Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-26 / 121. szám

1981. május 26., kedd Nemzetközi tejnap SS z emberiség egyik legősibb természe­ßft tes tápláléka a tej. Szinte csaknem minden megtalálható benne, ami az emberi élet fenntartására szolgál. A gyermek­nek is első tápláléka. Ám a technika fejlődé­sével, az embernek a természettől történő el­szakadási folyamatával egészségügyi kérdéssé vált a tejfogyasztás mértéke, alakulása. A Nemzetközi Tejszövetség felhívására az idén is — a mai napon — a világ minden táján, számos országban megünneplik a tej- fogyasztás jelentőségének népszerűsítésére a nemzetközi tejnapot. Hazánkban nyolcadszor kerül sor erre. Nem protokolláris megemlékezésről van szó, amelynek az lenne a célja, hogy formá­lisan eleget tegyünk ennek a nemzetközi meg­mozdulásnak. A figyelem felkeltésén túl in­kább a számvetésről, hogy a munkás hétköz­napok során mit értünk el az egészségesebb táplálkozás, jelen esetben a tejfogyasztás, ér­dekében társadalmi méretekben Magyarorszá­gon. Az elmúlt ötéves tervben a tejtermelés har­mincnyolc százalékokkal, az ipar által átvett és feldolgozott tejmennyiség pedig negyven­négy százalékkal emelkedett. Nem volt hát hiábavaló a tejfogyasztás népszerűsítése. E növekedés nemcsak mennyiségi eredmény, ha­nem a termékválasztás bővítését is jelentet­te. ' Az alapvető hagyományos tejtermékek fogyasztása mellett a fogyasztóknak az új és változatos ízek, a háztartási munka könnyí­tését szolgáló készítmények iránti érdeklődése is erősödött. Az 1975—80. közötti években a porított tej­termékek gyártása két és félszeresére, a na­túr sajtoké nyolcvan százalékkal, a savanyí­tott készítményeké közel hetven százalékkal, az ízesített termékeké pedig több mint ötven százalékkal emelkedett. A tejipar csaknem hatmillió literes napi feldolgozási kapacitása 1980-ra közel hét és fél millió liter lett. Az egy főre jjutő hazai tej- és tejtermékfogyasz­tás egynegyedével nőtt, ma 162 kg. A növe­kedés számottevő, dinamikus, de még mesz- sze alatti vagyunk az optimális évi 230—240 kilogrammos egy főre eső fogyasztásnak. Ez egészséges táplálkozásunk szűk keresztmet­szetét mutatja. A tejtermelés mennyiségi növekedésével párhuzamosan javult a tejtermelő gazdasá­gok által szállított tej minősége is. Ötödik ötéves tervünk végére a tehénállomány gya­korlatilag tbc-mentes lett. a tej egyéb fizi­kai jellemzői is kedvezőbbé váltak. Tovább- ösztönzésére, várhatóan 1983-tól, a tej minő­ség szerinti átvételének és fizetési rendjének a bevezetésére kerül sor. Ugyanis a termelt tej minősége teszi lehetővé alapvetően, hogy a megbízhatóbb, egyenletesen jó minőségű, jelentkezett. Reggel óta vár- I nak, most tíz óra. Nem eso- I da, a sorszámosok mennek I vizsgálatra először. A gyere­kek türelmesek, az iskolá- I ban fizikaóra van. Itt jobb... I Egy néni látja, hogy írok, I odasúgja: „Tessék jegyezni, hogy itt nagyon kedvesek, olyan alaposan megnézik az embert!” A sebészet előtti padokon szemernyi üres hely sincs. Tempósan, nem gyorsan sor­ra kerül mindenki. Ha el­fogy az eleje, a végére jön utánpótlás. Idős asszonyt kí­sérnek ki a kezelésről, mind­két karja gipszben: „Eles­tem a Hunyadi térén — mondja. — Kígyósról jöttem, akkor történt a baleset.” A körzeti rendelőknél is mindig van várakozó. Szű­kösek a helyiségek, talán a jövőben ezeknek a körzetek­nek a sorsa is megoldódik majd. Meg a gyermekszak­rendelésé is. Hiszen ma még a felnőttbetegek sora között kell végigmennie annak, aki odakészül. Egy asszony me­séli: „Bátrabban jövök a körzeti orvoshoz, mint más­hová. Itt már ismerik az ember gondját, baját. úgy is fogadnak.” Szemészet. A jól öltözött ötvenes asszonyt szigorú te­kintettel méri végig a fiatal asszisztensnő. „Tessék vár­ni!” Reggel óta teszik. tíz óra múlt. Kevesen vannak, lassan haladnak. Fiatal lány, zsebkendővel törölgeti gyul­ladt, piros szemét: „A RU- TEX-nél dolgozom, száll a szösz a műhelyben, állandó­an kötőhártya-gyulladásom van. Most megint biztosan csöpögtetnek a szemembe. Csak ne kellene annyit vár­ni... !” öreg néni tipeg a folyosón. Fehér köpenyes, kedves arcú nő karol belé, s csendes szó­val irányítja a fül-orr-gége- rendelő felé. Jólesik látni. A másik szakorvos éppen sí­rásra görbült szájú gyereket vigasztal az ajtóban. Fájt a fülvizsgálat, de a jó szó eny­hít a szenvedésen. Bede Zsóka Szakrendelői körkép Naponta több mint ezer­ötszáz beteg fordul meg a békéscsabai. Luther utcai járóbeteg-szakrendelőben, a városban pedig évente 470 ezret kezelnek. Októbertől áprilisig az SZTK igazi nagyüzem, májustól szep­temberig csökken a tömeg. Ritka látvány fogadott mégis a minap. egyes rendelők előtt alig ültek, a szűk fo­lyosó kellemesen levegős, tiszta. Festékszagot áraszta­nak az ajtók, a fal frissen mázolva. A labor bejáratánál ilyen­kor is tömeg szorohg. Kicsi és nagy gyerekek, öregek és fiatalok vér-, vizeletvizsgá­latra, próbareggelire vagy eredményre várnak. Lesik az ajtót, a fehér köpenyeseket. Szöszi, kék szemű lányka lép ki az ajtón, ö a bátrak bátra, nevet, karjára csöpp vattát szorít. Tímea négy­éves, mandulaműtétre ké­szül. Ilyen az ideális gyerek­beteg. biztos, hogy kedvenc lesz majd a kórházban is. Nyílik az ajtó, begyűjtik az újabb beutalókat. Egy asz- szony már csak a kilinccsel találja magát szemközt. Té­továzik: „Bekopogjak, vagy ne, mert aztán még kika­pok!?” A rendelőbe senki sem jön jókedvéből. Várakozás közben mégis könnyen meg­ered a szó, egyik beteg fag­gatja, hallgatja a másikat. Vérnyomás, cukorbaj, szív­adatok, panaszok hallatsza­nak innen-orinan. A belgyó­gyászat előtt kartonlapokat lobogtató diáksereg. Alkal­massági vizsgára várnak. Lipták Ildi varrónőnek. Ber­kes Magdi női szabónak. Ha­lász Karcsi autófényezőnek Az ajtó előtt Fotó: Fazekas László hosszabb ideig' eltartható termékválaszték a lakosság részére az ország ‘minden részén biztosítható legyen. Ez az intenzív fejlesztés alapvető iránya a tejiparban, ehhez kell kap- i csolódnia áz eddigieknél még jobban a ke- i reskedelemnek. a vendéglátóiparnak is. Egy­részt a hűtőlánc teljessé tételével, hogy az ; üzemtől a szállítóeszközökön keresztül a bol- j tig ez teljesen kiépüljön, másrészt a közét- j keztetésben részt vevő négymillió ember ízlé- i sének> a tej alapú ételek iránti felkeltésével. ] A tejtermékek választéka szépen bővült. Az elmúlt években mintegy negyven új tér* ! mékkel jelent meg a piacon. Van tehát alap i az ételválasztékok bővítésére, elsősorban a köz- és diákétkeztetésekben. Az országos eredmények és gondok között megyénknek megvan a maga sajátja. Ná­lunk is gond a hűtőlánc tökéletlensége. Több figyelemmel nem megoldhatatlan a kora haj­nalban az élelmiszerboltok elé tett tej gyor­sabb hűtőbe szállítása, hogy a nap. az időjá­rás ne rontsa le belső értékét; mire a fo­gyasztóhoz kerül. Nem istencsapás a tejes­zacskók gyakori kiszakadása, s emiatt a fo­gyasztók bosszankodása sem, nem beszélve most a kárról. Tejivókkal még korántsem ta­lálkozunk kielégítő számmal megyénkben. Olcsó dolog lenne most hasonlítást tenni a szeszivóhelyek — ősi néven kocsmák — szá­mával. Iskolatej-akciónk nem járt sikerrel, sőt, az általános iskolákban csökkent a tejfogyasz­tás: két év alatt negyven százalékkal. A gyu­lai tejüzem például három választékot meg­szüntetett, s csak egy újjal lépett piacra. Szá­mos tejtermék megyénkben nem kapható. De a gondokat a tejfogyasztásban maguk a szü­lők is növelik, amikor a gyermekük regge­lijét a gyorsabban elkészíthető teával oldják meg a sokkal táplálóbb és különösen a fiatal szervezetnek nélkülözhetetlen tej és tejter­mékek helyett. a tej élet, erő, egészség — mondja a közhellyé vált egykori reklámszöveg, amely tudományos kutatáson és ta­pasztalaton alapuló igazságot tömörített köny- nyen érthető ismeretté. Érvénye a civilizáció előrehaladásával nem évül el. sőt, egyre na­gyobb rangra emelkedik. Az embert egyre több károsodás éri, ezeket kivédeni, kedve­zőtlen hatásukat megelőzni nemcsak foko­zott környezetvédelemmel, életritmusunk for­málásával, hanem — és nem is utolsósorban — egészségesebb táplálkozással lehet és kell. Egyik nagyon fontos része ennek tejfogyasz­tásunk továbbnövelése, általánossá tétele. Megoldásához nemcsak beruházási javakra van szükség, hanem sokkal inkább szemlélet- változásra. ötleteket felszínre hozó emberi cselekvésre. Az úgynevezett mechanikai gyomirtás is az elsajátítandó tananyaghoz tartozik Nevelés és közélet hátrányait a szülő-gyermek kapcsolatokban. — Miben nyilvánulnak meg ezek? A Békéscsabai 11. számú Általános Iskola a megyeszék­hely egyetlen olyan alsófokú oktatási intézménye, ahol a diákok heti két órában mezőgazdasági ismereteket is ta­nulnak. Úgy hiszem, nem kell különösebben ecsetelni: vajon milyen előnnyel jár ez a tevékenység nemcsak önmaguk és szüleik, hanem egy egész közösség szem­pontjából is. Ugyanakkor az 500—600 négyszögöles kert­ben megtermelt zöldséget az iskola közétkeztetés céljá­ból a központi konyhán hasznosítja. Figyelem a gyerekeket: ön­állóan, lelkesen dolgoznak a féltő gonddal rendbe tartott ágyások között. Mindenkinek megvan a saját feladata. Van aki gyomlál, van aki locsol; s mások a palánták kihordá­sával és ültetésével foglala­toskodnak. A fiúk gyakorla­tát jó szakmai érzékkel Fe­hér Pál tanár vezeti. — Hány éve tanít ebben az iskolában? — 18 éve. hogy idekerül­tem. — Milyen tapasztalatai van­nak a tanulókról? — Tanulóink örömmel csi­nálják azt, amit rájuk bízunk. Egyébként természe­tes, hogy ilyen jó időben szívesebben vannak szabad levegőn... A végzősök kö­zül sokan a mezőgazdasági gépszerelő szakmát választ­ják. — Télen mit csinálnak? — Akkor is van bőven tennivaló. Ugyanig nemcsak a gyakorlati, hanem az el­méleti ismereteket is el kell sajátíttatni velük. A mű­helyben a fiúk ültetőfákat és különféle szerszámokat ké­szítenek, a lányok pedig var­rással, kötéssel és más ha­sonló kézimunkákkal foglal­koznak. Már magasan jár a nap az égbolton, de a kis kertészek igyekezete, munkakedve egy csöppet sem lankad. A másik gyakorlatvezetőt, Tóth Istvánná tanárt szin­tén a gyerekek között talá­lom. ő a lányok foglalkozá­sát vezeti. A vele folytatott beszélgetés az iskolán túlra mutat, hiszen ez a szimpati­kus asszony oktató-nevélő munkáján, vöröskeresztes te­endőin kívül fontos közéleti szerepet is vállalt ebben a munkáskerületben. A HNF körzeti nő- és rétegpolitikai bizottságának titkára. Alapo­san megismerte a lakosság életkörülményeit, s a külön­böző társadalmi rétegek gondjait, problémáit. Min­den mondatából közvetlenség árad. — Ügy hallottam, koráb­ban több alkalom kínálkozott itt a társadalmi összefogásra, a lakosok többször találkoz­hattak egymással. — Igen, ez így is volt ré­gebben. Még az ötvenes évek végén kezdődött el az isko­laépítési akció. A népfront megbízásából hallatlan nagy ambícióval jártunk házról házra, és gyűjtöttük a pénzt a városi tanács egyszámlájá­ra. Akadt például ' olyan gyermektelen házaspár is, aki egyből ezer forintot adott. — Es ami a fizikai munkát illeti? — Ezen a területen is óriási volt a lelkesedés. A kerület apraja-nagyja részt vett a sportpálya, a KRESZ- park építésében és a vízbe­kötési munkákban, no meg társadalmi összefogással ké­szült el az előttünk húzódó kövesút is. De nagyon jó volt a hozzáállás akkor is, amikor lomtalanítási, illetve tisztasági akciót szerveztünk. — Mi a tapasztalata a ren­dezvények látogatottságáról? — Annak ellenére, hogy az építkezésekhez hasonló lát­ványos, sok embert érintő megmozdulásokra most már nemigen kerül sor, manap­ság bizonyos érdektelenség és közömbösség tapasztalha­tó. Akármilyen előadást, vagy gyűlést szervezünk, mindez már alig érdekel va­lakit. — Mi az oka? — Ennek több összetevője is van. Köztudomású, hogy a rádió mellett elsősorban a tv teszi otthonülőkké a fel­nőtteket. Tény, hogy ezen a környéken túlságosan is ször- galmas emberek laknak. Ez még nem is lenne olyan nagy baj, ha mi pedagógusok nem éreznénk és látnánk nan mint nap ennek negatív — Hangsúlyozom, általá­nos jelenséggel állunk szem­ben. Sok szülő éjt-nappallá téve, szakadatlanul dolgo­zik azért, hogy háza, autója, nyaralója legyen, s közben egyre kevesebb időt fordít gyermekére. Nagyon sok csa­lódban már csekély mérték­ben fedezhetők fel az érzel­mi kötődés jelei. Jó viszont látni és hallani azt a néhány tanulót, akik boldogan me­sélnék arról, hol jártak szü­leikkel, s milyen nagyszerű élményekben volt részük a hétvégeken. A diákok kezdik össze­gyűjteni a szerszámokat, ami jelzi, hogy a gyakorlati fog­lalkozás már a vége felé közeledik. — Befejezésül még egy kér­dést szeretnék feltenni, Visz- szatérve a közéleti tevékeny­ség témakörére, most milyen feladatok megoldásához kéri a lakosság, a népfront se­gítségét? — Mint már említettem, a környéken lakók legfőbb vá­gyai teljesültek. Egyesek ugyan szerették volna beve­zettetni a gázt, de a 60 csa­lád közül mindössze 21 mon­dott igent. így ennek a prob­lémának a megoldását ké­sőbbre kell elhalasztani. A másik gond az, hogy a Sza­muely utcában levő üzlet a papír- és az írószerigényt nem tudja kielégíteni. Gyak­ran a buszozás többe kerül, mint az a csekélység, amiért a városba kell utazni. Vagy: nagyon elkelne egy hatósági húsbolt is a környéken ... A kisdiákok már felsora­koztak, a gyakorlatnak vége, és a szünet után a csoport- vezető értékeli az eredmé­nyeket. Kép, szöveg: Bukovinszky István Tóth Istvánné pedagógus mezőgazdasági gyakorlatot vezet a Békéscsabai 11. sz. Általános Iskola ötödikeseinek

Next

/
Thumbnails
Contents