Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-19 / 115. szám
1981, május 19., kedd o iS« Ha gáz van Battonyán Nem könnyű a ciroktermelés Az energiahordozók árának ugrásszerű emelkedése, a gazdálkodás költségeit mindenütt fokozta. A termelőüzemek, gazdaságok, szövetkezetek nemcsak felismerték, hanem rá is kényszerültek a takarékosabb energiafelhasználására. Az Állami Fejlesztési Bank e célkitűzéseket pályázat útján hitelekkel is ösztönzi. Megyénk energiát felhasználó termelő egységei közül tizenhatan, főként termelő- szövetkezetek nyújtottak be ■hitelpályázatot. A pályázatok 85 százaléka energiahordozó-váltás, 10 százaléka energiahordozó-kiváltás, 5 százaléka a meglevő berendezések hatásfokának javítása, többnyire szabályoz- hatósággal és automatizálással összefüggő ésszerűsítés. Az ÁFB Békés megyében eddig hét termelőszövetkezetnek — közöttük a batto- nyai Petőfi Tsz-nek — adott államkölcsönt energiaracionalizálási beruházásra. Mire számítanak? Miért döntött így, mit vár ettől a beruházástól a bat- tonyai Petőfi Tsz? — Szövetkezetünk a nagy energiafelhasználók közé tartozik, növénytermesztésünkben a szárítók, az állattenyésztésben a baromfi- telepek fűtése emészti a legtöbb olajat — kezdi a beszélgetést Keszthelyi Zoltán tsz-elnök, majd így folytatja: — Számításba vettük az olajárak változását, melynek növekedésével a baromfi és más termékeink ára nem emelkedik arányosan. Olyan megoldást kellett keresnünk, amelyik hosszabb távon is kisebb arányban növeli költségeinket. A Petőfi Tsz és a nagyközség vagy a megye több közös gazdasága az elmúlt évtizedben az olajra alapozta energiaszolgáltatását, s bizony akkor — az árak erre nem késztettek senkit — a helyi energiaforrásokat kevésbé vették számításba. A Petőfi Tsz tavaly 1798 tonna gáz- és fűtőolajat használt fel, melynek 60 százalékát az állattartó telepek, szárítók emésztették fel. Három ütemben — Az emelkedő árak gyors intézkedésre késztettek bennünket — folytatja Molnár András ipari főága- zatvezető. — Az olajat különböző helyeken tároljuk, legtöbbet az ÁFOR volt helyi telepén. A szövetkezetben két gép és öt ember csak az olajszállítással, -elosztással és -beszerzéssel foglalkozott. Kampányban nem volt mindig zökkenőmentes az olajellátásunk: Orosházára, sőt Szolnokra is elmentünk fűtőolajért, amit a szállítási költségek csak tovább terheltek. Az elmúlt esztendőben például 100 kilogramm termény szárításához átlagosan 4,3 liter fűtőolajat használtunk fel. Közismert, hogy Battonya térségében magas fűtőértékű -gázmező húzódik. Erre, a helyben kitermelt és olcsóbb földgázra tér át a szövetkezet. — A gazdaságossági számításaink szerint számottevően csökken a fűtőanyag költsége, az olaj szállítása. Ügy terveztük, hogy három ütemben valósítjuk meg az energiaracionalizálást: először a szárítók berendezéseit állítjuk át földgáztüzelésre, ezután következnek az állattartó telepek, s részben már alkalmazzuk néhány agrotechnikai eljárásban az energiatakarékosságot. Ez utóbbi nem más, mint a szántás nélküli talajművelés, teljes körű beveztése azt jelenti, hogy szövetkezetünkben a szántóterület 80 százalékát nem szántjuk — summázza Dobozi Emília, az üzemgazdasági osztály Nyári diáktábor nyílik Tiszazugban Az idén ismét szerveznek nyári diáktábort a Tiszazugban, a Tisza II. vízlépcső öntözőrendszerének térségében. A tábor lakói turnusonként száz középiskolás, illetve főiskolás, a tiszai öntözőgazdaságok egyesülésének kilenc tagszövetkezetében segítik az öntözőberendezések telepítését, az értékes öntözővíz hasznosítását. A tervek szerint együttesen öt és fél ezer hektárt, főként cukorrépát, napraforgót, fű- szerpaprikát és más Jcertésze- ti növényt látnak el éltető vízzel. A tábort fenntartó gazdaságok mindenekelőtt olyan fiatalok jelentkezését várják, akik valamilyen okból érdeklődnek a mezőgazdaság iránt. Fogadásukra gondosan készülnek; a megfelelő szállás és étkezés mellett kulturált szórakozás lehetőségét is biztosítják számukra. Integrált növényvédelem a fuzáriumgombák ellen Üj eljárást dolgoztak ki a Növényvédelmi Kutató Intézetben a paradicsom, a búza és a kukorica első számú közellenségének, a fuzárium- gombáknak a leküzdésére. A módszer lényege: az úgynevezett integrált növényvédelem, amely a talajjavítás és a gombaölőszer-kezelés együttes alkalmazásával az eddigieknél eredményesebb védekezést tesz lehetővé. A fuzáriumos fertőzés az iparszerű termesztési eljárások nyomán terjed, mert a vetésforgó hiánya miatt jobban igénybe vett, savanyúvá váló talaj éppen e káros gombafajoknak nyújt életteret. A gombaölő szerek nem bizonyultak elég hatásosnak, a fertőzés sok esetben a költséges kezelés után sem szűnt meg. Az intézetben kidolgozott integrált növényvédelemmel azonban az eddig felhasznált gombaölő- szer-adagok fele mennyiségével is jó hatással szorítható vissza a fuzáriumfertőzés. A kísérletek során kiderült, hogy a termőföldjavítás — meszezés — nem kedvez a fuzáriumnak, így a talaj- javítás s a gombaölő szerekkel kiegészített kezelés egymás hatását erősíti. Még jobb az eredmény, ha fokozzák a nitrátműtrágya adagolását, amely ellenállóvá teszi a növényt a gombákkal szemben. Kecskeméten és Gödöllőn kísérleti paradicsomföldeken az integrált növényvédelemmel a fuzáriumfertőzés teljesen megszűnt, így az eljárást hamarosan nagyüzemek is átvehetik. Folynak az intézetben laboratóriumi kísérletek kukorica és búza fuzá- riummentesítésére is. vezetője, s még megtoldja: — Az első ütemben a szárítók földgázra való átállításának költségei elérik a 4,8 millió forintot, s ezek a költségek három év alatt megtérülnek. A munkálatokat már megkezdték, a mezőgazdaság idei nagy erőpróbájára, az aratásra elkészülnek a beruházással, s már gázzal üzemelnek a szárítók. A gyors tervezéshez nagy segítséget nyújtott az AGROBER, a kivitelezésben pedig- a DÉ- GÁZ. A közös gazdaságban remélik, hogy a növekvő energiaárakat gazdaságosabb felhasználással mérsékelhetik. Helyesel a szakértő S mi a véleménye napjaink energiafelhasználásáról a szakembernek, Klenk Gyulának, építésügyi szakértőnek, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat gépésztervezőjének? — Műszaki tapasztalataim alapján kijelenthetem: szá- ■ mos, energiát fogyasztó be- ; rendezés szerelőipari pontatlanság, beszabályozatlanság miatt „túlfogyaszt”, rossz ; hatásfokkal üzemel. A mezőgazdaságban sok olyan gépészeti berendezés üzemel, amelyiknek energiafelhasználása racionalizálható, ha- ; tásfoka javítható. Véleményem szerint az energiafelhasználás költségei optimális teljesítményű berendezések üzembe helyezésével, azok helyes beszabályozásával, szakszerű üzemeltetésével, akár húsz-harminc százalékkal csökkenthetők. Hogy ez az összeg üzemenként mennyi lehet? Ezt csak a közgazdászok tudják kiszámítani. De egy biztos: akár egy-két százalékos megtakarítás népgazdasági szinten is jelentős összeg! Sz. A. Európa legnagyobb exportőre A cirokmaglchúzást már gépesítették Alig több. mint tíz évvel ezelőtt 29 termelőszövetkezet Mezőkovácsházán megalakította a Seprűciroktermeíő Szövetkezeti Közös Vállalatot, vagy rövidebb nevén a CITÉV-et. De tulajdonképpen milyen növény is a cirok? A lexikon tanúsága szerint a pázsitfűfélék családjába tartozik, hosszú tenyészidejű, melegigényű. A nálunk termesztett fajok Olaszországból származnak. E fontos ipari növényből seprű és kefe készül, magja takarmányozható. Szára csomagolóanyagként használható. Az országban főként Békés megyében termesztik. — Ebben az évben a hazai vetésterületnek 98 százaléka megyénkben van — magyarázza Sütő Imre igazgató, majd így folytatja: - Európában meghatározó a vállalat ciroktermeltetése, forgalma. Csak néhány számadat ennek igazolására- Tavaly Európa ciroktermésének a felét Jugoszlávia adta, utána 40,6 százalékkal Magyar- ország, majd 6,7 százalékkal Olaszország, 2,7 százalékkal pedig Bulgária következett. A feldolgozást tekintve hazánk a késztermék 45 százalékát exportálta, megelőzve Jugoszláviát. — Ha a cirok ilyen jó exportcikk, akkor az elmúlt évekhez képest miért csökken a vetésterülete? — Űj, intenzív fajtákkal segítjük a termelőket, A piaci követelmények változása a jobb minőségre késztet bennünket. Vagyis a kiváló minőségű cirokszakállt jobban megfizetik, mint korábban, h szőlő „zöldmunkái 99 99 A hajtásokkal kapcsolatos teendőket nevezzük „zöld- munkáknak". Ide tartoznak: a haj tás válogatás, a kötözés, csonkázás, hwialjazás és a termőhajtások- bekurtítása. Ezekkel a munkákkal tudjuk szabályozni a lombfelület nagyságát és elhelyezését — mely nagymértékben meghatározza a termés mennyiségét. A minőséget néhány kevésbé ismert munkával tudjuk javítani. Ilyenek: a szőlő gyűrűzése, a fürtnyél megcsavarása, a szőlő levelezése. Nagy feladatok a Lenz— Moser-féle magasművelésű szőlőnél nincsenek, de a szőkébb sortávra felépítetteknél elengedhetetlenek. A hajtásválogatás és az első kötözés ideje általában május. A hajtásválogatás nagy szakértelmet kíván. E munka során ugyanis a fürtöt hozó hajtáson kívül azokat a hajtásokat kell meghagyni, amelyekre a következő évi termőcsapok, ugarcsapok és biztosítócsapok céljaira van szükség; a többi hajtást kell eltávolítani. Ezt a munkát akkor végezzük, amikor a hajtások már annyira fejlődtek, hogy a fürtök láthatók. A fej- és bakművelésű szőlők tőkéinek közepéről nőtt fattyúhajtásokat feltétlenül el kell távolítani. Az erősen bokrosodó, sok hajtást hozó szőlőfajtáknál (pl. olaszrizling) a hajtásválogatás elengedhetetlen. A kötözés célja a szőlő hajtásainak rendezése — a napfény felé. Ezt a munkát akkor kell végezni, amikor a hajtások már 30—40 cm nagyságúak. Az első kötözést aggatásnak is nevezik. Ezt nem szabad túl szorosan végezni. Az ismételt kötözésre akkor lesz szükség, amikor a hajtások 70, illetve 90 és 120 cm hosszúak. Ilyenkor azonban már szorosan kötözzünk. Ezt elhanyagolni nem szabad, mert a sorközökben elfekvő hajtások könnyen fertőződnek, azonkívül a permetezéseket is akadályozzák. Vigyázzunk, mert az elgyomosodó sorközökből felszedett hajtásokat, illetve a hirtelen sok fényre kerülő hajtásokat az erős nap megperzselheti. A páros huzalú szőlőnél tudjuk csak a kötözést kiiktatni. Itt azonban a hajtásoknak a huzalpárok közé iktatása marad mint kézi munka. (A kötéseket szüretkor okvetlen távolítsuk el, mert a tavaszi metszést ákadályozni fogja.) A csonkázás vagy tetejé- zés: a tőke lomb- és hajtásállományának szabályozása. Minden esetoen a szoiö környezete közötti egyensúly a io szempont. Fontos élettani hatas, hogy a hajtásvegek eltávolításával több tápanyag jut a fürtökhöz, és a beérés kedvezőbb lesz. Ezenkívül a szomszédos tőkék, illetve tőkesorok nem árnyékolják egymást. A korai és alacsonyan végzett csonkázásnak erős hónaljképződés a következménye. Ezért ezt a munkát nem szabad elsietni. Legkedvezőbb időpontja: júJ nius. A csonkázás mágassá- ga befolyásolja a termés mennyiségét is. Ha magasan csonkázunk, akkor — ameny- nyiben megfelelő tenyészte- rület áll rendelkezésünkre — tökéletesebb vessző- és fürt- beérést biztosít. Alacsony csonkázásnál pedig a termés mennyisége lesz' nagyobb. A csonkázást feltétlenül indokolt elvégezni azoknál a fajtáknál, amelyek sok lombot és hajtást fejlesztenek. Gyalogszőlőnél 80—90 centiméteres hajtásmagasságig az optimális. Karótámaszú szőlőnél (VII. hó elején!!!) a 150— 160 cm magasságot túlnövő hajtásokat 20—30 centiméterrel csonkázzuk. A Lenz— Moser-féle magas kordonokon csonkázni nem kell. A gyenge növekedésű tőkéket nem szabad tetejezni. Az erősen szeles helyeken a túl magasan végzett csonkázás a tőkék károsodását okozhatja. A hónaljazás — a nyári rügyekből fejlődő hónaljhajtások eltávolítása, illetve visszacsípése. Korábbi felfogás szerint a hónaljhajtásokat élősdi jellegűnek tartották, azért a szőlőből kitörték. Tudományos kísérletek azonban azt igazolják, hogy szerepük van a szőlő táplálásában. A helyes tehát az, hogy az ötleveles hónaljhajtásokat a 2-3. levél felett vágjuk le. Nagyon régen bevált termésfokozó növénykezelés a termőhajtások bekurtítása. Ez azt jelenti, hogy a termőhajtások tenyészőcsúcsát körömmel vagy késsel 3-4 nappal a virágzások előtt elcsípjük. Ezáltal a hajtások növekedése fhegáll, a tápanyagok a virágba áramlanak. Ezáltal hamarabb lezajlik a megtermékenyülés, a kötődés. A szabályozott virágzás meghosszabbítja a te- nyészidőt, és több tápanyag jut a zöld bogyók fejlődéséhez; a hajtásnövekedés hátrányára. E munka eredménye: 10—15 százalékkal nagyobb termés. A fürtritkítást csak csemegeszőlőknél alkalmazzák. Általánosan elfogadható szabály, hogy 1 kg terméshez 1,5 négyzetméter levélfelület szükséges. A bogyóritkítás is csak csemegeszőlők esetében végzendő, az elvirágzás és a természetes hullás befejezése után, amikor a bogyók borsszem nagyságúak. A fürtnyél-megcsavarást a teljes érés után végezzük a töppedés elősegítése érdekében. A lelevelezés július augusztusban esedékes. Kalocsay Klári s ezen tisztességes munkával szép nyereséget érünk el mi is, a termelő is. Az elmúlt négy esztendőben háromszor emeltük a felvásárlási árakat, ezzel is ösztönözve a termelőket a jobb minőségű cirok termesztésére — válaszol az igazgató. Persze csak elmondva ilyen egyszerű a ciroktermesztés és értékesítés. A vállalat szakemberei, szaktanácsadói nap mint nap járják a határt, igen szoros kapcsolatot tartanak a termelőkkel. Az is közismert, hogy a vetésterület nagyobb hányadát a háztájik adják. A vállalat . mintegy 5 ezer kistermelővel tart fenn szerződéses kapcsolatot. A termelés szervezése, a felvásárlás, a feldolgozás határozza meg az értékesítést. A cirokszakáll minősége a válogatásnál dől el, de ezt a minőséget a betakarítás időszakában gondos, lelkiismeretes munkával, nagyobb odafigyeléssel lehet javítani. A vállalat vezetői nem tagadják: az átvételi árak emelésével a jobb minőséget kívánják ösztönözni, s ezzel a jövőben még inkább versenypartnerek lehetnek a világpiaconA cirokfeldolgozás egyébként azon kevés munkafolyamatok közé tartozik, amely riemigen gépesíthető. A CITTIV csorvási telepén évente több száz vagonny'i cirkot vesznek át további feldolgozásra. A bálázás, a szállítás és a maglehúzás gépesített, a válogatás, vagyis az osztályozás még napjainkban is kézzel történik. Minden egyes szál cirokszakállt a minősítés során kézbevesznek. Az egyik teremben 10—12 asszony hosszú asztal mellett rendezgeti a cirokszakállt. , — Hatféle minőség szerint válogatjuk — magyarázza Horváth Józsefné — miközben keze sebesen jár. — Amit most éppen válogatunk, az nem a legjobb minőségű. Másodvetésű növény, ráadásul a betakarítás időszakában meg is ázott, ezért penészes,- vagy ahogyan mi nevezzük: defektes — magyarázza. — Mivel érdemelte ki a vállalat a kiváló címet? — kérdezem tőlük. Végül is Vi- taris Ferencné így fogalmazza meg: — Mindenekelőtt a jó minőségű, exportképes termékkel. Gondosan átválogatunk minden egyes bálát, s munkánkkal mi is hozzáteszünk valami pluszt — summázza. A jól szervezett, közös munka eredményeként kapta meg a CITÉV a megtisztelő kiváló címet, s ami még nem mellékes: a vállalatnál az egy dolgozóra jutó export nagysága meghaladta a 27 ezer dollárt. Szekeres András
