Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-27 / 122. szám
1981. május 27.. szerda Szomszédolás CSONGRÁD it HEGYEI HÍRLAP A Csongrád megyei Hírlap jegyzetében a DÉLÉP gazdasági igazgatója elmondta, hogy a jövő a jobban gazdálkodóké, s akik nem jól bánnak a forgótőkéjükkel, azok lemaradnak a versenyben. S azután jön a kötbér, a pereskedés, mint ahogyan ma divat fülemülepereket folytatni. Egy másik írás a makói bíróság folyosóján készült, ahol egy ügyvéd saját kereseti lehetőségének sakkot adva próbálta ügyfelét rábírni, hogy vonja visz- sza bírósághoz benyújtott feljelentését. Gyakran előfordul, hogy egymásnak akarnak kárt okozni a szomszédok, természetesen, mindig van vesztes. Csakhogy, aki mert az nyer alapon, új pereskedésbe kezdenek, s ez megy vég nélkül. Ahogy az újságíró utolsó mondatában megjegyzi, korunk állapotáról jellemzés a perekről festett kép, ám mindenképpen pozitív, hogy az ügyvéd ilyenképpen igyekszik óvni az embereket egymás sértegetésétől. Nagyobb a gondjuk az érettségizőknek, Csongrád megye középiskoláiban 2190- en végeznek, a -gimnáziumokban 787-en. A munkáltatók szigorúak: 93 gimnazistának ígérnek több műszakos fizikai, 10 volt diáknak irodai munkát. Sokan „kivárnak”, mások kiskaput keresnek, többen a szakmunkásképzőbe mennek tanulni. A munkaerő kereslet-kínálati törvénye felborzolja az életbe indulók kedélyeit, de a tapasztalatok szerint szeptemberre megoldódnak az elhelyezkedési gondok Csongrád megyében is. te mouiAiijíi teriiogtri«; HAJDÚBIHARI NAPLÓ A Hajdú-Bihari Naplóban olvastam, hogy 22 ezren neveztek be — az először 1969- ben meghirdetett — Korunk Valósága vetélkedőre az idén. Most feltették a szervezők önmaguknak a kérdést, hogyan fejlesszék tovább azt a vetélkedősorozatot, amely az elmúlt években szervezettebbé tette a közművelődést. Ez évtől a régi céllal, de új formában hirdették meg. Az elsőként jelentkező brigádok alapfokú, a több éve versenyzők emelt szihtű, és egy önművelődési tagozat keretében vehetnek részt a mozgalomban. Meglepő, és az üzemek szakemberei számára felvet néhány kérdést, hogy a 22 ezer jelentkező közel 77 százaléka az alapfokú tagozatot választotta. Ezzel együtt az új formában meghirdetett mozgalom azt is igazolja, hogy a munkásművelődésre társadalmi szinten van igény és szükség. Egy másik írás arról szól, hogy a közelmúltban megalakult a Hortobágyi Idegen- forgalmi Bizottság elkészítette a VI. ötéves terv idegen- forgalmi programját. Ebben a tervidőszakban 40 ezer négyzetméter alapterülettel bővül a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat. A debreceni Nagyerdőben a gyógyfürdő mellé új termálfürdőt építenek, korszerűsítik ahaj- dúszoboszlói • gyógyfürdőt, megkezdték a bihari Remete-tó fejlesztését. Az idén felújítják a hortobágyi ki- lenclyukú hidat, fejlesztik a polgári kempinget, Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu határában új kempinget létesítenek. Másodízben került megrendezésre a debreceni sport- csarnokban a XXX. cselgáncs Európa-bajnokság. A rangadóra 26 országból 146 dzsúdós érkezett, s az első aranyérmet Vachon, a technikás francia szerezte, közben folyton kopogtak az írógépek és a telexek, mert 62 külföldi újságíró tudósított az eseményről. A Szolnok megyei Néplap adta hírül a Palotási Állami Gazdaságból, hogy kikelt másfél millió kiskacsa, amiknek törzsanyagát Angliából importálták. A legeltetés és intenzív takarmányozás eredményeként az egyedek két hét alatt elérik a 80 dekás súlyt, 49 nap alatt a 2,7 kilogrammot, így már értékesíthetők. Ezzel a módszerrel egy kiló hús előállítása 26— 27 forintba kerül. Nagyban és kicsiben is folyik a kísérlet az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet jászboldoghá- zi állomásán. Mintegy kétezer növénnyel kísérleteznek, köztük az idén száz búzafajtával, s legtöbbet a Martonvásári 9-es búzától várnak, termőképesség és sütőipari érték tekintetében. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat Szolnokon szerszám- és kisgépkölcsönző-boltot nyitott több éve, ám van olyan gép, amely egyszer sem volt kölcsön, s van olyan, amely hiányos felsze- reltségű. Tehát, nem olyan közkedvelt a szerszám- és kisgépkölcsönzés, mint azt gondolták. Ezért a vállalat a következő hónapban változtat a feltételeken, a készleten, és igyekszik a termelők érdeklődését is felkeltesni. Tóth Kati néni érdekes életútjáról számol be a szolnoki lap. Az idős asszony a két világháború alatt, s utána önkéntes ápolónőként dolgozott, pontosan 50 évet. A Vöröskereszt centenáriuma alkalmából — az országból négyen, s köztük ő — átvehette a Florence Nightingale Emlékérmet. Florence Nightingale alapította meg az önkéntes ápolónők szervezetét. A Kati néni életéről szóló írás mottója „Én sohasem akarok gyönge lenni!” oämmRORsm A Dél-Magyarörszág hasábjain jelent meg Az orvos embersége címmel egy írás, amely a hivatás tartalmával foglalkozik. Megállapítja, hogy „Az orvos ténykedésének sikere — le merem írni — nem kizárólag tudásában, hanem egyéniségében is rejlik, mert végül is emberi mivoltáról képes a beteg számára elfogadható, vagy elriasztó képet alkotni. Ez dönti el, rá meri-e bízni — nem a javítandó autóját, tisztítandó zakóját, jól lehet ezeket a mesterembereket is megválogatja, hanem — az életét. Nem hivatásos életmentőként harmadszor is életet adott Beznovszka Lászlóné, Paula, aki mint MÁV-szolgá- lattevő Szegeden fogadta a békéscsabai vonatot, amikor látta, hogy egy anya gyermekével a vonat elé ugrik. Másodpercek töredéke alatt történt, hogy Paula a vonathalál elől megmenekítette a kétéves kislányt — az anyán már nem lehetett segíteni. Amíg a mentő megérkezett, Paula a kislányt gondjaiba vette. Az egyébként kétgyermekes családanya önfeláldozó magatartásáért átvehette a Minisztertanács Életmentő Emlékérmét. Sz. J. Szolgálati lakással manipuláltak Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy vállalat alkalmazottjának és feleségének szolgálati lakás juttatott. Később a leányuk férjhez ment, és férjestül hozzájuk költözött. A szülők később — vállalatuk segítségével — összkomfortos szövetkezeti lakást vásároltak, amelybe beköltöztek, az ifjú párt azonban a szolgálati lakásban hagyták. Ez ellen a vállalat tiltakozott, majd mindkét házaspár ellen pert indított. Annak -kimondását kérte, hogy a fiatal pár a lakást köteles kiüríteni és a szülők lakásába költözni. Az alsó fokú bíróságok ellentétes ítéleteivel szemben emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A Polgári törvénykönyv és a vonatkozó kormányrendelet értelmében a lakás- bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a lakást a bérbeadónak köteles visszaadni. Ennek az előírásnak akkor tesz eleget, ha arról is gondoskodik, hogy a lakásból családtagjai vele együtt távozzanak. A lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségének a bérlő nem tesz eleget, ha olyan személyeket hagy vissza, akik az ő jogával, vele együtt laktak ott. Mindebből következik, hogy azok, akik nem önálló jogcímen tartózkodtak a szolgálati lakásban, a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlővel együtt távozni kötelesek. Mindezek alapján a fiatal házaspárnak a lakást 15 napon belül a vállalat rendelkezésére kell bocsátania, és a szülők lakásába kell költöznie. Negyedmillió késedelmi díj Egy megyei beruházási vállalat a helybeli állami építőipari vállalattal 38 lakásos lakótelepet építtetett. A munka átvételekor nagyon sok hibát állapítottak meg, amit a kivitelező időben nem javított ki. Ezért a beruházási vállalat 500 ezer forint késedelmi kötbér fizetéséért pert indított ellene. Az építőipari vállalat egyrészt arra hivatkozott, hogy a javítási munkálatok elvégzésével hibáján kívül késett, másrészt, hogy a hiányosságokat időben megszüntette. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság ezt a védekezést nem fogadta el, mert a vállalat a késedelmet kimenteni nem tudta. Sem a lakásokat, sem a közös helyiségeket érintő munkával nem készült el határidőre. A fizetendő kötbér összegét azonban, a keresetben szereplővel szemben 50 százalékkal mérsékelve, 250 ezer forintban állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, mert a hibák meny- nyiségét, jellegét és a kijavítás körülményeit figyelembe véve, a mulasztással ez áll arányban. Az indokolás szerint az építőipari vállalat a hiánypótlás elvégzésével — mint saját jelentéséből kiderül — két hónapig késedelemben volt. Ezt részben el is ismerte. A javításban semmi sem akadályozta. Az általa felhozott bizonyítékok a késedelem kimentésére nem alkalmasak. Nem tűnik ki belőlük, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvben feltüntetett valamennyi hiba szakszerű kijavítása határidőn belül megtörtént, tehát mulasztásáért felelősséggel tartozik. II félbehagyott építkezés nem egészségrontó Egy társasház szomszédságában gyárépület és hozzá tartozó nagy telek van. Az egyik lakó a gyár ellen környezetvédelmi érdekeket sértő magatartás megszüntetése iránt pert indított. Arra hivatkozót, hogy a telken nagy mennyiségű betontörmelék és háztartási szemét halmozódott fel, amit a vállalat nem hajlandó eltávolítani. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a keresetet elutasította. Az indokolás szerint az emberi környezet védelméről szóló törvény értelmében a települési környezet védelem alatt áll. Nem szabad olyan szennyeződésnek, ártalomnak vagy más káros hatásnak kitenni, ami természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, vagy az emberi életkörülményeket rontja. A védelem a lakó-, üdülő- és intézményterületekre, továbbá az emberi tartózkodásra szolgáló egyéb területekre terjed ki. A környezet tervszerű, rendeltetésszerű és esztétikus kialakítását, fejlesztését és védelmét biztosítani kell. A települések köztisztaságának fenntartásában mindenki hathatósan közreműködni köteles. Hulladékot csak az e célra kijelölt helyen és módon szabad tárolni. — A gyár a szennyeződést tagadta, és azt állítva, hogy a bekerített telken csak hatósági intézkedésre félbehagyott építkezés maradványai vannak. A Legfelsőbb Bíróság beszerezte az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Állomás iratait és helyszíni szemlét is tartott. Megállapította, hogy a telken csakugyan félbemaradt épület alapjai láthatók. Háztartási szemét azonban nincs. A felperes keresete tehát megalapozatlannak bizonyult, ezért el kellett utasítani. Hajdú Endre D politikai ismeretterjesztésről A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkárságának ajánlatait, a HNF me- gyei elnökségének tavalyi testületi állásfoglalását, és az MSZMP megyei propaganda és művelődésügyi osztályának javaslatát figyelembe- véve határozták meg azokat a témaköröket, amelyeket a népfronttestületek által szervezett 1980—81. évi téli politikai ismeretterjesztés keretében dolgoztak fel az érdekeltek. A felkészítést vállaló párt', állami és társadalmi szervek képviselői egyúttal igyekeztek minél több szakmai és módszertani segítséget adni a vitakörök, az előadások, a fórumok stb. vezetésével megbízott propagandistáknak. Ezekben a különböző ismeretterjesztési formákban tartott rendezvényeken a lakosság nemcsak az aktuális megyei és országos feladatokról tájékozódhatott. hanem érdemleges válaszokat kapott az ott feltett kérdésekre is. A kül- és belpolitikai témákon kívül fokozott érdeklődés nyilvánult meg az oktatónevelő munkára. A tanácstagok, a lakó- és utcabizottságok alap- és továbbképzésén főként a településfejlesztéssel, az ár- és belvízvédekezéssel, valamint az iskolák bővítésével ösz- szefüggő kérdések váltották ki a legélénkebb vitát. A párt XII. kongresszusának legfontosabb fejezeteit — a helyi tennivalókkal egyeztetve — szinte valamennyi ilyen rendezvényen megbeszélték a résztvevők. A köz- művelődésről, a kulturális és művészeti életről, a tudomány és a gyakorlat szorosabb kapcsolatának igényéről viszont már kevesebb szó esett ezeken a politikai vitakörökön és tájékoztatókon. Egyébként a HNF megyei bizottsága által vizsgált 31 településen — az 1213 előadáson — közel 60 ezren vettek részt összesen. Több szifonpatront ígér az összefogás A szifonpatrongyártás bővítésére és rekonstrukciójára összefogott a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat és a Veszprémi Bakony Művek. A szifonpátronüzem gépeinek mintegy 60 százalékát a Bakony Műveknél korszerűbb berendezésekkel váltják fel, ugyanakkor felújítják az üzemépületeket is. A Bakony Művek 25 millió forintot fordít a rekonstrukcióra, a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat pedig 20 millió forinttal járul hozzá saját fejlesztési alapjából. Az összefogás eredményeként a jelenlegi évi 30 millió darabos szifonpatron-termelés 1983- ban évi 50 millió darabra emelkedik. A nyugatnémet Triumph International cég a napokban a Hotel Duna Interkontinentál báltermében nagy sikerű divatbemutatót rendezett, melyen a csinos ma- nekenek bemutatták az ismert cég 1981. évi legújabb modelljeit. Mivel a fürdőruha hagyományos, a vaspánt a karon talán az új divat?! (MTI-fotó: Kovács Gyula felvételei — KS) RUMBHNBM Mai magyar társadalom Települési viszonyok és értelmiség A szociológiai vizsgálatokból és a mindennapi tapasztalatokból ismerjük, hogy a különböző szintű települések eltérő életlehetőséget, életesélyt biztosítanak az ott élő népesség számára. A települési szintből származó egyenlőtlenség az értelmiségre is hat, mégpedig olyan módon, hogy a települési szint csökkenésével (az ún. urbanizációs lejtővel) az értelmiségi életesélyek is csökkennek, sőt, a településből adódó objektív hátrányokat talán az értelmiség éli át legmélyebben. Távolról sem lehet véletlennek tekinteni, de nem lehet csak tudati tényezőkkel sem magyarázni a felsőfokú diplomával rendelkező fiatalok törekvését, hogy elkerüljék a vidéki, különösen a falusi munkavállalást, és ha egy mód van rá, a fővárosban helyezkedjenek el. a fővárosból a falvakba Nézzük a tényeket. Budául pesttől a falvak felé halad- 3 va erősen csökken a felsőfo- ; kú végzettségűek aránya. (A 1 fővárosban 7,1, a vidéki városokban 4,3, a falvakban U 1,4 százalék.) Ezenkívül meg- | változik az értelmiség fogrí lalkozásszerkezete, mégpedig í; úgy, hogy a fővárostól az I alsóbb fokú települések felé | haladva egyre csökken a I magas, illetve nő az ala- I csony presztízsű foglalkozá- I sok aránya. Ismeretes, hogy I Budapesten él a tudósok, I írók1, művészek túlnyomó » többsége, hiszen ide kon- i centrálódnak a kutatóbázi- I sok, oktatási és kulturális | intézmények, a könyvkiadók i és szerkesztőségek, filmstú- | diók stb. De a fővárosban 1 több az orvos, a műszaki, a I jogász is, míg a falvakban a 1 pedagógus és az agrárértel- I miség. A különböző vizsgálatok egybehangzó megállapítása, hogy a fővárostól a falu felé haladva egyre nő a rossz közérzetű értelmiségiek aránya. Erre utalnak azok a válaszok, melyek az elköltö- zési szándékra, valamint a munkahelyi közérzetre vonatkoznak. Adataink szerint a megkérdezettek 13,1 százaléka szeretne faluról városba kerülni, városokból faluba viszont csupán 0,6 százalék készül. Az okok sokrétűek és összetettek. Különösen érzékenyen érinti az értelmiséget, hogy a fővárostól a falu felé haladva csökken az alternatívák lehetősége, vagyis a munkahely megválasztása és változtatása. Minél kisebb ugyanis a település. annál inkább nő, nőhet a kiszolgáltatottság érzése. Külön gond az értelmiségi nők helyzete. Kisebb települések felé haladva emelkedik az értelmiségen belül a nők aránya — mivel a pedagógusok többsége nő —, a férjhez menés lehetősége viszont (legalábbis értelmiségihez) csökken. Továbbá ismert gond a gyermekek iskoláztatási, továbbtaníttatási problémája. Tény, hogy a vidéken élő értelmiség közül sokat az ösztönöz a városba, sőt a fővárosba, hogy pvermekeik továbbtanulási esélyeit ezzel is elősegítsék. Az előbbiekhez még valamit : a kisebb települések' felé haladva a vezetés színvonala is esik (a kivételektől eltekintve). Vizsgálati adatainkból kitűnik, hogy a megkérdezett vidéki értelmiségiek több mint 15 százalékának a közvetlen felettese alacsonyabb végzettségű, mint maga a meginterjúvolt. A kvalifikálatlanabb vezető gyakran féltékeny a magasabb végzettségű beosztottakra, nehezíti azok munkáját, előrehaladását, érvelés helyett hatalmi szóval dönt. Csökken az értelmiségi jövedelem A felsorolt tényezők leginkább az igényesebb, a magasan kvalifikált értelmiségiek közérzetét befolyásolják, így az ő körükben érezhető a legerőteljesebben a kisebb településről a nagyobbra, vidékről a fővárosba törekvés szándéka. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a nagyobb városok, különösen a főváros — a már említett okok miatt érthetően — sokkal inkább vonzzák a kvalifikált értelmiséget, valamint, hogy ily módon a budapesti munkaadóknak több és jobb jelentkező között van módjuk választani, akkor különösen veszélyesnek látszik, hogy a kisebb településekről a viszonylag kevés kvalifikált értelmiségből is oly nagy számmal törekszenek eltávozni. E probléma figyelemre méltó már csak azért is, mert egyben azt is jelzi, hogy a végleg letelepedettek egy része esetleg azért elégszik meg környezetével, mert gyengébb felkészültsége miatt másutt hiába is keresne helyet, vagy mert igényszintjét alacsonyabbra állította. Az értelmiség összetételének ilyen alakulása pedig tovább
