Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

1981. május 28,, csütörtök-dNaiiKTiw SZERKESSZEN VELÜNK! Szarvason a városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács és a Magyar Autóklub helyi szerve­zete május 17-én és 24-én sikeres közlekedésbiztonsági vizsgálatot rendezett. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet Március 15. Szocialista Brigádja Kiss Ferenc irányításával a két napon 250 gépkocsit ellenőrzött Fotó: Demény Gyula Szerkesztői üzenetek Szőke János gyulai olva­sónk levelét, amely az Ist­ván király téri iskola fáiról értesített bennünket, hama­rosan kivizsgáljuk. Az isko­la pedagógusaival, a gyere­kekkel és az illetékesekkel vitatjuk meg a fászennye- ződés veszélyességét. Az ügy lezárta után értesítjük önt. Több olvasónk érdeklődött arról, hogy mikor lehet már úszni Gyulán, a strand nyári uszodájában. Mint írták, a belépődíj árát megfizetik, s ennek ellenében nem kap­ják meg hiánytalanul a strand szolgáltatásait, hiszen a meleg májusi napokon a gyermekmedencében sem volt víz. A Várfürdő veze­tőitől megtudtuk, hogy az uszodát a felújítások miatt nem töltötték fel vízzel, de június 10. után a verseny­zők és a fürdőzök rendelke­zésére áll majd. Ha a stran­don sok gyermekvendég tar­tózkodik, s az időjárás enge­di, a kismedencéket is fel­töltik vízzel. U. H. jeligére üzenjük: Ha a pénzkölcsönzés tényét írás­ba foglalták és a határidő lejárta után sem kapta visz- sza pénzét, forduljon a bíró­sághoz és kérje a fizetéses meghagyás kibocsátását, ez a legegyszerűbb és leggyor­sabb eljárás arra, hogy a pénzét visszakapja. A leve­lében említett másik sza­bálytalanság. amely a pénz­küldemények átvételéről szól, valóban közel áll az ügyirathamisításhoz. Az ilyen cselekmények hivatalból ül- dözendők. Javasoljuk, hogy ebben az ügyben forduljon a rendőrséghez. vagy az ügyészséghez. A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóság Békés megyei Igazgatósága arról értesítette szerkesztőségün­ket, hogy 1981. június 1-tól kisebb szervezeti változáso­kat hajt végre. Emiatt azok a biztosítottak, akik eddig a keresetpótló készpénzszol­gáltatásokat — ilyenek a táppénz, a terhességi-gyer­mekágyi segély, baleseti táppénz — a gyulai kiren­deltségtől kapták, a fenti időponttól kezdve a megyei igazgatóságtól fogják meg­kapni. Kérik ezért, hogy a biztosítottak az említett igé­nyeiket, valamint a folya­matos keresőképtélen bete­gek táppénzes utalványaikat az igazgatóság címére (Bé­késcsaba, 5601. postafiók 117. Luther u. 3.) küldjék be. Az egyszeri segélyeket — az anyasági és temetési segélyt, továbbá az állampolgári jo­gon járó útiköltséget tovább­ra is a gyulai kirendeltség fogja intézni és kifizetni Válaszolnak az illetékesek Tóth Lajos, Battonya, Mi­csurin u. 4. szám alatti la­kos panaszolta, hogy a bat- tonyai Petőfi Tsz nyugdíja­saként nem kapott szakszer­vezeti bélyeget, és ezért se­gélyben sem részesült. A bat- tonyai Petőfi Termelőszövet­kezet panaszát kivizsgálta. A szakszervezeti bizottság ve­zetőjével és több dolgozó­val beszélgetve tudták meg, hogy Tóth Lajos 1974. júni­us 24-től 1976. májusáig dol­gozott, majd alkalmazottként rokkantsági nyugdíjba ke­rült. A szakszervezeti tagsá­gát 1979-ben megszüntették, mert hosszabb idő óta nem fizette a tagsági bélyegeket. Erre a szakszervezeti bizott­ság vezetője előzőleg már felhívta a figyelmét, s kéré­sére biztosította egy évre. visszamenőleg a bélyegeket. Ezeket többször próbálta Tóth Lajosnak átadni, de so­hasem találta otthon. A bé­lyegek jelenleg is a szak1- szervezeti vezetőnél vannak, aki 'azokat saját pénzéből fi­zette ki. Tóth Lajos nem for­dult kérelemmel a szakszer­vezethez, így nem is kapha­tott segélyt. A termelőszö­vetkezet vezetői szerint, ha gondjával azonnal hozzájuk fordul, azt már orvosolták volna. Tiszteljük az időseket! De ne úgy, ahogyan azt május 23-án délután három­negyed egykor egy fiatalasz- szony tette Békéscsabán, a KIÉG melletti ABC-áruház- ból kirohanva. A bevásárlás után. egy idős, láthatóan de- rékbántalmakban szenvedő, nehezen járó bácsika nyi­totta ki előtte az ajtót az ut­cára menet. A bordó ruhás, hosszú barna hajú asszony a bácsit félre tolva minősít­hetetlen hangon rivalt rá: „Menjen már!” Bizonyosan nagyon sürgős volt az útja, hiszen egy sötétnadrágos fia­talember után sietett, össze­találkozva, lassan ballagtak a Vécsey utcai házak felé. Rá­érősen. hosszasan, tárgyalták ügyeiket. A nem túl jelentős, de an­nál jellemzőbb és sajnos ál­talános esetet többen látták, és nem hagyták szó nélkül. Gerendási nyugdíjasok beszélgetünk és olvasgatunk. A kultúrház igazgatója és Molnár Mihályné, a klub vezetője szeretettel gondos­kodik rólunk. A mi kis kö­zösségünknek már 25 tagja van, tervezünk kirándulást és színházlátogatást is. So­kat jelent számunkra ez a községi nők klubja. A gerendási kultúrház nők klubjának tagjai A Volán 8. sz. Vállalatánál 6 hónapos szabás-varrás tanfo­lyamot zártak a napokban. A résztvevők a központi telep KISZ-klubjában mutatták be vizsgamunkáikat. KépUnkön a két oktató, Papp Imréné és Sarkadi Sándorné, akiknek a vállalat közművelődési előadója, dr. Andódy Tiborné mon­dott köszönetét Fotó: Béla Vali------ KOSÁR------­N em papírkosárról, fűzfavesszös ruháskosárról, mi­egyébről van szó, hanem azokról a műanyag kosarak­ról, melyeket a vásárló a kezébe vesz, amikor betér az önkiszolgáló élelmiszerboltba. A kezébe veszi, s utána undorodva visszarakja a polcra, kutatva egy elfogadha­tóbb, tisztább után, majd hosszas válogatást követően le­gyint, elővesz saját szatyrából egy újságpapírt, s a pisz­kos műanyag kosár fenéklapjára helyezve indul el a gondolák felé. Mi tagadás, az önkiszolgáló közért-, csemege- és tejter­méküzletek műanyag kosarai gondozatlanok, piszkosak, gusztustalanok és ragadnak a zacskós tej, a zöldségfélék, a tasakokból kiszivárgó különféle tejtermékek maradvá­nyaitól, enyhén szólva tisztátalanságuk káros az egész­ségre. Alig akad tiszta kosár, majdnem mindegyikben a fenékhez ragadt sok-sok pénztárblokk, az előzőleg vásá­rolt árukból elszóródott, vagy kifolyt étel-ital „minták” gyülekeznek, s láttunk már olyan „védekezést” is' elle­nük, hogy a vásárló — elkerülni akarván a kosár egyéb­ként kötelező használatát — a piszkos kosarat karjára akasztotta, s a vásárolt kenyeret, sajtot, felvágottat tenyerében tartva vitte a pénztárhoz. Ez mindenesetre jobb megoldás, mint a papírbéléses kosárba rakás, mert a pénztárnál úgyis átteszik a vásárolt árut egy másik kosárba, amelyik esetleg éppen olyan piszkos, mint a papírbéléssel „fertőtlenített” volt. Kérdezték már néhányan: miért nem ellenőrzi rend­szeresen a KÖJÁL az üzletek műanyag kosarainak álla­potát? Ügy gondoljuk azonban, hogy nem ez a megoldás, hanem inkább az, hogy az üzletvezetők ügyeljenek job­ban a kosarak tisztán tartására, mert azért akadnak üz­letek, ahol nincs sok panasz ebben az ügyben. Van ABC-áruház, ahol kívül és belül rendszeresen tisztára törlik a műanyag kosarakat, eltávolítják belőlük a szeny- nyeződéseket. Az üzlet vezetője mindig azt a dolgozót bízza meg ezzel a feladattal, aki éppen ráér. Persze azért az sem ártana, ha időnként a KÖJÁL is szemmel kísér­né a higiénikusabb körülmények helyzetét az önkiszol­gáló boltokban... Ez talán jobban ösztönözne minden üzletvezetőt a kulturáltabb körülmények betartására. a. ő. Levelünkkel azért keres­tük meg a szerkesztőséget, hogy más községekben is ol­vassanak a példánkról és kövessék azt. Eddig mi, nyugdíjas asszonyok is a négy fal között töltöttük el az időnket, de most már a kultúrházunkban második otthonra találtunk. Megala­kult nálunk a nők klubja, ahol együtt kézimunkázunk, MIT MONDA JOGSZABÁLY? Több olvasónk érdeklődik a román vámszabályok fe­lől. Igaz-e, hogy a gépkocsi­val- utazóknak üzemanyag­utalványt kell vásárolniuk, mert csak így kaphatnak üzemanyagot ? Milyen áru vihető ki vámmentesen, és mihez kell külön engedély? Milyen különleges szabályok vonatkoznak a határsávfor­galomra? Vámmentesen bevihető 2000 lej értékű nem keres­kedelmi mennyiségű áru (a használt ruhanemű és a nem eredeti csomagolásban levő gyógyszer kivételével), vám fizetésével pedig 25 ezer lej értékű. Tartós hasz­nálati tárgyakból fajtánként több is bevihető. Ezekből 1 darab vámmentes, a máso­dik után 20 százalék, a har­madik után pedig 40 száza­lékos vámot kell fizetni. Kü­lön engedély alapján vihető be fegyver, gyógyszer, sajtó­termék. Muzeális tárgy 2000 lej értékig külön engedély nélkül bevihető, ezt megha­ladó érték felett — a szak­értői vélemény alapján — vámot kell fizetni. A beje­lentett, de be nem vihető árukat a vámhivatal raktá­rozza és erről elismervényt állít ki. A vámhivatal raktá­rából az árut a raktározási elismervény felmutatása mellett és kizárólag a hely­színen lehet átvenni. A 45 napon belül ki nem váltott árukat a vámhivatalnak joga van értékesíteni. Minden áruról, amelyet az utas be­vinni vagy kihozni szándé­kozik, szóbeli árunyilatkoza­tot kell adni, ellenkező eset­ben a vámkezelhető mennyi­ségét is legfoglalják, és el­járást indítanak. A Romá­niába beutazók az útiholmi­jaikat előre is küldhetik, il­letve az részükre utólag is feladható. Ezeket a poggyá­szokat a határvámhivatalok vámkezelés céljából az ille­tékes belterületi vámhivata­lokhoz továbbítják. A gép­kocsival beutazók a határát­kelőhelyeken, illetve Romá­nia területén, a pénzbeváltó­helyeken vásárolhatnak le­járt üzemanyag-utalványt, amelyért a benzinkutak üzemanyagot szolgáltatnak ki. A fel nem használt utal­ványok visszaválthatók. A Romániából való kiutazás­kor az utas a saját útihol­miján kívül engedély nélkül 1000 lej értékű árut hozhat ki vámmentesen. Kihozható ezen felül még további 15 ezer lej értékű áru, ha az nem tartalmaz kereskedelmi mennyiséget, de ez után vá­mot kell fizetni. Romániá­ból való kiutazás esetén az 1000 lej értéken felüli áruért nem kell vámot fizetni, ha azt az utas bizonyítottan konvertibilis valutáért vásá­rolta. Csak engedéllyel hoz­ható ki bőr- és szörmeáru (kivéve, ha konvertibilis va­lutáért vásárolták). Párna, ágytoll és pehelypaplan csak 10 százalékos kiviteli illeték megfizetése mellett hozható ki. Ezenkívül a külföldi ál­lampolgárok 100 százalékos kiviteli illeték megfizetésé­vel kihozhatnak 150 gramm húskészítményt, 250 gramm konzervet, 150 gramm száraz tésztát, 150 gramm édessé­get, 1 liter égetett szeszes italt, két liter bort vagy sört. A kiviteli illetéket saját or­száguk pénznemében kell fi­zetni. Nem hozható ki azon­ban nyers hús, étolaj, liszt, rizs, kakaó, tiszta szesz, zöld­ség, gyümölcs, méz és do­hánygyártmány. A banken- gedéíyen szereplő csekket és készpénzt — legfeljebb 500 lejt — lehet bevinni. Bár­milyen más külföldi fizető- eszközt korlátlanul lehet be­vinni. A Romániából kiuta­zók az igazoltan bevitt és fel nem használt fizetőeszközö­ket engedély nélkül kihoz­hatják, azonban azt a legkö­zelebbi romániai beutazásuk alkalmával csak magyar pénzintézetek által kiállított új kiviteli engedéllyel vihe­tik vissza. A magyar állam­polgárok által engedély nél­kül birtokban tartható 400 forintot meg nem haladó ér­tékű lej Romániába szintén csak a magyar pénzintézet által kiállított kiviteli enge­déllyel vihető be. A határ­sávforgalomra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák azokra a magyar állampol­gárokra, akik egy hónapon belül többször utaznak be (150 lej értékű áru vihető be, 250 lej értékű hozható ki vámmentesen, további 250 lej értékű áru pedig kiviteli illeték fizetésével). Dr. Serédi János A kiskereskedők és a kisiparosok sokat segíthetnek a lakos­ság jobb ellátásában. A Békéscsabán, a Lencsési úton nyílt lángossütő rövid idő alatt népszerű lett Fotó: Lónyai László A fákért aggódunk 'Városlakó emberek vagyunk, lakótelepen élünk, ezért gyak­ran kirándulunk. Ilyenkor, má­jusban gyönyörű a természet, minden újjáéled, azaz éledne, ha azt vandál emberek meg nem akadályoznák. Az egyik vasár­napon férjemmel kerékpárral in­dultunk a Dobozi úton Szana- zug felé. Az úttest jobb olda­lán csodaszép, magas nyárfák^ emelkednek. Árnyékot biztosíta­nak az arra haladóknak, fel­fogják a port, hasznosak és szé­pek. A várostól két kilométerre, a nagyréti iskola környékén azonban megdöbbenve vettük észre, hogy két hatalmas nyár­fa két-két helyen fűrésszel kö­rül van metélve, és bevágva. Egy arra járó embertől kérdez­tük, mire jó ez. Szerinte valaki így akarja elérni, hogy a fa szép csöndesen elszáradjon. Manapság már az emberek többsége felismerte a fák jelen­tőségét. Falvak, városok lakói fásitanak. Ki lehet az, és mi­lyen indok alapján, aki halálra ítéli a fákat? Dudás Antalné Békéscsaba. Lencsési úti olvasójuk

Next

/
Thumbnails
Contents