Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
1981. május 26., kedd «HiWKTÜM Az iskoláról, a pedagógusokról volt szó Május 19—20-án ülésezett a Magyar Pedagógiai Társaság küldöttközgyűlése.1 Megyénk több ezres pedagógustáborát hat küldött képviselte. A tizenöt évvel ezelőtt életre keltett Pedagógiai Társaság tekintélyes fóruma az ország művelődéspolitikai közvéleményének. A megújuló iskola életét, fejlődését, problémáit belülről, a pedagógusok oldaláról kimunkáló, formáló, véleményező pedagógiai alkotóműhely. A közel háromszáz küldött az utóbbi öt év munkáját, illetve a ma — és a jövő — iskolájának, pedagógiai munkájának prognosztikáját vitatta meg. Az alakuló ülésen vállalt jelmondat szellemében: „A nevelés közügy!”, a társaság egyre erősödő befolyást gyakoroló a pedagógiai közéletre. összefoglalja és közreadja a pedagógiai kezdeményezéseket, aktivizálja a gyakorló pedagógusok széles körét, ösztönöz az oktatási-nevelési tapasztalatok elméleti általánosítására, illetve ezeknek a gyakorlati pedagógiai munkát megtermékenyítő visszahatását segíti elő. A társaság — szakosztályainak és vidéki tagozatainak — munkája igazolja, hogy a fentiekben vázolt tevékenységi területek-, formák megfelelnek a pedagógustársadalom és általában a közvélemény által támasztott igényeknek. Ez a törekvés távlatokra szóló, összetett programon alapszik, de magában foglalja a nevelésügy aktuális problémáira való gyors reagálást is. A társaság rendezvényei nyitottak. Ezek a gyakorló pedagógusok, kutatók és pedagógiai írók népszerű, közös ön- és továbbképzési alkalmai. Különösen sok szó esett a pályakezdő fiatal pedagógusok nehézségeiről, gondjairól, a pedagógusképzés minőségéről. Pedagógiai és társadalmi evidencia, hogy a pályakezdők több segítséget igényelnek a gyakprlottabb pedagógusoktól, az iskolavezetők részéről. Ugyanakkor tőlük hivatásszeretettől áthatott ügyszeretetei, korszerűbb felkészültséget, önképzési, pályaazonosulási ambíciót, fokozottabb munkafegyelmet vár a társadalom. Pedagógiai aszimmetriának is nevezhetnénk azt a másik vitatott problémát, amely az oktató-nevelő munka nevelési oldalának elernyedésében gyökerezik. Az igényességre való törekvés gondjait fokozza, hogy a tartalmi munka szerves kísérőjét, a módszertani kultúrát nem lehet elsze- mélyteleníteni. Ezt a pedagógusnak magának kell kiérlelnie, felkészültségéből, pedagógiai tapasztalataiból és személyiségének elemeiből kikristályosítania. Minden pedagógus csak azt tudhatja nyújtani, tanítani, amit tud. Csak olyan nevelési eredményeket érhet el, személyiségjegyeket, emberierkölcsi értékeket tud kialakítani tanítványaiban, amilyenekkel ő maga is rendelkezik. A módszert pedig a folyamatosan megújuló tartalmi igényeknek (amivel szintén nem könnyű lépést tartani!) kell alárendelni, azzal egységben fejleszteni. A jövő fokozottabb munkát és felelősséget kíván a Pedagógiai Társaságtól s minden pedagógustól. Az iskolai élet megújítása, a társadalmi érdekek és a térme- lési igények — életkoroknak és iskolatípusoknak megfelelő — szolgálata permanens feladat. ’ Feladataink megoldásában támaszkodjunk még szélesebb társadalmi összefogásra. Alakítsuk ki az iskola és a pedagógus jogos igényeit támogató, eredményeit elismerő, hiányosságainak megoldását hatásosan segítő társadalmi közvéleményt! A fejlődés igénye a pedagógusok önmegújítását igényli, s az oksági összefüggés jegyében, a pedagógusképzés korszerűsítését kívánja. Szükséges megteremteni a gyakorló pedagógusok tapasztalatainak hasznosítását és a pedagógiai kutatómunka tendenciájának összhangját. Nem mellőzhetjük továbbá a pedagógiatudomány kapcsolatainak erősítését a határ- tudományokkal, a tudomány- közi kölcsönhatások értékesítése érdekében. Mindezt egyetlen axiómában foglalhatjuk össze: a legfontosabb pedagógiai tevékenység az iskolában, a tanórán folyó alkotó, gyakorlati pedagógiai munka! Minden más — kutatás, publikáció, tanügyigazgatás, felügyeleti látogatás — csak akkor tölti be rendeltetését, ha ennek eredményességét (szellemi és anyagi feltételrendszerét) szolgálja. Csak néhány gondolatot emeltem ki a gondolatgazdag, kétnapos tanácskozás anyagából. A szocialista társadalmi elkötelezettségtől áthatott pedagógusról, pedagógiai munkáról és iskoláról volt szó. S még valamiről. A társaság főtitkárának személyében (nyugdíjazás következtében) változás történt. Dr. Simon Gyula kandidátus tizenöt évig megszakítás nélkül töltötte be ezt a tisztséget. Személyét megyénk pedagógusai is jól ismerik. Magas fokú tudományos felkészültsége, gazdag pedagógiai tapasztalata, magával ragadó szocialista humanitása és kiváló szónoki képessége a magyar pedagógusok példaképévé avatta. Ezért búcsúzott tőle nehéz szívvel a közgyűlés, és megyénk pedagógusai is.. D^, Tóth Lajos Békés, Jantyik Mátyás Múzeam A rend, a szépség, és a harmónia tárlata Ifj. Kácz József prágai grafikái Előtérben az „Évszakok" négyese Fotó; Gál Edit A békési Jantyik Mátyás Múzeum kortársművészetet pártoló elhivatottságáról, a kisvárosból és környékéről elszármazottak hazahívásáról mindig szó esik, ha egy Majális Miskolcon Napsütéses időben, igazi májusi majális hangulatban zajlott le az egész napos nonstop műsor vasárnap Miskolcon, a 21. miskolci film- fesztivál alkalmából. A nagyszámú közönséget térzene, valamint különböző együttesek muzsikája szórakoztatta. Bemutatkozott az utcaszínház, a diósgyőri Vasas Művelődési Központban pedig a Magyar néphadsereg művészegyüttese adott műsort. Folytatódott a filmstúdiók bemutatkozása. A diósgyőri Vasas Művelődési Központban a Pannónia, míg a He- vessy István Filmklubban a Balázs Béla Stúdió vetítette le alkotásait. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székházában levő fesztiválpalotában folytatódott a versenyfilmek vetítése, és újabb 11 alkotás került a közönség elé. újabb kiállítást nyitnak meg á műemlékház-múzeumban. Mint most is, amikor ifjabb Rácz József és Jobbágy György június végéig nyitva tartó tárlatát megnyi- , tották. Nem érdektelen talán megemlítenünk, hogy a békési származású Rácz József fiáról van szó, akinek — bár édesapjával már állított ki Békésen — művésztársával ez az első önálló kiállítása a Viharsarokban. Több közös vonást is fel lehet fedezni a két alkotó munkáiban azon túl is, hogy mindketten az építőművészetét választották „polgári” élethivatásul. -Rácz József grafikáinak zömét az alföldi táj ihlette, Jobbágy György érmei és kisplasztikái szintén a végtelenség és a csend, e táj emberének, életérzésének művészi megfogalmazásai. Életkor szerint ha nem is igazán, de alkotó kibontakozásukban mindenképpen fiataloknak számítanak. Ez elsősorban az útkeresés, az önálló és egyedi formanyelv kialakításának, megtalálásának kutatásában érhető tetten. Bár az is. kétségtelen, hogy mindkettőjük már elindult egy úton; a váz, amelyre majd stílusuk felépülhet, már készen van. Talán ellentmondásosnak tűnik, de mégsem az: a nagyvárosi rohanó élet sze- , replői (mindketten fővárosi lakosok) a csendet és az emberi, néha tán elveszítettelek hitt harmóniát rajzolják, öntik rézbe, bronzba, s ugyanakkor lázasan ku- tatják-keresik önkifejezésük formanyelvét. Mert ez a két út igenis közelít egymáshoz. A napi küzdelemben mintegy a béke és a tisztaság pillanatait nyújtja a kész mű, a megvalósult alkotás. Rácz József grafikái közül azokat kell a legsikerültebbeknek, legőszintébbeknek tartanunk, amelyek puritán tartalma hasonló eredetű kivitelezési móddal készült; csak a fehér papír és a fekete tus, pasztell, filcfesték természetes kettőse van jelen. Amikor színez, elragadja a sokféleség csábítása, túlságosan festőivé, néha már a grafika alapfeltételei ellen szól ez a kolorizmus. Hiszen a grafika éltetője a rajzosság, a vonalak rendje és fegyelme, zártsága. Ezért tetszett a két prágai tusrajz; a függőleges és a vízszintes vonalak, a perspektíva érdekes játéka csodás egységbe olvad e két képen. De van egy véglet: az Eső című színes olajpasztell kép. A technika minden adottságát kihasználta, szürrealisz- tikusan meseszerűvé lágyította a színeket, oldotta fel az áriában merevnek ábrázolt formákat. Ugyanez mondható el a Navlemente című színes pasztellről is. ahol a kék. a zöld és a sár- ffa adia össze a mesálmodott ^ormóriípt. Jobbágy György alkotásai közül elsősorban az .érmek tetszettek. A Krúdy emlékére című háromdarabos sorozata szinte mindent magába foglal, amit Krúdy művészetének megértése után érezhetünk, tudhatunk. Az egy tenyéren elférő parány-reme- kek nagyon hálátlanok tudnak lenni. A pár négyzetcentiméteres felületre totális egészet kell komponálni. A formai zártság azonban soha nem jelentheti a tartalmi beszűkülést: az érző és értő alkotónak mégis a legtágabb teret nyújtja az érem formai lehetősége — művészi céljainak, szándékának, ihle- tettségének megvalósításában. Minden érem és az egy arasznyinál aligha nagyobb élű, szürke fém kisplasztikák elvont fogalmakat viselnek címként. Első látásra talán készítőjük befeléfor- dulásának lehetnének bizonyítékai, de több alkotás cáfolja ezt. Különben hogyan születhettek volna meg az Évszakok című kisplasztika temérdek szeretetet szerteszóró darabjai, a Variációk című vallomássorozat titkolt, vagy csak szégyenkezve bevallott érzéseinkről ? Még öt hétig nézhetik meg az érdeklődők a két képzőművész szépen rendezett, érdekes tárlatát. Bizonyára sokan lesznek azok, akik magukénak érzik azt a szépséget, a harmónia és az értelmes emberi lét iránti érzelemvilógot, amelyek hatására megszülettek ezek a grafikák és kisplasztikák. (Nemesi) KÉPERNYŐ Mi lett volna, ha... 'A história tudósai szerint a legtörténelmietlenebb dolog a régmúlt korok eseményeinél feltenni a bizonyára laikus kérdést: mi lett volna, ha ... Ha a népvándorlás és annak következtében a honfoglalás nem így történik; ha Mátyás király nem hal meg fiatalon, és törvényes fia veszi át az uralkodást; ha Mohács mezején Tömöri és Szapolyai seregei győznek; ha Görgey helyett más a szabadságharcos haderő fővezére: ha nem a deáki politika győzedej- meskedik; ha a horthy-i kiugrási kísérletet előkészítik; ha ... És lehetne folytatni tovább. Mindenkiben máris ott van a végiggondolás kísértését legyőző érv: mindezek a történelmi események így estek meg. Azt a bizonyos kereket nem lehet visz- szaforgatni. De más dolog a művészet, más dolog az irodalom, más lehetősége van az írónak. Mint Hernádi Gyulának is, aki a XX. századi történelem egyik legellentmondásosabb, és talán legostobább, rettenetes következményekkel járó korszakát, a Horthy-rend- szer gyökeret verésének éveit választottal a Királyi vadászat című színműve témájául. Vasárnap este a kétrészes darab Pesti színházbeli felvételét nézhettük meg, s talán — gondolhattuk ismét tovább. Mert azért játszani szabad a mi lett volna, ha... —feltevésekkel. Játszani, s nem messzemenő következtetéseket levonni. Valahogyan úgy, ahogyan Hernádi tette és teszi drámáiban, novelláiban, regényeiben. Ez a gyilkossá- gos. alteregós fikció eszünkbe juttathatja Hernádi másik, a most közvetítettel sokmindenben rokon színjátékát, a V. N. H. M. címűt is, amelyet a közönség tavaly nyáron a gyulai Várszínházban láthatott. A két mű szellemi közössége azon túl is egyértelmű, hogy mindkettő anti-főhőse (megjelenítve, vagy csak szellemképében) a véreskezű cattaroi tengerésztiszt, a kenderesi kisbirtokos főkormányzó. A többletet ott nyeri meg és ott tudja nekünk, a ma emberének átnyújtani Hernádi Gyula, hogy pengeélre helyezi magát a fikciót, ezt a feltételezéssort is. Ebből pedig néha tán morbid, de mindenképpen az elmúlt korok helyes megítélését segítő következtetések születnek. Hernádi — és mert a színházi előadást műsorára tűzte, így hát a televízió is — érti a halálosan komoly tréfát. Az lenne jó ha a "közönség is érthetné. Mi lett volna, ha ... Ha egy szakértő a történelmi valóságot elmondta volna a vasárnap esti közvetítés előtt? Mert félő, hogy komolytalan is lehet a mi továbbgondolásunk .., N. L. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Hajdú Mihály: Kádár Kata. 9.44: Mit dalolnak a vadvirágok? 10.05: MR 10—14. 10.35: Tűnődés a „Gyorsuló idő”-ben. 11.05: Brahms: G-dúr szextett. 11.39: A Balogh család. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Miskolci szimfonikus zenekar játszik. 13.50: Behár György fúvósműveiből. 14.15: Daloló, muzsikáló tájak. 14.40: Élő világirodalom. 15.10: Bellini: A kalóz. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Gondolatok az ifjúságról. 16.15: Holnap közvetítjük . . . 16.34: Társ vagy versenytárs? 17.07: Tanár és diák együtt vagy egymás ellen? 17.32: Könnyűzene — hangszerszólók. 17.45: A Szabó család. 19.15: Mindenki zeneiskolája. 20.01: A változásra szavaztak. . . 20.31: Népzenei hangos újság. 21.14: Palotai Boris: A férfi. 22.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: Lukács Pál mélyhegedűn játszik, Falvai Sándor zongorázik. 0.10: Dzsesszfelvételekből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Takács Béla nótákat énekel. 8.20: Vonzások és változások. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.27: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Zenei tükör 19.03: Kóté Tibor népi zenekara játszik. 19.23: Mit olvashatunk a Béke és ' Szocializmus c. folyóiratban? 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Tizenkét szék. 21.01: Nosztalgiahullám. 21.42: Verbunkosok, nóták. 22.30: Fáy András szerzeményeiből. 23.15: Kemény Egon és Kerekes János daljátékaiból. III. MŰSOR 9.00: Üjdonságainkból — külföldi táncdalok. 9.30: Szimfonikus zene. 11.05: A megjutalmazott hűség. 12.05: A Kuijken együttes felvételeiből. 12.45: Külpolitikai könyvespolc. 13.07: A miskolci dzsesszhétvége j felvételeiből. 14.00: Magyar irodalmi arckép-- csarnok. 14.20: Orosz muzsika.' 15.33: Clara Haskil zongorázik, Arthur Grumiaux hegedül, a Magyar vonósnégyes játszik. 16.40: Labirintus. 17.00: Operaáriák. 17.30: Harminc perc alatt a föld körül. 18.00: Zenekari muzsika. 19.05: 2000 felé. 19.40: Jelena Obrazcova ária- és dalestje. 20.20: A főigazgató. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.20: A svájci olasz rádió énekkara Monteverdi-madrigá- lokat énekel. 21.41: Kodály: Concerto. 22.01: Midern írók portréi. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: Apró-cseprő közügyek. Szerkesztő: Pais Judit. 17.25: Melegh Károly, a törökszentmiklósi zeneiskola tanára fuvolázik. Közreműködik a Szolnoki szimfonikus zenekar. 17.35: Kitérők. Riporter: Kardos Ernő. 17.50: Tangóritmusok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Kovács Kati énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) .8.40: Környezetismeret. (Ált. isk. 4. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 10.00: Szép tájak. 10.35: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 10.50': Stop! 11.00: Csata fekete-fehérben, (ism.) (f.-f.) 14.10: Iskolatévé. ,Stop! (ism.) 14.20: Magyar nyelv, (ism.) 14.30: Környezetismeret, (ism.) 14.50: Magyar irodalom, (ism.) 15.20: Földrajz, (ism.) (f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Kuckó, (ism.) 16.35: Képek a Pávából. 17.05: „Életet az éveknek”. (f.-f.) 17.35: Reklám, (f.-f.) 17.45: Tanárlányok, lánytanárok, (f.-f.) 18.05: Másfél millió lépés Magyarországon. 18.45: BNV ’81. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nád és mocsár. 20.50: Stúdió ’81. 21.50: Jövőnk titkai, (f.-f.) 22.50: Tv-híradó. 3. 23.00: Oldjuk meg! (f.-f.) II. MŰSOR 20.01: Fiatalok estje, (f.-f.) Közben: kb. 20.50: Tv-híradó 2. 22.20: Jónás. BUKAREST 16.05: Iskola tv. 17.15: Fiatalok klubja. 18.00: Űttörőhíradó. 18.25“ Kérdésekre válaszolunk. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Történelem. 20.15: Dalok. 20.30: Pop Simion: Szenvedélyes ifjúság — tv-játék. 22.10: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Kaland 18.15: Irodalmi klub. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Riport a városról. 20.05: Játékok határ nélkül. 21.35: Azon a szép napon. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.25: A JKSZ története. 18.55: Havirov: kosárlabda EB: % Jugoszlávia—Olaszország. 20.45: A dzsessz nagyjai. 21.30: Huszonnégy óra. 21.50: Hőstettek ideje. 22.20: Válogatás az iskolatele- .vízió műsorából. SZÍNHÁZ VÉRNÁSZ Orosházán, 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A fekete varázsló ajándéka, 6 és 8 órakor: Az emberevő medve. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: Ripacsok. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Münchhausen báró csodálatos kalandjai, fél 8 órakor: Ned Kelly. Gyulai Erkel: A cigánytábor az égbe megy. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A vad haty- tyúk. 5 és 7 órakor: Bátorság, fussunk! Orosházj Partizán: fél 4 órakor: A három testőr, fél 6 órakor: Harmadik típusú találkozások, I. II. rész. Szarvasi Táncsics. 6 és 8 órakor: Boldog születésnapot Marilyn! 22 órakor: örült nők ketrece.
