Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-29 / 124. szám

0 1981. május 29., péntek Békéscsabai Május 1. Tsz „Csirkegyár” születik Kényszerítő és kedvező körülmények vették rá a békéscsabai Május 1. Tsz vezetőit húsbaromfi-ágazatuk fejlesztésére. A kényszert a fertőző brucellózis jelentette. A szarvasmarha-állományt károsító betegség teljes ki­irtására náluk ugyanis ke­vés lehetőség van. Gondoltak a szövetkezet szakemberei állománycserére, az istállók talajcseréjére, de úgy látták, így sem biztos, hogy az adott körülmények között sikerül megszabadulni a kórokozótól. Ezért átmenetileg a szarvasmarha-ágazat meg­hogy az előrejelzések szerint a jövőben is biztos piaca lesz a csirkehúsnak. Ez utóbbit jelzi, hogy a TERIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat export-visszatérí­tést ígért a tsz-nek. * * * Az ágazat felfuttatását rö­viden így lehet jellemezni: az eddig szokásos 100—120 ezer - húscsirke helyett 1983 végén hárommilliót ad át a szövetkezet a felvásárlók­nak. Korábbi termelési ér­téke pedig megduplázódik a „csirkegyár” teljes indulá­A második lépcsőben az elképzelések szerint termál- kútra alapozott beruházást hajtanak végre: a tervek kö­zött szerepel többek között a Forráskúton már jól be­vált módszer meghonosítása, s így fólia alatt nevelnek majd csirkét. A befejező sza­kaszban. 1983-ban bábolnai típusú, új baromfiólakat épí­tenek, s ezzel megteremtik a hárommillió húscsirke neve­lésének feltételeit. * * * Ennyi baromfi nevelésé­hez nagy mennyiségű, és jó minőségű tápra van szük­ség. A megyei GMV-vel kö­tött megállapodás biztosíték erre. A segítség jelei már is láthatók az átalakítását élő telepen. A készülő ólak előt­ti takarmányos tartályok a GMV anyagi hozzájárulásá­A tsz saját építőbrigádja készíti elő a terepet a füzesgyarmati tsz technológiai berendezése­ket szerelő szakembereinek Fotó: Veress Erzsi szüntetése, majd egy új te­lep felépítése mellett tették le voksukat. A megmaradó istállók hasznosítására a baromfihiz­lalás tűnt legmegfelelőbbnek. Az indokok között elsőnek kell említeni a békéscsabai baromfifeldolgozó közelsé­gét, támogatását, a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz ágazatfejlesztő tevékenysé­gét, a Békés megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat által nyújtott segít­séget. Nem utolsósorban azt, sakor. Az első lépcsőben az idén 15 millió forintot for­dítanak a régi szarvasmar­hatelep rekonstrukciójára, átalakítására. Ennek lénye­ge, hogy az öt istállóból ki­szedik a vájúkat, rendbe te­szik a betonpadozatot a tsz építőbrigádjának tagjai. A bábolnai típusú automata etetőket és egyéb technoló­giai berendezéseket a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz szereli be. Füzesgyarmatról kapja a telep a naposcsibé­ket is. val épültek. Január elsejétől a vállalat kedvezményesen szállítja a tápot, harminc százalékkal mérsékelte a fu­varköltséget. Még ez év so­rán megkötik a garanciális szerződést is, amely előnyö­ket kínál mindkét fél számá­ra. A gabonaforgalmi garan­tálja, hogy jó minőségű táp­jával egy bizonyos takarmá­nyozási színvonalat elér a termelő. A többletnyeresé­gen, de az esetleges veszte­ségen is közösen osztoznak. A szövetkezet vezetői sokat remélnek ettől a kedvező ajánlattól. Bíznak a GMV- ben, hiszen az évi 10—12 ezer tonna vásárolt táp jelentős tétel, és minőségétől nagy­ban függ a hizlalás eredmé­nyessége. * * * Az anyagi alapok megte­remtése mellett gondot for­dítanak a szellemi tőke biz­tosítására is. Abból a meg­gondolásból, a tsz termelési értékének felét adó ágazat eldöntheti, hogy milyen eredményei zárja az elkövet­kező éveket a szövetkezet. Ezért 24 asszony a gyomai szakmunkásképző által szer­vezett betanított munkás tanfolyamon vett részt a té­len. Az idén és jövőre újabb átképzést szerveznek, hogy a szakmai színvonal is együtt emelkedjen a termelés nö­vekedésével. A felső vezetés, új ágazatvezetővel, takar­mánygazdálkodóval erősö­dött. A tervek között szere­pel új állatorvos vagy ál­lategészségügyi főiskolát vég­zett szakember alkalmazása is. * * * Alapos megfontolás után döntött úgy a békéscsabai Május 1. Tsz tagsága és ve­zetősége, hogy a Békéscsaba és Környéke Broyler- termelő Gazdasági Társaság tagjaként részt vesz a hús­termelésben, vállalva annak minden nehézségét, és ter­mészetesen kihasználva a társaság nyújtotta előnyöket. Hogy milyen sikerrel, azt majd a jövő dönti el. Tény azonban, hogy már az épít­kezések, épületátalakítások üteme biztató képet nyújt. A szellemes és olcsó építkezés alapja lehet egy jól, gazda­ságosan működő ágazatnak. M. Szabó Zsuzsa gyár társadalom politikai rendszerében létezett alapjá­ban az úri középosztályra, a dzsentrikre támaszkodó szél­sőséges radikális politikai áramlat, amely a hatalom­ból kiszorulva jobbról oppo­nálta a fennálló társadalmi, politikai viszonyokat. Ez a jobboldali radikalizmus rész­ben a rendi társadalom ret- rográd utópiáját állította szembe a magyarországi ka- oitalizálódás társadalmi fo­lyamatával (amely kihúzta lába alól a talajt), részben pedig — így például szociá­lis demagógiájában — a fa­sizmussal mutatott rokonsá­got, annak vált bázisává. Azzal a fasizmussal, amely maga is a huszadik századi jobboldali radikalizmus alap­vető megnyilvánulása. A radikalizmus, mint a fennálló társadalmi beren­dezkedéssel szélsőségesen, utópiába hajló módon szem- behelvezkedő irányzat, nem csupán a kapitalizmus tala­ján jöhet létre. A szocialista mozgalmon belül és a szo­cialista társadalomban is vannak „radikális” áramla­tok'. Ilyenek azok, amelye­ket Lenin a maga idejében a kommunizmus gyermekbe­tegségeként jellemzett. Nem mondhatjuk, hogy ezeket minden vonatkozásban ki­nőttük már. Ma is létezik még a szocializmusnak az az absztrakt, és ezért „radiká­lis” felfogása, amely a je­lenben megvalósíthatónak gondolja el a távoli jövő feladatait, amely nem szá­mol azzal, hogy a létező szo­cializmus ma és még sokáig árutermelő társadalom, hogy társadalmilag tagolt, külön­böző érdekekkel, s ezeknek az érdekeknek a konfliktu­sával terhelt. Olyan társa­dalom. amelyből nem szám- űzhetők egyetlen forradalmi aktussal a különböző ellent­mondások, amelyek létükkel egyben a szocialista fejlődés lehetséges dinamizmusának a forrását is jelentik. Ha tu­datosítjuk azt, hogy a szo­cialista társadalomban az érdekek tagoltsága, konflik­tusa, az érdekérvényesítés politikai mechanizmusának és gazdasági intézményeinek a működtetése a fejlődés el- en°edhetetlen előfeltétele, akkor fel kell adnunk azt az elképzelést, hogy az áruter­melést megszüntető, a politi- ,kai államot felszámoló kommunista társadalom megvalósítása közvetlen na­pi feladat. Fel kell tehát ad­nunk a jövőbe való azonnali ugrás „forradalmian szép” és „radikális” követelését. Cserében viszont megragad­hatjuk mai dolgaink, mai problémáink gyökerét, s az ezekből adódó tennivalókat, amelyek jelenlegi helyze­tünkben társadalmunk állan­dó megreformálását teszik feladatunkká. Vagyis elérhet­jük azt a valóságra orientált radikalizmust, amelyet Marx szavaival jellemeztünk. Ezért mondjuk: a marxi értelem­ben radikálisnak lenni ma annyi, mint a szükséges, a társadalom tagoltságát kife­jező, a társadalmi fejlődést dinamizáló társadalmi refor­mokat következetesen végre­hajtani. Gedeon Péter KGST- országok a BNV-n A tavaszi vásár mind a nyolc szakcsoportjában be­mutatkoznak a' szocialista országok vállalatai. Kiállítá­saik többsége azúttal is az együttműködés jegyében állt össze. A partnervállalatok képet adtak a kölcsönös áru­csere-forgalom és a koope­rációs együttműködés terén elért eredményekről. A legnagyobb bemutatót ezúttal is a szovjet külkeres­kedelmi egyesületek és ipar- vállalatok szervezték'. Bul­gáriát öt kollektív kiállító képviselte a vásáron. Cseh­szlovákiából tizenhat külke­reskedelmi vállalat érkezett a vásárba. Jugoszláviából 26 vállalat hozta el legújabb termékeit, a lengyel ipart 16 vállalat képviselte. Az NDK 12 naav, külkereskedelmi vállalata a fejlett német ipar legújabb exportkínála­tát mutatta be. A román ipar hat külkereskedelmi válla­lat szervezésében kollektív kiállítóként mutatkozott be. A termékek során végig­tekintve a legnagyobb fejlő­dést a műszeriparban láthat­tuk. Mindegyik szocialista ország olyan elektronikus mérőműszerek egész család­ját mutatta be, amelyek már nemcsak mérésre, ha­nem adatok automatikus ér­tékelésére, feldolgozására, grafikus megjelenítésére is alkalmasak. Mindez azt jel­zi, hogy a mikroelektronika egyre rohamosabban tért hó­dít ezen a területen. A szerszámgép-kiállítók sem maradtak le a számító­gépek alkalmazása terén. Alig-alig lehetett találni az idei BNV-n olyan gépet, mely ne NC-vezérlésű lenne. A vezérlőrendszerek árának csökkenése odavezetett, hogy ma már az egyszerűbb funk­ciókat is számítógépes vezér­lésre bízzák, a különféle me­chanikák alkalmazása telje­sen háttérbe szorult. Mint minden évben, a lai­kus látogatók legtöbbjét ez­úttal is a szabad téren ki­állított óriási gépek vonzot­ták. A különféle földmunka- gépek, építőipari eszközök, daruk jól bizonyították, hogy a szocialista országok ebben is sokat léptek előre. Kép, szöveg: Lónyai László A szovjet STANKOIMPORT külkereskedelmi egyesülés a legkorszerűbb számítógép-vezérlésű fémforgácsoló gépeket állította ki Az Elektronum román külkereskedelmi vállalat számitógé pékét hozott a BNV-re Az NDK precíziós mérőműszereit száz országba exportálja Párhuzamok a közlekedésben Pénztárcánk felől közelítve gazdasági életünkben a párhu­zamoknak két nagy csoportját különíthetjük el. Az egyik csoportot a hasznos párhuzamok alkotják. A közlekedés és szállítás ágazatában ide tartozónak Ítélhetjük a Volán-válla­latok által bonyolított személyszállítás és az üzemek, gyárak, gazdaságok saját buszaival megoldott munkásszállítás egy­idejű létezését, ha ... Ha a közületek elsősorban az úgynevezett belső közleked­tetés — változó vagy a központtól távol eső munkahelyekre szállítás — feladatait oldják meg, kisebb csoportokat, né­hány embert mozgatnak az e célra épített takarékos szállító- eszközökkel. Ugyanakkor pedig a Volán autóbuszai nagyobb távolságról a munkavállalók népesebb táborát fuvarozzák nap mint nap a tetthelyre. Kevésbé indokolt viszont a párhuzamos kapacitások üze­meltetése — pontosabban a személyszállító járművek párhu­zamos indítása — akkor, amikor egymás melletti két üzem fél-fél autóbusznyi emberét két külön Volán-autóbusszal hoz- za-viszi. Avagy éppen nem engedi saját dolgozóit a másik cég félig kihasznált járműjére felszállni. Az ok ugyanis mind­két esetben ugyanaz: állítólag így elejét lehet venni a mun­kaerő elcsábításának. Lehet, hogy az érv megmosolyognivaló. Mindenesetre a mosolyunk ez esetben többe kerül, mint Mona Lisáé az ere­deti festményen ... Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az előbbiekre, sajnos országszerte, példák sokaságát lelhetjük fel. A következő közlekedési szállítási párhuzam, amelyről szólnunk kell, inkább egyedi, mint általános, mégis figyel­met érdemel. Békés megyében több szállíttató — első helyen a hűtőház, de a baromfifeldolgozó is, és ha a piaci helyzet úgy alakul, a húskombinát nem különben — hűtőkamionok­kal viheti csak áruját külföldre. Magyarországon ez idő sze­rint a HUNGAROCAMION az, amely ilyen feladatokra a legjobban felkészült. A Békéscsabáról induló szállítmányok­hoz viszont a hűtőkamionok Budapestről érkeznek, s így üresen jönnek 200 hosszú kilométeren át. Mivel az utóbbi nem éppen olcsó mulatság, talán joggal érezzük úgy, hogy itt éppen egy nagyon hasznos párhuzam hiányzik. Az tudniillik, hogy a HUNGAROCAMION mellett a helyi fuvarozó, a 8. számú Volán is lehetőséget kapjon megfelelő számú hűtőkocsi üzemeltetésére, ha annak kihasz­nálását a helyi szállíttatok valóban garantálni tudják. (kőváry) Megjelent a Kukorica — iparszerüen A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat lapja, a Kukorica — ipar- szérűén első oldalán számol be arról az ünnepségről, amelyen a vállalat vezetői harmadik alkalommal vehet­ték át a „Kiváló Vállalat” címet. Részletesen elemzi a termelési rendszer eredmé­nyeit, azt, hogyan vívták ki a magas elismerést. Otlec Sándor, a gerendási Munká­csy Tsz növénytermesztési főágazat-vezetője cikket írt a lapba „Nagyon jó volt az ellátás” címmel. írásában a kukoricavetésről számol be, s mint a címben is jelzi, az idén műtrágyából, vegyszer­ből és vetőmagból megfele­lő volt az ellátás, hiánytala­nul elvetették a tervezett te­rületre a kukoricát. A jó minőségű vetés után re­ménykedve néznek a te- nyészjdő és a betakarítás elébe. Antos Gábor IKR- osztályvezető arról ad szá­mot, hogy termelési rendsze­rük nagyigmándi gumifutó- zó üzeme • speciális, nagymé­retű, mezőgazdaságban hasz­nált gumiabroncsokat vesz át és újít fel. Táblázatban közli a telepre beszállítható gumiabroncstípusokat, és mint írja, várják az IKR- taggazdaságok jelentkezését a gumifelújító üzembe. «

Next

/
Thumbnails
Contents