Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-26 / 121. szám

1981. május 26., kedd o Páva-körök és citerazenekarok találkozója Érettségi-felvételi írásbeli vizsgák fl törvény tornácán A Szarvasi Járási Hivatal művelődésügyi és egészség- ügyi osztálya, a szarvasi Vá­rosi Tanács művelődésügyi osztálya, a Szarvasi Egyesí­tett Művelődési Intézmények, valamint a csabacsüdi mű­velődési ház május 23-án, szombaton délután rendezte meg a Röpülj páva-körök és citerazenekarok VII. járási­városi találkozóját. A találkozót Dankó Pál, a Szarvasi Járási Hivatal mű­velődésügyi és egészségügyi osztályának vezetője nyitot­ta meg. Mint elmondta, a rendezvények sikeresnek bi­zonyultak, ezért kétévenként — immár hetedik alkalom­mal — megrendezik a talál­kozót. Ezt követően átadta a színpadot a bemutatkozó kollektíváknak. Az első rész­ben a békésszentandrási Sző­nyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet páva-köre és citerazenekara, a csabacsüdi művelődési ház citerazenekara, a gyomai Katona József Művelődési Ház páva-köre és citerazene­kara, valamint Klimaj And­rás vezetésével a kardosi ci- terások mutatkoztak be. A szünetet követően, nagy si­kerrel lépett fel a kardosi Egyesült Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet és művelő­dési ház „Rózsa” Röpülj pá­va-köre és citerazenekara. Az örménykúti klubkönyvtár dalosai és citerásai, valamint a szarvasi szlovák tanítási nyelvű általános iskola és diákotthon citerásai is han­gulatos műsort adtak. A be­mutatkozások sorát a szarva­si Vajda Péter Művelődési Központ Röpülj páva-köre és citerazenekara zárta. Első­sorban ez utóbbi csoportról, s mellettük a kondorosi és a békésszentandrási résztve­vőkről szólt elismerően Ráz- ga József, a békéscsabai ze­neiskola igazgatója, aki vé­leményt mondott a bemuta­tókat követő szakmai értéke­lésen. Az este 7 órakor kezdődött gálán a találkozó résztvevő­in kívül felléptek a szarvasi művelődési központ nép­tánccsoportjának tagjai is. Hétfőn megkezdődtek az érettségi-felvételi közös írás­beli vizsgák. Az egyetemek­re, főiskolákra jelentkezett több mint 33 ezer tanuló kö­zül azok, akiknek matemati­ka, fizika, biológia tantár­gyakból írásbeli felvételi vizsgát kell tenniük, e tan­tárgyak mindegyikéből érett­ségi-felvételi közös dolgoza­tot írnak. A dolgozatokat a budapesti, debreceni, szegedi, veszprémi, miskolci egyete­meken, illetve a megyeszék­helyeken írják a diákok, füg­getlenül attól, hogy melyik felsőoktatási intézménybe je­lentkeztek. Két nap alatt több mint 50 ezer dolgozatot készítenek. A feladatok jel­lege, szerkezete azonos a ta­valyiakéval. Esztergomi hangversenysorozat Az esztergomi Labor Mű­szeripari Művek Balassa kó­rusa nyitotta meg vasárnap este az esztergomi bazilika nyári hangversenysorozatát. Az ország legnagyobb szé­kesegyházának idei program­ja különösen gazdag. Általá­ban kéthetenként kerül sor egy-egy hangversenyre. Sok Liszt-művet adnak elő ne­ves helyi és fővárosi kórusok, valamint zenekarok tolmá­csolásában. Hangversenyt rendeznek a Duna-kanyar nyári művészeti egyetemére a világ minden tájáról érke­ző hallgatóknak is. Itt tartja majd záró hangversenyét az ötödik nemzetközi gitárfesz­tivál és szeminárium 150 ta­gú nemzetközi zenekara. Az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanuló algériai diákok gya­korlatra többek között a magyarbánhegyesi BARTÖV-télepre járnak. Képünkön a beszállí­tott tojásokat válogatás után tálcára rakják Fotó: Veress Erzsi Bfiviti melléktevékenységét a bélmegyeri Tsz Készülődés az épftőtáborozásra A bélmegyeri Üj Barázda Tsz gazdálkodására az el­múlt évi árvíz igencsak rá­nyomta bélyegét. A szövet­kezet a kedvezőtlen körül­mények között gazdálkodók sorába tartozik. A nyári ár­víz után az idén mintegy 300 hektár marad vetetten, ugyanis ezen a területen még lehetetlen a gépek mozgása. A szövetkezet vezetőinek idei célja a veszteségek elkerülé­se, ezért bővítik az ipari te­vékenységet is. A bélmegyeri közös gaz­daság évek óta jó kapcsola­tot tart fenn a fővárosi Óbu­da Tsz-szel: fafeldolgozó üzemükben barkácsárut, tő­kés exportra raklapot, a ha­zai és a nyugati gépgyártók­nak csomagolóanyagot készí­tenek, a közelmúltban pedig megkezdték belföldre az ol­csó faházak (hétvégi házak, garázsok, szerszámoskam- rák), valamint a kerti búto­rok gyártását. E két utóbbi terméket úgy forgalmazzák, hogy házhoz is szállítják. A szövetkezet fafeldolgozó te­vékenysége igen magas szín­vonalú, s ezért átvették az Óbuda Tsz-től a faipari üzem gesztorságát. A közelmúltban budapesti központtal a szövetkezet lét­rehozta kazánszervizét. Te­vékenységük az egész or­szágra kiterjed, főként gáz­tüzelésű, de vegyestüzélésű kazánok, központi fűtések, mezőgazdasági szárítók szer­vizszolgáltatásait, vízkőmen- tesítését, vegyszeres korom- talanítását végzik. Ezenkívül folyamatban van a meglevő építőrészleg bővítése, mely épületfelújítást, takarítást és közterület-fenntartást vállal. A megyeszékhelyen, a József Attila-lakótelepen a szövet­kezet hamarosan megnyitja barkácsboltját, melynek üze­meltetését teljes egészében magára vállalja. A nyáron — a június 28-i kapunyitástól — csaknem 70 ezer középiskolás, főiskolás és egyetemista vállalkozik arra, hogy az idei, immár a 24. építőtábori évadban erő­sítse a KISZ építőtábori mozgalmának, a diákok ön­kéntes munkavállalásainak hagyományait. A vakációban 103 központi táborhelyen, számos megyei szervezésű, és főiskolai, egyetemi építőtá­borban ragadnak szerszámot Háromszázezer órát javí­tanak évente az órások szö­vetkezetében. A fővárosban és a vidéki nagyobb városok­ban összesen 70 helyen 280 szakember foglalkozik a be­teg szerkezetek gyógyításá­val. Az utóbbi esztendőkben a szövetkezet szolgáltatási hálózatát az ország nagyobb áruházaiban berendezett részlegekkel is bővítette, így például a budapesti Skála, a Corvin, a Sugár, a miskolci Centrum és a kecskeméti Al­földi Áruházban is javíttat­hatok az elromlott órák. A javításra kerülő órák többsége mechanikus szerke­zetű. Az egyre elterjedtebb kvarcórák elemcseréjét ma már minden üzletükben el­végzik, javításukra azonban csak korlátozottan vállalkoz­nak. Ennek oka elsősorban az, hogy a világ különböző tájairól származó, számtalan típusú, szerkezetű kvarc­órákhoz szinte lehetetlen az alkatrészeket biztosítani. Ter­mészetesen. az Óra-Ékszer Kereskedelmi Vállalat által forgalomba hozott kvarc­órákhoz rendelkezésre állnak a szükséges alkatrészek, de a jelentősebb, márkás kül­földi kvarcórák — így a töb­bi közt a Warta, a Certina, a Microma, a Seiko — javítá­sára is felkészültek. Sőt ez utóbbi, japán óragyár NSZK­a diákok, hogy meggyorsít­sák a sürgető mezőgazdasági idénymunkák elvégzését, vagy kipróbálják az erejüket lakásépítkezéseken, út- és vasútépítéseken. A gimnazisták, a szakkö­zépiskolások és a szakmun­kástanulók, s a felsőoktatási intézmények hallgatói a na­pokban veszik át a KISZ-től kapott megbízólevelüket és utazási utalványukat. beli képviseletével megálla­podást kötöttek, amelynek értelmében a külföldön vá­sárolt Seiko kvarcórákat ga­ranciával megjavítják. A szövetkezet a kvarcóra javítás szolgáltatás színvonalának emeléséhez szükséges kül­földi szerszámok beszerzésé­re az idén mintegy 250 000 forintot költ. Békéscsabán a Tanácsköz­társaság úti szolgáltatóház­ban a Budapesti Órás Szö­vetkezet dolgozói javítanak órákat. Ezenkívül a Békés megyei Szolgáltató és Ter­melő Szövetkezet 20 munka­társa dolgozik a megye öt városában, Tótkomlóson, Sar­kadon, Szeghalmon, Vésztőn és Mezőkovácsházán gebi- nesként. A szövetkezet tervezi, hogy érettségi nélkül három év ta­nulással képeznek órásokat a 635. számú szakmunkás- képzőben. Ebben az évben 10—15 jelentkezőt fogad az iskola és a szövetkezet, mert az Orosházán megszűnt ta­gozat hallgatói is átkerülnek Békéscsabára. A tanulmányi idő alatt a szövetkezet tan­műhelyében sajátítják el a leendő szakemberek a szer­kezetek javítását. A képzés azt szolgálja, hogy a szolgál­tató hálózatot a VI. ötéves tervidőszakban községekre is kiterjesszék. Huták a dűlőn Igaz, nem erre láttam, mifelénk. A Dunántúlon. Sár­vár után. Autóbuszunk gyorsan falta a kilométereket, látnivaló is akadt bőven, a pannon-táj változatos. Egy­szer azonban, egy fasorral szegélyezett útkanyar után le­esett az állunk. Igen, a csodálkozástól. Bent, az országúttal párhuzamos dűlőn tíz vagy tizen­két autó. Zsiguli, Skoda, Wartburg. Valaki felkiáltott: — Tsz-majális? Sofőrünk lassított, így aztán jól szemügyre vehettük a látványt. Nem volt ott semmiféle majális, munka volt. A nem tudom milyen nevű tsz egyik brigádja szorgal- maskodott a hatalmas táblán. Lehet, hogy palántáltak, hogy gyomtalanították a szépen kelő cukorrépát. A dű­lőn meg *hosszú sorban tizenkét színes autó. Hol van már a földbe ásott vizes kanna? Meg a föld szélére, a bokor alá, a hűsre tett gyerek? Ha volt gye­rek, ott aludt a hátsó ülésen. Ha hoztak üdítőt, feltehető, minihűtőbe tették. És lefogadom, hogy zene szólt az au­tórádiókból. Valami örökösen a múlté lett. Jólesett visszafordulni, és addig nézni a kocsisort meg az embereket, amíg csak egy újabb útkanyar után egy újabb fasor el nem takar1 ta Őket... (sass e.) Kétszáznyolcvan szakember — 300 000 árát javít avagy közművelődés és közrendvédelem J lejlődő művelődési életünk, iskolai, I közművelődési, il­letve művészeti eszközökkel történő nevelő munkánk eredményei tagadhatatlanok. Bármerre tekintünk, ennek a kulturális nevelő munká­nak eredményei mindenütt jelen vannak. Egyre szapo­rodnak a magasabb iskolai végzettséget jelző bizonyít­ványok; növekszik a művelő­dési alkalmak látogatottsági statisztikája; fogynak a kul- turcikkek — könyvek, hang­lemezek, a lakáskultúra tár­gyai stb. —, és talán ide so­rolható még az is, hogy fia­talságunk jelentős része kocsma helyett diszkóban tölti szabad idejét. (Más kér­dés, hogy ott is iszik.) Nem oktalan elgondolkod­ni, vajon a sokféle kulturális nevelő ráhatás — a közvet­len eredményeken, tehát a bizonyítvány kézhez vételén, a magasabb állás elnyerésén, egy-egy jpl eltöltött estén túl — mennyiben változtat­ja meg az embereket, ma­gatartásukat, egymáshoz va­ló viszonyukat. Mennyiben teszik ezek a kulturális ha­tások az egyes embert és a közösséget kulturáltabbá. Azért is érdemes ezen me­ditálni, mert egész kulturális nevelő munkánk célja, hogy műveltebb társadalmat te­remtsen. és ne csak az egyénnek nyújtson több szakmai vagy általános is­meretet. Sajátos dolog, hogy míg egyre emelkedik a kvalifi­káltabb emberek aránya, míg egyre többen igyekeznek (olykor indokolatlanul) is végzettséget végzettségre halmozni — persze a társa­dalom segítségével és költsé­gén —, növekszik a társadal­mi együttélés szabályait semmibe vevők száma. A vonaton tucatjával, százával látni tankönyvek vagy sok­szorosított jegyzetek fölé hajolva tanuló ifjú és nem ifjú utasokat, mellettük min­dig megtalálhatók a már in­duláskor ittas, renitenskedő csoportok. Az utcán ott áll­nak a könyvesboltok előtt szemlélődök, az ajánlatban válogatók, mellettük a köte­kedők, zajongók, a trágár megjegyzéseket tevők, köp­ködők, italozók. A moziban egymás mellé kerül a filmél­vező és botrányokozó. És nagyon hosszan lehetne so­rolni a visszataszító maga­tartási megnyilatkozásokat a sötétedő utcán csoporto­san üvöltöző, ijesztgető tár­saságoktól, a legundorítóbb megnyilatkozzásokkal meg­hökkentőkig, a tréfálkozástól a vaskos durvaságig. Szük­ségtelen itt részletezni. Általában nem bűncselek­mények még ezek, nem üt­köznek tételes törvényekbe, bár egyik-másik formájuk igencsak közel áll a garázda­sághoz. Még nem bűncselek­mények — hangsúlyozandók: még nem! —, de azok elin­dítói lehétnek, mert vereke­dések származhatnak belőlük, riadalomkeltés forrásai le­hetnek, megbotránkozásokat okoznak. Nem tévesztendők még össze ezek az illetlen- kedők a tarhálókkal, a tré­fásan, de kemény ököllel pénzt kunyerálókkal, az ut­cán és a mozi előcsarnoká­ban akár bicskaheggyel is handabandázó „koldusokkal”, a verekedő, szurkáló garáz­dákkal, tolvajokkal, kisebb- nagyobb erőszakkal gyakor­latilag rablóvá lett vagá­nyokkal. De hol a pontos határ, amelyen túl a legény­kedés, a talmi kivagyiság, a rossz film- és tévéhősök majmolása már bűnözésbe csaphat át!? A bűnözés szé­lén állnak ezek az utcai rendbontók, a törvény tor­nácán táncolnak, mert egyik­másik megnyilatkozásuk, cselekedetük igencsak rend­őrért kiált, illetve kiáltana, ha biztonsági közeg lenne a közelben, és ha az úttest kö­zepén suhanó vagy robogó kék-fehér autó látványa ké­pes lenne e renitenskedő fiatalokat kulturáltabb ma­gatartásra bírni. Tévedés ne essék: nem­csak tanulatlan emberekről van szó. Bőven van érettsé­gizett is közöttük. Hol van hát kulturális nevelő mun­kánk eredménye, hol mutat­kozik meg az iskolában vagy egyéb fórumokon nyújtott tudás a kulturáltabb emberi magatartásban ?! Félrefordított fejjel, be­húzott nyakkal igyekszünk elkerülni e rendbontókat, hogy magunkat megóvjuk az inzultusoktól, de ezzel egy­ben bátorítást is adunk azok­nak, akik semmibe veszik a rendet, a társadalmi együtt­élés írott és íratlan szabá­lyait. Többségben nem ütkö­zik ez a rendbontás jogsza­bályba. Mégis kellene, hogy legyen valamilyen rendelke­zés, amely ennek az elhara­pódzott utcai és egyéb nyil­vános helyen való illetlenke- dő, garázdasághoz közeli magatartásformának gátat szab. Talán az utcai italozást tiltó helyhatósági szabály- rendelet mintájára kellene erre is valamiféle rendelke­zés. Igaz, hogy egy rendelet önmagában nem old meg semmit, csak ha azt betart­ják és betartatják. O egoldás? Csak köz­helyeket lehetne emlegetni a társa­dalmi összefogásról, közmű­velődési munkánk hatékony­ságának emeléséről. De még valami hozzáteendő: a köz- művelődésnek itt már talál­koznia kell a közrendvéde­lemmel is. Benedek Miklós A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében épül Gyulán a Magyar Nemzeti Bank városi székháza. A korszerű eljárással készülő irodaház építése már túljutott a félidőn Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents