Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

1S81. május 21., csütörtök MHiUMTd ■ ■ SZERKESSZEN VELÜNK! Az orosházi Táncsics Gimnázium diákjai a Vöröskereszt centenáriuma alkalmából maguk rendezték be iskolai egészségnevelési kiállításukat. Ez a jó kezdeményezés hasznos és érde­kes formája az egészségügyi ismeretterjesztésnek Fotó: Martin Gábor „A sajtónak mi köze hozzá?” Nincs újságíró, aki ezt a kérdést ne hallotta volna már. Nem ritkán olyan em­berek szájából, akiknek tudniuk kellene, hogy a sajtó a demokratizmust, a tömegeket képviseli. Külön­féle műfajokban informál­juk az olvasókat a megye életét érintő* legfontosabb eseményekről, tájékoztatunk, a figyelmet az eredmények­re és a visszáságokra irá­nyítjuk. Ez a kötelességünk. Még akkor, és annak elle­nére is, ha ezeket az illeté­kes területek gazdái hétpe­csétes titokként próbálják elrejteni az „avatatlan sze­mek” elől. A politika valóra váltásán együtt munkálko­dunk. Ezért rossz, ha az új­Mai számunkban elsőként a Volán 8. számú Vállalatá­nak vezetői válaszolnak kér­déseinkre. Lapunk április 30-i számában Versenyfutás címmel megjelent cikkre a következőket mondották el: „Békéscsabán, a Jókai Szín­háznál az ott megálló autó­buszok nagy száma miatt valóban több megállóhely­jelző táblát kellett elhelyez­nünk. illetve az autóbuszok megállását különválaszta­nunk. Az ott elhelyezett me­netrendeken feltüntettük, hogy melyik megállóhelyről, miiven számú autóbusz in­dul. A megállóhelyeken le­vő indulási jegyzékeket rend­szeresen cseréljük, hogy a gépelt adatok láthatóak le­gyenek. Nagyobb formában azonban nem tudjuk jelölni a jegyzékeket, mert az már a táblákon nem férne el. Az utasok tájékoztatását évről évre korszerűsíteni igyek­szünk, s erre törekszünk a városközpontban és másfe­lé is.” Szőri Ferenc almáskama- rási lakos panaszlevélben fordult hozzánk, amelyben kifogásolta a lakóhelye és Békéscsaba között közlekedő távolsági autóbuszon a vitel­díj megszabását. A Volán 8- as számú Vállalatnak továb­bítottuk levelét, amelyre így válaszoltak: „Szőri Ferenc panaszbejelentését kivizsgál­tuk, és nem találtuk jogos­nak. A jegykiadógép kont- rollszalagja bizonyította, hogy március 4-én pontos dátumra állították be. nem nedi° a panaszos által be­küldött jegyen látható febru­ságírónak lopva kell halla­nia valamilyen eseményről, megtudnia egy-egy fonto­sabb témát. Miközben a híradással szolgáló szorong­va suttogja: „Nehogy el­mond valakinek, kitől tu­dod!” Persze, hogy nem ez a jellemző. Szerencsére. Az a szakember, középszintű irá­nyító, vagy bárki, aki ren­delkezik a tőle elvárható tulajdonságokkal. és nincs félnivalója, a jó ügy szol­gálatában szövetségest ke­res és talál a sajtóban. Ez a lánc az olvasóval kezdődik, vagy folytatódik. Az újság létéhez, változatosságához, »érdekességéhez nélkülözhe­tetlen az olvasó véleménye. ár 25-i dátummal üzemelt. Almáskamarás—Békéscsa­ba vasútállomás között a vi­teldíj 16 forint, Almáskama­rás—Békéscsaba autóbusz­pályaudvar között pedig már 20 forint.” Hack Antal, az eleki Ienin ' Tsz tagia azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy táp­pénzes ideje alatt eljárhat-e a községi vendéglátóegység­hez, ahol már évek óta fele­ségével együtt előfizetéses ebédet fogyaszt. Fél, hogy a táopénzellenőr intézkedésé­nek következtében táppénz- megvonással büntetik. A Társadalombiztosítási Igaz­gatóság válasza szerint a tár­sadalombiztosításról szóló egyik törvény és rendelet alap­ján a táppénzt meg lehet vonni attól, aki gyógyulását kés­lelteti, illetőleg az orvos uta­sításainak nem tesz eleget, vagy az elrendelt orvosi vizs­gálaton elfogadható indok nélkül nem jelenik meg. Ol­vasónk számára mégis van megoldás. Egy másik rende­let szerint ugyanis a kezelő­orvos a járóképes keresőkép­telen 'biztosított részére I munkanapokon általában négy óra (10-től 14 óráig) krárási időt engedélyezhet. FiPvelembe véve a betegség jellegét, vagy ha a gyógyu­lás érdeke azt megkívánja, ettől az időponttól eltérhet. A kijárási idő engedélyezé­sét a naplóba, az orvosi iga­zolásokra írják'.” Mag Györgyné. Sarkad, Balszélső u. 19. szám alatti lakos ügyével kapcsolatosan a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság a következőket üze­Levelekben, személyesen szóban megfogalmazott vi­láglátása, akár a leghétköz­napibb örömökről, gondok- i’ól is. Arról például, ha ki­tűnő, vagy nem jó az áru­ellátás. egy-egy községben, a gyermekét nagyszerű pe­dagógusgárda oktatja, vala­melyik fórumon lassan in­tézik el ügyét, netán éppen a gyors, pontos hivatali rea­gálás szolgált örömére. Egy­szóval az olvasói levél az újság egyik éltetője. Kérjük, várjuk véleményüket és le­veleiket. Mindenhez köze van a sajtónak és az olvasónak, hiszen a célunk is közös! ni: „A társadalombiztosítási törvények szerint, ha a biz­tosítás megszakítás nélkül két év óta fennáll, a táppénz a napi átlagkereset 75, egyéb esetekben 65 százaléka. A biztosítás megszakítás nél­kül akkor áll fenn, ha a heti pihenőnap és a munkaszüne­ti nap kivételével egy nap megszakítás sincs. Mag Györgyné esetében helyesen járt el gyulai kirendeltsé­günk. Levele szerint 1977. szeptember 15-én kezdődött munkaviszonyát 1980, szep­tember 30-án megszakította, s csak október 9"én állt új­ra munkába. így mindaddig, amíg kétéves megszakítatlan munkaviszonya nem lesz, számára a 65 százalékos táppénz jár.” Kesergő Levél egy újságolvasótól Évtizedek óta előfizetője va­gyok a Békés megyei Népúj­ságnak és a Nők Lapjának. Lapujkat mindig nagy érdek­lődéssel olvasom, azaz csak ol­vasnám. ha mindennap meg­kapnám az újságokat. voltak olyan hónapok, hetek, amikor több napon át egyáltalán nem kézbesítették egyiket sem. Időn­ként a postaláda nyílásába gyűrve vagy a kapu lécei közé dobva találom meg a lapokat. Ilyenkor az eső, vagy a szél olvashatatlanná áztatja, gyűri, hordja azokat. Áprilisban a kézbesítő még az újságok előfizetési díját sem vette fel, ezért a hírlapirodában három hónapra előre kifizettem. Erről nyugtát, s május 1-én szabályosan kézbesített újságo­kat is kaptam. Nem sokáig. Má­jus 6-án elmondtam panaszomat a hírlapirodában, s ekkor díj­talanul a helyszínen ideadták a példányokat. Lakásomon a Levelekből — sorokban Lehel Jánosné nyugdíjas békéscsabai óvónő, Berzsenyi utca 30. szám alatti lakos arról írt lapunknak, hogy régi hallgatója és levelezője Moszkvai Rádió magyar osztályának, s tagja a Rádió Utazások Klubjának is. Ész­revételeit és javaslatait el­mondta a Lányok, Asszo­nyok című folyóirat olvasó­ankét fórumán. Nemrégiben kapott a lap szerkesztőségé­től egy színes, művészi ké­pekkel illusztrált albumot is. Kunágotáról írt Kovács Jánosné, Álmos u. 3. sz. alatt élő asszony. A távolsá­gi autóbuszjáratok rendszer­telenségére panaszkodik. Le­velét továbbítottuk a Volán 8. sz. Vállalathoz. A békéscsabai Szarvasi úton lakók nevében fogott tollat özv. Branyiczki János­né. Naponta vásárolnak a Szarvasi úti kenyérboltban, .és félnek a nagy forgalmú úton áthaladni. Kérik az il­letékeseket,! hogy gyalogos­átjáró felfestésével tegyék balesetmentessé a közleke­dést. örülünk Kiss Sándor, Sar­kad, Sarkadkeresztúri u. 21. sz. alatti lakos levelezőlap­jának, amelyben segítségün­ket köszöni. Ezután is kész­séggel és lehetőleg gyorsan állunk olvasóink rendelkezé­sére. Olvasóinknak üzenjük Többen érdeklődtek lapunk­nál. hogy ebben az évszakban milyen gyógynövényeket gyűjt­hetnek, és azokat hogyan érté­kesíthetik. A Herbária békéscsa­bai telepén elmondták. hogy most a kamillavirág gyűjtésé­nek szezonját élik. A gyűjtők vidéken az AFÉSZ-ek felvásár­lóhelyein adhatják le a nyers virágokat, a békéscsabaiak pe­dig a Kazinczy utca 11. szám alatt. A kamillavirág kilójáért öt forintot fizetnek. VISSZHANG Egy csanádapácai olva­sónk, aki levelével rendsze­resen megkeres bennünket, így írt a múltkoriban: „Ol­vasta^ a Szerkesszen ve­lünk rovatban a Mindany- nyian megöregszünk és a Legdrágább kincsünkért cí­mű cikkeket. Bár ezekről a témákról sokat hallunk, úgy látszik mégsem beszélünk róla eleget. A közömbösség sajnos egyre megszokottabb jelenség. Általánosítani még­sem lehet, hiszen vannak, akik tisztelik, becsülik az idős embereket, és segítik őket. Ha öreg, elesett embe­reket látok, mindig eszem­be jut, hogy a mostani fia­talok és én is megöregszem. Más. Nálunk, Csanádapá- cán az óvodában, a szülők összefogásával nagy a ké­szülődés a gyermeknapi ren­dezvényre. Mi szülők öröm­mel látjuk, hogy az óvó né­nik milyen szeretettel, gon­doskodással veszik körül gyermekeinket.” kézbesítés továbbra sem való­sult meg, s újabb panaszomra csak vállhúzás volt a válasz. Ekkor már a hiányzó lapokat is csak újabb fizetség árán kap­tam meg. Elgondolkoztató, hogy vajon meddig tarthat ez az elképesz­tő hanyagság és lelkiismeret­lenség, a megrendelők bosszan­tása! Másoktól is gyakran hal­lottam hasonló panaszokat. Ér­dekünk, hogy rendszeresen tá­jékozódjunk az újságokból a világ, az ország és megyénk eseményeiről. A szerkesztőség­nek bizonyosan az az érdeke, hogy lapjukat minél többen ol­vassák. Ha viszont az újságok­hoz ilyen nehezen és sok mér- gelődés után lehet hozzájutni, nem egyedül fogom megkérdez­ni: hová fordulhatok- eszmei és anyagi kártérítésért? Takács László, Gyula, Vajda János u. 8. B. Zs. Válaszolnak az illetékesek MIT MOND A JOGSZABÁLY? B. T.-né, Békéscsaba: Le­velében azt írja, hogy élet­társával tanácsi értékesítésű lakást vásároltak. A lakást most el akarják adni. mert megromlott közöttük a vi­szony. Ilyen esetben mi a helyzet az állami támogatás­sal? Olvasónk ugyanis úgy hallotta, amennyiben a va­gyonközösség megszűnik, az állami támogatást nem kell visszafizetni. De állítólag ez csak a házasság megszünte­tése esetén áll fenn. Az élet­társi viszony felszámolása már más következménnyel jár. Elsősorban erre szeretne választ kapni. Az állami támogatással lé­tesített. és az állampolgárok tulajdonában álló lakásokat szabadforgalomban is el le­het adni. Ennek természete- , sen pénzügyi következmé­nyei vannak. Az állami tá­mogatást vissza kell fizetni. Bizonyos esetekben azonban ettől eltekintenek. Figyelem­be veszik az idő múlását is, valamint azt is, hogy kinek értékesítik a lakást. Nem kell az állami támogatást visszafizetni, ha az államtól történő vásárlás időpontjától 15 év eltelt, vagy ha 15éven belül a második, vagy ezt követő tulajdonos adja el a lakást. De akkor sem. ha újraelosztás végett a lakást a tanács lakásügyi hatósá­gának rendelkezésére bocsát­ják. Továbbá, ha egyenes- ágbeli rokonnak, illetőleg az örökbe fogadott, a mostoha, és a nevelőszülő javára ide­genítik el. A tanácsi értéke­sítésű lakást a hátrányosan megváltozott jövedelmi, va- pvoni és szociális helyzet mi­att tanácsi bérlakás kiuta­lása ellenében fel lehet aján­lani a lakásügyi hatóságnak. Amennyiben a tanács egy éven belül a bérlakást nem tudja kiutalni, akkor a sza­badforgalomban is lehet ér­tékesíteni az állami támoga­tással létesült lakást anélkül, hogy az állami támogatást vissza kelljen fizetni. A ta­nács ilyen esetben is csak akkor adja ki azt az igazo­lást, miszerint a bérlakásra való igényt egy éven belül nem tudja kielégíteni, ha az egy személyre megállapított jövedelem alapján a tulaj­donos jogosult lenne a bér­lakás kiutalására. Gyakran megtörténik, hogy egy lakást éppen a házasság megszűné­se miatt adják el. Amennyi­ben a vagyonközösség meg­szűnése érdekében hatósági, vagy bírósági határozat alap­ján idegenítik el a lakást, az állami támogatást nem kell visszafizetni. A rendelet nem szól arról, hogy mi a hely­zet az élettársi vagyonkö­zösség megszüntetése esetén. Az évek során azonban olyan gyakorlat alakult ki, amely szinte azonos Szzal az eset­tel amikor a házasság meg­szűnik. Tehát, ha az élet­társak az élettársi vagyon­közösség megszüntetését a bíróságtól kérik, akkor erről a kérdésről a bíróság ítélet­tel dönt. Köthetnék egyessé' get is. Ha bíróság előtt te­szik, az egyességet jóváha­gyó végzés úgyszintén bíró­sági határozatnak minősül. Ennek megfelelően a lakás elidegenítése bírósági hatá­rozat alapján történik. Amennyiben tehát az élet­társak az élettársi vagyon­közösség megszüntetésének ezt a módját választják, úgy a lakással kapcsolatos álla­mi támogatást nem kell visz- szafizetni. A bíróság azon­ban részletesen megvizsgál­ja, hogy a szóban forgó la­kás beletartozik-e az élettár­si vagyonközösségbe, vagy sem. Dr. Serédi János A Békés megyei Gyógyszertár Vállalatnál igen eredményes az újitómozgalom. A desztillált víz töltésénél, ellenőrzésénél is könnyebbé, biztonságosabbá tette a munkát a központi laboratóriumban dolgozók ötletessége Fotó: Fazekas László Ismét a „Fák és virágok utcájá”-rél (Tudósítónktól.) Lapunk egyik korábbi számában olvashattunk ar­ról, hogy Orosházán a Ha­zafias Népfront III. körzeti bizottsága még március ele­jén — „Fák és virágok ut­cája” elnevezéssel — új mozgalmat indított a saját körzetében. Ennek lényegét egyértelműen fogalmazták meg a szervezők. A cél: egy- egy utca lakókörnyezetének a szebbé tétele. Ae akció általános meg­értésre talált a lakosok köré­ben. Ám a végrehajtást már nehezebben lehetett elkép­zelni, mivel ismert volt előt­tük az utcák elhanyagoltsá­ga és egyes emberek közöm­bössége is. Ezért először csak két utca nevezett be. A mozgalom olyan kritikus időben kezdődött, amikor éppen Orosházán rendezték meg a megyei fásítási hónap nyitóünnepségét. .. Az akció végül sikeresnek bizonyult, mert szinte min­denki részt vett ebben a megmozdulásban. Az összes hiányzó fát újakkal pótol­ták; sőt, a kiöregedett fákat is kiszedték, s helyükre cse­metefákat raktak. A meg­levő rózsatövek mellé még annyit ültettek, hogy a moz­galom nevét e két utcában kivételesen a „Fák és ró­zsák utcájára” kellett módo­sítani. Április végén egy bizottság értékelte az ered­ményeket. A két utca be­lépőszakaszán — mind a két oldalon — a virágágyba egy-egy fehérre festett dísz­követ helyeztek el — „Ez az utca a fák és rózsák utcá­ja” felirattal. Az arborétum- szérűén ültetett sokféle fa és az egész évben nyíló ró­zsák sokassága az utca la­kóinak büszkesége lett. A lelkes népfrontosok újabb lakókörzetek csatlakozását szorgalmazzák a jövőben. Kiss Horváth Sándorné Orosháza

Next

/
Thumbnails
Contents