Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

1981. május 24., vasárnap o Népművészeti kiállítás Békéscsabán Az elmúlt évi, Szegeden megrendezett Békés megye népművészete című kiállítás viszonzásaként tegnap nyi­tották meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum­ban a Csongrád megye nép­művészetét reprezentáló, rangos kiállítást. A vendég­látó múzeum nevében dr. Grin Igor igazgatóhelyettes köszöntötte a megnyitó rész­vevőit, közöttük dr. Becsei Józsefet, Békés megye ta­nácselnök-helyettesét, Szél- jak Györgyöt, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezető-helyettesét, dr. Trogmayer Ottót, a Csong­rád megyei Múzeumok igaz­gatóját, a kiállítás rendező­jét, dr. Juhász Antalt, a Csongrád megyei Múzeumok tudományos igazgatóhelyet­tesét. Ezután Szabó G. László, Csongrád megye Tanácsának elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Ebben hangsúlyozta, hogy a népi kultúra iránti megnöveke­dett érdeklődés nem oldhat­ja meg azt az előttünk álló kérdést: hogyan és miként építhetnénk be tudatosan né­pi kultúránkat mindennap­jaink tárgyi, szellemi világá­ba. S figyelmeztetett arra is, hogy akkor, ha társadal­munknak valós igénye van a népi kultúra iránt, akkor mi­hamarabb és mélységében kell feltárnunk népművésze­tünk kincsesbányáját. A gazdag kiállítási anya­got a népművészet kedvelői július 26-ig tekinthetik meg. Fotó: Gál Edit Négyezer lakás gazdája A Békéscsabai Lakásszö- I vetkezet nemrég megtartott küldöttértekezletén értékelték , az 1980. évi terv teljesítését, , és megbeszélték az idei fel- j adatokat. Tavaly több mint j 4 ezer lakás és 400 garázs j volt a szövetkezet gondjaira 1 bízva. Ezek értéke megha- i ladta az 1 milliárd 200 mil- I lió foritot. A lakások folya- 1 matos üzemeltetése, karban- j tartása és felújítása terv sze- j rint történt. Az idén hasonlóak a fel- ] adatok, de lakásból 400-zal, ! garázsból pedig 24-gyel lesz I több. Elkezdődik a Kulich Gyula-lakótelepi házak hom- j lokzatának a felújítása, ami i mintegy félmillió forinttal ! növeli a költségeket. A szö­vetkezet szolgáltatási tevé- ; kenysége értékben 300 ezer j forintról több mint 1 millió í forintra emelkedik majd. Ilyen összegű — főként szak- . és szerelőipari munkát — j tud vállalni tagjainak. Az • építőrészleg a telepszerű, több szintes lakóházak ma- '• gánerőből történő építésének a megszervezését és lebonyo- ; lítását elősegíti. A fejlődés egyre inkább megkívánja a termelőeszkö­zök, felszerelések kiegészíté­sét, és megfelelő telephely kialakítását. A vezetőség ezért anyagi támogatásért fordult a szövetkezet fel­ügyeleti szervéhez. Az üzemeltetésben, a kar- ; ban tartásban, a felújításban és a szolgáltatásban 6 bri- : gádban 70-en dolgoznak. Ta- \ valy óta valamennyien részt ; Vesznek a munkaverseny- ! mozgalomban. Könyvhéti előzetes Az idei ünnepi könyvhét ismét gazdag programot ígér a megyeszékhely iroda­lomkedvelő közönségének. A békéscsabai városi meg­nyitó május 29-én, pénteken kora délután, fél 1-kor lesz a posta előtti téren. Megnyi­tót Vészi Endre Kossuth-dí- jas író mond. A rendezvé­nyen közreműködik Kárpáti Tibor színművész és a Vas­utas fúvószenekar. Május 25-én könyvheti elő­zetes résztvevői lehetünk a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban. Ezen a na­pon tartja irodalmi éstjét Kozák András és Drahota Andrea. Május 31-én, a gyer­meknapon a Derkovits liget­be várják a legif jabbakat. A gyermeknapi rendezvényt könyvárusítással gazdagítják. Június 1-én a Vasutas Művelődési Házban író-olva­só találkozót rendeznek az ünnepi könyvhét keretében. Az este 7 órakor kezdődő ta­lálkozó vendége Gelencsér Miklós író és Bata Imre iro­dalomtörténész lesz. Bemuta­tásra kerül Gelencsér Mik­lós. az ünnepi könyvhéten napvilágot látó „Aradi nap­ló" című könyve. Végül, június 4-én Gará- nyi József keramikusművész szobrát adják át a Tanács- köztársaság útja 24—28. szá­mú ház előtti téren. Ava­tóbeszédet Filadelfi Mihály költő tart. Közreműködik Kárpáti Tibor színművész, valamint a Magyar Rádió gyermekkórusa. Új képzőművészeti albumok A kortárs képzőművészet jeles alkotóinak munkáiból készült reprezentatív albu­mok kerültek a napokban a könyvesboltokba. A Képző- művészeti Alap Kiadó Válla­lata megjelentette Csapó György művét Ilosvai Varga Istvánról. A nemrég elhunyt művész életének, munkássá­gának legnagyobb részé a festők városához, Szentend­réhez kötődött. A monográ­fia szerzője a festő életmű­vének bemutatásán, elemzé­sén túl a művész vonzó em­beri alakját is megrajzolja. Csápó György másik köte­tében Mácsai István kétsze­res Munkácsy-díjas festő­művész életútját, művészi pályáját vázolja. Perez Jánosról, az 1950 utáni hazai fémművesség egyik megújítójárói Szíj Re­zső, az ismert művészeti író készített monográfiát. Az én múzeumom sorozat­ban jelent meg Wessetzky Vilmos munkája, Egyiptomi gvűjtemény a Szépművészeti Múzeumban címmel. A szer­ző az egyiptomi művészet fő sodrát ismerteti, részletesen szól a múzeum egyiptomi (»vűjteményének kialakulásá­ról. Kristályosítón szorbit cukorbetegeknek Korszerűsítették a cukor­betegek édesítőszerének szá­mító szorbit gyártását a Pé­ti Nitrogénműveknél. A Bu-* dapesti Műszaki Egyetem el­járása alapján az eddigi por alak helyett kristályosított formában állítják elő a ke­resett vegyipari terméket, amelyet a cukortól eltiltott betegek élelmezése mellett felhasználnak még a kozme­tikai iparban, a dohányipar­ban és a textiliparban Is. A kristályosítással egyébként nemcsak szebb küllemű lett a szorbit, de olyan mérték­ben növekszik a tisztasága és az olvadáspontja is, hogy így már megfelel a legszigo­rúbb világpiaci előírásoknak. A péti szorbitgyártási tech­nológia iránt megnőtt az érdeklődés a szellemi termé­kek piacán is, s máris meg­kezdték a tárgyalásokat a külföldi megvalósításra cseh­szlovák és NSZK partnerek­kel. Népfrontvita az időskorúak helyzetéről ■ Az idős emberek életkö- I rülményeiről, egészségügyi, I szociális ellátásának kérdé- I séről rendezett tanácskozást I tegnap délelőtt a Hazafias I Népfront megyei bizottsága I Békéscsabán. Ezen Banadics- I né Lóránd Ibolya, a HNFvá- I rosi titkára köszöntötte a I párt-, társadalmi szervek és I a tömegszervezetek képvise- I lőit, valamint a meghívott I vendégeket. Megnyitójában j utalt arra, hogy a HNF VII. I kongresszusának szellemé- I ben a népfront tovább kí- I vánja fejleszteni a nő- és I rétegpolitikai munkát. Ezért I a lakóterületeken szinte nél- I külözhetetlen a nyugdíjasok I mozgalmi tevékenysége. A program ismertetését I követően Knoll István ope- I rátör, filmrendező, a HNF I Országos Tanácsa időskorú- I akkal foglalkozó' országos I társadalmi munkabizottságá- I nak elnöke tartott vitaindí- I tót. Bevezetőjében többek között szólt arról, hogy a társadalom különbözőkép­pen ítéli meg az idősek hely­zetét. Ugyanakkor egyetlen ember életét sem lehet sta­tisztikai adatként kezelni. El­sősorban a lakóterületeken belül kell megoldani a tár­sadalmi segítségre szoruló magányosok problémáit is. Sok jó kezdeményezést, hasznos tapasztalatot ismer­tetett az ülés részvevőivel. Hangsúlyozta továbbá, hogy a közvéleményt szakemberek segítségével kell tájékoztatni ezekről a kérdésekről. Az előadó befejezésül a falusi szociális otthonok létesítésé­nek, a nyugdíjasok foglal­koztatásának, valamint a jo­gi tanácsadás megszervezésé­nek témakörével foglalko­zott. A tanácskozás további részében kérdések, vélemé- nvek és javaslatok hangzot­tak el a megoldásra váró feladatokkal, sürgős tenniva­lókkal kapcsolatban. j Hatalmas munkagépek a végegyházi határban. Kombinátor- I ral dolgozzák porhanyósra, vetésre megfelelőre a földet Fotó: Veress Erzsi Drágán dolgozunk I assan hozzászokunk — vagy máris megszoktuk? —, ha január, akkor áremelés. (Bár volt már er- Bre példa áprilisban, meg júniusban is, ám a rend­re ismétlődő áremelések hava mégiscsak a január.) Most már eljutottuk odáig, hogy „nevén nevezzük a gyere­ket”, s egyre ritkábban kell mosolyognunk az „árren­dezés" kifejezés használata miatt. (Igaz: megleltük a le­hető legdiplomatikusabb formulát; „Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye". S e címbetűk olvastán senki nem számít például a világpiacon hovatovább eladhatat­lan, nálunk viszont méregdrága fekete-fehér tv-készülé- kek fogyasztói árának drasztikus csökkentésére.) Most már szinte le sem kell írni — az ilyesfajta „köz­lemények” indoklásaként, hogy „a világipaci árak emel­kedése miatt...”, mert jól tudjuk: bennünket éppen olyan komisz keménységgel sújt a „világpiac”, mint bár­ki mást. (Hogy a külpiaci hatások; úgymond, „határa­inknál megállíthatók és megállítandók” — ez annak­idején sem lehetett több, mint egy hatásosnak szánt szó­noki fordulat.) A közvélemény óhaja — épp a minap hallottam egy ilyen megjegyzést —, hogy legyen egy évben egyszer, - minden aktuális világpiaci támadást kivédő „árhivatali közlemény", aztán hagyjanak bennünket békén a követ­kező januárig. Ügy tűnik, mintha egyre közömbösebbek lennénk az áremelésekkel kapcsolatban. És ez a baj! Élünk és dol­gozunk a „világpiaci hatások” bűvöletében, s nem fog­juk föl, hogy a körülmények közepette, valami egészen más módon kellene dolgozni. Például: szervezettebben. Ami egyszersmind azt is je­lenti, hogy jobban, pontosabban, következésképpen gaz­daságosabban és olcsóbban. Sok éve már, hogy a mun­kaszervezés javításával kapcsolatos tennivalókra kor­mányhatározat hívta fel a figyelmet. (Jellemző: ehhez nálunk kormányhatározat kell.”.) S tán még jellem­zőbb: a Munkaügyi Minisztérium legutóbbi megállapítá­sa szerint, a szocialista szektorban működő vállalatok negyven százaléka, az elmúlt két évben semmiféle ér­tékelhető szervezési tevékenységet nem végzett. És gya­nítható, hogy az eredményeket felmutató vállalatok „ered­ményei” is — részben — afféle statisztikai bűvészkedés­nek köszönhetőek. Következésképpen, aligha lehetünk elégedettek! a munka szervezettségével, így aztán miért is számolnánk az önköltséget lényegesen befolyásoló, ol­csóbb munkavégzéssel? Az indokoltnál drágább munka pedig — tetszik vagy nem tetszik —. ott van az indo­koltnál magasabb árákban. Vagy: a minőség. Kiszámították például, hogy ha a ru­házkodási cikkek, bútorok, a háztartási gépek és a hír­adástechnikai berendezések minősége csak annyit javul­na, hogy ezzel élettartamuk mindössze 10 százalékkal növekedne, akkor ez évi hétmilliárd (!) forint kiadástól mentesítené a lakosságot. Ügy, hogy közben sem a gyár­tási költségek, sem a fogyasztói árak nem emelkednének. Az'árak viszont emelkednek. Mert ha arról van szó, hogy „jobb minőséget", akkor szótárunkban ez többnyi­re az „újat, a korszerűbbet" jelenti. Az újhoz, jobbhoz, korszerűbbhöz pedig gondolkodásunk szerint — fej­lesztések, új beruházások, tehát újabb pénzösszegek szükségesek. Márpedig ezt valakinek meg kell fizetnie! Sajátságos — és persze támadhatatlan — okoskodás, egyetlen, de korántsem jelentéktelen szépséghibával: a logikai sorból kihagyjuk azokat a mérhetetlen belső tar­talékokat, amelyek hasznosítása a minőség javítására is jótékony hatással lehetnek. Ehhez megint csak nem kell más. mint szervezettebben, pontosabban, tehát jobban dolgozni. Ez pedig nem a nagy pénzekkel megvalósítha­tó beruházások függvénye. No és- persze — szinte félve írom le — némileg többet is kellene dolgozni. Ami persze egyenes következménye lenne a szervezettebb munkavégzésnek. Az „állásidőben" való semmittevés éppúgy pénzbe kerül, mint a folya­matos munkavégzés. Az állásidőnek ára van, s ezt vala­mennyien fizetjük. A fogyasztói árban; az építkezések — már régóta irreálisan magas — költségeiben. Azzal is, hogy gyártmányainkat, a világpiac jócskán leértékelte, mert azon a piacon, fájdalom, nem érvényesíthetőek a mj sajátságos munkavégzésünk következményei. A világ­piac vásárlóit a legkevésbé sem érdekli, hogy mi drágán — pontatlanul, fegyelmezetlenül és szervezetlenül —dol­gozunk. A z árak nem csak a világpiaci hatások miatt emel­kednek. Emelkednek azért is. mert tudnánk ugyan jobban, szervezettebben, tehát olcsóbban dolgozni, de nem dolgozunk. Mi ezt a stílust, és ezt a tempót szok­tuk meg. Ebből a szempontból viszont talán nem is jön­nek rosszul a sorozatban ismétlődő áremelkedések. Előbb- utóbb csak belátjuk, hogy az árak alakításának legfon­tosabb színtere a termelés! Másképpen fogalmazva: az árak változatlan színvonalon tartásának, netán csökken­tésének is ára van. És egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a hanyag, a rossz, az össze vissza kapkodással végzett munkát árfelhajtó tényezőként könyveljük el. Ez ügyben igazán nem ártana némi egészséges — és társadalmi mé­retű — felháborodás, ami végül is cselekvéshez vezet. Többre és messzebbre jutnánk ily módon, s nem kelle­ne beletörődnünk: ha január, akkor áremelés. Vértes Csaba Én elmentem a vásárra... Május 25., hétfő. Országos állat- és kirakóvásár. Fehérgyarmat (Szabolcs), Ka­puvár (Győr), Kisvárda (Sza­bolcs), Nagyoroszi (Nógrád). Veszprém. Május 26., kedd. Országos állat- és kirakóvásár. Réde (Komárom). Országos állatvásár. Tamási (Tolna). Május 27., szerda. Országos állat- és kirakóvásár. Rakaca (Borsod). Május 28., csütörtök. Országos állat- és kirakóvásár. Jászszentlászló (Bács), Mély­kút (Bács), Mosonmagyaróvár (Győr). Szany (Győr). Május 29., péntek. Országos állatvásár. Dévaványa (Békés). .v. Május 30., szombat. Országos sertésvásár. Gyál (Pest). Május 31., vasárnap. Országos állat- és kirakóvásár. Nagykörű (Szolnok), Szarvas (Békés). Autóvásár. Csorna (Győr>, Debrecen, Eger (Heves), Kecskemét (Bács), Kis­újszállás (Szolnok), Miskolc, Nagyatád (Somogy), Nyíregyhá­za (Szabolcs), Szeged. Zala- szentgrót (Zala). Országos kirakóvásár. Nagyatád (Somogy).

Next

/
Thumbnails
Contents