Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-27 / 122. szám

1981. május 27., szerda o Jól dolgoznak a munkaügyi döntőbizottságok Tegnap ülést tartott a Bé­kés megyei munkajogi bi­zottság dr. Molnár Margit, a megyei tanács vb munka­ügyi osztályvezetőjének el­nökletével. Megtárgyalták a békéscsabai és a gyomai Kö­rösi Állami Gazdaság mun­kaügyi döntőbizottságainak munkáját. Mind a két állami gazda­ságban jelentős szerepet töl­tenek be a munkaügyi dön­tőbizottságok. A jogszabá­lyok helyes alkalmazásával erősítik a munkafegyelmet. A Békéscsabai Állami Gaz­daságban több mint 1200-an dolgoznak. A múlt évben a gazdaság döntőbizottsága 22 panaszt tárgyalt. A többsé­get a fegyelmi és a kártérí­tési ügyek képviselték. A munkaügyi döntőbizottság határozatai ellen 5 esetben a dolgozók, 1 esetben pedig a gazdaság nyújtott be kere­setet a munkaügyi bíróság­hoz. Ugyancsak a múlt év­ben került sor a munkaügyi döntőbizottsági tagok újjá- választására. Több dolgozó először kapott ilyen felada­tot. A gazdaság vezetése és a szakszervezeti bizottság minden ágazatból delegált ülnököket, akik nagy élet- tapasztalattal rendelkeznek. A gyomai Körösi Állami Gazdaságban 553-an dolgoz­nak. Évente mintegy 30 fe­gyelmi és mintegy 20 kár­térítési határozat születik. Ehhez képest a munkaügyi viták száma nem nagy. Évente mintegy 12 esetben fordulnak a dolgozók a munkaügyi döntőbizottság­hoz. 1980-ban két dolgozó nyújtott be keresetet a dön­tőbizottság határozata ellen a munkaügyi bírósághoz. Egy esetben a bíróság meg­változtatta a döntőbizottság határozatát. A múlt évben a korábbiakhoz képest lénye­gesen kevesebb ügy érkezett a döntőbizottsághoz, mind­össze 6. A megyei munkajogi bi­zottság a megyei tanács munkaügyi osztályával kar­öltve, mind a két gazdaság­nál helyszínen is megvizs­gálta a munkaügyi viták in­tézését. Megállapította, hogy mind a két gazdaságban biz­tosítják az ügyek intézésé­hez a tárgyi és a személyi feltételeket. A panaszokat megfelelően nyilván tartják, és az intézkedés során nagy súlyt helyeznek a jogszabá­lyok betartására. A helyszíni vizsgálat tapasztalatai és a beszámoló értékelése alapján a megyei munkajogi bizott­ság megállapította, hogy a két gazdaságban jól dolgoz­nak a munkaügyi döntőbi­zottságok. Az ülésen többek között felszólalt dr. Bállá József, a munkaügyi bíróság elnöke. Rámutatott a munkaügyi döntőbizottsági tagok tovább­képzésének fontosságára. Szilágyi Ilona, az SZMT köz­gazdasági-szociálpolitikai osztályának vezetője, a bi­zottság titkára pedig a mun­kabizottsági tagok újjává- lasztásáról szólt. A nyilván­tartás foghíjjas, amit minél hamarabb pótolni kell. Kü­lönösen az egységes tovább­képzés megszervezése indo­kolja ezt. —di Az últörőszövetség érdekvédelmi tevékenysége Összehangolják a HNF közjogi feladatait Tegnap délelőtt a Hazafi­as Népfront megyei bizott­sági titkári értekezletet tar­tott Békéscsabán, az ifjúsá­gi és úttörőházban. Szikszai Ferenc megyei titkár a HNF VII. kongresszusának állás- foglalásából adódó tenniva­lókat ismertette a városi és községi népfronttestületek vezetőivel, majd Ráez Gábor, a HNF megyei politikai munkatársa a mozgalom köz­jogi feladatairól beszélt. A tanácstagi munka hatéko­nyabbá tételének lehetősége­it elemezve főként azokra a témákra utalt, amelyek a HNF idei jogpropaganda-te­vékenységének középpont­jában állnak. Ily módon az új államigazgatási eljárási törvény széles körű ismerte­téséről, a termelő üzemek dolgozóit, a kiskertek tulaj­donosait és a kertbarátklu­bok tagjait, az iskolák és szakmunkásképző intézetek tanulóit stb. érintő tájékoz­tatásról, valamint az ingye­nes jogi tanácsadás kérdései­ről is szó esett ezen a ta­nácskozáson. A résztvevők többek között egyetértettek abban, hogy a népfront ilyen irányú munkájában nem nélkülözhető a más me­gyei szervekkel, intézmé­nyekkel való szoros együtt­működés, s a tennivalók mi­nél átgondoltabb összehan­golása. Az úttörőszövetség Bé- -megyei elnöksége május 26- án, tegnap délelőtt Békés­csabán, az ifjúsági és úttörő­házban Varga Sándor elnök­letével ülést tartott. A na­pirendek előtt bejelentések hangzottak el; Varga Sán­dor megbízott megyei úttö­rőelnök tájékoztatta a testü­let tagjait egyebek között az úttörőszövetség megalakulá­sának 35. évfordulója meg­ünnepléséről. Elmondta, hogy minden városban, járásban rendeznek emlékünnepséget, amelyre meghívják az egy­kori és a mai úttörővezető­ket, s kitüntetések, emlék­plakettek, oklevelek, ajándé­kok átadására kerül sor. El­mondta, hogy június 11-én utazik egy 20 tagú úttörő­csoport a testvéri Penza me­gyébe, júliusban pedig 10 pajtás Franciaországba, egy csoport pedig az NDK-ba lá­togat. Janovszky Attila, a megyei úttörőelnökség mun­katársa a nyári vezetőképző táborok rendjéről adott tá­jékoztatást, Hanó Pál me­gyei úttörőgárda-parancsnok pedig bejelentette, hogy jú­nius 5—7-ig, Mezőhegyesen rendezik meg az összevont megyei Ifjú Gárda—Üttörő- gárda szemlét. A napirendnek megfelelő­en ezután a megye úttörő­szerveinek érdekvédelmi te­vékenységét tárgyalta meg a testület Varga Sándor elő­terjesztése alapján. Miként a beszámoló tartalmazza, az úttörőszövetség egyik fő fel­adata — miként azt a mű­ködési szabályzat is kimond­ja — hogy „képviselje és védje tagjainak és a gyer­mekkorosztály egészének ér­dekeit”. Hogyan s miként valósul ez meg? A megyei, városi, járási úttörőelnöksé­geken keresztül képviseltetik magukat azon párt-, állami, társadalmi és tömegszerve­zetek, amelyek részt vesznek a gyermekek nevelésében. A következő és nagyon fontos szint az iskola-úttörő­csapat szintje, ahol már köz­vetlenül érvényesül a gyer­mekszervezet érdekvédelmi tevékenysége, ahol a leg­fontosabb a jó együttműkö­dés az úttörőcsapat és az is­kola, a gyermekközösségek és a felnőtt úttörővezetők között. A vélemények itt természetesen gyakran üt­köznek is, s ezekben a vi­tákban mindig az a legfon­tosabb, mit kíván á gyerme­kek érdeke. A testületi ülésen ezután megtárgyalták és jóváhagy­ták a megyei úttörőelnökség mellett működő szakbizott­ságok munkaterveit, majd Bencsik Ilona, az ifjúsági és úttörőház igazgatója adott tájékoztatót az intézmény munkájáról a megyei elnök­ség tagjainak. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1981. JÚNIUS 25-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 10 812 Trabant Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Győr) 2 018 Trabant Lim. (Debrecen) 1188 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 4 945 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 793 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 792 Trabant Combi (Bp.) 1 «27 Trabant Combi (Győr) 1 254 Wartburg Lim. (Bp.) 3 470 Wartburg Lim. (Győr) 3 418 Wartburg de Luxe (Bp.) 3 190 Wartburg de Luxe (Győr) 3 575 Wartburg de Luxe, tolótetős (Bp.) Wartburg Lim., tolót. (Bp.) 377 Wartburg Tourist (Bp.) 1753 Wartburg Tourist (Győr) Skoda 105 (Bp.) Skoda 105 (Győr) Skoda 105 (Debrecen) Skoda 120 (Bp.) Skoda 120 (Győr) Skoda 120 (Debrecen) Lada 1200 (Bp.) Lada 1200 (Debrecen) Lada 1200 (Győr) Lada 1300 (Bp.) Lada 1300 (Debrecen) Lada 1300 (Győr) Lada 1500 (Bp.) Lada 150o (Debrecen) Lada 1500 (Győr) Lada Combi (Bp.) Lada Combi (Debrecen) Lada 1600 (Bp.) Lada 1600 (Debrecen) Moszkvics (Bp.) Polski Fiat 126 (Bp.) Polski Fiat 126 (Győr) Polski Fiat 126 (Debrecen) Polski Fiat 1500 (Bp.) Dacia (Bp.) Dácia (Debrecen) Zaporozsec (Bp.) 1125 3 484 3 415 3 443 3 238 2 708 2 345 9 936 9 351 541 5 763 4 562 671 6 663 5 406 1 724 2 089 785 2 155 1 063 10 503 5 686 1510 1 042 1752 3 124 1 777 32 367 Ballagnak az óvodások. A békéscsabai PATEX-óvodában bú­csúznak a gyerekek az óvó néniktől Fotó: Császár Lajos Hatékonyabbak a NEB-vizsgálatok Tárgyaltak az ár- és bér­politikánkról Árpolitikánknak a VI. öt­éves terv időszakára kidol­gozott koncepciójáról, már érezhető érvényesüléséről és várható további hatásairól tárgyalt az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­sága keddi ülésén, Bognár József akadémikus elnökle­tével, a Parlamentben. Árak, bérek és a forint vá­sárlóerejének alakulása — e fő témák köré csoportosítot­ta a képviselőknek adott tá­jékoztatóját Csikós-Nagy Bé­la államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. Élénk visszhangot keltett mindhárom kérdéskör a vi­tában, amelynek során a képviselők nem csupán egyetértő véleményüknek, hanem — a jobbítás szándé­kával — észrevételeiknek is hangot adtak. Mindenekelőtt abban értettek egyet, hogy az áraknak jobban ki kell fe­jezniük az értékviszonyokat, hatékonyabb munkára, gaz-, daságos exportra ösztönöz­zenek. Helyeslik, hogy az ár­politikai koncepciókat ilyen elvek szerint alakították ki. Foglalkozott a bizottság az 1980. évi fogyasztóiár-alaku- lás tapasztalataival is. Töb­ben rámutattak: a szüksé­ges fogyasztói áremeléseket megértéssel fogadta a lakos­ság, a többi között azért, mert idejekorán közismertté vált azok ténye, és azok köz- gazdasági háttere is. Hangverseny és kiállítás A gyulai Erkel Ferenc ve­gyes kar 1981. május 28-án, csütörtökön este 19 órakor hangversenyt rendez a Ko­hón Képtárban. A hangver­senyen — melyen Adrovicz István gitárművész is szere­pel — számos olyan művet mutatnak be, melyek - az utóbbi évek legemlékezete­sebb sikereit hozták a ve­gyes kar számára. Dowland, Lassus, Bach, Mendelssohn, Petrovics, Karai, Kodály és Bárdos kórusműveinek új­bóli műsorra tűzése szép ze­nei estet ígér. A hangverseny előtt kiál­lításon láthatják az érdeklő­dők a kórus elődjének, az egykori gyulai dalárdának 120 éves történetét. A kiállí­tás legértékesebb darabja az a plakett, melyet Erkel Lász­ló búcsúhangversenyén kap­tak az akkori dalárda dalo­sai. A hangverseny alkalmából jubilál a kórus jelenlegi karnagya, Rázga József, aki öt éve áll a gyulai Erkel Fe­renc vegyes kar élén, és működésének eddigi idősza­kában a gyulai dalosok szá­mos hazai és külföldi sikert arattak. A z MSZMP Politikai Bizottsága a múlt év októberében foglalko­zott a népi ellenőrzéssel. Ér­tékelte tevékenységét. Meg­állapította, hogy a népi el­lenőrök színvonalas munkát végeznek. A valóságot elem­ző vizsgálatok jól szolgálják az országos és a helyi dönté­sek előkészítését. Ugyanak­kor • a munka továbbfejlesz­tését is meghatározta a Poli­tikai Bizottság. A megyei NEB ennek alapján rögzítet­te a konkrét feladatokat. így vált súlyponti kérdéssé a vizsgálatok aktualitásának javítása, a lakossági javas­latokkal, panaszokkal való kiemelt foglalkozás, az együttműködés más szervek­kel, a vizsgálatok körülte­kintőbb előkészítése, a gya­koribb utóellenőrzés, és az ellenőrzés társadalmi bázi­sának kiszélesítése. Azaz a vizsgálatok hatékonyságának növelése. Megyénk népi ellenőrzési bizottságai sorra-rendre ve­szik górcső alá saját tevé­kenységüket. Elsősorban azt, hogy miként valós#fc*tták meg az MSZMP Politikai Bizottságának határozatából adódó feladatokat. Csal& ez az önvizsgálat adhatja- meg a kellő alapot, hogy minél pontosabban határozhassák meg a továbbfejlesztés teen­dőit. A tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a járási-városi népi ellenőrző bizottságok jó együttműködést alakítottak ki a helyi párt-, társadalmi, ál­lami szervekkel. Ámbár ezen a téren is akad javítanivaló, ahogy erre a mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság beszámolója is utal. A járási KISZ-szervezettel az együttműködés igen gyü­mölcsözőnek bizonyult, de csak a vizsgálat egy szaka­szára terjedt ki, a tapaszta­latok értékesítésére, gyakor­lati megvalósítására már nem. A jó együttműködés az ellenőrzendő téma megvá­lasztásában és időzítésében is megnyilvánult. Eredménye­sen szolgálja a vizsgálatok alaposságát, a hibák, a sza­bálytalanságok okainak mé­lyebb feltárását. Hasznos­nak bizonyult az a gyakor­lat is, hogy a vizsgált válla­latok, szövetkezetek dolgo­zóinak véleményét is kiké­rik a népi ellenőrök. A lakossági bejelentések­re, panaszokra is nagy gon­dot fordítanak a bizottsá­gok. Jóllehet a bejelentések száma a korábbi évekhez ké­pest csökkent. Békéscsabán a múlt évben közérdekű be­jelentések nyomán hat alka­lommal tartottak helyszíni vizsgálatokat. Néhány ügyet pedig az illetékes szervhez tettek át. Később azonban visszatértek a panaszra, s ha az intézkedés nem volt meg­felelő, azt nem fogadták el. A más szervekhez érkezett bejelentések, javaslatok és panaszok intézését is fi­gyelemmel kísérik. A mező­kovácsházi járási NEB vizs­gálati programjába is be­építette a közérdekű beje­lentések, panaszok intézésé­nek értékelését. Köztudott, hogy az ellenőr­zés eredménye végeredmény-' ben abban jut kifejezésre, hogy a megállapításokat, a tapasztalatokat milyen mér­tékben hasznosítják. Ez pe­dig a hibák megelőzését, a feltárt hiányosságok meg­szüntetését éppúgy magába kell, hogy foglalja, mint a jó tapasztalatok elterjesztését. Az ellenőrzés általános prob­lémája, a népi ellenőrzésnek is egyik gyenge láncszeme, hogy nem sikerül mindig a tapasztalatokat olyan mér­tékben hasznosítani, mint amilyen mértékű volt a való­ság feltárása. Éppen ezért tért ki az MSZMP Politikai Bizottsága arra, hogy a meg­alapozott javaslatokkal, azok következetes érvényesítésé­vel növelni kell a vizsgála­tok hatékonyságát. A népi ellenőrzési bizottságok erre a feladatra nagy súlyt he­lyeznek. Számos esetben él­nek a törvényes állapot hely­reállítására utaló felhívással és javaslattal. Békéscsabán a városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság évente 120—150 fel­hívást és mintegy 110 javas­latot tesz. A felhívásokat azonban legtöbb' esetben nem követi fegyelmező in­tézkedés, jóllehet a, körül­mények nagyon is indokolják ezeket a lépéseket. Termé­szetesen a hibák megszünte­téséről a bizottságok vég­eredményben csak az utó- vizsgálatok során győződhet­nek meg maradéktalanul. Éppen ezért gyakrabban ke­rül sor teljes körű utóvizsgá­latra, vagy ellenőrző jellegű beszámoltatásra. Az utóvizs­gálatok száma évről évre nő. Békéscsabán a városi NEB 1978-ban 27, ’79-ben pedig már 41 utóvizsgálatot tartott, a múlt évben pedig a vizs­gált témáknak több mint a felét ismét „nagyító” alá vette. Növeli a vizsgálatok hatékonyságát az is, ha a tapasztalatokat széles körben ismertetik. Békéscsabán a múlt évben 26 fórumon ke­rült erre sor. n z MSZMP Politikai Bizottsága határoza­tának feldolgozása és gyakorlati alkalmazása az el­múlt hónapokban megkezdő­dött a megyei népi ellenőr­zési bizottságoknál. Az eddig végzett munka értékelése azt mutatja, hogy a népi ellen­őrzés társadalmi bázisának erősítése, az együttműködés kiszélesítése, az utóvizsgála­tok gyakorisága nyomán ha­tékonyabbá válnak a NEB- vizsgálatok. Serédi János Vöröskereszt­ünnepség Kevermesen A kevermesi Vöröskereszt helyi szervezete — mintegy 250 aktivista részvételével — a közelmúltban ünnepi tag­gyűlést rendezett, s ezen a Magyar Vöröskereszt meg­alakulásának 100. évforduló­járól emlékeztek meg. Az előadást követően ismertet­ték a helyi alapszervezet te­vékenységét, majd öz Fe­renc, a megyei Vöröskereszt titkára jutalmakat adott át. Hozzászólásában méltatta az esemény jelentőségét, s elis­merően szólt a szervezet munkájáról is. Az ünnepség az úttörők és a női énekkar műsora után az 1979. évi egészségnevelési hét alkal­mává! készült film bemuta­tásával ért véget. Munkavédelmi kollokviumot rendeznek Szarvason A SZOT munkavédelmi osztálya, Munkavédelmi Tu­dományos Kutató Intézete, az SZMT, a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület munkavédel­mi szakosztálya és a Debre­ceni Agrártudományi Egye­tem Mezőgazdasági Főiskolai Kara közreműködésével a Gépipari Tudományos Egye­sület Békés megyei Szerveze­te Szarvason, a mezőgazda- sági főiskola épületében má­jus 28-án és 29-én rendezi meg az I. munkavédelmi kol­lokviumát, melyen mintegy 400-an vesznek részt. A kol­lokvium célja: a gazdálkodó szervek vezetőivel és a mun­kavédelmi vezetőkkel megvi­tatni a munkavédelem jog­rendszerünkben elfoglalt he­lyét, továbbá megismertetni velük a jogi, műszaki, szer­vezési és üzemegészségügyi módokat, valamint azok gya­korlati alkalmazását. A két nap alatt a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete, a Békés me­gyei Univerzál Kiskereske­delmi Vállalat, a Műszaki Árut Értékesítő Vállalat munkavédelmi felszerelése­ket, környezetvédelmi mérő­műszereket, zuhanásgátló fel­szerelést és emelőberendezés- túlterhelésgátlót mutat be. A Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat munkavédelmi könyvekből és propaganda­anyagokból rendez kiállítást.

Next

/
Thumbnails
Contents