Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-19 / 115. szám

1981. május 19„ kedd NÉPÚJSÁG Ötéves a megyei közművelődési mozgalom A közönség is várja a pontozás eredményét Fotó: Gál Edit háti Állami Gazdaság „Kun Ajánlás Májusi kiállítások Budapesten Két kiállítóeentrum tárlatait néztük meg Budapesten.. A Mű­csarnokban három bemutató kö­zül válogathat az érdeklődő. Til­less Béla, a festőnek indult mű­vész szobrait mutatja be a ka­marateremben, terekre, vízfelü­letre, falakra álmodott terveit. S a terveken túl a már megvaló­sultak makettjeit, fotóit. Tilless szobrai mértani elemek építésé­ből jöttek létre, néhol testes formák komponálásával, néhol az egyenesek téralakító hálóvá komponálásából. Bár művel egy­értelműen absztraktak, a racio­nális kísérletek a teret széppé alakítani akaró ember szándé­kaival társulnak, így tárlata él­mény lehet a „nyitott" hagyo­mánytisztelők számára is. A központi termekben az ,,Ob- jektek, szituációk és ellenpon­tok lágy anyagokkal” címet vi­selő textilkiállítás 28 alkotó mű­veit vonultatja föl. A címből már kitűnhet, hogy itt koránt­sem a tradicionális anyagfogal­mazásokkal találkozhatunk. Szőnyegek, ruhák, faliképek he­lyett az anyag önálló életét, ere­jét próbára tevő alkotások van­nak itt, textilművészetünknek progresszív (Attalai Gábor) vagy azzá lett (Szenes Zsuzsa) képvi­selői által. Molnár Sándor festőművész ki­állítása talán tetszhet a szép szí­nek kedvelőinek, mert a bemu­tató nagy részét uraló „Meta- morfózis"-sorozat nagy és szo­katlan formáival inkább csak szín- és formaorgia. Érdekes, hogy ugyancsak formabontóként jelentkezik Hencze Tamás a Do­rottya utcában. A szó legszoro­sabb értelmében, ugyanis kiál­lítása majd' csupa háromszögű festményből áll. de nála ez a forma indokolt. Művei eddigi híveinek nem okoznak csalódást, vizsgálódásaiban törés nélkül halad eddigi útján. A Vigadóban a Tv Galériája által bemutatott Körösényi Ta­más kiállítása sokkal jobb. mint az a részleteket kiragadó adás­ból kitűnt. Az ott szinte mellé­kesként megemlített éremmű­vészete „élőben" 13 év figyelem­re méltó munkásságát mutatja be a félszáznál több darabbal. A szobrok mérete is nyújt megle­petést. Írták már mások is: ho­gyan lehetne a valóságnak meg­felelő képet kapni tv-n keresz­tül egy műalkotásról? Mert így — nagyításaival döbbenetes lép­tékváltozást előidéző módon — hamis kép alakul ki a nézőben. A Vigadó emeleti termeiben fiatal képző- és iparművészek kiállítása látható a KISZ KB X. kongresszusa tiszteletére. Me­gyei vonatkozása is van, mert Trombitás Tamás, Varga Géza és Marosvári György művei is láthatók itt. A kiállítás legna­gyobb erénye az, hogy alkalmat nyújt a fiatal, pályakezdő (?) művészek megismerésére, mert az alkalom tiszteletén túl más nemigen köti össze az alkotó­kat. (A vigadóbeli kiállítások júni­us 7-ig. a műcsarnoki tárlatok május 3l-ig, Hencze Tamás be­mutatója május 23-ig tekinthető meg.) (I. É.) „Szocialista módon dol­gozni, tanulni, élni” — e jelszó jegyében rendezték meg május 17-én, vasárnap a munkásbrigádok megyei közművelődési vetélkedő­jének döntőjét. Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében már reggel 9 órakor gyülekeztek a ver­senyzők és azok, akik nem vetélkedni, hanem izgulni jöttek el brigádtagjaikért. A számozott asztalok mellett 11 csoport foglalt helyet. Ök szerepeltek legjobban az egy hónappal ezelőtti szakági döntőkön, s most azért gyűl­tek itt össze, hogy a 14 ta­gú zsűri, és a szakértők se­gítségével eldöntsék, ki tett szert a legalaposabb tudás­ra a felkészülés során. A szükséges ismeretek elsajátí­tására természetesen nem­csak az a néhány hét állt rendelkezésükre, hiszen a vetélkedőt még az elmúlt év októberében meghirdették. A mozgalom jelentőségét bi­zonyítja, hogy a munkahelyi elődöntőkön mintegy 800 brigád vett részt, így 10—12 ezer dolgozó kapcsolódott be a közművelődési vetélkedő­be. A vasárnapi döntőn a már jól ismert témakörökből kaptak kérdéseket a csopor­tok. Először politikai isme­retekről kellett számot ad­niuk szóban és írásban, majd az irodalom témakör következett. A folyamatos művelődési szakaszban a „Százegy elbeszélés” című kötet 30 megadott novellá­jából 15 művet kellett elol­vasni, s véleményt formálni az olvasottakról. A legtöbb brigád ügyesen elemezte a kapott novellát, viszont ke­vesen tudták visszaadni há­rom percben az olvasás szubjektív élményét. A vi­lágunk témakörben az ener­giagazdálkodás, a környezet- védelem hazai és világmére­tű gondjait kellett figyelem­mel kísérniük a brigádoknak az Élet és Tudomány cikkei alapján. Ezután egy-egy ver­senyző magára vállalta az idegenvezető szerepkörét, és tájékoztatót adott az ország valamelyik múzeumáról. A nézőközönség is sok érde­keset hallhatott a hadtörté­neti és a Vendéglátóipari Múzeumról, a kecskeméti Technika Házáról, vagy a szentendrei Barcsay-házról. A csak elismerést érdemlő tárgyi tudás mellett a leg­több beszámolóból itt is hi­ányzott a közvetlen él­ményszerűség. Utoljára maradt a két leg­látványosabb témakör, a film és a képzőművészet. A versenybe ez esetben köny- nyen be tudtak kapcsolódni azok a nézők, akik látták a Vasárnapi szülők, a Circus Maximus, vagy a Nada cso­port című filmek egyikét. A képzőművészet témakör tu­lajdonképpen építőművészet volt, hiszen a levetített dia­képeken megyénk egy-egy muzeális nevezetességnek számító építményéről kellett beszélniük a versenyzőknek. Igaz, a három perc rövid annak, akinek sok a mon­danivalója, a három percek azonban igencsak megszapo­rodtak, hiszen két óra el­múlt. mire eldőlt, ki is bi­zonyult érdemesnek a leg­jobb helyezésre. A zsűri mindvégig igazsá­gos, kellőképpen megindo­kolt véleménye alapján vé­gül kialakult a sorrend: a legtöbb pontszámot a szín­padon elhelyezett jókora táb­lán a „Kulich Gyula” brigád neve mellett láthattuk, amely a békéscsabai Sza­badság Tsz „színeit” kép­viselte. Így nekik gratulált elsőként dr. Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes veze­tője, a zsűri elnöke. Az el­sők mögött csupán egyetlen ponttal maradt le a Békés megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat „Farkas Bertalan” brigádja, s ugyan­csak egy pont volt a különb­ség köztük, és a harmadik helyezett „Barátság” brigád között, amely a gyulai Kö- VIZIG dolgozóiból állt. Nem járt rosszul a Hidasháti Ál­lami Gazdaság „Kun Béla” brigádja sem, mert még a legjobbak hat-, öt-, illetve négyezer forint pénzjuta­lomban részesültek, a negye­dik helyezett az Élet és Tu­domány különdíjaként há­romezer forint értékű könyv- jutalmat kapott. Délután fél 3-kor, az ün­nepélyes eredményhirdetés után még mindenki ülve maradt, hiszen ezután igen jelentős esemény követke­zett: a közművelődési moz­galom ötéves szakaszának záróünnepsége. Azokat a brigádokat hívták meg erre a rendező szervek, amelyek folyamatosan, az első évtől kezdve részt vettek a vetél­kedőkön. Elsőként Bocskai Mihályné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára értékelte az ötéves szakaszt. — Jelentős megyei vállal­kozás befejező szakaszához érkeztünk. Ezt a mozgalmat társadalmi, gazdasági és po­litikai igényhívta életre — mondotta, majd idézte a közművelődési párthatározat ide vonatkozó részét. Ez­után beszélt a mozgalom je­lentőségéről, távlatairól, ösz- szességében hasznosnak, foly­tatásra érdemesnek ítélve a munkásművelődésnek ezt a formáját. Az értékelést követően ki­tüntetéseket, jutalmakat ad­tak át a brigádoknak. Békés megyében elsőként részesült a Művelődési Minisztérium által adományozott „Mi­niszteri Dicséret”-ben a nagyszénási szociális otthon „József Attila”, a Békéscsa­bai Konzervgyár „Karazin”, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kar- dnskúti üzemének „Hunyadi Mátyás” a rmironyi Hidns­Béia", az ujkigyosi Arany­kalász Mgtsz „Bánki Donét”, és a Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát „Munkácsy Mihály" Szocialista Brigád­ja. A KISZ Központi Bi­zottság Dicsérő Oklevelét a békéscsabai Kner Nyomda „Kőnigh Frigyes” Szocialista Brigádja érdemelte ki. Ezen­kívül emlékplakettet és kü­lönböző jutalmakat kapott 79 brigád a mozgalmat meg­hirdető szervektől: a Békés megyei Tanács V. B. műve­lődésügyi osztályától, a KISZ Békés megyei bizottságától, a Szakszervezetek Megyei Tanácsától, a MEDOSZ-tól, az ÉDOSZ-tól, a HVDSZ-től, a KISZÖV-től, a Körösök Vidéke és a Dél-Békés me­gyei Területi Tsz-szövetség- től. Ezután a közművelődési mozgalom irányítóinak, szer­vezőinek több éves munká­jukért nyújtottak át kitün­tetéseket, jutalmakat. „Szo­cialista Kultúráért” kitünte­tést kapott Kovács Ferencné, az MSZMP Békés megyei bizottsága archívumának ve­zetője, ölyüs Imréné, a Bé­késcsabai Konzervgyár köz- művelődési előadója és Kriska Mária, a Szarvasi Öntözéses Kutató Intézet szakszervezeti bizottságának kultúrfelelőse. „Kiváló Mun­káért” kitüntetést kapott Nagy Endre, a gyulai Körösi Vízügyi Igazgatóság mun- kaverseny-felelőse. Ezenkí­vül negyvenen részesültek jutalomban. Végezetül Szeljak György, az MSZMP Békés megyei bizottsága propaganda és művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tartotta meg az ünnepség zárszavát Gubucz Katalin KÉPERNYŐ Bartók Nem véletlenül hallhattunk a rádióban egy kabarétréfát a közelmúltban, melynek lé­nyege ez volt: egy ember nyi­latkozik, aki nem ismerte, nem is találkozott Bartók Bélával. Főhőse, nemtalálko* zásaik történetét mesélte el, a hallgatóság nem kis de­rültségére. Az eset, úgy hisz- szük, jellemző. Immár hóna­pok óta ünnepeljük Bartók Béla születésének 100. év­fordulóját. Megemlékezések hosszú sora, szobor- és em­léktábla-avatások, rendezvé­nyek, melyeket az évforduló jegyében tartottak ... Uram bocsá’, már belefáradtunk ebbe az örökös ünneplés­be... És egyszer csak jön egy dokumentumfilm ... „Bar­tók”. Ez a címe. Kedden es­te 10 . órától vetíti a televí­zió. A cím hallatán lúdbőröz- ni kezd a -hátunk — a fen­tiek miatt —, már indulnánk is. hogy megnyomjuk a kap­csológombot ... Ám a teme­tő csendje, a sírkő, mely alatt Bartók Béla nyugszik, türelmet, tiszteletet és némi megilletődöttséget paran­csol. Mikor a kép másfelé kalandozik, akkor már nem tudunk elszakadni a filmtől. A kerek egyórás magyar— kanadai kooprodukció ren­dezője, Curtis Davis és társ­rendezője, Surányi András a mértékletesség jegyében ké­szítette dokumentumfilmjét. Fő erényük az volt. hogy óvakodtak a mindenáron va­ló „emberközelbe” hozástól. Azzal, hogy Bartók fő mű­veit — nem is akármilyen tolmácsolásban - megszólal-* tatták, hogy elsősorban mun­kásságán, s csak másodsor­ban — de nem elhanyagolva — magánéletén volt a hang­súly, fölénk emelték, s egy­ben méltó elismerést paran­csoltak a nézőre. Az operatőri munka méltó kiegészítője a rendezésnek. Ken Gregg és ifjabb Jancsó Miklós a képek nyelvén újat, többet is mondtak a néző­nek amellett, hogy nem egy * szer maga a látvány is meg­kapó volt. És még valamit, mely fel­tétlenül a film méltatásához kívánkozik. Azzal, hogy az időt. a múló éveket, melyek sikereket, csalódásokat és újabb sikereket hoztak Bar­tóknak, visszafelé pergették — hiszen az első filmkockák halálát idézték — még új­szerűbbé tették a feldolgo­zást. Bizonyára ezért nem kí­sértett a kellemetlen él­mény, hogy a dallamok, ké­pek, a megemlékezések csú" fondárosan visszaköszönnek. És ezért tudtuk végignézni e méltó megemlékezést az una­lom, s az ezt kísérő bosszú­ság cseppnyi jele nélkül... Áhítattal. Nagy Ágnes A szóbeli válaszra mindössze néhány percet kaptak a bri­gádok MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Eszmék faggatása. 8.57: Nótacsokor. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Lev Oborin, David Ojsztrah és Szvjatoszlav Knusevickij trió-felvéte­leiből. 11.39: A Balogh család. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. Gésák.. 14.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 14.40: Élő világirodalom. 15.10: Geszler György. Zongora­ötös. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Zengjen a muzsika. 17.07: Töviskes látogatóban. 17.31: Harangozó Teréz virág­énekeket énekel. 17.45:*A Szabó család. 19.15: Tudósítás a Honvéd Ku­pa nemzetközi öttusaver- senyről. 19.25: Beethoven: VII, szimfónia. 20.00: Esvszerű ..pénzügyi ma- növí'r". 20.30: Színes népi muzsika. 21.11: Színházi estek Szabadkán. 21.41: Schubert: Bevezetés és változatok a£ Elfáradt vi­rágok című dal témájára. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Opera áriák. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Demjén Ferenc táncda­laiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Polkák fúvószenekarra. 8.20: Vonzások és változások. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Bojtor Imre nótákat éne­kei. 19.03: Barangolás régi hangle­mezek között. 19.23: Véleményem szerint. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Tizenkét szék. 21.00: Fenntartott hely az el­múlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 23.15: A dzsessz a 70-es évek­ben. III. MŰSOR 9 00: Iskolarádió. 9 30: Albinoni műveiből. 10.00: Fra Diavolo. 11.05: Eumir Deodato ..Knights of Fantasy'*. 11.39: Brahms: Német requiem. 13.07: Nagy mesterek kamara­zenéjéből. Közben: 14.00: Magyar irodalmi arckép- csarnok. 14.20: A kamarazene folytatása. 15.00: Iskolarádió. 15.30: A Szovjet Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekara játszik. 16.20: Mi a véleményed? 16.40: Magyar művészek opera­felvételeiből. 17.35: A Régi zene együttes ját­szik. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Jevgenyij Nyeszterenko dalestje. Közben: kb. 20.15: Modern írók portréi. Kb. 20.35: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.15: Dzsesszfelvételeinkből. 21.53: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal. egy előadó. 17.10: Üttörőhíradó. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.25: A nagykőrösi Arany Já­nos Gimnázium kórusa énekel. 17.35: Özem? irios/emle. 17.40: OprreMhe'énrik — Közben: A nvn "-. g örhelvén. Da- lo-^a István jf’gvznle. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Ottawán együttes éne­kel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Magyar iroda­lom. (Ált. isk 8. oszt.) 9.05: Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.30: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 10.50: Stop! 11.00: Csak gyerekeknek! 1. Mindent tudni akarok. 2. Guguce, a postás. 14.00: Iskolatévé: Stop! (ism.) 14.10: Környezetismeret. (ism.) 14.35: Orosz nyelv, (ism.) 15.00: Magyar irodalom, (ism.) 15.35: Fizika, (ism.) (f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Kisfilmek a nagyvilágból: Szigetek az óceánban. 16.35: Szfinx rejtély. 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: Állunk szolgálatára. Vám- vizsgálat következik, (f.-i.) 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.45: Pannon krónika. 18.20: Másfél millió lépés Ma­gva rországon. 19.00': Reklám, (f.-f.) 19 1 ° : T 'Morna »^ ’ a : Feji nvs:\ <0 °f! • Tv hó adó. 29**9: iM' 'k három oerrb°n. isf-íó és mocsár. 21 00: Stúdió ’81. 22.00: Kockázat. 22.30: Tv-híradó. 3. II. MŰSOR 17.45: Televíziós gyermekműso­rok és gyermekfilmek szemléje. Kőszeg, 1981. — Hipp-hopp. 18.15: Mese az ágrólszakadt ig- ricről. 19.15: Kamerával Kamcsltka kö­rül. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Cselekvő szeretet. 20.30: önálló életvitelre képes. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám, (f.-f.) 21.25: Parabola, (ism.) 21.55: Vendégünk Sonja Amelie. 22.15: Világszínpad. BUKAREST * 16.05: Iskolatévé. 17.15: Fiatalok klubja. 18.00: Üttörőhíradó. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Az egészséges életmód. 20.05: Shakespeare: Julius Cae­sar — angol tévéfilm. 21.45: Dallamról dallamra. 22.50: Tv-híradó. — BELGRÁp, I. MŰSOR '0 : Tv- napló, n ’5: Út 'hó tv-siúdiő. ’■'< A k">nvv élete» I 'hduűgás: NSZK—Bra­zília. 18.45: Zöld. kabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este.« 20.00: Együtt — belpolitika. 21.05: A postakocsi. II. MŰSOR 16.15: Dimitrije Tucovic. 17.15: Iskolai műsor. 18.45: A JKSZ története. 19.15: Kis koncert. 20.00: Ella Fitzgerald és a Bos­toni szimfonikusok szó­rakoztatják önöket. 21.00: Ember és idő. 21.30: Vásári kalauz. 21.40: Huszonnégy óra. 22.05: Válogatás az iskolateleví­zió műsorából. SZÍNHÁZ GERSHWIN-EST Békéscsabán, 19.30 órakor, bér­letszünet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Erőd az őserdőben. 6 órakor: Harma­dik típusú találkozások. I. II. rész. Békéscsabai Szabadság: minden filőadáson: Piedone Egyiptomban. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Kirándulás gyil­kossággal, fél 8 órakor: A bes­tia. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Szárnyalás. 5 és 7 órakor: A fekete kard románca. Orosházi Partizán: Kramer kontra Kra­mer. Szarvasi Táncsics: 6 óra­kor: Psyché. I. II. rész. 22 órakor: Válás olasz módra.

Next

/
Thumbnails
Contents