Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-29 / 124. szám
I 1981. május 29., péntek JEGYZET Csak aki beteg! Minden száz ember közül hat beteg lenne? A tavalyi táppénzes statisztika 5,9 százalékos mutatója erre vall. Reális-e ez az aránya? Valóban beteg-e mindenki, akit az orvos keresőképtelennek talál? ( Gyakran elhangzó, nehezen megválaszolható kérdések ezek. A táppénzellenőrzésért legmagasabb szinten felelős Országos Orvosszakértői Intézet vezetői szerint a nagy számok törvényének megfelelően reális képet tükröz a statisztiI ka. Ami nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy szimulánsok is megtalálják a számításukat. És, ha arányuk az I összeshez képest elenyésző is, ez sem lebecsülendő, hiszen egy-egy ti- zedszázalékos mérséklés is százmilliókkal csökkenti a táppénzköltséget. Amikor táppénzfegyelemről beszélünk, éppen e tizedszázalékokról van szó. Azokról az emberekről, akiknek minden eshetőségre talonban van valami panaszuk, amivel alkalomadtán otthon le- /het maradni. Illetve a fő- foglalkozásban végzett munkájuknál kifizetődőbb keresetre szert tenni. derékfájásra, idegkimerültségre panaszkodva fizetett napokat szerezni a lógáshoz, vagy éppen a fusizáshoz. A különös csupán az a dologban, hogy törzsgárdája nemcsak a tisztességes munkának, hanem az ilyenfajta lógásnak is van. Az üzemi társadalombiztosítási kifizetőhelyek a megmondhatói, kik ezek a notóriusan 1 visszatérő „páciensek”, akiket évente akár tíz- j szer is levesz a lábáról i a kór. Nem egyszer zseI niálisan ütemezett kór, j amely leginkább hétfőn vagy éppen pénteken „támad”, imigyen megduplázva a fizetett ^unkaszüneti napot. Más esetben — mondjuk málnaérés idején, a nyári mezőgazdasági munka dandárjában. És így to- ; vább. Nehéz megérteni, hogy s nem tűnik fel ez a mun- | kahelyeken. Jobban mondva — ha feltűnik —, miért nem tesznek róla? Hiszen, ha valahol, hát a műhelyben, a brigádban, a csoportban igazán nem titok, ki az, j aki szíre-szóra otthon J marad; ki az, aki a hét végét a kocsmában tölti, vagy a falujában napszámban működik közre a családi és hétvégi házak építésében. Aligha okozna nehézséget néhány szúrópróbaszerű ellenőrzéssel leleplezni, és táppénzletiltással vagy fegyelmivel büntetni őket. De — ahogyan mondani szokás — ez nem tipikus. Annál jellemzőbb az orvos felelősségének felhánytorga- tása. Tévedés ne essék, nyilvánvaló, hogy a táppénzfegyelem megszilárdításának az orvos sem melI lékszereplője. Nyilvánvaló, hiszen a keresőképesség elbírálása orvosi feladat, amiért a felelősség is az orvosra hárul. De ez sem menti fel teendőik alól a munkahelyi vezetőket. Annál kevésbé, mert a munka- fegyelem megszilárdítása 1 napjainkban fontosabb, mint valaha. E munkafegyelem érvényesítésének pedig egyik módja, hogy csak az kapjon táppénz^ aki beteg. Lukács Mária I __________I K ellemes színfolt — a közbiztonságban „Kik ezek a nők’” _ „Rendőrnő?” _ >;Nem fél- neK — es meg sok bizonytalan kíváncsiság amit az emberek maguktól is deznek.”kÖZelállÓktÓ1” is kérJ fők^ifk0r a- megyei rendőrtováhhíTyS S helyettesének ovabbitom^ a közvélemény kérdéséit, ő is mosolygott: , ~ 'Tudjuk. Meglepőek Bé- nőkCSaban 3 rendőr elvtárs— őrmester, fegyverrel csinos egyenruhában — Hát’ fel bf” r^Z újsáSíró is ké^J^et. Például a bátor- sagukban, vagy a férfias intézkedésükben. temnnfu , igazo,ására kaptam alkalmat Komlódi Eszter őrmestertől. Csinos, kék SfnHlány’.de határozott Kimondom: igazán a biztonság ore. Nem is áll kötélnek gyorsan, de ez esetben az őrmester van „kihallgatáson”. , ~ gondja Eszter, hogv tás”? fejébe 3 rendöri hiva. ~ A Kemény Gábor Szak- kozepisfcoiahan érettségiz- tem. Pesten láttam nő rendőröket. Éreztem, hogy én is megfelelnék. Már csak Tzért |s, mert dzsúdóztam ott az iskolában. Aztán pályavá- uaS,Zta-Srlál kérdeztem, lehet-e? Lehetett... — Most már mint rendőrnő, mit csinál, ha egy ide ges” férfival ’kerüf^szSn iárX;fl0S?°r is’ e£yodül nem mefí Uílk' , De különben megtanultunk védekezni il- Mve pontosabban mondom- intézkedni! Ehhez minden eszköz nálunk van. — Most mi ketten vagyunk a szobában. Mit tenne, ha megtámadnám? a T-uEugr osipődobás és kész. A többit a „spré” elintézi. nik? A fegyverrel hogy bá— Kiválóan lövök. Ät.'. ,bkább Komlódi Eszter 19 éves tekinti afSh- Hivatásának tekinti a közbiztonsági pályát. Most a közlekedést vikefühü SZerefne főiskolára '*v“A többiekről kérdezem. — Igen. Hatan vagyunk Békéscsabán. Ne lepődjön meg: a többiek mind asszonyok! Bizonyít legjobbkor egy másik őrmester: Szabó Mi- hályné, aki szolgálatban van, s hát az őrsön mindig van elintézni való. Furcsa családi szituáció. Mi férfiak szoktuk mondani feleségeinkre, hogy „hát az őrmester nem engedett...” Szabóék- nál ez a rang igazi. Az asszony vállán viseli az őrmesteri rangot, a szakaszvezető férje mellett. Egy mondatot a rendőrasszonytól : — Család, két rendőr, hogy lehet egyeztetni ezt? — Mindketten hivatásnak tekintjük. Így megértés van. — Eszter! — faggatom tovább a kedves őrmestert. — Beszélne a magánéletéről? — Mit akar tudni? — Például azt, udvarlója van-e? — Azt gondolta, hogy nincs? — A vallatás visszafordul. Rossz volt a kérdés. De folytassa ő: — Igen. Pesten tanul. — Nincs féltékenység? — Büszke rám. Egyáltalán nem félt. Biztos, hogy szeret. Különben minden hét végén hazajön, és találkozunk. Ilyenkor az én munkámról is beszélgetünk, mert van mit. Tanulnom kellett a Btk-t, az igazgatásrendészet tét, a KRESZ-t, a rendőri szolgálati szabályzatot — és sok mindent. Van közös témánk ... — És otthon Békésen, az utcában? — Ügy érzem, szeretnek. Az idősebbek „Pöszinek” hívnak még most is, mint gyerekkoromban. És hallottam, amint mondták: „Nézd csak, jön a mi rendőr Pöszi- kénk”. Varga Tibor Tájékoztatás áz óvodai felvételek Békés megyei rendjéről Az 1981/82-es tanévi óvodai felvételek Békés megye minden óvodájában 1981. június 1-ével kezdődnek. Az óvodai felvételeket minden esetben jelentkezés előzi meg, amelynek időpontja Békés megyében 1981. június 1—6- ig tart. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák gyermekeik jelentkeztetését, a tanév közbeni felvételi igényt is az 1981. június 1—6-ig tartó jelentkezési, időben kötelesek bejelenteni. Azokban a városokban, nagyközségekberi, községekben, ahol több tanácsi óvoda működik — a gyermekek arányos elosztása, és a férőhelyek megfelelő arányú kihasználása, a túlzsúfoltság elkerülése érdekében — óvodai körzeteket alakítanak ki. A körzetek határait a területileg illetékes tanács vb művelődésügyi, szakigazgatási szerve jelöli ki, az óvodák, az óvodai férőhelyek és az óvodás - korú gyermekek számának, valamint a közlekedési lehetőségek figyelembevételével. A szülők a területileg illetékes óvodába kérjék gyermekeik felvételét! Az óvodai felvételre csak az a gyermek jogosult, aki a 3. életévét 1981. szeptember 1-ig betölti — testileg és szellemileg egészséges. Az óvodajogosultságot rendelet — az óvodai rendtartás 3. §-a — szabályozza; „Az a gyermek, aki testi, érzékszervi, vagy értelmi fogyatékossága miatt a gyermekcsoportban saját, vagy mások egészségét, nyugalmát veszélyezteti, és az egészséges gyermekkel együtt eredményesen nem gondozható, nevelhető, óvodába nem járhat. E szempontból az alkalmasság elbírálása a területileg illetékes körzeti gyermekszakorvos, illetve gyermek-ideggondozó Intézet, vagy a nevelési tanácsadó szakorvosa jogosult. Ilyen esetben a szülő vagy a megyei tanács vb művelődés- ügyi szakigazgatási szervétől kérheti fogyatékos gyermeke speciális (gyógypedagógiai) óvodai elhelyezését.” A, gyermekek beírásához szükséges okiratokból minden esetben az óvoda vezetője ad tájékoztatást már a jelentkezés idején. Amennyiben az óvodába jelentkezők száma meghaladja az óvoda betöltetlen férőhelyeinek számát, az igényeket felvételi bizottság bírálja el. A felvételi bizottság az elbírálásnál az alábbi sorrendet veszi figyelembe — az óvodai rendtartás értelmében: — egyedülálló szülő gyermeke, — sorkatonai szolgálatot teljesítő apa gyermeke, — mindkét szülő dolgozik, s nincs olyan felnőtt családtag, aki a gyermeket elláthatja, — egyéb szociális körülmények (sok gyermekes család, lakáskörülmények stb.), — ötéves, illetve a következő tanévben iskolába lép a gyermek. A tanév eleji felvételekről kizárólag a felvételi bizottság, vagy a vezető óvónő dönt. A felvételi • bizottságok döntéséről június 20-tól tájékozódhatnak a szülők a körzetileg illetékes óvodában. > Minden — a gyermek felvételével, és a gyermeket érintő — problémával a szülők minden esetben az óvoda vezetőjéhez forduljanak. Az óvodai beíratások ideje: 1981. június 22—27-ig tart. t A Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi paplanüzemében franciaágy-takarókat, paplanokat, gyermekpőlyákat készítenek belföldi felhasználásra Fotó: Veress Erzsi Radikalizmus és történelem Radikálisnak lenni annyi, mint a dolgot gyökerénél megfogni — írta az ifjú Marx. A radikalizmus ebben az értelemben a valóságos problémák lényegig, a látszat mögé hatoló végiggondolását, majd az ebből fakadó olyan cselekvést jelenti, amely következetesen, a végsőkig érvényesíti a konzekvenciákat. A radikalizmus így a félmegoldások, a látszatcselekvések, elvtelen kompromisszumok, a valóság felszínes, sokszor külsődleges érdekek által befolyásolt megismerése elleni fellépés, e megoldási módozatok elutasítása. Annak a felismerésnek alapján, hogy a társadalmi ellentmondások tüneti kezelése érintetlenül hagyja ezek mélyen fekvő okát, s ennek következtében maga is további fenrftiara- dásuk eszközévé válik. A radikalizmus fogalmának ez a mozzanata érintkezik azzal a jelentéssel, amellyel a politika ruházta fel azt. A politikai szóhasználatban radikális az, aki a fennálló társadalmi rend, a fennálló erőviszonyok' gyökeres megváltoztatását tűzi ki célul. A működő társadalmi rend felforgatásának követelése beleütközik a státus guo fenntartásának, a társadalmi rend védelmének törekvésébe, s ez utóbbi álláspontjáról szélsőségesnek minősül. S a radikalizmus nem ritkán valóban az. Nem egyszerűen abban az értelemben, hogy a politikai erők kompromisszumkereső centrumához képest mindig kifelé, a szélső helyzetben találhatunk rá. Hanem úgy is, hogy a radikális törekvés, bár a fennálló társadalom talaján születik meg, programjában mégis esetenként megvalósíthatatlan, vagy még nem időszerű elképzeléseket - fogalmaz meg. A radikalizmus ekkor az utópiákkal kerül rokonságba, s valóságos tevékenysége sok vonatkozásban a rombolásban, a tagadásban merül ki. Tekintsük például a nagy francia forradalom történetét. A francia forradalomban a polgárság a szabadság. egyenlőség és testvériség társadalmának programját állította szembe a feudális rendi társadalommal. A polgári átalakulás győzelme azonban a gazdasági szabadság és politikai egyenlőség társadalmát teremtette meg, egy új típusú, a polgári társadalom talajáról kinövő szabadságnélküliséget és társadalmi egyenlőtlenséget hozva létre. A társadalmi valóságnak és a hirdetett eszményeknek ezt az ellentmondását a forradalom radikális szárnya ismerte fel, és próbálta feloldani oly módon. hogy a szabadság, egyenlőség, és testvériség eszméit most már a polgári társadalommal, a magánérdekek világával szemben kí4 sérelte meg érvényre juttatni. A jakobinus diktatúrában a politikai állam, amely önállósult, elkülönült a polgári társadalomtól, szembefordult a magánemberek társadalmával, a politika eszközeivel akarta leküzdeni annak ellentmondásait. A vállalt eszmék megvalósításának e radikális kísérlete azonban eleve kudarcra volt ítélve. Hiszen, mint Marx mondta, a politikai állam akkor, amikor a polgári társadalommal, a magánérdek működési terével lépett szembe, saját létezésének előfeltételébe ütközött. A politikai közösség a polgári társadalom felszámolásával önmagát is megszüntetné: a polgári forradalom történeti vívmánya éppen az volt, hogy létrehozta a magánérdekek szabad mozgásterét. A forradalom radikális szárnyának a társadalom magánszférája elleni fellépése ezért, noha szükségszerűen következett az adott társadalmi ellentmondásokból, u -ranilyen szükségszerűen magában hordozta végső kudarcát. A radikalizmus a fenti példában mint a centrumhoz képest baloldali mozgalom jellemezhető. A radikalizmus azonban nem kapcsolódik feltétlenül a baloldalhoz. A magyar történelemből is ismerjük a jobboldali radikalizmus politikai képletét. A két világháború közötti maIntézkedés közben
