Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-29 / 124. szám
1981. május 29., péntek Tanácsülésekről jelentjük Békéscsaba Tegnap, május 28-án, Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács. Az ülésen részt vett többek közölt Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára és Bocskai Mihályné, az SZMT titkára. A város tanácstagjai megtárgyalták a megyeszékhely V. ötéves tervének teljesítését, és a VI. ötéves terv költségvetési és fejlesztési tervét. Az V. ötéves tervben dinamikusan fejlődött Békéscsaba. A fejlesztési tervben szereplő szinte valamennyi létesítmény megvalósult, sőt, jelentős koordinációval és nagyarányú társadalmi ösz- szefogással, terven felül is épült intézmény. Számottevő volt a lakásépítés, bővült a kereskedelmi hálózat, javult az óvodai és az iskolai ellátás. öt év alatt a város lakossága több mint 104 millió forint értékű társadalmi munkát teljesített. A VI. ötéves terv költségvetése figyelembe veszi az új létesítmények működését. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fekvő- és járóbetegellátásra, a köztisztasági és egyéb kommunális feladatokra, az utak, hidak karbantartására, továbbá az oktatás színvonalának emelésére. A város VI. ötéves tervi költségvetése több mint egymil- liárd 418 millió forint. Ebből az összegből több középületet és iskolát újítanak fel. A megyeszékhely fejlesztési tervének megvalósítására ugyanannyi összeg áll rendelkezésre, mint a korábbi tervciklusban. A VI. ötéves terv célkitűzéseit a városban széles körű fórumokon vitatta meg a lakosság. Több mint egymilliárd 330 millió forintot költ a város fejlesztésre a VI. ötéves tervben. Ugyanúgy mint az előző tervidőszakban, most is központi helyet foglal el a lakásépítés. Mintegy 4 ezer lakás felépítését tervezik. Döntő hányadot képeznek az OTP-beruházással épülő lakások, ugyanakkor előtérbe kerül a magánerős építkezés. A VI. ötéves tervben felépül az új autóbuszpályaudvar. Tovább folytatják a csapadékvízgyűjtő rendszer építését. A tanácstagok javaslatokkal és hozzászólásokkal kiegészítve hagyták jóvá a megyeszékhely VI. ötéves költségvetési és fejlesztési tervét. Ezt követően megvitatták, és jóváhagyták a köztisztaság fenntartásáról, továbbá a lakásügyekről szóló tanácsrendelet tervezetét. Ezt követően a tanácsülés bejelentésekkel folytatódott. Majd a város tanácstagjai helyszíni bejáráson vettek részt. Megtekintették azokat a területeket, ahol a mostani tervciklusban jelentős beruházásokra kerül sor. Kondoros Ugyancsak tegnap tárgyalták meg a kondoros: Nagyközségi Tanács tagjai a VI. ötéves tervről szóló elképzeléseket. Az elmúlt 5 évben bővítették az óvodát. Az iskolai napközis csoportok száma hárommal gyarapodott. A község legégetőbb gondjának megoldására, a belvíz elvezetésére mintegy 600 ezer forintot fordítottak. A VI. ötéves tervben tovább gyarapszik Kondoros. Az utak, hidak felújítására 1983-ban mintegy 5 millió 40 ezer forintot költenek. Fokozott figyelmet fordítanák a köztisztasági feladatokra. A ..Tiszta, rendezett Kondorosért” mozgalom támogatására 280 ezer forintot irányoztak elő. A fejlesztési célkitűzések között szerepel az iskola bővítése. .Tovább épül a csapadékvíz-elvezető rendszer és a közműves vízműhálózat. Kevermes A május 28-án tartott tanácsülésen két fontos témát tárgyalt meg a kevermesi testület. Először az 1980. évi költségvetés és fejlesztési terv, valamint az V. ötéves terv teljesítéséről szóló beszámolót vitatták meg és hagyták jóvá a résztvevők; majd pedig Csáti János elnöknek, a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kevermesi egységeiről, azok tevékenységéről készült beszámolója szerepelt a tanácskozás napirendjén. Az előterjesztés többek között foglalkozott azzal az önkéntes segítséggel is, amelyet az elmúlt tervidőszakban a szövetkezet dolgozói, vezetői nyújtottak a helyi óvodának, valamint a különböző szerveknek és egyesületeknek. Az öt év alatt végzett társadalmi munka, s az anyagi támogatás értékének együttes ösz- szege meghaladta a 310 ezer forintot. Ami az 1981. évi szövetkezetpolitikai célkitűzéseket illeti, az ÁFÉSZ igazgatósága továbbra is elsődleges feladatának tekinti a szövetkezeti tagok számának gyarapítását, a társadalmi munkák szervezését és a részjegy-kiegészítést a községben. Az ülés a résztvevők hozzászólásaival, majd a tanácstagok bejelentéseivel ért véget. Hz áruellátást vizsgálta a NEB A Népi Ellenőrző Bizottság tegnap délelőtt kihelyezett ülést tartott a Szolnok—• Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat mintatermében Békéscsabán. Ezen Józsa Béla, a megyei NEB elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között jelen volt dr. Csikós Sándor, a vállalat igazgatója is. Ezután Mo- ravszki Pálné, a helyi kereskedelmi egység igazgatója a békéscsabai raktárház és az orosházi fiók tevékenységéről, a lakosság folyamatos és színvonalas áruellátásának tapasztalatairól készült beszámolóhoz rövid szóbeli kiegészítést fűzött. A kollektívák — mint mondotta — tavaly az árváltozások alkalmával is úgy dolgoztak, hogy megfelelő politikai hangulat alakuljon ki a vásárlók körében. A dolgozók a kereskedelemmel, az üzletpolitikával összefüggő feladataiknak maximálisan igyekeztek eleget tenni. Ezután a bérszínvonallal, a létszámgondokkal, a készlettervvel, az árubeszerzéssel és -ellátással, továbbá a megrendelések teljesítésének arányával, a raktári technológiával, és sok egyéb fontos témára vonatkozó kérdések és válaszok hangzottak el a tanácskozáson. Ezután a NEB hatásköri jegyzékének módosításáról tájékoztatták az ülés résztvevőit, majd Józsa Béla elnöki beszámolója következett. A NEB kihelyezett ülése a bejelentésekkel ért véget. A Román Munkásmozgalmi Múzeum igazgató-helyettesének látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt központi bizottságai közötti kapcsolatok keretében május 27—28- án megyénkben járt Ion Ar- delen, a Román Munkásmozgalmi Múzeum igazgatóhelyettese. Az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóságán és a gyulai román tanítási nyelvű gimnáziumban tartott előadást „Hatvanéves a Román Kommunista Párt” címmel. Látogatása alatt fogadta őt Várai Mihályné, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője és Szilágyi Péter, a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára. Hí a felelős? Méhészek figyelmébe Az országos szervek gondoskodása a méhészekről a 43/1968. MÉM sz. rendeletben megfogalmazódott. Ez azonban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok vezetőinek és szakembereinek jóindulatával együttesen sem vezet célra, ha méhészeink saját érdeküket felelőtlenül semmibe véve, nem tartják be a rendelet méhészekre vonatkozó előírásait. Az említett rendelet 51. paragrafusában ugyanis a következő olvasható: „Vándorméhészek csak a terület tulajdonosának, használójának, illetőleg kezelőjének előzetes hozzájárulásával, és a telepítéstől öt kilométeres körzetben levő mezőgazdasági nagyüzemek előzetes értesítése mellett telepíthetik méheiket, és a telepítést a területileg illetékes növényvédelmi szak- igazgatási szervnek előzetesen írásban be kell jelenteni.” Tapasztalatunk, hogy egyes méhészek a rendelet előírásait megszegik, vagy nem minden pontját tartják be. Így történhetett meg, hogy a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát egyik repce- tábláján, és a mellette levő erdőszélen jelentős méhál- lománnyal méhészek telepedtek meg. anélkül, hogy a megjelölt táblával közvetlen határos mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz, a battonyai Védjük a borsót! A házikerti borsókban, különösen a sűrűbb állományokban a mostani párás időjárásban felléphet a bor- sóperonoszpóra. A beteg növények leveleinek fonákán sötétebb szürke penészgyep figyelhető meg; a levelek színe gyakran sárga. A vetőmagról erdő fertőzések esetén a növény fejlődésben elmaradott. A beteg növények eltávolítása csak kis parPetőfi Tsz, a végegyházi Szabadság Tsz, valamint a battonyai Dózsa Tsz illetékeseinél bejelentkeztek volna. Csak a termelőszövetkezetek növényvédelmét irányító szakembereink figyelmességén és jóindulatán múlott, hogy a vegyszerezésre váró, erősen fertőzött borsótábláik felett átrepülő méheket repülőgépről méreggel nem permetezték le, és így nem keletkezett súlyos veszteség. Annál több problémát okozott azután a növényvédelmi munkák végzése, melyeket csak hosszabb késéssel, földi gépekkel tudtak esténként megoldani, nem kis áldozat árán. Mindez megelőzhető lett volna, ha az illetékesekkel a telepedés helyét megbeszélik, és azt hozzájárulásukkal veszik igénybe a méhészek. A méhtartók hasonló felelőtlen magatartása miatt előforduló mérgezések nem mindenkor előzhetők meg. és a rendelkezések előírásainak elmulasztásáért a méhészeknek kell anyagi és erkölcsi felelősséget vállalniuk a szigorú szabálysértési eljárás során. Közös érdekünk a törvény előírásainak megtartása, mert csak így biztosítható hosszú távon a mező- gazdasági üzemek és a méhészek kölcsönös, eredményes együttműködése. Beke János méhész, Mezőkovácsháza cellák esetében jó megoldás. Korai fertőzésénél vagy nagyobb területnél permetezésre van szükség. Jó eredményt adnak a Dithane M—45, a Polyran combi, a Rézoxiclorid 50 WP, a Mil- tox special, a Cuprosan Super—D és az Ortocid. A felsorolt gombaölő szereket minden esetben tapadó szerekkel együtt használjuk. Ma gépkocsinyeremény-betétkönyv sorsolás Az Országos Takarék- pénztár ma, pénteken, Budapesten rendezi meg a gép- kocsinyeremény-betétköny- vek idei második, sorrendben 80. sorsolását. A sorsoláson a január 31-ig váltott, és április 30-án még forgalomban volt 5 ezer és 10 ezer forintos gépkocsinyere- mény-betétkönyvek vesznek részt. A húzások összesített eredményeit a június 2-i lapok közlik. A Békéscsabai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat Kovács brigádja építi a baromfifeldolgozó vállalat kamionparkolóját. Június végén már itt várakozhatnak a vállalathoz érkező gépjárművek Fotó: Veress Erzsi A KISZ-kongresszust köszöntve M it várhatunk a KISZ X. kongresszusától? Néhány nappal a tanácskozás kezdete előtt, amikor e sorok íródnak, a kérdés sokakat foglalkoztat, az ifjúsági szövetség tagságán kívül mindazokat, akik felelősséget éreznek a fiatalokért. Mindazokat, akik figyelemmel kísérték például a kongresszusi előkészületeket, a Központi Bizottság levelének vitáját, a küldöttgyűléseket. Tulajdonképpen a kérdésre adható válasz megfogalmazódott az elmúlt hetekben. A kongresszus témái szükségszerűen azonosak az országos eszmecserében megvitatott gondokkal, feladatokkal. Közülük idézünk fel néhányat; A fiatalok, a KISZ-tagok társadalmi megítélésének mér* céje eddig is, ezentúl is csak az lehet, hogy miként teljesítik alapvető kötelességeiket. Azaz: hogyan dolgoznak, tanulnak. Ma a foglalkoztatottak több mint egyharmada harmincéves vagy harmincon aluli. A szigorúbb feltételek, a növekvő követelmények természetszerűleg a fiatal munkavállalókat is érintik. A Kommunista Ifjúsági Szövetség majd negyedszázados történetében mindig is jelentős helyet kaptak a termelési mozgalmak. Most sincs másként, sőt, törvényszerűen az eddiginél is nagyobb szüksége van az országnak a kezdeményezőkészségre, a vállalkozó kedvre. Mindarra, ami egy-egy akcióban az átlagosnál többre ösztönöz. Az is bizonyos, hogy a központilag szervezett mozgalmak mellett mindinkább a helyi adottságokhoz igazodó vállalások fontossága nő. Az általános receptek kora lejárt, a tennivalók különbözőek, mindenütt mást kíván a. gazdálkodás. Mást jelent a jobb munkaszervezés, a hatékonyság és a többi, oly gyakran emlegetett követelmény, attól függően, hogy az adott gyárban, szövetkezetben éppen hol tartanak, milyen gondokkal küszködnek. A „mit ad a társadalomnak” gondolat folytatása az, hogy mit kap a társadalomtól az ifjúság. A küldöttgyűlések tapasztalatai is bizonyítják, hogy napjaink és a következő esztendők legnagyobb problémája a lakás. Mit tehet megoldásáért az ifjúsági szövetség? Köztudott, hogy az ország teherbíró képessége nem teszi lehetővé a lakásépítésre fordítandó összeg növelését. Korábban soha nem jutottak any- nyian új otthonhoz, mint az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére a nagyvárosokban lakásra tíz—tizenöt évet kell várniuk a jogos igénylőknek. Hogyan lehet változatlan anyagi feltételek között enyhíteni e társadalmi feszültséget, csökkenteni a várakozási időt és a lakáshoz jutás pénzbeni terheit? A jó ötletek, kezdeményezések sokaságával. A KISZ ezeknek lett egyik szorgalmazója, támogatója. Használható javaslatok fogalmazódtak meg a kongresszust előkészítő vitákban is. Más természetű, de ugyancsak szociális kérdés is a pályakezdők helyzete. Bérek, beilleszkedés, szakmai előmenetel lehetnének a címszavak. Rétegenként más-más hangsúllyal. A fiatal értelmiségiek egy része okkal panaszolja, hogy az átlagosnál nehezebb az elhelyezkedésük, lassúbb a szakmai érvényesülésük, s vele együtt fizetésük emelkedése. Túlságosan sok energiájukat köti le létfeltételeik megteremtése, holott szellemi kapacitásukra, alkotókészségükre nagyon is szüksége van az országnak. Problémáik egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az ifjúság különböző rétegeiről nem lehet uniformizáltan gondoskodni. Az egységes ifjúsági szövetségen belül mindinkább differenciálni kell, mert az egység nem azonos az egyformasággal. Az egyetemistákat az oktatás színvonala, az ösztöndíjak, a kollégiumi elhelyezés, a pályára kerülés foglalkoztatja elsősorban. A szakmunkás- tanulókat az iskola és a munkahely követelményeinek psz- szehangolása és így tovább. Sajátos megközelítést kíván a tizenéves korosztály. Részükről jogos kritika érte, éri az ifjúsági szövetségét is, mert igényeik olykor meg nem értésre, elutasításra találnak, következésképpen nem érzik eléggé a magukénak a KISZ-t. (Félreértés ne essék, nem a tizenévesek szűk, okkal ellenérzést kiváltó csoportjának igényeiről van szó.) Sokallják a formalitásokat, a bürokratikus vonásokat. Mindenre nyitottak, s éppen ezért érzékenyen reagálnak a sablonos válaszokra, a külsőségek szerinti megítélésre. A kongresszus nyilván az ifjúsági szövetség belső életének, mozgalmi módszereinek, stílusának megújulásáról — folyamatos megújulásáról — is tanácskozik. Megőrizve mindazt, ami ma is, holnap is érvényes. A felsorolt példák többé-kevésbé az ifjúsági szövetség érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységéhez is kapcsolódnak. Amiről a vitákban sokan szóltak elismerően, ugyanakkor kritikusan. A kettő között nincs lényegi ellentmondás. Elismerés illeti ugyanis a KISZ-t azért, mert a munkahelyeken immár érvényesítik az ifjúsági törvényben is rögzített jogokat, többnyire partnernak tekintik az ifjúsági szervezetet, bevonják őket a fiatalokat érintő döntések előkészítésébe. A kongresszus nemcsak ifjúsági kérdések megválaszolására hivatott. Márcsak azért sem, mert az ifjúságpolitika szerves része a „felnőttpolitikának”. E politikai hivatás betöltéséhez felkészült, elkötelezett tagságra van szükség. Olyan szervezeti életre, amely a közéletiségre, a közösség, a társadalom gondjai iránti érzékenységre nevel. Az alapszervezetekben tanulják és egyúttal mindjárt gyakorolják is a mások iránti felelősséget, a szocialista embert jellemző magatartást. Példát és biztatást remélve az idősebb nemzedéktől, köztük azoktól, akik a KISZ zászlóbontása óta éppen az ifjúsági szövetségben értek felnőtté, legjobbjaik párttaggá. Másként fogalmazva: az ifjúság sorsának alakításáért felelős az egész társadalom, de felelős az ifjúság is. Mert önmaga is alakítja körülményeit, a fiataloktól is függ, hogy miként foglalják el helyüket a társadalomban. És a KISZ-tagok határozzák meg alapvetően, hogy mire képes az ifjúsági szervezet. A dolog természetéből következik, hogy nem lehet másokat hibáztatni a mozgalmi élet fogyatékosságai miatt. Ennek a régi igazságnak az újbóli tudatosítását is jól szolgálták a küldöttgyűlések, és bizonyára szolgálja a kongresszus. a z ifjúsági szövetség legmagasabb fórumának tanácskozása mindenkor mérföldkő. Abban az értelemben, hogy mérleget készít az elmúlt öt esztendőről, eredményeket, tanulságokat sorolva. És programot ad ugyancsak öt esztendőre. Az elmúlt és a következő fél évtized persze nem különül el egymástól. A szövetség története nem tagolódik kongresszustól kongresszusig tartó szakaszokra; folyamat, amely alapvető célokat erősít meg, és a köznapok szorgos munkájának tapasztalataival gazdagodik. M. D. »