Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-27 / 122. szám
1981. május 27., szerda o A Sárréti Tejüzem naponta látja el a fél megyét friss tejjel és tejtermékkel. A vaj csomagolását automata gépsor végzi Fotó: Veress Erzsi Együttműködési megállapodás öt évre szóló együttműködési megállapodást kötött a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat hét konfekcióipari vállalattal, illetve szövetkezettel. A megállapodás értelmében ezentúl az LSZV szovjet megrendelésre gyártott trapper és weekend anyagait a szegedi és a Salgótarjáni Ruhagyár, a Carbon és a Mohácsi Könnyűipari Vállalat, valamint a Minta Női Szabó Ktsz, a Heves megyei Ruházati Szövetkezet, a debreceni Minőségi Szabó Szövetkezet konfekcionálja. Ez évente 8 millió rubel értékű, 2 millió négyzetméter trapper és weekend szövet farmeranyag öltözékké való feldolgozását jelenti. Az együttműködés közös kockázatvállaláson alapszik, s minden résztvevő számára kötelező feladatként jelöli meg az önköltség csökkentését. A szerződésben megfogalmazták azt is, hogy a jövőben közös piackutatást végeznek. Tervezik, hogy a szovjet exportkínálatot a szafari típusú öltözékkel gazdagítják. Ennek jegyében elhatározták, hogy októberben Moszkvában, a kooperáló magyar vállalatok önálló kiálítást és divat- bemutatót tartanak. csökkenti az amúgy is gyengébben ellátott települések vonzerejét, és ezzel bezárul a társadalmilag hibás kör. A következőkben érdemes közelebbről iß szemügyre venni néhány életmód-meghatározó elemet, mégpedig a települési szintek' és az értelmiségi szakterületek oldaláról. Jelentőségének megfelelően elsőként vegyük az anyagLjövedelmi viszonyokat. A különböző vizsgálatok egybevágó megállapítása, hogy Budapesttől a falvak felé haladva csökkennek az értelmiségi jövedelmek. Ez a jövedelemcsökkenés mindenekelőtt az alábbi tényezőkkel függ össze: az értelmiségen belül nő a pedagógusok, a nők és a fiatal pályakezdők aránya, és mint ismeretes, ők a legalacsonyabban fizetett diplomások. Sőt, a települési szint csökkenésével csökken a mellékmunka vállalásának a lehetősége Is. Pedig, ha a hivatalos, vagyis a főállásból származó fizetéseket hasonlítjuk össze, azt találjuk, hogy az azonos foglalkozási ágakban, a nemi hovatartozást és a szolgálati időt is figyelembe véve, szinte alig van eltérés a fővárosi és a vidéki, illetve a vidéki városi és a falusi értelmiségi jövedelmek között. Ez az egyenlőség azonban voltaképpen egyenlőtlenség, hiszen minél kisebb településen, a nagyvárostól minél távolabb dolgozik egy értelmiségi, annál költségesebb, ha ténylegesen értelmiségi életmódot kíván élni. Talán elég, ha arra hivatkozom, hogy némileg emeltebb szintű igényt kielégítő anyagi. szellemi, egészségügyi szolgáltatás eléréséért legtöbbször utazni kell, és nem is keveset. Külön kell itt utalni arra az esetre, ha a vidéken (különösen falun) élő értelmiség felsőfokú intézetben taníttatja gyermekeit, és fizeti azoknak lakás- és egyéb költségeit. Indokolt tehát, hogy a vidéki, de különösen a falusi értelmiségiek jövedelemkiegészítő tevékenységet vállalnak, még akkor is, ha a nagyobb településen élő kollégáikkal ellentétben a jövedelem forrása nem szakmájukon belül, hanem azon kívül van. így alakul azután ki az a helyzet, hogy különösen falun a keresetkiegé- szítő melléktevékenység az esetek többségében (az orvosok' kivételével) a mező- gazdasághoz kapcsolódik, mint növénytermesztési, állattenyésztési munka. Ez azonban az értelmiségi életmód szempontjából újabb feszültségek forrásává válik. Amennyiben ugyanis ez a fajta elfoglaltság már pénzkereső tevékenység célját szolgálja (túllép a kedvtelésből a hobbiból végzett időtöltésen), meglehetősen sok energiát és időt emészt fel. viszonylag kevés anyagi ellenérték fejében. (Közgazda- sági számítások szerint ugyanis a mezőgazdasági kistermeléssel biztosítható órabér értéke 10 forint körül mozog.) Lakás és életminőség Az anyagi és jövedelmi viszonyok mellett — azzal szoros összefüggésben — a másik nagyon lényeges, életminőséget meghatározó tényező a lakás. Az értelmiségiek lakásviszonyait számos körülmény befolyásolja, így többek között a foglalkozás presztízse, a helyi szükségletek, a település fejlettsége, a jövedelmek, a helyi normák, az iskolai végzettség stb. Azt lehet mondani, hogy a lakás talán az egyetlen olyan figyelemre méltó tényező, amely a fővárostól az alacsonyabb szintű települések felé haladva növekvő előnyöket biztosít az értelmiség Építik az ország legnagyobb völgyzáró gátrendszerét Az Almásfüzitői Timföldgyárban keletkező vörösiszap elhelyezésére hatalmas természetes tározók kialakítását kezdték meg Almásneszmé- lyen. A Gerecse-hegység egyik — mezőgazdaságilag nem hasznosítható — térségében levő terjedelmes völgyeket teszik alkalmassá az óriási mennyiségű iszap befogadására. Nagy teljesítményű munkagépekkel már mélyítik, alakítják a völgyeket, vízfolyásokat, patakokat helyeznek át más területekre, majd földgátakkal zárják körül a tározóhelyeket. A nagyszabású munka befejezése után ez lesz az ország legnagyobb völgyzáró gátrendszere. Az almásfüzitői üzemben minden tonna timföld gyártásakor két köbméter vörösiszap keletkezik. Ez a melléktermék még sok értékes anyagot, például vasat is tartalmaz. Mindaddig azonban, amíg nem dolgoznak ki gazdaságos eljárást az iszap hasznosítására, gondoskodni kell tárolásáról, megfelelő elhelyezéséről. A gyár közelében levő össze iszaptároló már megtelt, s ezért kényszerülnek most az üzemtől 13 kilométerre levő Almás- neszmélyen kialakítani az új tározókat. A hidrológiai és környezetvédelmi előírások figyelembevételével készülő új tározókba évenként 600— 700 ezer köbméter iszapot helyezhetnek el, s ezzel 30—40 évre megoldják a timföldgyártás legsúlyosabb gondját, a vörösiszap tárolását. Szivattyúk segítségével. földbe fektetett csöveken szállítják majd a harminc-negyven százalékos nedvességtartalmú iszapot a helyszínre. Az iszapból leülepedő, és értékes lúgokat tartalmazó vizet ugyancsak csöveken visszavezetik a gyárba és újból felhasználják. számára. Az adatok nyelvén ez azt jelenti, hogy például szolgálati lakásban lakik a budapesti értelmiség 2 százaléka, a vidéki értelmiség 20. és ezen belül a falusi értelmiség közel 30 százaléka. Ez a tény egyértelműen arra utal, hogy különösen a pályakezdő értelmiséget a lakáshoz jutás nagyobb esélye vidéki munkavállalásra ösztönzi, ösztönözheti. A lakáshasználati jogcím- | rnel kapcsolatban utalni kell | arra is, hogy a fővárostól a 3 falu felé haladva nemcsak a £ szolgálati lakással rendelke- jí zők aránya növekszik, ha- 4 nem a saját tulajdonú la- | kással (családi házzal) ren- | delkezők aránya is. Mégpe- | dig a következőképpen: a c budapesti értelmiség 22 szá- zaléka, a vidéki értelmiség ^ 31, és a falusi értelmiség kb. £ 40 százaléka tulajdonos. A | tulajdonjogcím viszont néhány figyelemre méltó gazdasági, szociológiai problémát hordoz. Először is a lakás, családi ház vásárlása vagy építése nagy anyagi ter-> hét ró a tulajdonosra. Másodszor: akadályozza a mobilitási esélyeket, mégpedig olyan módon, hogy alacsonyabb szintű településen számos esetben a „röghöz- kötés” funkcióját tölti be. Mindent összevetve, a vizsgálatok alapján megállapítható egyrészt, hogy a fővárostól a falu felé haladva szaporodnak' az értelmiségi J „életteret” kedvezőtlenül befolyásolj tényezők, bár ezek nem egyformán érintik az értelmiség különböző szakmai csoportjait; másrészt a hátrányok ellensúlyozására szinte egyetlen számottevő tényező szolgál, mégpedig a lakás, ebben ugyanis a vidéki értelmiség helyzete kedvezőbb, mint a budapestieké, aminek jelentősége (különösen a pályakezdők esetében) felbecsülhetetlen. Május vége — június eleje a kertben A hosszan elnyúló tél és a kora tavaszi fagyok elég sok kárt okoztak a kertekben, ezért fokozottan kell törődnünk a növények védelmével. A szőlők többsége már 3-4 leveles. Ilyenkor lehet és kell megakadályozni az atkák és a lisztharmat elszaporodását. Kombinált permetezéssel a szőlőorbánc és a szőlőilonca ellen is védekezhetünk. Dithane M—45 0,2, Thiovit 0,5.. Bi—58, EC 0,1 és 0,05 százalékos Nonit keverék a legalkalmasabb erre a célra. A gyümölcsfák növekedése és a termés biztonságának érdekében fordítsunk egv kis időt a mechanikai védekezésre! Ebben az időszakban kelnek az amerikai fehére szövőlepke tojáscsomóiból a kis hernyók. Leghatásosabb védekezés, ha ezeket a fészkeket levágjuk, és megsemmisítjük. Rajzik az almamoly is. A permetezéseken kívül nagyon jól beválik, ha a fák törzseire hernyófogó öveket helyezünk el. Érdemes néhány szót szólni a különösen veszélyes almafa varasodásáról, hiszen a múlt évben a csapadékos időjárás hatására. erősen fertőződtek ezzel a gombával a fák. A piros bimbósnak nevezett fejlődési szakasz után az almafa érzékeny a rézre, ezért ettől az időszaktól kezdve növénykímélő szerek használandók. Ilyen szempontból legkedvezőbbek a szisztematikus gombaölők, a 0,1 százalékos Topsin—Metil 70 WP vagy a 0,12 százalékos Chinoin Fundazol 50 WP. Használatukkor a fiatal, fejlődő levelek és az egyre növekvő hajtások a kedvező beáramlás miatt nemcsak a varasodás, hanem a lisztharmat ellen is belső védelmet nyernek. Jó hasznát vehetjük a szisztematikus szereknek lappangó fertőzések elhárításában, mivel jó felszívódóképességük miatt gyógyító hatásuk fokozottan érvényesül. Bekerülnek a növénybe, így hatásuk bizonyos mértékben független a környezeti hatásoktól. A megfelelő védőhatás eléréséhez legalább 3-4-szeri, 8—10 naponként rendszeresen végzett permetezésre van szükség. Akkor jó a behatolás a növénybe, ha a szövetek fiatalok, nedvdúsak, és az almafák viszonylag nagy lombfelülettel rendelkeznek. A nagyobb lémennyiség eredményességére ez ad magyarázatot. Az erős hajtásnövekedés idején a permetlevet kiegészíthetjük kontakt hatású szerekkel: 0,2 százalékos Dithane M—-45 vagy 0,3 százalékos Zineb adagolásával is. A szisztematikus hatású gombaölők köre várhatóan a kiskertekben is bővülni fog egy új, kiváló tulajdonságokkal rendelkező készítménnyel. Egy és ugyanazon vegyszerrel. a 0,04 százalékos Rut)i- gannal —• egy menetben — leküzdhető az alma két legveszedelmesebb betegsége, a varasodás és a lisztharmat. A Rubigan teljesen veszélytelen a növényre, serkenti a hajtások és levelek egészséges kifejlődését, melynek eredményeként erőteljessé, sötétzölddé válik a lombozat. Mivel a Rubigan nem hagy maradandó permetlényomot a gyümölcsön, így a gyümölcs fajra, illetve fajtára jellemző színkialakulását gátolja. Az almáültetvényekhez hasonlóan a körtésekben is sok károsító telepedett meg a múlt évi csapadékos idő hatására. Közülük legjelentősebbek a körtelevélbolhák. A levélbolhák a körte leveleit és hajtásait károsítják. A fiatalabb levelek befűződnek, deformálódnak, és fejlődésükben megállnak. A lárvák szívogatása nyomán a levelek kisebbek maradnak, súlyosabb esetben lehullanak, és így a hajtásnövekedés megáll. A zsenge gyümölcs a károsítás hatására kisebb-nagyobb mértékben deformálódik. A levélbolhák által bőségesen termelt mézharmat a telepek helyén és annak közelében. a levelet, a hajtást és a gyümölcsöt egyaránt bevonja, s rajtuk a megtelepedő korompenész nyomán a kárkép még feltűnőbbé válik; a gyümölcs minősége romlik, kereskedelmi értéke csökken. Az erősen fertőzött, korompenészes fák fekete színe már messziről észrevehető. A rendszeres védelemben részesített körtefákon általában csak nyár végén szaporodnak el a levélbolhák nagymértékben, amikor a korán érő fajtákat már nem kezelhetjük rovarölő szerrel. A nagyon veszedelmes körtelevélbolha kifejlett alakban a kéregrepedésekben, lehullott levelek alatt telel át. Telelésük megakadályozásával célszerű megkezdeni az ellenük való védekezést, és egész éven át folytatni kell, mert évente 5-6 nemzedékük kel ki, és az ismertetett módon károsít. Virágzás előtt kezdődik meg a kelésük, színük zöldessárga, testük lapos. Fejlődésük előrehaladtával színük is sötétedik. Ivaréretlen alakjaik szárnycsökevénye- ket viselnek, kifejlett alakjaik jól fejlett szürkés árnyalatú szárnyakkal rendelkeznek. A vegetációs időszakban 0,1 százalékos Bi— 58 vagy 0,1 százalékos Uni- fosz vagy 0,15 százalékos Anthio 33 EC megfelelő védelmet biztosít. A vegetációs időszak elején 0,6—0,8 liter hektáronkénti adaggal Chinetrin 25 EC-vel permetezzünk, mert a hatóanyagok alacsony hőmérsékleten is kellő hatást nyújtanak. Az említett piretroid hatóanyagú szerek fő előnye, hogy melegvérűekre gyakorlatilag nem mérgezőek. Nem halmozódnak fel, és bomlástermékeik sem mérgezőek, így felhasználásuk nem jelent a környezetre veszélyt. Rendkívül aktívak, még az ellenálló rovatokat is pusztítják. Felhasználásukkor ajánlatos jól porlaáztó, kis cseppmére- tet előállító szórófejeket alkalmazni. Az őszibarack permetezésénél kombinált szereket használjunk. Ezzel már egyben a jövő évi károsítást is csökkenthetjük. Gondolni kell a varasodás, levélfodro- sodás, gombabetegségek és a rovarkártevők elleni védekezésre. Orthocid 0,2 plusz Thiovit 0,3, Morestán 0,05 százalékos keveréket és Dia- zinon Phenkaptont használjunk. Kajszi-, őszibarack- és mandulafáinkat a kéregmoly ellen kell védeni: használjunk Ditrifon 50 WP 0,2 és Unit- ron 40 EC 0,2 százalékos ösz- szeállítást. A cseresznye- és a meggyfákat a cseresznyelégy fokozatos rajzása miatt kell permetezni Ditrifon 50 WP 0,2 és Unitron 40 EC 0,2 százalékos oldatával. A szilvafákat ebben az időszakban a polisztigmás levélfoltosság és a levéllyukacsosodás kórokozói veszélyeztetik. Amennyiben szilvamoly is veszélyeztet, akkor kombinált védekezést használjunk. Ditrifon WP 0,2. Unitron 40 EC, Sa- fodon 40 WP 0,25 és Zineb 0,2 százalékos lével permetezzük. A sok eső és a besűrűsödött, jól fejlődő szamócaállomány és málnaültetvények ideális feltételeket teremtettek a gombabetegségek számára. Jelenleg mindkét növényen elsősorban a szürkepenész károsít. A gyümölcsökön okozott kártételük jelentős termésveszteségeket okozhat. A szüret idejének és a méhek védelmének figyelembe vételével feltétlenül védekezni kell a szürkepenész ellen. Hatásos szerek: a Fundazol 50 WP, a Topsin— M 70 WP, az Orthocid és az Ortho—Phaltán egyike. Üj helyen, a Jókai utca 1. szám alatt várja vásárlóit Békéscsabán a vetőmagbolt, ahol a növényvédő szerek széles választékát találják az érdeklődők Fotó: Veress Erzsi Százhalombattán, az erőmű szomszédságában épült fel, és a hűtővizét használja a Tempe- rált-vizű Halszaporító Társaság. Tenyésztenek aranyhalakat is, elsősorban nyugati exportra (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Módra László
