Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
Hazánk mezőgazdasága diákszemmel 1981. május 26., kedd o Békés megyeiek a nyertesek között A Magyar Mezőgazdasági Múzeum az általános Iskolásoknak és a középiskolásoknak pályázatot írt ki „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” címmel. A pályázatra beérkezett rajzokat, batik és textilmunkákat és kisplasztikákat, a témáról szóló dolgozatokat, egyéb pályamunkákat nemrég értékelte a szakzsüri. A díjazottak és jutalmazottak népes táborában örömmel fedeztünk föl Békés megyei -diákokat is. Az általános iskolások közül közös dolgozattal a bat- tonyai Sipos László, Mudrity Iván és Sipos István érdemelt jutalmat, ők a háztáji és kisegítő gazdaságok állattartó tevékenységét jellemezték saját megfigyelésük alapján. Középiskolásaink az eredménylista szerint nagyobb sikereket értek el. Az állattartás múltját és jelenét szakszerűen bemutató dolgozatával első díjat nyert Schmidt Zsolt és Szabó László, az orosházi mezőgazdasági szakközépiskola tanulója, s ugyanebben a kategóriában részesítette a zsűri jutalomban két iskolatársuk, Lő- di Katalin, illetve Tímár Sándor munkáját. Az orosházi Horváth Ildikó is a Táncsics Gimnázium tanulója, aki a gyümölcs- és zöldségtermesztésről írt jutalmazható dolgozatot, akárcsak Benkő Károly, a gyulai kertészeti szakközépiskola diákja. Csíki Zoltán, a gyulai Erkel Gimnáziumból küldte el azt a dolgozatot, amely régi mecsterségekről, elfelejtett mesterkedésekről szól, s a jó szerkesztésű írással harmadik díjat érdemelt ki. A háztáji gazdaság szerepe a család életében volt a témája Botos Edit harmadik ' díjjal jutalmazott t pályázatának, amivel egyben az orosházi mezőgazdasági szakközépiskola hírnevét is öregbí- í tette, Sztankó Andrással és Mag Leóval együtt, akik közös dolgozatukra második dí- j jat kaptak. Végül még egy gyulai, a kertészeti szakközépiskolából, Tamás János, ; akinek „Miért készülök mezőgazdasági pályára" című munkáját érdemesítették jutalomra. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapesten ebben a hónapban külön kiállításon mutatja be a legsikeresebb alkotásokat, amelyek- nek alkotói a vasárnap, május 24-én megtartott ered- ; ményhirdetésen vehették át , a díjakat a fővárosban. Bz átárazás néhány tapasztalata a tanácsi és szövetkezeti iparban Az 1980-as gazdasági évben a vállalati, a népgazdasági szakembereknek egyaránt nagy problémát jelentett az 1979. évi báziseredmény korrekciójának reális végrehajtása. Ismert, hogy az 1980. január 1-i ár- és szabályozó rendszer módosításával összefüggésben a vállalatoknak, szövetkezeteknek az új feltételeknek megfelelően meg kellett határozniuk induló gazdasági helyzetüket. Az előző átárazások, eredménykorrekciók azt bizonyították, hogy az egyoldalú tévedések jellemzőek ezekre a munkákra. Nagyon sok vállalat, szövetkezet kedvező bázisa kialakításával igyekezett néhány évre biztosítani, megteremteni a bérfejlesztési lehetőséget. Az 1980. év elején szerzett elemzési és ellenőrzési tapasztalatok azt igazolták, hogy ezek a korábban észlelt egyoldalú — a vállalat javát szolgáló — fogyatékosságok ezen átárazási munkákra is jellemzőek. A népgazdaságnak, az állami költségvetésnek alapvető érdeke fűződik a készletek reális átértékeléséhez, a bázis bérfejlesztési mutató kialakításához, s így gátolható meg a hatékonyság javulása nélküli bérkiáramlás, az indokolatlan tartalékképződés. Az eredmények messze a nem várt szint felett alakultak. A szövetkezeti ipar, építőipar összevontan féléves szinten elérte az átárazott 1979. éves nyereség több mint 75 százalékát. A szektoron belül egyes szövetkezetek az átárazott 1979. éves szintű nyereségüknek többszörösét realizálták. A tanácsi vállalatok ugyanilyen ágazatában globálisan nem volt tapasztalható aránytalanság, de egyes vállalatok itt is magasabb eredményt realizáltak az átárazott bázis éves szintű nyereségüknél. Mindezek a jelzések indokolttá tették a második félév során e téma széles körű ellenőrzését. Hz ellenőrzés Pénzügyi-gazdasági ellenőrzés keretében 16 gazdálkodónál vizsgáltuk a báziseredmény átárazását. Ebből 4 tanácsi vállalat, 12 ipari szövetkezet volt. A tizenhat vizsgálat közül háromnál hibátlanul történt meg az átértékelés. A többinél a hibák nagysága, volumene különböző volt. Négy vizsgálat a vállalat javára, kilenc a gazdálkodó terhére tett megállapításokat. A gazdálkodók által kimutatott 37 millió forint átárazott báziseredményt 79 millió forintra korrigálta a revízió. A számok tehát egyértelműen az egyoldalú tévedések tendenciáját támasztják alá. Legnagyobb eltérés az 1979. évi árbevétel korrekciójánál volt. Itt is elsősorban a saját számlás export árbevételének átárazási lehetőségei körül voltak értelmezési problémák, és ebből eredően jelentős tévedések. Gyakori volt, hogy a gazdálkodók az 1979. évi saját számlás exportárbevételüket az 1980. január 1-i belföldi induló árakkal korrigálták abban az esetben is, ha ezeket az árakat nem közölték a külkereskedelmi vállalatokkal, és 1980. ájfri- lis 1-ig ilyen relációban, ilyen áron értékesítés nem történt. Pozitívumok A vizsgálatok nagyon sok pozitív jelenséget is megállapítottak a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásában. Olyan jelenségeket, melyek még nem általánosan elterjedtek ugyan, de a nehezebb gazdálkodási körülményekhez való alkalmazkodás első próbálkozásai, jelei, így a vizsgálatok gyakran számoltak be a termelékenység növekedéséről; a takarékos (elsősorban anyag, energia) költséggazdálkodás megindulásáról; gazdaságtalan termékek, tevékenységek mérsékléséről, megszüntetéséről; gazdaságos, új termékek bevezetéséről; hatékonyabb nyereséget biztosító tőkés export fokozásáról; létszám érdemi csökkentéséről, átcsoportosításáról. Külön is kell szólni az egészséges kockázatvállalásról. Egyik könnyűipari ágazatba tartozó ipari szövetkezet az anyagellátásban meglevő kedvezőtlen helyzethez igazodva nem csupán már megkötött szerződésre termelt, hanem — vállalva a szerződés nélküli termelés értékesítési nehézségének kockázatát — a meglevő anyagát feldolgozta készárura, és a legyártott késztermékére keresett piacot. A kockázat vállalását siker koronázta. A jó minőségű termékeit sikerült hamar értékesíteni. Ezáltal a készlet- gazdálkodása, valamint általános pénzügyi helyzete nagymértékben javult. Eredmények Ha a tényleges eredmé- I nyékből akarunk a korrek- I ció végrehajtásának helyes- I ségére következtetni, akkor nem a legmegnyugtatóbb képet kapjuk. A szóban levő gazdálkodók (49 egység) mintegy 15 százaléka alatta maradt az átárazott báziseredménynek. Húsz százaléka közel azonos, vagy alig magasabb eredményt ért el, míg 30 százaléka legalább kétszeresét, vagy többszörösét érte el a korrigált báziseredményének. Ha ehhez hozzávesszük — a már említett — előző évi helyszíni tapasztalatokat, akkor kijelenthetjük, hogy a 30 százalékos körbe tartozó gazdálkodók többleteredménye égy részének nem a hatékonyság. hanem az átárazás hibái, hiányosságai a forrása. Itt azonban ismét meg kell jegyezni, hogy nem minden esetben a rendeletek kijátszásáról van szó. Az I átárazás jog szerinti végrehajtása is magában hordozta a hatékonyság nélküli többleteredmény elérését. Az 1977. évi költségekre I épülő induló árak egy ala- I csonyabb bázisárbevételhez, I illetve nyerséghez vezettek. I 1980. április 1. után új árat I lehetett meghatározni, mely- I lyel a gazdálkodók jelentős része élt is, így a báziseredményt jelentősen csökkentő tényezők hatása csak az első negyedévben jelentkezett. Ezek után természetes, hogy a „hatékonyságon” alapuló bérfejlesztés lehetősége is szélesre nyílt a gazdálkodók előtt. A szóban levő gazdálkodók mintegy harmada valósított meg 8—9 százalékot meghaladó bérfeilesz- tést. Különböző mértékű tartalékkal rendelkezik a vállalatok, szövetkezetek közel 60 százaléka. Az elmúlt évben a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásában fellelhetők voltak a hatékonyság jelei, a kedvező tendenciák, törekvések. Ezek mellett ^azonban az elért többleteredmény egy részének forrásaként az átárazási hibák, hiányosságok, az átárazásban rejlő lehetőségek vélelmezhetők. A végleges választ ezekre az 1981. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzések adják majd meg. Hőgyes Endre PM Bev. Főig. Békés megyei Hiv. osztályvezetője Uj szakma született Nem egyik napról a másikra, de mégis gyorsan és olyan erőteljesen történt a változás, hogy öt-hat év alatt kétszer formálta át a cég nevét. A Békés megyei Kéményseprő Vállalat előbb csak „és”-sel kapcsolta magához a tüzeléstechnikát, hogy jelezze az új profil megjelenését. Majd a tevékenységében végbement átalakulás hatására 1980-ban csak az utóbbi elnevezés maradt meg. Kifejezve azt, hogy a hagyományos kéményseprési munkákkal szemben az új került túlsúlyba. Annyira, hogy nemcsak a tüzeléstechnikai részlegre jellemző, de maguk a kéményseprők is részt vesznek benne: olajkályhákat javítanak, és vegyszeres kazántisztítást is végeznek. Valami van, de nem az igazi Az új profil kialakítását 1975-ben kezdte meg a vállalat. két évvel az első olajárrobbanás után, amikor még annak különösebb következményét nem érezte az ország. Azonban az akkor új igazgató. Varga Jánps — előzőleg beruházó volt — felismerte, hogy a tüzelőberendezésekhez nincs szerviz. Azaz csak nagyon messze, s ha elromlott egy-egy épületben például a tetőtéri kazánházban valami, egy, sőt két hét is kellett, míg lejutottak a megyébe a pestiek. Addig persze se meleg víz, se fűtés. A N helyzet megkívánta, hogy modern tüzeléssel ösz- szefüggő problémára a megoldást is ott kell megtalálni, ahol, ha hagyományosan is, de ezzel foglalkoznak. S elkezdődött az új szolgáltatás szervezése, működése. Jókor és jó csapattal. Jókor, mivel idejében, mert mire az energiaválság „begyűrűzött”, a kezdő, kis csoport megerősödött létszámban, tapasztalatban. Ekkorra már megszaporodtak az ipar és mezőgazdaság által működtetett, s az utóbbiban főleg sok olajat fogyasztó szárító- berendezések. S bár a lakosság mindenkinél hamarabb vette a lapot, s megint a cserépkályhára váltott, azért itt is. maradt még elég olajra kapcsolt központi fűtés. Duplán fizet vissza És az új profil — a kimondott tüzeléstechnika — ezekkel túllépett az eredeti elképzelésen; már nemcsak egy nagyon szükséges, szolgáltatást nyújtott, de egyre jobban megmutatkozott a külön népgazdasági haszna is. Az energiatakarékosság. Az indulás szerény volt. A legkisebb háztartási olajberendezésektől a mezőgazdaságban elterjedt nagyon egyszerű — de sok — OTR- meleglevegő-fúvókig terjedt. Aztán jöttek a bonyolultabbak, s épp ezek .ösztönözték a fejlődést, mivel az elromlottakat nemcsak megjavították, de be is szabályozták. Ez tetemes üzemanyag-megtakarítást jelent. Tavaly például az egyik helyen a beszabályozással az óránkénti fogyasztás 1200 kilóról 800-ra csökkent. így jutottak el fokozatosan oda, hogy 1980-ban a tüzeléstechnikai részleg 6 millió forintos bevételt ért el, ez pedig — az adatok igazolják — 12 milliós erfergia- megtakarítást hozott a népgazdaságnak. Vagyis dupla pénzt fiadzott minden forint, amit a megrendelők erre a célra befektettek. A külön haszon sem megvetendő: a jobb égés javítja a levegő tisztaságát. Házi oktatásbál továbbképzési bázis Közben új szakma is született, mert, kezdetben egyetlen dolgozónak sem volt hol olaj- és gázszerelői képesítést szerezni. Az első három, majd a többi is két-három szakmával rendelkező — főleg érettségizett — fiatal szakmunkás volt. S mint Krnács András — a békéscsabai Árpád soron levő tüzeléstechnikai szerviz vezetője — mondja, itt az élet képezte a szerelőket. Az kényszerítette őket a mind nagyobb és bonyolultabb feladatok megoldására, egészen addig, míg a javítás-karbantartás niellett egyes pótalkatrészek gyártását is be kellett iktatni. S a szükségből kovácsolt erény — a gyártásnak a kigondolástól a kivitelezésig tartó útja — is a házilagos továbbképzést szolgálta. Egészen a szakvizsga letételéig. Először azonban csak a saját, vállalati dolgozók esetében. Aztán ilyen igény két felől is mutatkozott. Előbb a békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tarhosi felnőtt tagozatának a részéről. ahol 3—400 órás tanfolyamokon szemes- és zöldta- karmány-szárítók üzemeltetőit képezték ki. S hogy a javítást-karbantartást is megtanulják, a vállalat főmérnökét és szervizvezetőjét hívta meg szakelőadónak az intézet igazgatója. A gyakorló- hely pedig a vállalat lett. Aztán a tüzeléstechnikai társvállalatok jelentkeztek az ország minden részéből — „ Budapestet is beleértve — mivel Békésben előbb vezették be ezt a profilt, és a továbbképzési gyakorlat is — Tarhossal együttműködve — kialakult. így került sor az elmúlt napokban végétért 6 hetes bentlakásos tanfolyamra, amelyen 34 hallgató — köztük öt technikus ' és egy üzemmérnök — vett részt, és tett sikeres vizsgát a gyakorlati és elméleti ismeretekből, s kapott. államilag elismert bizonyítványt. S ezzel elindult az a tüzeléstechnikai szakmunkás-továbbképzés, amelynek bázisa a Békés megyei Tüzelés- technikai Vállalat lett. Vass Márta A vizsgapáros hibát keres, és talál Fotó: Veress Erzsi
