútra. Végzős arab szakos egyetemi hallgató vagy fiatal szakember egy-két éves tanulmányúton az arab nyelv és Irodalom, történelem, néprajz, vagy földrajztudomány! tanulmányait folytathatja Irakban. Akadémiai tudományos fokozattal nem rendelkező fiatal kutatók a Nemzetközi Atomenergia ügynökség ösztöndíjára pályázhatnak. A szocialista országokba pályázók ez év június 30-lg, a tőkés vagy fejlődő országokba pályázók június 15'ig adhatják be pályázataikat munkahelyükön, Illetve az egyetemeken, a szövetségeknél. Békés megye 6 zeneiskolájának 59 növendéke mérte össze tudását tegnap, pénteken Szarvason, a megyei zongora- versenyen. A legapróbbaktól a legnagyobbakig mindenki tudása legjavát adva játszotta a kötelező és a szabadon választott zongoraműveket. Képünkön a békéscsabaiak egyik harmadikos növendéke éppen egy Bartók-darabot játszik Fotó: Veress Erzsi Dolgozz hibátlanul! A Kőolajkutató Vállalat orosházi üzeme az MSZMP XII. kongresszusa és a hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított szocialista munkaversenyben elért eredménye alapján a vállalat 7 üzeme' között a második lett. Kutatási tervét 102 százalékra és a megengedett költségen belül teljesítette. A sikeres munkát elősegítette a Dolgozz hibátlanul! munkamódszer elterjedése. Az üzem dolgozói — akik 95 A Szarvasi Állami Gazdaságban tartották tegnap, pénteken Békés megye állami gazdaságainak tervegyeztető tárgyalását. A VI. ötéves tervidőszaki feladatokat pontosító fontos megbeszélést Kleincner András, az százalékban szocialista brigádtagok — minden javítani-, változtatnivalót írásban bejelentenek ■ az üzemvezetőnek. A gazdasági haszonnal járó javaslatok beterjesztői jutalomban részesülnek. Az újításokat elbírálás után díjazzák, és az Országos Kőolaj - és Gázipari Tröszt más üzemeiben is alkalmazzák. Az orosházi üzem dolgozói havonta átlag 10 bejelentést tesznek, és szinte valamennyi hasznosítható. Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója vezette. A tárgyalás során külön- külön meghatározták az egyes gazdaságok feladatait, összehangolták terveiket. n kék túra útvonalán — tv-kamerával Másfél millió lépés Magyarországon címmel 14 részes filmsorozat vetítését kezdi meg május 12-én a Magyar Televízió. A hetenként jelentkező epizódok az országos kék túra útvonalát kísérik végig. A nézők képzeletbeli utazást tehetnek a Zempléni-hegyek között, megismerkedhetnek a Her- nád és a Sajó völgyével, felkapaszkodhatnak a Bükk, a Mátra, a Börzsöny csúcsaira, sétálhatnak a Cserhát, a Gerecse, a Vértes vadregényes tájain, erdeiben, a népszerű Pilisi parkerdőben. A bakonyi túra útvonala Bodajk- tól Zircig, majd onnan nagy- vázsonyig halad, s végigvonul a Balaton-felvidéken, valamint Sümegtől az Alpok aljáig. A sorozat zárórésze az őszt idézi az Alpok Magyarországra átnyúló részein. Kukoricatörés májusban A szántóföldeken még sok helyütt vetik a kukoricát, a Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi növényházában pedig már megkezdték a betakarítást, a csövek törését. Több mint négyszáz kukoricatőrzset nevelnek az automata klímaberendezésekkel felszerelt kétszáz négyzetméter alapterületű üvegházban, ahogy a kutatók mondják: a biológiai érésgyorsítóban. Az új fajták előállításához hétnyolc év kell, s ezt a hosszadalmas időt rövidítik le az üvegházi termesztés közbeiktatásával. Itt van az igazi tavasz Itt az igazi tavasz, a napi átlagos hőmérséklet 15 fok fölé emelkedett. A meteorológiai intézetben nem is ta- vaszias, hanem egyenesen nyárias időjárásról beszélnek, amikor a hétvége kerül szóba. Szélcsendes, verőfényes napok, 20—25 fokos meleg és derült, csillagos éjszakák várnak ránk az elkövetkező napokban, sőt, még a jövő hét elején is. Az időjárás és a hirtelen támadt meleg azonban csalóka. fl győzelem öröksége történelem nem isii meri ezt a kérdést: H mi lett volna, ha...? Mégis örök emberi játék játszani a gondolattal, töprengeni, tanakodni, hogy miképp fordult volna a sors kereke, ha másképp fordult volna? Historizáló, politizáló társaságban nem egyszer végiggondolják, hogy mi lett volna, ha az első világháború után Európa sok-sok országa érettebben reagál a kapukon dörömbölő forradalmi hullámra? Ha Közép- és Kelet-Európa kis nemzetei a Habsburg-birodalom romjain nem a marakodás, hanem az egyetértés szellemében látnak építéshez? Hiszen, ha összefognak, Hitlernek tán nulla esélye lett volna a Drang nach Osten- hez... Nem így történt. Hitler végiggázolt a kontinensen. Ármádiája talán még ma is masírozna, ha a Don és a Volga között nem ütközik vasfalba, ha a megtámadott szocialista ország vasöklű hadserege ízzé-porrá nem zúzza. A történelemnek e lapja gránitba vésve áll, ám a fantáziáló kedv számára újabb kérdések maradtak. „Mi lett volna, ha Rudolf Hess különös angliai sétarepülése 1941-ben sikerrel jár és angol—német különbéke születik?”. Vagy, „ha 1944 nyarán Stauffenberg gróf pokolgépe elviszi Hitlert az ördögbe, és utódai különbékét köthetnek a Nyugattal”? A kérdést nem csupán a fantázia, sokkal inkább egyfajta szemlélet susgallja. Emlékeztessünk arra, hogy a fasizmus feletti diadalnak és békének zengő örömhimnuszok hangja mellett némely történelmi apróságról alig^alig esett és esik szó. Arról, hogy végső vo- naglásában a fasizmus a történelem kerekének kisiklatására akkoriban két olyan kétségbeesett kísérletet tett, amelyen szintén elrágódhatnak az asztali történészek. Hitler öngyilkossága után, az általa kinevezett „törvényes” utód, Dö- nitz admirális ugyanis még- egyszer „feladta a labdát” a nyugati hatalmaknak; felajánlotta, hogy kössenek kü- lönalkut a háború befejezésére. És amiről nálunk igazán kevesen tudnak: a május 5-i prágai felkelés vezérkarának, pontosabban polgári szárnyának a Cseh- Morva protektorátus birodalmi helytartója, K. H. Frank felajánlotta., hogy alakítsanak önálló, nemzeti, csehszlovák kormányt, amely „egyaránt élvezné a Nyugat és Németország bizalmát”. Hesstől Frankig a szándék éle világos. És ha a sanda szándék kudarcba fúlt, az nem a nyugati hatalmakon múlt, hanem az 1945-ös Európa valóságos politikai és katonai erőviszonyain. Azon, hogy Európa félmilliárdos népének elege volt a fasizmusból és a háborúból, de a fasizmushoz és a háborúhoz vezető állapotokból is. És nem utolsósorban azon, hogy egy új világ erős, győzelmes hadserege kergette a fasiszta seregeket Berlinig, a Führerbun- kerig, sőt tovább, az a had- * sereg, amelyet korábban a világtörténelem legnagyobb katonai offenzívája sem tudott térdre kényszeríteni. Képletesen és valóságosan: a Vörös Hadsereg harcosai a berlini Reichstagra a vörös zászlót tűzték ki, s az ugyanaznap felszabadult cséhszlovák fővárosban a nemzeti trikolór mellett mindenütt ott lengtek a szocialista jelen és jövő vörös lobogói, a Moldva partján csak úgy, mint a Duna és a Visztula partján ... Ama május eseményein az asztali történészeknek tehát mégsem érdemes spekulálnak. Még kevésbbé a felelős politikusoknak, akiknek kezében van a ma történelme. A berlini fegyverletétel aláírása óta harminchat év pergett le az európai história homokóráján. S ha akkor az európai erőviszony olyan volt, amilyen — a mai status quo sokkal-sokkal markánsabb. Azóta nemcsak a példának említett Berlin és Prága, de egész sor további európai főváros neve fémjelzi a szocializmus létét és erejét — köztük Budapesté. Társadalmi—történelmi realitás ez, vagy ha úgy tetszik, diplomáciai, nemzetközi status quo. Olyan, amelyben megtestesül a szocialista közösség ereje, s amelyet a Hitler felett aratott győzelem után éppen harminc évvel Helsinkiben, Európa kis és nagy országai, az USA-val és Kanadával együtt írásban szentesítettek. Néhány éve ismét kísért Hess, Dönitz, Frank szelleme — a realitások kijátszásának szelleme. A világtörténelem legvéresebb háborújában született európai egyensúlyt némelyek szívesen felborítanák. A helsinki egyezménnyel és a józan ésszel ellentétben olyan fegyverkezési hajszát diktálnak Európának és a világnak, amely aligha rendíthetné meg az egyensúlyt (s ezt ők is tudják, hiszen a Szovjetuniót eddig soha, senki nem szoríthatta sarokba!) —, de amely veszélyesen kikezdhetné a béke pilléreit. Ha ma, az 1945-ös győzelemre gondolunk, gondoljunk arra is, hogy a hősök és az áldozatok tízmillióinak vére öntözte öreg kontinensünkön harminchat év alatt olyan új élet szökkent szárba, amelyet — összeségében — Európa még soha nem látott. A győzelem öröksége az a példátlan történelmi tény, hogy három és fél évtizede hallgatnak a fegyverek Európában, ahol — most először — nem néznek egymással farkasszemet győztesek és legyőzöttek. Ö z európaiak nem akarják még egyszer romokban látni sem gótikus katedrálisaikat, sem acél-üveg felhőkarcolóikat. Az új európai nemzedék ugyan nem ismeri a háborút, de ismeri a történelmet és pontosan ismeri a választ erre az egyáltalán nem történelmietlen kérdésre: mi lenne, ha... ? Ismerik apáik művét, és megbecsülik a győzelem örökségét. Firon András Az év végi vizsgákra és a művészeti főiskolák szentendrei találkozójára készül az Állami Artistaképző Intézet 86 növendéke. A képen: gyakorlat egykerekű „kerékpáron” és gólya* lábon (MTIÍotó: Benkő Imre felvétele — KS) Állami gazdaságok tervtárgyalása
